Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
8 KELET-MAGYAR ORSZÁG - VASÁRNAPI MELLÉKLET WT5. Sprffis » KÉT TÉRKÉP N éhány nappal ezelőtt Két térképet kaptam. Az egyik Európát, a másik az 1944-es Magyarország területét ábrázolja. Mindkét tárkép eredetije a Magyar Partizánszövetség archívumában található. Történelmi értékű, becses dokumentumok s egyben a pokoli háborúban vergődő magyar, eág politikai, társadalmi, erkölcsi, lelki, nemzeti és nemzetközi arculatának, helyzetének, létének térképei is — immár 30 évnyi távol. Ságból. A térképen vonalak, karikák, pontok, ábrák, rövid szavak, megnevezések, városnevek, folyók kacskaringói, határcikcakkok, zász. lók, meg egy ötágú csillag. Mindkét térkép azt jelzi, hogy voltak magyarok a nyüszítő hazában, és Európa minden országában, akik „százszor tudtak bátrak lenni, százszor bátrak és viharvertek”, úgy, ahogyan Ady Endrétől tanulták, meg mindenki mástól, aki bárhol és bármikor tiszta, merész hazafiságra, forradalomra tanította a magyart ★ N ézem az egyik térképet. Kis zászlócskák jelzik, melyik országban és hol harcoltak együtt magyarok az antifasiszta ellenállókkal, kommunista és nem kommunista partizánokkal Franciaországban több helyen is. Dániában szárazföldön, szigeteken és tengeren is — dánokkal együtt. Ezek az egységek később behatoltak Németországba, egészen Hamburgig. A lengyelekkel együtt sok helyen, az egész országban és Varsóban is harcoltak a magyar partizánok. Jugoszláviában nemcsak szétszórtan, hanem kötelékben is. Előbb — 1943 augusztusában — a Petőfi Sándor-zászlóalj alakult meg Kis Ferenc parancsnokságával. Szlavóniában — olyan területen harcoltak, ahol kevés magyar élt. Jugoszlávia területér, szétszórtan — a becslések szerint — legalább 2500 magyar állam polgár, ságú partizán harcolt a német fasiszták, a? usztasák ég a domobránok ellen. Többségük a magyar hadseregből szökött meg — honvé. dek mind —. hogy a jugoszlávokkal együtt harcolhassanak az igazságért, a felszahadulá. sért. Később, 1944 őszén 1300 harcossal megalakult a Petőfi-dandár, amelv Barcs, Szigetvár. valamint Eszék és Villány körzetében magyar földön, közvetlenül hazánk felszabadításáért harcolt. E harcokban esett el a csendes. szerény, de határozott dandár-parancsnok. Kis Fergnc és a mindössze 16 éves Fábián Béla, a mecseki bánvászfiú, a magyar Alek- szandr Matrosaov. Hőstette az elszántság és a bátorság felejthetetlen példája. A magyar partizánok a Dráván át vonultak vissza egy erős német támadás elől. A náci csapatok nyomukban voltak. A hidat már nem volt ideiük aláaknázni és felrobbantani, A 16 éves Fábián Béla vállalta a feladatot, hogy a dinamitkötegeket saját testére csatolva H híd alá úszik- Az első német tankok éppen akkor gördültek rá a hídra... de a fiú robbant ... s vele együtt a híd. A tankok a folyóba zuhantak, a németek nem tudtak áttör, ni a Dráván. A hősnek öt évvel ezelőtt emeltek emlékművet Pécs mellett, egy mecseki bányatelepen. Azt tudjuk, hogy szovjet földön, a frontvonalak mögött százával harcoltak magyar partizánok a brjanszki erdőben, a bjelorusz és az ukrán mocsarakban, de Ogyesszában és a Fekete-tenger partvidékén is. Egy részük hadifogságból jelentkezett partizánnak, mások fegyverrel együtt álltak át a