Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

Wto. áprÖís l?.1 STBLST-MAGYARÓRSZAö § Levél ogy asszonyhoz Mindenekelőtt bocsánatot kell ként! öntől asss>. nyóm, hogy belehallgattam abba a beszélgetésbe, ame­lyet ön egy fiatal házaspárral folytatott Budapesttől Nyíregyházáig a gyorsvonaton, őszintén szólva nem szívesen tettem, de — helyjegyes vonat lévén — nera volt más választásom, ön azt magyarázta a fiatal há­zaspárnak, hogy — miként azt prédikátora jövendölte — 1975-ben vége lesz a világnak. Beszédéből úgy tűnt, Ön hiszi is amit mond, a hi­tetlenek jövőjéről lefestett komor kép pedig — nyilván úgy gondolja — predesztinálja Önt a hittérítő szerepé­re. ön szektatársaival együtt hisz a jövendölésben és minden bizonnyal abban is, hogy a földi örömök helyett mindenkinek a túlvilági életre kell készülni. Nincs szándékomban önt megsérteni, hiszem kizá­rólag önre tartozik, miben hisz és milyen örömöktől fosztja meg magát a hit földi prédikátorainak intelme nyomán. Az azonban már nem magánügy, hogy a „vi­lágvég” jövendölésével másokat is Ijesztgetni próbái és szektája tanait — amit Önnel elhitették — másokban is igyekszik elplántálni. Mentségére szolgál, hogy a világvégével való ijeszt­getés nem az Ön találmánya: évszázadok óta bevált trükkje ez a legkülönbözőbb szektáknak. Közismert történet, hogy a múlt században Londonban tömeghisz. tériává fajult a világvégevárás: sokan elmebetegen él­ték túl a jövendőit napot, sokan már előtte az öngyil­kosságba menekültek. De nem is kell ilyen régmúlt időre visszanézni, még tavaly is öngyilkos lett égy ame­rikai férfi, mert a Kohoutek üstökös megjelenésében a világvége borzalmait vélte felfedezni. Nálunk, Magyarországon sem az első dátum 1975, a világvége — ahogy Ön mondta —, az armageddond csa­ta eljövetelére. Szektája „látnokai” az utóbbi években már legalább két alkalommal jövendölték meg a világ, végét­ön feltehetően továbbra is hinni fog, hiszen — ahogy a vonaton mbndta — szigorúan Jehova tanai sze­rint él. Ön nem jár moziba és nem néz televíziót, na­ponta több órát imádkozik és a biblián kívül semmilyen más könyvet nem hajlandó a kezébe venni. Ez kizáró­lag az ön dolga, és azt megteheti. De csak ezt! Mert ahhoz már nincs joga, hogy gyermekéit is így nevelje és egész életüket tönkretegye. Fiáét szerencsére tovább már nem tudja, ön, igaz úgy mondta, hogy kitagadták, de mi megértettük, hogy ő hagyta ott Önöket, mert a börtönben — ahová az Önök nevelése hatására a katonai szolgálat megtagadása mi­att jutott — ismerte meg tulajdonképpen az életet, tud­ta meg, hogy a szekta tanain kívül még nagyon sok mindent meg kell ismernie a reális ítélethez. De a lá­nyát még fogva tartja, ő nem tanulni és szórakozni jár, mint a többi 18 éves lány, hanem házalni, amire On kényszerítette. Ön persze ért nem házalásnak, hanem az igaz tanok hirdetésének nevezi és estéit is arra szánja, hogy a „hittérítésben” elszenvedett kudarcok miatt fá­radtan, ^sokszor kiábrándultán hazaérkező lányába is­mét lelket öntsön, ismét a hitetlenekre váró sötét jövő­vel ijesztgetve „jobb belátásra” bírja. A túlvilági életbe vetett hitétől és meggyőződésétől függetlenül önnek is el kell ismernie földi életünk va­lóságát és art, hogy környezete, szomszédai, embertársai ezt az életet igyekeznek