Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

KiLEf-MAGYARORSZÄ© % WTS. április Ä A Nyírbátori Faipari Vállalat nyírbélteki üzemében még csak próbád arabja ké­szült el a képen látható praktikus bútornak. A ruhatartóval ellátott „Ringóka” re­mélhetőleg elnyeri a legkisebbek tetszését is. (Hammel József felv.) Negyedszázada a vásárlók szolgálatában Jubiláluak megyénk kereskedelmi vállalatai Ellenőrzés úton* vasúton, postán Kevesebb kár érte a társadalmi tulajdont A megye két legnagyobb kereskedelmi vállalata, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat ün­nepli ezekben a napokban fennállásának negyedszázados jubileumét. Az ünnepsége­ken, ahol az alapító tagokat aranygyűrűvel jutalmazták, visszatekintettek az elmúlt 25 év alatt bekövetkezett válto­zásokra. Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat 26 boltban 115 dolgozóval és 4 millió forin­tos árukészlettel kezdte meg működését. Nagy eredmény­nek számított,, amikor a for­galom elérte a havi 3 millió forintot a Nyíregyházán kívül még 15 községben működő bolthálózatban. A vállalat 1960-ig vegyes jellegű volt: az élelmiszeren kívül ruházati és vegyes iparcikkeket is áru­sított. Ekkorra — a földmű­vesszövetkezetek megalaku­lását kővetően — szűkült mű­ködési területük, Nyíregyhá­zán kívül Kisvárdán és Zá­honyban maradtak meg bolt­jai és csak 1968 után vált le­hetővé, hogy Ujfehértón és Nagykállóban is bővítse bolt­hálózatát a vállalat. A negyedszázad alatt a bolthálózat háromszorosára, a forgalom pedig tizenhatszoro­sára emelkedett, és a felgyor­sult növekedés idejére esik az új kiszolgálási forma, az ön­kiszolgálási rendszer beveze­tése. Az ugrásszerű fejlődés tulajdonképpen a gyors üte­mű lakásépítkezés, az új la­kótelepek kialakításával kez­dődött 1965-ben, amikor csak Nyíregyházán 10 új boltot kapott a vállalat járulékos beruházásként. Az önkiszol­gáló rendszerrel működő bol­tok, ÁBC-áruházak így meg- határozóakká váltak a válla­lat életében: ma az összes forgalom 61 százalékát ad­ják. A jobb áruellátás érdeké­ben a vállalat bővítette kap­csolatait: jelenleg 21 terme­lőszövetkezettel és 4 állami gazdasággal van kereskedel­mi kapcsolatuk, amely nem Csak az árualapok bővítését, de a választékosabb áruellá­tást is szolgálja. A kereske­delmi tevékenységgel párhu- za "-' an nőtt a dolgozók lét sz im~ amely ma meghaladja a kilen 'százat. A dolgozók — mintegy .70 százalékuk nő — keresete 1960-ban 1103 forint volt, ma 2336 forint Sokat tett a vállalat a dol­gozók munkakörülményeinek javításáért: korszerű gépek­kel könnyítették az áruk moz­gatását, a boltok, áruházak berendezésének felújításával, hűtőberendezések üzembe ál­lításával pedig esztétikusab­bá, higiénikusabbá tették a boltokat és áruházakat. A vállalat dolgozóinak — köz­tük a 22 szocialista brigádnak — jó munkáját ismerte el és köszönte meg a vállalat a ju­bileumi ünnepségen azzal is, hogy a 27 alapító tagot arany­gyűrűvel, 621 dolgozót pedig 3p0 ezer forinttal jutalmazott meg. Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat 1950 tavaszán 23 elavult, rossz állapotban levő és kis befogadóképességű boltban kezdte működését és forgalma mindössze 56 millió volt ebben az évben. A ve­gyes jellegből ők is 1960-ban léptek ki: ekkor alakították igazi profiljukat és Nyíregy­házán kívül Mátészalkán, Kisvárdán és Záhonyban nyi­tottak üzleteket. Fejlődésük sokáig szerényebb volt, mint az élelmiszerkereskedelemé, hiszen még 1960-ban is alig 10 ezer négyzetméter volt boltjaik alapterülete. Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalatnak ma 22 ezer négyzetméteres alapterülettel rendelkező bolthálózata van és nyolcszázra szaporodott a dolgozók száma. Árukészle­tük százmillió körül van, amelyhez hozzájárult, hogy a vállalat szélesítette beszerzé­si körét: jó kapcsolatokat ala­kított ki a termelőüzemekkel és megyén kívüli nagykeres­kedelmi vállalatokkal. Ki­emelkedő jelentőségű volt a vállalat életében a Nyíregy­háza centrumában megnyitott Nyírfa Áruház átadása, ahol a nagy forgalom mellett be­vezethették az önkiszolgáló rendszert: az eladótér nyolc­van százalékán könnyítik ez­zel a vevők és eladók mun­káját. A vállalat fejlődésével egyenes arányban javultak a dolgozók munkakörülményei, emelkedett keresetük. A kez­deti években 660, 1960-ban 1370, ebben az évben pedig 2350 forint az egy dolgozóra jutó átlagkereset, a vállalat forgalmát erre az évre 770 millióra tervezik. A jubileumi ünnepségen huszonegy dolgozó kapott aranygyűrűt negyedszázados hűségéért és jó munkájáért. Koordináció, ó! Elkészült Nyíregyházán a jubileumi park. Időre és szépen, s főleg sokat ígé­rőn. Alig távoztak a park­építők, a társadalmi mun­kások, azonnal a helyszínen termett a mélyépítőipar, és nagy műgonddal felásta a gyepesített területet. Ott, ahol egy olyan cső nyom­vonala halad, melynek út­ját legalább egy éve min­den ott dolgozó ismeri. Jo­gos, hogy a Széna tér mel­lett eljáró emberek, a par­kot hamar mcgszcrctők bosszankodnak. Kérdésük. melyet a szerkesztőséghez is eljut­tattak így szól: a) miért nem lehetett hamarabb megásni és visszatemetni a most feltúrt árkot; b) ha nem lehetett, miért nem szóltak a parképítőknek, hogy hagyják ki azt a he­lyet, ne pazaroljanak mun­kát, fűmagot, gondosságot. Es végül volt még egy kérdés, aminek szintén helyt kell adni: lesz-e va­laki, aki ezért valakit fe­lelősségre von, s megtud­ja-e a közvélemény, hogy egy ilyen szemmel látható szervezetlenségért nálunk mennyi büntetés jár? „...elrejtettem, megéget­te hl. ..” — mondja özvegy Bácskái Andrásné, a nagy­halászt naiv festő azokról a képeiről, amelyek megszüle­tését kezdetben szinte szé­gyellnie kellett, környezete nehezen fogadta el, hogy egy idős parasztasszony színeket álmodik, hogy a festék és az ecset segítségével fejezi ki belső gazdagságát. Idézőjel­be tett szavai egyúttal egy film címét is jelzik, amelyet a megyei művelődési központ amatőrfilm klubjának tagja, Kurecskó István készített. Bácskái néni müveiről ugyan­is kiderült, hogy nem elrej­teni és megégetni kell, ha­nem mind nagyobb közön­séggel megismertetni. Első , kiállítása után. az egyedi gondolatokat kifejező képek hatására született az ötlet: ktsfilmen kellene megörökí­teni, mit, hogyan és miért fest az idős asszony. Kurecskó István, a Nyír­egyházi Konzervgyár mun­kaügyi osztályának csoport­vezetője szabad idejében legszívesebben amatőrfilmes hobbyjának hódol, több éve dolgozik a művelődési köz­pont filmklubjában. Ez a kis közösség a legszigorúbb kri­A Szabolcs-Szatmár me­gyei szállítási vállalatoknál tavaly az 1973-as évhez ké­pest kevesebb kár érte a társadalmi tulajdont. He­lyesen értelmezték és jól hajtották végre azokat a ren­deleteket, határozatokat, amelyeket az elmúlt években a társadalmi tulajdon vé­delmére léptettek életbe. A szigorúbb ellenőrzések és a szemléletváltozásnak is kö­szönhető, hogy megnyugtató­an javult a statisztika. Az előbbi mondatok néhány nappal ezelőtt hangzottak el Nyíregyházán, ahol a rend­őrség, a MÁV, az 5. sz. Vo­lán Vállalat és a posta kép­viselői tájértekezletet tar­tottak a társadalmi tulajdon védelméről. Felderített bűncselekmények A közlekedési vállalatok vezetői, jogászai és a rendőr­tisztek joggal tartják meg­nyugtatónak a statisztika alakulását, de korántsem elégedettek vele. S nem is lehetnek elégedettek, amíg a közlekedés dolgozói, az uta­sok és a környékbeliek száz­ezres károkat tesznek a kö­zös vagyonban. Tavalyelőtt