partizánokhoz. Sok nevet kellene sorolni, élőket és holtakat Idézve, de a holtak többségéről azt se tudjuk, hol nihennek, legfeljebb egy közös sír obe- lisTÍkje emlékeztet eirillbetűs felirattal: „Vecs- nája szláva geroiám.. ”, amá azt jelenti ma. gyárul, hogy: „Örök dicsőség a hősöknek...” # M ég nem egész a térkép. Olaszországban északon bontakozott ki az antifasiszta népfront és partizánháború. Több mint félmillió olasz kommunista fogott fegyvert a német hadsereg ellen és ugyanennyi nem kommunista olasz hazafi csatlakozott hozzájuk. Akkor a magyar nép nem tudta, ma azonban már tudjuk: az olasz partizánegységekben szintén voltak magyarok. Általában szétszórtan — olasz partizánbrigádokban — harcoltak. de néhol kisebb egységeket, 40—50 tagú szakaszokat szerveztek — magyar parancsnokokkal az élen. Az olasz munkások és parasztok éppen olyan tisztelettel emlékeznek rájuk ma is, mint azokra a magyarokra, akik az 1R48—49-es szabadságharc bukása után Itáliába menekültek és Garibaldi vörösingesei közt harcoltak tovább az olasz nép szabadságáért és nemzeti függetlenségéért. Köztük a két legendás hírű magyar tábornok: Türr István és Tüköri Lajos, akiket az olaszok nemzett hősükként tisztelnek. 1944-ben már szélesek, nagyok és bonyolultak voltak Európa csataterei. Nemzeti becsületünk része és értéke minden magyar ember tette, bárhol fogott fegyvert a szabadság nevében és küzdött a fasizmus ellen a leigá- sott népek felszabadításáért Harcoltak magyarok Hellasz földjén, Görögországban is a kopár hegyek vállain kúszva. Vörös kokárdát és nemzeti színű szalagot viseltek. Harcoltak magyarok — nemcsak erdélyiek — a németekkel szembeforduló román hadseregben is lA szlovák nemzeti felkelésben se csak felvidéki magyarok vettek részt, hanem olyanok is, akik hazulról odw menekültek, vagy meg- wafctcfc a magymr h n«*»r.r égből, A prágai felkelésben két magyar zászlóalj testületileg vett részt, szétszórtan többen is. Másutt is segítették magyar katonák — egész századok, zász lóaljak is — a cseh partizánok harcát. Tud. juk: szolgáltak és harcoltak magyarok az amerikai hadseregben és az angolok közt a nyugati frontokon. Senki sem kötelezte őket. csak a becsületük, és az a történelmi tradíció, hogy a magyar ember sohasem fukorkodott életével és vérével, ha a szabadságért kellett harcolni. Az osztrák kommunistákkal és szocialistákkal együtt Ausztria földjén harcoltak magyar partizánok. Mindez leolvasható Európa háborús térképéről. A rárajzolt zászlócskák azt jelzik, hogy hazánk fiai, ha elszórtan is, de ott voltak mindenütt a fasizmus elleni harcban: Normandiáltől Moszkváig, a Baltitengertől a Földközi-tengerig. Néhány évvel ezelőtt Moszkvában, a magyar és a szovjet történészek konferenciáján Famán szovjet történész foglalta össze a magyar ellenállás jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a magyarság legjobbjainak harca része a második világháború, az antifasiszta küzdelem történetének. Ezen a történészikonferencián hangsúlyozták először- dokumentu. mokkái bizonyítva, hogy a különböző országok antifasiszta osztagaiban és partizánegysé. gedben harcoló magyarok, ha saját hazájuk földjén tömörülhettek volna — egészen bizonyosan elindul a totális magyar antifasiszta felkelés, mert a partizánokat