tartalmasabbá, jobbá és öröm­telibbé tenni. Éppen ezért ön sem teheti meg, hogy et­től fossza meg gyermekeit és rájuk kényszerítse az ön sivár, örömtelen életét Balogh József Miért kevés? Miért rossz? Nagyító alatt a vetőmag-ellátás Miért kevés? Miért rossz? Ha nem is ezekkel a sza­vakkal, de nagyjából hason­ló elgondolásból határozta meg a megyei NEB annak a vizsgálatnak a programját amelyet a vetómagtérmelés, a -forgalmazás és az -ellátás helyzetének vizsgálatához ké­szített. A bejelentésók, a panaszok és a tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a vetőmagvak egy részéből szűkös a választék, magasak az árak és a kapható fajták sem minden esetben felel­nek meg a helyi viszonyok­nak. A vetőmag-ellátás gyenge­ségei legszembetűnőbben a két nagy megrendelő, a kon­zervgyár és a MÉK igényei­nek kielégítésében, illetve kielegítetlenségében mér­hető le, hiszen a velük szer­ződéses kapcsolatban levő szövetkezetek és gazdaságok vetőmagigényeit nekik kelle­ne kielégíteni. A konzerv­gyár még az előző évben igényelt és szerződésbén rög­zített vetőmagfajtáknak is csak egy részét kapta meg, az sem teljes értékű, hanem az esetek többségében — és évek óta — gyenge csiraké­pességű vetőmag volt. De nem kapták meg a legjobban keresett Kubanyec és DS fajtájú vetőborsót és a K merev szárú paradicsomot sem, pedig a termelők első­sorban ezeket a fajtákat ter­melték volna, mert gépi be­takarításra is alkalmasa*. Választék nélkül A terűlett vetőmagter­meltető vállalat erre az évre nem tudott adni a konzerv­gyárnak sem babot, sem Flakker fajtájú sárgarépa­magot, sem paradicsomma­got, a MÉK-nek a sárgaré­pa-, az uborka- és a káposz­tamagvak hiánya okozta a . legnagyobb gondot. Mit tesz a vetőmagtermeltető, ha nincs a kért vetőmagból? Ajánl helyette másikat, olyat, amelynek tényészideje, ellenállóképessége, esetleg gyenge terméshozama mi­att nem keresett. És mit Plakátok a márványteremben A törött, ősszeroncsoló- dott kocsikerék mögött szán­tó paraszt feszül az ekének. A grafika felső részében egyetlen mondat olvasható: És mégis lesz kenyér ... Ko- necsni Györgynek ez az 1945- ben készült, jelképpé neme­sedett plakátja ma is él­ményt adó találkozás. Egyet­len pillantásra egész törté­nelmi sorsfordulót idéz em- lékezetüfikbé: hiába roncsol­ta össze a háború a földet, a vetést, a szerszámokat, új élet indult, „mégis lesz ke­nyér .. Félszabadulásunk har­mincadik évfordulója alkal­mából jubileumi plakátkiál­lítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat — ez egyben a VII. országos pla­kátkiállítás is — 1945-től napjainkig az utóbbi har­minc esztendő terméséből ad Válogatást, ízelítőt. A rende zök szándékosan nem pla­káttörténeti bemutatóra tö­rekedtek, csupán három évti­zed gazdag termésének ke­resztmetszetét tárják elénk Ám így ezzel együtt is az utóbbi harminc esztendő sű­rített krónikájával találko zik a látogató. A múzeum márványtermé ben az emlékezetes politikai plakátok sorakoznak. A mű­faj máig ható, példát ádő művelőjének, KónéCSlii Györgynek több olyan mun­kájával is találkozhatunk, amely világos szimbólum­rendszerével magával ragad­ja, gondolkodásra készteti a szemlélőt. Szuggesztív, tö­mör, telibetaláló plakát a nemrég elhunyt Ék Sándor Saját fészkében semmisítjük meg a fasiszta fenevadat fel­iratú