Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

SSW. március í& ssSffi^-WHsrrsnewSZ.S® & Konkrétabb tájékoztatást! A mu st kás őszinte választ vár Tervismertetés tanulságokkal Ritkán fordul elő, hogy éves tervismertető értekezle­tet a törzsgyár igazgatója tartson egyik vidéki gyárá­ban. Általában ezt a felada­tot a helyi igazgatókra bíz­zák, akik részletesebben is­merik az üzemegység mun­káját, eredményeit, gondjait és bajait. A szokásostól most kissé eltért a Budapesti Elektroakusztikai Gyár. Nyíregyházi egységében, az UNIVERSIL-ben Hajduska Kurt, a vállalat igazgatója tartotta az év eleji értekez­letet. Vállalkozott arra, hogy a helyi problémákra — a gyár egészének szemszögéből — választ adjon, s ezzel au­tomatikusan vázolja a nyír- egyázi egység munkáját, részvállalását az EAG ered­ményében. Ezért előzte meg a munkások körében nagy érdeklődés az értekezletet. Eredmények I Áss ebédlőben legalább 150-en — gyáregységvezető, brigádvezető, munkás és mű­szaki dolgozó — hallgatták az igazgató általános tájékozta­tóját a múlt évi munkáról és az idei körvonalairól. Az igazgató elmondta: eredmé­nyes évet zártak, az ágazatok eleget tettek a kereskedelmi igényeknek. Bár a kisvárdai egység csak 1974. január 1- től tartozik a gyárhoz, mégis a 20 ezer darabos hangszóró, szállítmánynak zömét itt gyártották. Az elektroakusz­tikai termékekkel — főleg készletezési és rendelésbeni — gondok miatt sok problé­ma volt 1974 elején, ennek ellenére a 113,5 milliós nye­reségtervet 114,6 millióra tel­jesítette a gyár. Az elektro­akusztika árbevétele 64 mil­lió forinttal emelkedik a ta­valyihoz képest, a tőkés ex­port 1 millió 600 ezer dollár körül lesz. A szerződéseket egymillió dolláros értékre már megkötötték. A gyár­nak a készletgazdálkodásán van javítani való. A takaré­kosságot figyelembe véve a nyíregyházi egységben főleg az új üveghuta energiakölt­ségének redukálását kell megoldani. — Más szemmel kell, hogy lássak sok mindent. A me­gyei Vb-ben, ha nem is konk­rétan a gyárat képviselem, de a munkások nevében leszek ott — vélekedik Köbli Fe- rencné. A mosolygós, alig 25 éves fiatalasszony a nyíregyházi gumigyár munkásnője. Itt kezdte 11 évvel ezelőtt, a gyár első szakmunkás-tanulói, nak egyike volt. Szorgalma­san. becsülettel dolgozott — ezért lett csoportvezető ké­sőbb a fonalüzemben, s a munka mellett mindig talált időt arra is, hogy részt ve­gyen a társadalmi ügyek in­tézésében. Előbb a KISZ-ben, ahol ma is vezetőségi tag, aztán a gyári szakszervezeti tanácsnak lett a tagja, 1971- berí pedig belépett a párt­ba. Nemrégen tért vissza az öthónapos, bentlakásos párt- iskoláról. Mindez azt bizonyítja, hogy töretlen az életútja, munkája révén érdemelte ki a mind magasabb megbíza­tásokat. — Mégis nagyon meglepett engem, hogy megválasztot­tak a megyei párt-végrehaj- tóbizottságba, kongresszusi küldöttnek jelöltek. Kongresszusi küldötteink Munkásnő a gumigyárból A meglepetés, az őröm, a család, a munkatársak gra­tulációja után a gondok is előjöttek. Nem olyan termé­szetűek ezek, amelyek a meg­élhetést érintenék, inkább a jövő formálására szólnak, de mégis gondok valamelyest. — Mindenképpen célom, hogy a középiskolát elvégez­zem, kell a nagyobb tudás — mondja. — De jó lenne egy gyerek is. Majd kis