követte volna a nép többsége. De a történelmi körülmények nem tették ezt lehetővé. Az 1919-es levert forradalom után a magyarság legöntudatosabb harcosai szétszóródtak Európa földjén, itthon viszont annyira szorított a Horthy-uralom, a fegyveres és lelki terror, a nép megfélemlíté. se és félrevezetése, hogy abban a történelmi, társadalmi szituációban képtelenség volt a széles németellenes nemzeti felkelés kibontakozása. A magyarság keae-lába meg volt kötve és lelki ismeretét förtelmes történelmi hazugságokkal bénították. Ezért a magyarság legjobbjai azt, amit nem tehettek meg hazájuk földjén — megtették szerte Európában, más népekkel együtt, de mindenütt a magyar nép felszabadításáért, a demokratikus magyar megújhodásért is harcolva. ★ É s m van még a másffc térkép, amelyről eddig keveset beszéltem. A papír ismerős tájakat, hegységeket, folyókat, városokat idéz elém. A Tisza, a Sajó, a Hemád, a Szamos, a Kőrös, a Duna, a Garam. az Ipoly... A Bükk, a Pili«, a Kárpá. tok és északon a szlovákiai hegyek, 184.4 végén és 1945 elején már mindenütt voltak magyar partizánok. Szétszórtan, sokszor elszigetelten harcoltak « mindenütt az üldözők sokszoros túlerejébe ütköztek. TTogvár körzetében a Lencsés-csoport. Szojva, ökörmező, Munkács, H”srt körzetében egészen a Tisza vonaláig a Rákóczi.brigád Úszta Gyula magyar és Prisesepa szovjet partizánoanancsnokak irányításával vívott igen nehéz, de eredményes harcot. Tőlük délebbre. Szaplonca körzetében a Dékán-esonort. Rónastek körzetében a Ré. kai.esooort. Bent, az Alíöldön, Debrecen közelében és Tasnád körzetében a Bihari-csoport Északon, a BŰkkben Szőnyi Márton csoportja. Miskolcon és Diósgyőrben a MÓKÁN- Komité. A* Ipolyságban és szlovák földön har. colt Nógrádi Sándor parttzánegységle — együttműködve a Fábri-féle Petőfí-esoporttai A gömör-szepesi hegységben szlovákok ér magyarok harcoltak együtt igen eredménye sen, tőlük északabbra a Pusztai-szakasz. Ejtő ernyős magyar partizánokat vetették be Besz tercebánva és Zójom körzetében. A Bőrzsőny- és a Pilis-hegységekben magyar és aezovjef partizánok hajtottak végre értékes akciókat Budapesten az angyalföldi, újpesti és kőhá nyai partizánegységek — budapesti munkások és értelmiségiek, köztük egyetemi haEgatők és hazafias magyar katonatisztek küzdelme gyorsította a fasiszták vereségét s a felszaba dulást. Szerveződött, mozgott, küzdött a Magyar Front, de a rettenetes terror, a fasiszta túlerő könyörtelen támadásai miatt nem tudott; tömörülni és egvséges antifasiszta nemzeti felkelésben kiszélesedni. A közvélemény, az ország lakossága keveset tudott eddig a Görgey-partizánzászlóalj. róL 1944 decemberének elején alakult és Pest megye területén Vámosmikola körzetében harcolt. Néhány községet felszabadított és ellenőrzés alatt tartott. E zászlóaljban együtt harcoltak csepeli munkásfiatalok, alföldi parasztlegények és sokan egyetemisták, elsősor. b*r a tores Győrffy Kollégium tagjai. Tizennégyen haltak közülük hősi halált. Szerte Európában egy kisebb hadseregnyi erő. Itthon ugyanannyi, vagy még több. Ha egyesülhettek volna. De ne ábrándozzunk. Harcuk, bátorságuk szerves része hazánk, nemzetünk történelmének. Emlékezni rájuk és hirdetni nagyszerű tetteiket — kötelességünk. Erre köteleznék és