lapja. A tárlaton újra találkozha­tunk a Magyar Kommunista Párt vasútépítésre, terme­lésre mozgósító felirataival. Filo „Minden kéz vegyen részt az újjáépítésbért!” szö­vegű plakátján erős kezek egy ritmusra emelik az épü­letté magasodó téglákat. Vagyis a munka világosan, egyértelműen érzékelteti a munkásosztály építő erejét'. Ma már szintén klasszikus­nak számít a művésznő egv másik, 1956-ban készített egyetlen tárgyat, egy otrom­ba, horogkeresztekkel kiszö­gezett talpú csizmát, s egyet­len felkiáltójellel Végződő „NEM!”-et bemutató plakát­ja. Az utóbbi esztendők ter­méséből megmaradt emléke­zetünkben Zala Tibornak a Lenin-centenáriumot kö­szöntő grafikája, Laknef László liraian szép fotómon­tázsa, az óvó, féltő kezekben nyugvó Európa. Érdekes, szép munka Bakos István KGST-kompozíciója, vágy hogy a legújabbakról is szól­junk, a pártunk XI. kong­resszusát hírül adó plakát Másik két földszinti te­remben az utóbbi esztendők legfrappánsabb kereskedel­mi és kulturális plakátjai sorakoznak. Említettük: nem plakát történeti bemutatót látha­tunk. Mégis úgy érezzük, hogy a java termést sikerült reprezentálni. Azokat a plakátokat, amelyeket akár a „mának szóló freskókénak is nevezhetnénk. H M. tesznek ilyenkor a tértnél ő gazdaságok? Az esetek többségében elfogadják, mert nincs más és mért alig kedvezőbb á helyzet, ha im­portvetőmagot igényelnek. Ezeket évről évre egyáltalán nem, vagy nem időben szál­lítja ki a Vállalat, amelyhez aztán még ráadásul nem ad fajtaleírást, és szaktané :csal sem látja el a termelőket. Az is a vetőmagtermeltető vállálat „furcsaságai” közé tartozik, hogy a súlypótlékos vetőmag kiadása esetén — magyarul: ha rákényszeríti a termelőkre a gyenge csí­raképességű vetőmagját — a továbbiakban semmilyen fe­lelősséget nem vállal. így járt idén a MÉK a Soroksári I. fokú paprikával: a tápió- szelei tisztítóközponttól ka­pott vetőmag diszpozícióján a következő megjegyzést ta­lálták: „Kérem a diszpozí­ció mellé nyilatkozatot csa­toljanak, hogy a tétel ellen kifogást nem emelnek” ... Vagyis a MÉK már előre adja írásba, hogy nem rek­lamál, ha a vetőmag miatt rossz lesz a termés ... A sárgarépa esetében faj­taválasztékból a minimális igényeket sem tudják kielé­gíteni, de gyakran előfordul, hogy a mennyiség is keve­sebb az igényeknél. Hason­ló a helyzet a búzánál és a rövid tenyészidejű kukoricá­nál, a pillangósok közül pe­dig elsősorban a lucerna­magnál. Legszembetűnőbb azonban a választékproblé­ma a burgonya vetőgumók esetében, mert á hazai faj­ták terméshozamai nem hogy nyereséget nem adnák, de egyenesen ráfizetésesek. Jó példa erre a gávavencsebői tsz esete: törzsélit gülbaba- vetőgumót vásároltak, amely hektáronként 53 mázsát ter­mett, de a nyírségi rózsa szuperélit sem termett töb­bet 112 mázsánál. Termelés — rá fizetéssel Ml az alapvető oka a gyenge vetőmagellátásnak? Elsősorban az, hogy nem alakultak ki megyénkben a vetőmagtermelő törzsgazda­ságok, pedig az utóbb: évek­ben a vetőmagok árai emel­kedtek. Néhány példa: a pa­radicsommag ára az utóbbi 3 évben 3500, a bab 1500, a sárgarépa 5500, a petrezse­lyem 2000, az uborka 14 000, a paprika magja 15 500 fo­rinttal lett drágább, ez te­hát ösztönzőleg hatott a ve­tőmagtermelésre. A' terme­lők ennek ellenére nem szí­vesen foglalkoznak veié, mert a