gondolkodás után hozzáteszi: — A férjem úgyis a gye­rek mellett dönt. Erre eddig azért vártak, mert a szülőknél laknak a nyíregyházi Akácfa utcán, jó távol a város központjá­tól. Három éve benn van szövetkezeti lakásra a kérel­mük, előbb-utóbb rájuk ke­rül a sor. — A saját ügyeimet nem nagyon szeretem intézni — E rövid beszámoló után a munkások kaptak szót. Ti­zenkét kérdés hangzott el, amelyek az UNIVERSIL leg­égetőbb gondjait érintették. A kérdezők hangjából érző­dött, felelősséget éreznek a gyárért, aggódnak olyan hiá­nyosságok, szervezetlenségek miatt, amelyek az elkövetke­ző hónapokban akadályoz­hatják a termelést. Túlórázás? Felhívták a figyelmet az egyik, újonnan épült csarnok és a műanyagüzem kihasz­nálatlanságára, érdeklődtek sorsuk felől. Korábban szó volt arról, hogy a csarnok szerelőműhely lesz, ma még nem az. A sokféle variáció mellett eléggé kihasználat­lan. A vállalat igazgatója ja­vasolta, a csarnokot univer-. zális munkahellyé alakítsák, s elsősorban azzal számolja­nak, ha felfut a gyártás, le­gyen hol csomagolni. A mű- ahyagüzem problémáját Pes­ten jobban meg fogják vizs­gálni. Súlyos gondot vetett fel a következő kérdés: Van mit szerelni, de leg­alább olyan fontos, hogy le­gyen miből. Lemezhiány mi­att akadozik az alkatrész- gyártás az elektroakusztiká­ban. Az üzemben kevesen dolgoznak, a munkások nagy része a szerelések helyett felújítást végez. Most még „csak” a közvetlen vezetők­nek okoz ez -gondot, de ké­sőbb a munkásoknál is érez­teti hatását, mert ha anya­got kapnak, megkezdődik a hajrá, a túlórázás. Pesten is problémát okoz az anyaghi­ány — válaszolták — és erő­teljesebb központi irányítás­sal, az anyagbeszerzési osz­tály vezetésében történt sze­mélycserével segítettek eddig a beszerzésen. Ez még kevés • de jelentősebb változásokat is terveznek. Nem sokakat nyugtatott meg ez a felelet, s hasonló módon csak növelte a meg­válaszolatlan kérdések szá­mát a törzsgyár vezetője, amikor gazdasági mérőszá­mok nélkül, a nyíregyházi elektroakusztika idei tervei­ről, feladatairól ennyit mon. dott: a kapacitást ki fogják szerénykedik. — Nehogy azt higgyék, hogy visszaélek a helyzetemmel. A megnövekedett társadal­mi elfoglaltságok azt is je­lentik, hogy még kevesebb lesz a szabad ideje. Mit szól ehhez a férj, aki művezető a gyárban? — Nagyon korrektül és emberségesen viselkedett mindig. Nem minden férfi szereti, ha sok más elfog­laltsága van a feleségének. De ő inkább segít nekem. Nyolc évig három műszakba jártam, akkor is nagyon sok szabad időm elment. Szerin­tem úgy kell ezeket a dol­gokat rendezni, hogy annyi megbízatásom maradjon, amennyit lelkiismeretesen el tudok látni. A legutóbbi választások so. rán a gyári pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak is tagja leit Még több bele-: szólása lesz közvetve és rész­ben közvetlenül a gyár dol­gaiba, ugyanakkor még na­gyobb a felelősség is. — Akad sok minden, amin változtatni lehet. Hogy csak egy példát mondjak: fiatal a gyár, de ahhoz már nem eléggé, hogy még mindig nincs egy kultúrterem, egy sportpálya. Ez foglalkoztatja a pártot, a gazdasági veze­tést, a szakszervezetet is. ■ Hudák Margitot, — mert többen csak így ismerik — két hét múlva nagyon haza­várják. Mint kongresszusi küldött közvetlenül számol­hat