ihletnek ezek a térképek is, 30 évvel ezelőtti kapaszkodásaink, elszántságaink, megveretéseink és győzelmeink térképed. Kötelességünk is megismerni a 'egbátrabb hazafiak tetteit, mert egyetlen nemzet se ismerheti igazán önmagát, ha nem 'smeri megfelelően saját múltját, saját küzdelmeit és legszebb, legnagyszerűbb, egyben ^gnehezebb erőfeszítéseinket. Szendreí József Gondolkodó nő. (Révész Napsugár rajBorka Sándor: Harminc ér. Falak nélkül mai, modem regény aligha képzelhető eL Több kortárs regényt említhetnénk, amelyek a láthatatlan, erős falakról szólnak. Miből épülnek és kik építik ezeket a falakat az ember köré? Változó, mint maga az élet. Közöny, cinizmus, munkahelyi érdektelenség, értetlenség, ambícióhiány, a családi élet zsákutcája, politikai kirekesztettség érzete, és így tovább. A falak sokszor létező valóságot fejeznek ki, társadalmi, emberi környezetünk, tudatunk és gondolkodásunk adja hozzájuk a cementet, a meszet, a kötőanyagot Társadalmunkban azonban korántsincs annyi fal az ember körül, mint amennyit annak vél, vagy mint amelyről irodalmi alkotásaink is szólnak. A falakat gyakran magunk építgetjük magunk köré passzivitásból, félrehúző- dásból, túlérzékenységből, valóságos cselekvések helyett pótcselekvésekből... | Ezért érdemli meg az olvasók figyelmét ' az egy szusszantásra elolvasható kisregény, 1 Bárdos Pál: „Az elintézetlen ügy” című I munkája. Az író, aki három regénnyel —■ Zűrzavar, Estétől reggelig. Különös ismertetőjele a félelem és két novellás kötettel — Nyolc lány meg a Sárkány, Négyszáz forinl — vétette észre magát eddig, arról az oldaláról közelíti meg a valóságot: hogyan épít az ember, nevezetes Gyuris Bálint falakat önmagában és milyen érlelődé®, tapasztalás után teremti meg a feltételeit annak, hogy a maga építette falak lebontására képessé váljon... A negyven év körüli korantáty (Scttxu'i MŰHELY E gy műterembe látogattam a minap. Azaz ez a kifejezés nem pontos, hiszen merev, és tulajdonképpen olyan íze van, mintha fenséges személyem leereszkedett volna a művészhez, akinek utána barátságosan megveregettem volna a vállát, mondván, csak így tovább. Az igazság az, hogy a műteremben lopni voltam, mert az, aki egy-egy műtermet felkeres, óhatatlanul tolvaj. Ha mast nem, egy formát, egy vonalat, egy gondolatot visz magával. így gyarapszik az ember múzeuma, az a saját, feltörhetetlen, meg- semmisíthetetlen, pótolhatatlan és utolér- hetetlen gyűjtemény, amelyben békésen megfér egymás mellett a Mona Lisa, Corot képe, egy néger maszk, és egy helybeli alkotó műve is. Ide szeretnék tulajdonképpen kilyukadni. Ezekhez a helyi műtermekhez, amelyek sajnos közel sem olyan nyitottak és megközelíthetőek, mint a műterem volt a történelem során minden korban. ^ Nem csupán Hanet-re gondolok, vagy néhány reneszánsz alkotóra- A műterem úgyis műhely volt, hogy ott nemcsak a festő vagy szobrász alkotott, hanem körötte, mellette, néha munkájában feltárva, vagy éppen azt serkentve szellemi élet pezsgett. Mert nézzünk egy példát. Ha egy festő, vagy egy szobrász éppen egy nőt formás, örökít meg, a téma körül éppúgy kialakulhat az örök vita a szépségről, mint múlandóságról, szerelemről, vagy alkotásról, társadalomról vagy szexről, filozófiáról vagy hogy végképp profánok