vetőmagtermesztés rendkívül munkaigényes, a dézsmálok AZ esti szürkületben a Szamuely téren óvatos körültekin­téssel két javakorabeli felnőtt közelít á gyerekek homokozó­jához. Kezükben vedér és lapát. A téren játszadozó gyerekek kíváncsian figyelik a fejleményeket. Idős barátaink léülrtek a homokozó szélére. Kezeik fürgén mozognak. Art hinné az ember, játszadoznak. Am nem ez történik. Megrakják vedrei­ket homokkal és ahogy jöttek, távóznak is. Kis jdő múlva új­ra visszatérnek. Ismét megtelnek a vödrök homokkal és in- lulnak a vándorútra, illetve a közeli bérház lépcsőházában eltűnnék. Bizonyára tatarozáshoz kellett a homok. Ez eddig rendben van. De az már néni, hogy kényelemből, esetlég cse­kélyke kiadás miatt a gyerekek kedves játszóhelyét málják. (si.) gépesítettség alacsony szín­vonalú és — éppen a vető­magárak emelkedése miatt — rendkívül magas a költ­ségráfordítás. Jövedelmező viszont a vetőmagtermelés a kalászo­soknál és a holland fajtájú burgonyánál, ha azonban a kertészeti magvak tovább- szaporításának lehetőségét a további áremelésben. es csak ebben keressük, akkor kiderül: ez sem oldja meg a súlyos gondokat. A terme­lőszövetkezetek többségé­nek elöregedett tagsága ilyen munkaigényes kultú­rák művelésével nem képes megbirkózni. Gépesítés, a burgonyához, a kukoricához hasonló iparszerű ren» szerek kellenének, megfele­lő szakember-ellátottság, mert jó minőségű és olcsó vetőmagot csak szervezettén, nagy területen és mégfelelő gépesítettséggel lehet termel­ni. termeltetni Ne ötletszerűen! Es itt ismét felvetődik a vetőmagtermeltető vállalat felelőssége. Miben? Abban, hogy az imént felsorolt okok miatt nem lehet spontán módszerekkel, évenkénti szerződéskötésekkel termel­tetni, több éves, hosszú tá­vú szerződésekre lenne szükség. Az így lekötött te­rület nagysága azonban je­lentéktelen, az összes szer­ződött területnek még öt szá­zalékát sem teszi ki. Pedig a tsz-ek így minden bizonnyal többet vállalnának, leg­alábbis érre enged következ­tetni a gávavencsellői tsz véleménye, amely szerint a vállalat csak burgonyára kö­tött ötéves szerződést, a töb­bi növényre évenként szer­ződnek. És a burgonyán kí­vül elmarad a szaktanács- adás, a technológia adása, amelyet a vállalat nemcsak a szerződésekben vállal, ha­nem munkaköri kötelezettsé­gei közé tartozik. Aztán az is előfordult — például a tiszaberceliek esetében —, hogy a felajánlott vetőmagot a vállalat nem szerződte le. Nem lenne ilyen kedve­zőtlen a helyzet, ha a vető­magtermeltető és ellátó válla­lat több gondot fordítana a szerződéskötésekre, a törzs- gazdaságok kialakítására, több szákmai tanácsot adna, szorosabb kapcsolatot alaki- j tana ki a kutatóintézetekkel, többet tenné a gépesítés meggyorsításáért és több szakmai bemutatót, tapaszta­latcserét szervezne a jó módszerek népszerűsítésé­ért R. .T. Nyíregyházi képeslap a Kossuth térrőL (E. E. felv.) Félmillió könyvekre A mátészalkai járásban a tanácsi könyvtárak 1974-ben 445 ezer forintot költöttek könyvvásárlásra, 48 ezer fo­rinttal többet mint az előző évben. Ez az összeg 15 ezer kötet új könyv beszerzését tette lehetővé. A mátészalkai városi-járási könyvtár idei költségvetését 611 ezer fo­rintban határozta meg a váró. si tanács, ami 100 ezer forint, tál több az 1974 évinél. Pályázati felhívás A