megyénkben a szállítási vál­lalatoknál 197 bűncselek­ményt derítettek fel, ezek a bűncselekmények csaknem egymillió forint kárt okoz­tak a társadalmi tulajdon­ban. Tavaly már „csak” 92 bűneset jutott a bűnüldöző szervek tudomására, az oko­zott kár a felére csökkent, pontosabban 428 ezer forint volt. Még mindig elgondol­kodtató és érthetetlen a “ma­gukról megfeledkezett utasok viselkedése. Csak a nyír­egyházi vasútállomáson, vagy Nyíregyháza környé­kén tavaly 471 vasúti kocsi ablakát törték be. Az ülése­ken tíz esetben számláltak olyan repedést, amelyet uta­sok okoztak. A 751 kisebb- nagyobb rongálás anyagi ér­téke 64 ezer forint. Az er­kölcsi kárt pénzben nem is lehet kifejezni. Mert első­sorban a rongálók miatt még mindig rossz hírük van a szabolcsi vonatoknak, illetve a szabolcsi utasoknak. A tikus, itt döntik el, hogy az elkészült filmek színvonala megfelelő-e területi, vagy or­szágos szemléken való bemu­tatásra. Tavaly ősszel, a deb­receni területi szemlére ké­szült el a 11 perces, színes portréfilm, Dobránszki György közreműködésével. Négy megye területi döntő­jén továbbjutott a film az országos fesztiválra, amelyet az elmúlt napokban huszon­kettedszer rendeztek meg Békéscsabán. Erre az orszá­gos rendezvényre több mint hatvan filmklub készült, ezért várták nagy izgalom­mal; hogyan dönt a szakem­berekből álló zsűri. Az ered­ményhirdetés nagy meglepe­tést hozott; első díjat az igen erős mezőnyben. Minden ilyen bemutató alkalmával elhangzanak a zsűri dicsérő, vagy bíráló megjegyzései, ezúttal azt az cmberközelsé- get emellek ki, amelyet csak nagyon kévés portréfilm ké­szítője tud megoldani. A nyíregyházi sikert to­vább növelte a filmklubok versenyének értékelése. Több mint hatvan szakkör, klub elmúlt évi pontozásos ver­senyében a megyei művelő­rongálók leleplezőit, feljelen­tőit a vasútigazgatóság pénzjutalomban részesíti. De nem csupán a pénz mi­att, hanem a szabolcsi uta­sok becsülete és hírneve mi­att kell az ilyen embereket lelepleznünk. Nem bocsánatos bűn! A teherkocsikban feladott áruk kevés kivétellel rend­ben megérkeztek rendelteté­si helyükre. Nagyobb dézs­málást tavaly sehonnan sem jelentettek. A kisebb dézs­málások száma viszont vala­melyest emelkedett. Mert so­kan azt hiszik, hogy egy láda alma, vagy egy—két ital el­emelése bocsánatos bűn. Nem az, sőt, mint az érte­kezleten elmondták, az ilyen dézsmálok ellen a jövőben szigorúbban lépnek fel. Fi­gyelmeztető lehet, hogy az elmúlt év júliusában me­gyénk nagyobb vasútállomá­sain társadalmi tulajdon­védelmi bizottságokat hoz­tak létre. A bizottságok tag­jai társadalmi munkában vigyáznak a köztulajdonra, , őröket jelölnek ki maguk kö­zül, munkaköri kötelességük teljesítése mellett őrzik vagyo­núnkat. Április 4-én a bel­ügyminiszter két olyan sza­bolcsi vasutast tüntetett ki, aki kimagasló munkát vég­zett a társadalmi tulajdon védelmében. A javuló sta­tisztika miatt persze több becsületes dolgozót illet el­ismerés. A kedvezőbb kép kialakulása azonban nem adhat okot az elbizakodásra. A vasútőröknek, az önkéntes rendőröknek és az említett bizottságok tagjainak to­vábbra is, vagy még inkább résen kell lenniük, éberen kell őrködniük. Másfél éve a Volán vál­lalatnál üzemrendészeti cso­port alakult. A csoport tag­jai az újfelvételes dolgozó­kat kioktatják a társadalmi tulajdon védelmének fon­tosságára, felhívják a fi­gyelmet a lopások következ­ményeire. Ez a figyelmezte­tés bizony nem árt, ezért nem sértődhetnek meg a be­csületes „újoncok” sem. Új­fajta gondok is vannak a vállalatnál, már csak ezért sem szabad figyelmen kívül dési központ klubja a har­madik helyen végzett. Négy megye — Borsod, Hajdú, Szolnok és Szabolcs verse­nyében egyébként már