legyünk, még vicc is születhet. írunk mi időnként műtermekről, teszünk ott fényképes látogatást is, de sok éves tapasztalat alapján mondhatom, meg sosem csöppentünk úgy be egy ateUer-be, hogy ott forrongó, szenvedélyes szellemi légkör uralkodott volna. És ebben nem a festő, hanem a szobrász a hibás. Mert — legyen bárkinek bármilyen ítélete művészeinkről — társaságuk mindig megér egy kis kötetlen vizitet. Akadnak arisztokrata bírálók, akik beszűkülésről, meg miegymásról beszélnek, de közülük vajon ki jár el egy-egy műterembe szellemi párbajra. Nincs olyan művész — s bár senki nem hatalmazott fel rá, de még a leg- zárkózottabb nevében is mondhatom aki haragudna azért, ha vásznai vagy kövei között ott csetlene-botlana egykét eszmei, szellemi partner. Mert megtermékenyít, serkent, buzdít, bírál, vitázik, öszr szevész és kibékül de mindenképpen partner. A művészettörténet lapjait forgatva — már amennyire szerény képességeim a megfejtést lehetővé tették ■— kiderült, a megbízás sosem elég. Ez egzisztenciális kérdés. A megbízás mellett kell a szellemi fürdő, a kapcsolat, vásárlóval, megbízóval egyaránt Sok városban járva, így Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Szegeden, mindenütt büszkén iktatják a programokba egy-egy helyi művész műhelyének megtekintését. Sajnos Nyíregyházán ez nem divat sőt mi több, a művészeinket — legyen bármilyen a kritika — mintha szégyellnénk, holott nem indokolt. Eszembe jut amit Benke Valéria a XX. kongresszuson arról mondott, hogy a művelődés lehetőségét jó szívvel kell ajánlani, kínálni. Hiszem, hogy a művészetet is, az alkotót is. Ha erről lemondunk, akkor legfeljebb lesz néhány tárlatra dolgozó, kissé keserű mester, de nem lesz olyan alkotó, aki velünk, értünk, bennünk és miattunk nyúl szerszám után. (bürget) sajátosságait, életérzéseit belső válsága?* művészien ábrázoló munkának tekinthetnénk a regényt, ha nem tudnánk, hogy e korosztály képviselői nem csupa Gyuris Bálintok» ból állnak, akiknek legjellemzőbb tulajdonsága az önelemzés, a múltba nézés, a pás»* szivitás. S ha nem tudnánk, hogy nem csupán a negyven év körüliek sajátja ez a mai* gatartásforma, stílus, hanem a fiatalabbak között is találunk hasonlókat. Éppen ezért egy általánosabb, életkori megkötöttség nélküli alkat árnyaltan megrajzolt sajátos képe a regény. A regényben szerintünk nem a cselekményesség a fontos az író számára, hanem Gyuris Bálint belső arculatának teljes, a kíméletlenségig őszinte feltérképezése. A tár* sadalmi szituáció és az emberi találkozások is addig és annyiban lényegesek, amennyiben érzékeltetni tudják Gyuris Bálint „vissza*' jelzéseit” ezekre, belső reagálását. Ebben ® belső tükörben néhány markánsan megrajzolt figura jelenik meg, mint a gyárigazgató, az szb-titkár, az öreg dinnyés. A legösz- szetettebb Gyuris Bálint fiatalkori szerelme, Vera, az orvosnő. Az 6 vallomásából tűdé juk meg a legtöbbet azokról a bizonyos far* lakról, amelyek az emberi jellem tartópilléreire épülnek, ezért a lebontásukat is csak ott lehet elkezdeni... Bárdos Pál kisregénye erre inspirál, az értelmes cselekvés rugóit csiszolja fényesre. A könyv a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg ízléses köntösben. Páll Gén KÖNYVEKRŐL Bárdos Pál: AZ ELINTÉZETLEN ÜGY