vajai Rákóczi-emlékbifcotb­Ság és a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola tudományos diákköri tanácsa II. Rákóczi Fe­renc születésének 300. évforduló­ja alkalmából pályázatot hirdet Rákóczi-kori emlékhelyeket, tör­ténelmi személyiségeket és ha­gyományokat feldolgozó törté­nelmi, helytörténeti dolgozatok megírására. A pályázaton a magyarországi felsőoktatási intézmények hall­gatói vehetnek részt, egyéni vagy csoportos munkákkal. A pályá­zat jeligés. A dolgozatokat két példányban kell elküldeni a Rh- kóczi-emlékbizottság címé­re: 4562 Vaja, Vay Ádám Múze­um. A pályaművek terjedelme nem korlátozott. Beküldési ha­táridő: 1976. február 1. Ered­ményhirdetésre a vajai Rákóczi- emlékünnepély tudományos ülés­szakán kerül sor. Pályadíjak: T, díj 2000 Ft, n. díj: 1500 Ft. ITT., díj: 1000 Ft. A legjobb pálya­munkák helyet kapnak a tudo­mányos ülésszak anyagából ké­szült kiadványban. Ünnepeljünk együtt Gálaest a nyíregyházi színházban déze Ünnepeljünk együtt — címmél hazánk felszabadulá­sának jubileumi évfordulója tiszteletére és méltó megün­neplésére hirdetett felsza­badulási kulturális sereg­szemlét á nyíregyházi művé­szeti hetek keretében a váro­si tanács művelődésügyi osz­tálya és a városi művelődési központ. A korábbi felszaba­dulási kulturális szemlékhez hasonlóan az öntevékeny művészeti csoportoknak, szakköröknek, kluboknak nyújtottak bemutatko­zási tehetőséget a kü­lönböző Vetélkedőkön, azok­ban a művészeti ágakban, amelyekből megyéi, Vagy országos verseny nem in­dult. Tizennégy óvoda nagycso­portosai szerepeltek a báb­játékbemutatón. Az általá­nos Iskolások a 4. számú is kólában rendezett vetélkedőn népdal, népmese, népbállada és népzene kategóriában ver­senyeztek, a gyermek népi­tánccsoportók az úttörőház-, ban mérték össze tudásukat. Magas színvonalú volt a hangszeres kisegyüttesek be­mutatója, jól sikerült az iro­dalmi színpadok és színjét- szócsoportok, valamint az if­júsági klubok között meghir­detett verseny is. A rendez­vénysorozatot befejező prog­ramra a nyíregyházi színház­ban április 19-én, szombaton este hatkor kerül sor. A gá laestén — ezúttal már a nagyközönség előtt — mutat­ják be műsorukat a sereg­szemle legjobb együttesei. A bábcsoportok kivételével va­lamennyi kategória első he­lyezettjei fellépnek a kétórás rendezvényen. A Szereplők között ott találjuk a 4., a 12. számú és a 1. számú gyakor­lóiskola csoportjait, a III. kerületi és ä Kun Béla úti művelődési ház tánccsopórf- ját, a zeneiskola növendéke­it, a VMK pol-beat- és beak* együttesét. A gálaest legszín­vonalasabb produkciójának ígérkezik az a zenei blokk, amelyben a Városmajor úti, a felsősimái, a III. kerületi művelődési ház, valamint a VMK Igrice citerazenekara egyszerre mutatkozik be. A műsorban — versenyen kí­vül — közreműködik a Sza- bolCs-Volán táncegyüttes. S hogv a bábjátékosok se ma­radjanak ki a sorból, úgy tervezik; vasárnap délelőt­tönként, a megyei művelődé­si központban felváltva szó­rakoztatják majd a legkisebb nézőket. A gálaest végén a kultu­rális seregszemlét meghir­dető rendezők átadják á leg­sikeresebb egyéni verseny­zőknek és csoportoknak a díjakat, ötvenhárom dicsé­rő Oklevéllel és több mint 32 ezer forinttal jutalmazzák a legszínvonalasabb produk­ciók szereplőit.

Next

/
Thumbnails
Contents