be élményeiről, beszélhet azokról a kisebb, s nagyobb dolgokról, amelyek a kom­munisták legmagasabb szin­tű tanácskozásán elhangzik. — Mindenre nagyon kí­váncsi vagyok. Ilyen nagy fórumon még soha nem vet­tem részt. Rengeteg ember­rel fogok találkozni, sok ve­zetőt személyesen megismer­ni. Ezt a kongresszust pedig nemcsak a párttagok várják, hanem a párton kívüliek is. Úgy érzem hosszú évekre meg fogja határozni a mun­kánkat. Saáayí Boteid használni. Ez bizony mini­mális tájékoztatás, ha figye­lembe vesszük, lassan már 1975. első negyedélé -' frí­zük be Kategória Az egyik lakatos így fo-» galmazott: „Lehet, hogy * tmk-t szükséges rossznak tartják, de á termeléshez szükséges.” Órabérben dol­goznak, de órabéremelés alig volt az utóbbi években, igaz a bérfeszültségeket csökken­tették. Vajon gondolnak-e « 8—10 éve itt dolgozó mun­kásokra a márciusi bérren- / dezésekriél? Helyi gond, itt kell megoldani — hangzott a válasz, s hasonló módon, he­lyileg tegyenek lépéseket » tmk fejlesztésére. Amire, te­gyük hozzá nagyon megért az idő. Egyes felszerelések: már kiszolgálták magukat, » van olyan esztergapad, amit 1960 óta egyszer sem újítot­tak fel. Újabb észrevétel. Az era-: berek elmondták, hogy ax országos szakmai bértáblázat megjelenése után felmérést készítettek. Az alsó hatáv alatti kategóriába 148-an tar­toznak. Ha egyszerre történ­ne a korrigálás, az az éves bérfejlesztés felét elvinni, Milyen szakaszokban fogjál* végrehajtani a jogos bér- korrekciókat? Pontos részle­teket nem közöltek, de meg­ígérték, erről még tanácskoz. ni fognak. Pesten jobb a helyzet, alig „lógnak ki” szá­zan az alsó határból. Uj dol­gozót már nem vesznek fel az alsó szint alatt, a régiéi« problémáját még az idén . megoldják. Elégedettség? Nem szóltunk részletesen minden 1 kérdésről, csupán címszavakban sorolunk még fel néhányat, hogy érzékel­tetni tudjuk: mennyi minden érdekli az UNIVERSIL dol­gozóit saját házuk tájáról^ ami már beszédes jele an­nak, hogy magukénak érzik ezt a fiatal gyárat. Felvetet­ték, nem lenne-e célszerűbb^ ha kooperációs partnere!« helyett helyileg végeznék el az egyes gyártmányokhoz szükséges kiegészítő mun­kákat, érdeklődtek az EAG középtávú fejlesztési terve után, a koordinációs iroda munkájáról és így tovább. Az elmondottakból nem nehéz megállapítani, hogy az emberek kissé elégedetlenül távoztak a tervismertető ér- tekezletről. Többet vártak, konkrét, tömör válaszokat, Igaz, az idő is rövid volt — csupán másfél órát szántak ennek a témának. (A buszok indulása miatt a fél három­kor kezdődött értekezlet már négy óra után pár perccel befejeződött.) Az idő rövid­sége miatt csak a vállalati igazgató válaszait hallhatták, pedig eredményesebb lett volna, ha a gyár igazgatója menet közben ki tudta volna egészíteni helyi elképzelő, sekkel a válaszokat. így csak Ígéretet tudott tenni, hogy hamarosan pótolják a hiá­nyosságokat szükebb körben. Mi viszont azt reméljük, hogy a szavak után konkrét tettek következnek, s közö­sen gyors megoldást találnak! a felvetett kérdésekre. Balogh A tanácsi munka rangja AZ ÄLLAMELET, A SZOCIALISTA DE­MOKRÁCIA fejlesztése már a párt X. kong­resszusán is fontos helyet kapott, és az el­ért eredményekkel, a következő lényegesebb feladatokkal részletesen foglalkoznak