har­madik éve tartják az első helyet a nyíregyháziak. Az eddig elért eredmények alap­ján a klub vezetője, L. Nagy László május elején azNDK- ba utazik, ahol részt vesz a szocialista országok amatőr együtteseinek nemzetközi ta­lálkozóján. A jutalomúton hazánk amatőrmozgalmát öt­tagú delegáció képviseli. A fesztivál után megkér­deztük Kurecskó Istvánt, mi lesz a film további sorsa? Az első helyezésen és az idén először kiosztott fesztivál- diplomán kívül az a megle­petés is érte, hogy a filmet, megvásárolta a Népművelési Intézet. Ha a tervek szerint elkészül a film kópiája, az országban mindenütt bemu­tatható. A film készítője úgy tervezi, hogy először is Nagyhalászban, az ismerős közönség előtt vetítik A bé­késcsabai fesztiválon jelen voltak a tv kamerái is, s a díjnyertes filmeket — köz­tük az „...elrejtettem, meg- I égettem..." címűt — május I 4-én felvételről mutatják be. 1 hagyni a figyelmeztetéseket. Egyik gond az, hogy a gép­kocsivezetők egy része „üz­letel” a drága üzemanyag­gal, másik az, hogy néhány kalauz sikkaszt. Ne legyen meglepetés ezeknek az em­bereknek, ha a Volán ellen­őrein kívül a jövőben pol­gári ruhás • rendőrök is ellenőrzik őket... Csomagok — épségben A postának alig van gond­ja a társadalmi tulajdon vé­delmével. A rendőrség ta­valy valamennyi postahiva­tal biztonságát kívül-bélül megvizsgálta és ahol kellett, ott intézkedett. Ennek is kö­szönhető, hogy tavaly egyet­len hivatalba sem törtek be, a csomagok épségben meg­érkeztek rendeltetési he­lyükre. Talán egyedüli gond, hogy néhány kézbesítő ki- sebb-nagyobb összeget el­sikkaszt. A posta vezetői — akárcsak a másik két vál­lalat vezetői — napi fel­adatuknak tekintik a társa­dalmi tulajdon védelmét. A beosztottaknak is naponta gondolni kell a védelemre, s gondolni kell arra is, hogy a jogszabály szerint a tár­sadalmi tulajdon védelme — mindenkinek kötelessége. (nábrádlV Szabolcsiak a jubileumi tárlaton A budapesti Műcsarnokban látható az a jubileumi kép­zőművészeti kiállítás, ame­lyet a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére rendez., tek meg. Háromszázhatvan­egy művész hatszáz alkotása szerepel a kiállítótermekben, olyan művek, amelyeket 2000 beküldött festmény, szobor, grafika közül válogattak. Képviselve van itt a mai ma. gyár képzőművészet alkotó, gárdája, köztük két Szabolcs. Szatmárban dolgozó művész. Pál Gyula képe, Tóth Sándor két szobra és két érme rep­rezentálja megyénk alkotó­művészetét. A jubileumi tár­latot-, amely hét esztendő óta a magyar képzőművészet leg­nagyobb seregszemléje, szom­bat óta tízezrek keresték fel. OFOTERT­sajtótájékoztató A most induló „fényes” szezonra, az amatőr fotósok igényeinek teljes kielégítésé, re készül fel az OFOTÉRT — jelentette be szerdai sajtótá­jékoztatóján Somogyi Béla, a vállalat vezérigazgatója. Elmondotta egyebek között, hogy az elmúlt évihez viszo­nyítva az idén összességében mintegy 70 000-rel több fény­képezőgép kerül forgalomba. Az igényeknek megfelelően elsősorban az olcsó gépekről gondoskodnak, forgalomba kerül égy új típusú szovjet készülék is. Somogyi Béla elmondottal gondot okoz a szemüveglen^ cse-ellátás annak ellenére” hogy a MOM-mal az eddi­gieknél jóval több, 1,8 millió lencse beszerzésére kötöttek szerződést. A gyár azonban eddig 140 000 lencsével ma­radt adósa a kereskedelem­nek, ígérte, hogy május vé­géig pótolja elmaradását. A MOM és az OFOTÉRT meg­állapodást kötött a különle­ges szemüveglencsék átadási határidejének rövidítésére. A gyár egy új gépsor ütembe állításával biztosítja, hogy a jelenlegi 2—6 hónap helyett májustól 2—4 hét alatt telje­síti az ilyen megrendeléseket (bürget) fesztiválsiker „...elrejtettem, megégettem...44

Next

/
Thumbnails
Contents