a párt XI. kongresszusa előtt nyilvánosságra ho­zott irányelvek is. Természetes tehát, hogy a pártértekezleteken, így a megyei pártérte­kezleten is több hozzászóló is beszélt az ál­lampolgárokat is közvetlenül érintő tanácsi munkáról. Megyénkben sok jő eredményről lehet beszámolni, hiszen az elmúlt négy esztendő­ben a tanácshálózat korszerűsítése nyomán a nagyközségi tanácsok száma megháromszo­rozódott, ennek eredményeként tanácsaink szervezetileg megerősödtek, a feltételek to­vább javultak. A nagyközségi tanácsok ma már a városi tanácsokhoz hasonló jogkörrel rendelkeznek, tehát gyakorlatilag a rend­szeresen előforduló valamennyi államigazga­tással kapcsolatos ügyet helyben el lehet Intézni. Mindezekkel újabb lehetőségek is meg­nyíltak. Nemcsak a korábbi átfogó pártdo­kumentumok, hanem a mostani vezetőség­választó taggyűlések során, az irányelvek vitájában is többször elhangzott: a tanácso­kon a hatósági munka sokszor nagyon hosz- szadalmas, helyenként az ügyintézés lassú és nem elég kulturált. Erről beszélt többek között felszólalásában a megyei pártérte­kezleten a megyei tanács általános elnökhe­lyettese, dr. Czimbalmos Béla is, aki hang- súyozta, hogy a következő időszakban a ta- i «ácsok legfontosabb feladata lesz ezen is ja- 1 vítani, megfelelni az igényesebb követelmé­nyeknek. Ugyanakkor olyan lényeges eredmények­ről is szólhatunk, mint az, hogy általánossá vált megyénkben a vélemény: a tanácsok az elmúlt négy-öt esztendőben lényegében terü­letük gazdáivá váltak. Ez elsősorban a te­rület- és településfejlesztésben elért ered­ményeknek köszönhető. Számításba kell ugyanis venni, hogy a tanácsok az állam­polgárok hatósági ügyeinek intézése mellett nagy szerepet kaptak az iparfejlesztési po­litika végrehajtásában. Szabolcs-Szatmár- ban, ahol — elsősorban a nők körében — több helyen még ma is foglalkoztatottsági gondok vannak, a tanácsoknak a korábbinál többet kell tenni, hogy újabb munkalehető­ségek megteremtését támogassák területü­kön, segítsenek abban, hogy a foglalkozta­tás színvonalát, feltételeit javítsák. Ez azt jelenti, hogy tovább kell szélesíteni azokat a jó tapasztalatokat, amelyek a városokra, és jó néhány nagyközségünkre már érvénye­sek: a tanácsok megfelelően használják ki a gazdasági, koordinációs lehetőségeket, a közös beruházásokban és a fejlesztési cél­kitűzésekben már számottevő eredmények is születtek. Mindezek egyben űjabb feladatokat is jelentenek. A tanácsok részéről még több öntevékenységre, kezdeményezőkészségre van szükség és még jobb eredményeket lehetne elérni, ha szélesebb körben vállalnák a na­gyobb felelősséggel járó feladatokat. A ko­rábbinál több tennivaló van az állami, szö­vetkezeti törvényességi felügyelet gyakorlá­sában. A MEGYEI PARTÉRTEKEZLETEN el­hangzottak — a helyenként tapasztalható hiányosságok ellenére is —■ bizonyítják, hogy az új tanácstörvény gyakorlati alkalmazá­sával kibontakoznak és egyre teljesebbé válnak azok a folyamatok, amelyeket az előző pártkongresszus és a megyei pártérte­kezlet a tanácsokkal kapcsolatban megfo­galmazott Fiatalok a közéletben A TAVASZI HÓNAPOK mindig külö­nösen mozgalmasak a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség alapszervezeteiben: március 15- től április 4-ig zajlanak a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényei, kezdődik az újabb mozgalmi év akcióprogramjának valóravál- tása; új tagkönyveket adnak át ezekben a hetekben az ifjúsági szövetség tagjainak és megkezdődnek a választások is. Nagyon sok rendezvényre készülnek te­hát megyénk ifjúkommunistái. Ehhez a sok­rétű előkészítő, szervező politikai munká­hoz jó alapot adnak az elmúlt évek eredmé­nyei, s a közelmúltban megtartott vezetőség­választó és beszámoló párttaggyűlések. Több évre szóló iránymutatást adtak a városi-já­rási pártértekezletek, és a megyei pártérte­kezlet is. A beszámoló és több felszólaló is értékelte a KISZ-szervezetek munkáját. El­hangzott az is, hogy az ifjúsági szövetség megtisztelő kötelessége legjobbjainak felké­szítése a párttagságra. Az elmúlt négy esz­tendőben 3400 harminc éven aluli fiatalt vettek fel a párt tagjainak sorába megyénk­ben, s ez egyben azt is jelenti, hogv az új párttagoknak csaknem kétharmada a KISZ korosztályból került ki. Felelősségteljes munkát jelez a szám és az arány is, különösen akkor, ha azt is hoz­zátesszük, hogy a KISZ-tag fiataloknak csaknem 70 százalékát egyik ajánlóként az alapszervezet taggyűlése javasolta párttag­nak. Két alapvető feladatot ró ez a KISZ- re: egyrészt továbbra is megkülönböztetett módon kell foglalkozni a munkásfiatalok párttagfelvételre történő előkészítésével, ugyanakkor minél több rátermett, tehetsé­ges fiatalt szükséges bevezetni a közéleti munkába, ezzel együtt a politikai élet leg­különbözőbb részeibe. Jó tapasztalataink vannak e téren a ko­rábbi évekből: a legutóbbi országgyűlési és tanácstagi választások során az előzőnél sok­kal több fiatalt választottak meg a testüle­tek tagjainak. A községi és nagyközségi ta­nácsokban több, mint 800, a városi tanácsok­ban több, mint ötven, a megyei tanácsban pedig 17 harmic éven aluli fiatal vesz részt. A közéleti tevékenység fontos színtere a munkahely. A párt, a gazdasági és a szak- szervezeti vezetők mellett egyre inkább jó partnerré válnak a KISZ-vézetők is, akik az ott dolgozó fiatalokat képviselve jelentős szerepet játszhatnak az üzemi demokrácia minél gazdagabb kibontakoztatásában. A KISZ-vezetők ezeken a fórumokon arra tö­rekednek, hogy az ifjúsági szövetség elsősor­ban olyan kérdésekben hallassa szavát, mi­ként lehet rendszeresebbé, fegyelmezettebbé tenni a munkát, miként lehet erősíteni a fiatalokban a gyárhoz, üzemhez, munkahely­hez tartozás érzését, tudatát, mit lehet ten­ni az üzem, a munkahely történetének, jó tradícióinak és terveinek széles körű ismer­tetése, az ezek iránti érdeklődés felkeltése érdekében. EZEK A TÖREKVÉSEK is hozzájárul­tak ahhoz, hogy a néhány hete megtartott pártvezetőség-választó taggyűléseken a ko­rábbinál lényegesen több 'KISZ-tag, fiatal párttag kerül az újonnan megválasztott ve­zetőségekbe. Elismerése ez az illető terüle­ten végzett ifjúsági munkának, és ugyan­akkor megbecsülése a tehetséges, a közért tenni akaró fiataloknak. Fontos feladat, hogy amikor a pártvezetőségben munkát kezdenek ezek a fiatalok, már most, a KISZ-vezetőségválasztó taggyűléseinek elő­készítése során is gondoskodjanak az után­pótlásról, a KISZ-vezetőségekbe választható újabb fiatalok felkészítéséről. Marik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents