Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
xxxn. ÉVFOLYAM. 68. SZÄM ÄRA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 11, KEDD Jövőnk programja M CfSt, a XI. kongresszus előkészületei közben ismét bebizonyosodott, hogy egy hatalmon lévő marxista-leninista párt számára éppolyan fontos a tömegekkel kiépített jó kapcsolat, amennyire fontos ez a hatalomért folytatott harc időszakában. Bebizonyosodott az is, hogy a lenini elvek és a pártélet lenini normái, a párt munkamódszere nem csak a kommunisták számára jelentenek orientációt, hanem a pártonkívülf tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi valóság olyan szerves részévé vált, hogy a pártonkívüliek is a párton, annak elvi-politikai-szervezeti egységén, s nem különben tagjainak tevékenységén mérik saját helyzetüket, jövőjüket. A meggyőződésen alapuló irányítási módszernek köszönhető, hogy nem csak a párttagok, de egész társadalmunk, vallja: össznemzeti érdek a következetes, töretlen, a marxizmus-léninizmus eszméin alapuló politikai irányvonalat követő párt léte. A munkásosztály vezető szerepéből adódó feladatokat csakis az a marxista párt képes megvalósítani, amelyik szervesen beilleszkedik a társadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegekben megérlelődött feladatokat. Úgy halad a társadalom élén, hogy a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politikájában arra törekszik, hogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek törnegbefolyását, ami által fenntarthatja, fejleszUreti a kezdeményezőkészséget a ‘társadalmi szükségletek kielégítésére, az emberi problémák megoldására. A Programnyilatkozat tervezete arról tanúskodik, ho'gy: a párt a távlatok megfogalmazásában most is a tömegekben megérlelődött törekvésekből indult ki. Pártunk előző Programnyilatkozata több mint negyedszázados, 1948-ban fogadták el. Az akkor megfogalmazott célokat, sok vonatkozásban még többet is, megvalósítottuk. Hazánk azóta a szocializmus útját járja. A végbement fejlődés tette szükségessé az új Programnyilatkozat kidolgozását. A legfontosabb tartalmi sajátossága az új Programnyilatkozatnak, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítését tűzi ki célul, s ehhez határozza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fejleszteni a termelési viszonyokat úgy, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, s ezáltal erősödjenek a szocializmus anyagi alapjai, de fejlődjenek az emberi kapcsolatok is. Ennek következményeként minőségileg is j-lentösen emelkedik majd a nép kulturális színvonala és anyagi jóléte. T ársadalmi-politikai téren számos lényeges változás bekövetkezését jelzi a tervezet. Az előttünk levő években tovább szilárdul társadalmunk politikai egysége annak következtében, hogy kialakul a fejlett szocializmusra jellemző társadalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon a proletárdiktatúra állama össznépi állammá válik a munkásosztály vezető szerepének erősödése mellett. Tovább fejlődik a szocialista demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi demokráciára helyeződik Az egész folvamat a pártirányítás még hatékonyabbá válásával me'gy végbe. Az egységes szocialista társadalmi struktúra kialakulása elvezet a társadalmi egyenlőtlenségek megszűnéséhez. Természetesen nem az emberek közti különbségek fognak megszűnni — ezt kívánni képtelenség lenne —, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek. A szocialista társadalom, amelynek egyik célja a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság megszüntetése, létrejöttének pillanatától következetes politikát folytat e cél elérésére. Az ehhez szükséges objektív lehetőségek hiányában azonban az egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szóló mindenfajta nyilatkozat és kijelentés iámbor óhaj marad. Viszont a társadalmi különbségek megszüntetésére irányuló világos politika nélkül a meglevő objektív lehetőségek nem realizálódnakv A legfontosabb lépést megtettük akkor, amikor felszámoltuk a társadalmi egyenlőtlenség alapjait, a termelőeszközök magántulajdonát, s vele az ember kizsákmányolásának lehetőségét. További feladat az anyagi és szellemi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a munka szerinti differenciált elosztás elvét nem sértve, gyorsabban emelkedjenek az ország legelmaradottabb részei és leghátrányosabb helyzetben levő társadalmi csoportjai. Ahhoz, hogy a kiegyenlítőtíés vonalán haladó társadalmunkban valamennyi csoport együttesen emelkedhessen tovább, úiabb anvagi, szellemi és kulturális feltételeket^ kell teremteni úgv, hogy hosszabb távon a társadalom világnézeti egységesülése is végbemenjen a marxizmus-léninizmus alapján, annak általánossá válásával. A Programnyilatkozat tervezete a legfontosabb társadalmi, nol’tikai, gazdasági, kulturális, ideológiai kérdésekben konkrét feladatokat -fogalmaz meg a szocialista m>rs- nektíva markánsabbá tétele érdekben Olyan lelkesítő célok ezek, amelyekben ki-ki megtalálhatja a maga feladatát. A Programnyilatkozat céljainak megvalósítása közben újabb lehetőségek nyílnak a munkásosztály, a párt vezető szerepe erősödéséhez, az egész társadalom ideológiai-világnézeti egységesüléséhez is. Tovább emelkedik a társadalom vezetésének, irányításának színvonala. A nép tapasztalatainak szintetizálása útján még jobb feltételek jönnek létre a fejlődés objektív törvényszerűségeinek tanulmányozására, s ennek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális döntések meghozatalára. A z új vállalkozás lényegéhez tartozik, hogy a benne megfogalmazott célokat nem csupán a párttagságnak címezték, hanem az egész népnek Nemzeti program ez a szó legnemesebb értelmében. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész magyar néppel együtt folytatja eddig is helyesnek bizonyult útját a szocialista építés törvényszerűségei alapján, a testvéri országok közösségében. Országunk a Szovjetunióval, valamennyi szocialista állammal együttműködve, internacionalista alapokon állva akarja nemzeti céljainkat elérni a fejlett szocialista társadalom megteremtésével. Olyan ügy ez, melyben a párt az egész dolgozó magyar nép támogatását élvezi, olyan ügy, amely mögé minden becsületes állampolgár felzárkózhat. Pozsgay Imre Tovább növelik a kishatármenti forgalmai Szovjet delegáció érkezett Nyíregyházára Március tizedikén megérkezett Nyíregyházára a MÉSZÖV és a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat vendégeként az a szovjet küldöttség, amely a Szovjetunió Kárpátontúli területe szövetkezeti kereskedelme megbízásából ismét bővíti a Kárpátalja és Szabolcs-Szat- már megye szövetkezeti kereskedelme között évek óta folyó „kishatármenti” forA szovjet delegáció vezetője 1. J. Haragonics, a kárpátontúli fogyasztási szövetkezetek szövetségének elnöke. Tagjai: L. L. Mihaljo, a partner szovjet kereskedelmi társulás igazgatóhelyettese, D. A. Jakubovics, az irsavai járási szövetkezet elnöke és N. V. Kolinics, a munkácsi tn-nzit-íerakat igazgatója. A kölcsönös egyeztetések érdekében már az elmúlt év végén úgy határoztak, hogy idén 740 ezer rubel értékre növelik a kishatármenti forgalmat. Időközben, a felépült áruházak igénye miatt, elv- oen eldöntötték, hogy ezt az összeget is tovább növelik: egymillió rubelre. A most érkezett szovjet szövetkezeti küldöttség és magyar — megyei, partnereinek az lesz a feladata, hogy ezt a keretet a mindkét félnek legelőnyösebb áruválasztékkal kitöltse. Felavatták Mátészalkán a Szatmár Bútorgyárat Keserű Jánosné könnyűipari miniszter átvágja a sza® lagot Mátészalka Ipari negyede egyik jelentős üzemének ünnepélyes avatására került sor hétfőn délután. A 290 millió forintos költséggel épült Szatmár Bútorgyár avatására gyűltek össze a Vállalat dolgozói, a tervezők, a kivitelezők, a társvállalatok képviselői. Az ünnepségen részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Dr: Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Voss János, a KISZ megyei bizottságának titkára, dr. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára, Lánczi János, a városi tanács elnöke. Ragyogó napsütés fogadta a gyáravatásra érkezőket. A gyár bejáratánál Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vágta el az avatást jelző nemzeti színű szalagot, majd a feldíszített csarnokban Kun István, a gyár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi beszédet dr. Pénzes János tartotta. A megyei tanács elnöke méltatta azt a fejlődést, amit a felszabadulás óta elért hazánk, s benne Szabolcs- Szatmár megye. Szólt a bútorgyár elődjéről, amely 1952-ben kezdte meg a munkát. — Jól eső érzéssel mondhatom el, hogy a vállalat nagy utat tett meg — mondta. — Kialakult a vállalat törzsgárdája, több átszervezésen keresztül az iparfejlesztési politika megvalósítását segítették, több, ma már Vvfttős gazdasági egység • /rstiozásában működtek közre. A bútoripari rekonstrukciós program adta az alapot ahhoz, hogy Mátészalkán is fejlesszék a gyártást, megépítsék az új gyárat, amely kiemelkedik a tanácsi ipar beruházásai között. A gyár a teljes termelés időszakában egy év alatt 18 ezer garnitúra bútort készít, többet fog adni a népgazdaságnak, mint az élmúlt tíz évben összesen. Dr. Pénzes János beszélt az MSZMP XI. kongresszusára való készülődésről, a megyei pártértekezletről, ahol nagyszerű eredményekről adhattak számot. A jövőben is ehhez hasonló módon kell dolgozni. — A megyei tanács nevében az új üzemet azzal adom át, hogy legyen ez kellemes, szép munkahely, de ugyanakkor az öntudatos, fegyelmezett munka helye is, és itt is bizonyítsák be: milyen .nunkás a szatmári ember — fejezte be beszédét a megyei tanács elnöke. Ezt követően Keserű Jánosné szólt az ünneplőkhöz. Elemezte a bútoripar ícj- ’esütásére tett intézkedéseket, ismertette azt az elvei, hogy a már meglévő bázisok fejlesztését szorgalmazták, mint ahogy ez Mátészalkán is történt. Szólt azokró! az erőfeszítésekről is, amelyek a gyár előtt állnak. • — Ebben a gyárban a termelést egyik évről a másikra meg kell kétszerezni, sőt 1976-ban a korábbihoz mérten meg kell háromszorozni — mondotta. — Nem csupán egyszerű mennyiségi nőve. kedésről van szó, hanem magasabb mércével márt gazdálkodásról. Uj gyártmány- típusokat kell kialakítani és ajánlani a hazai vásárlóknak és fel kell készülniük arra is, hogy a későbbiek során bekapcsolódjanak a bútorexportba. — A további feladatok közé tartozik a technikai, technológiai és a munkafegyelem szigorúbb betartása, mert csak így juthatnak a vásárlók kifogástalan termékekhez és így érhető el magasabb termelékenység A bútorok készítői az eddigieknél sokkal inkább figyeljék a termelést a fogyasztók szemével. Ez egyaránt vonatkozik a termékek választékára és minőségére. Ezután a miniszterasszony beszélt a bútoripar jelenlegi helyzetéről, távlatairól, a megtett fejlődésről. A megyében minden ötödik ipari dolgozót — javarészt nőt — a könnyűipar foglalkoztat. Keresik a lehetőséget a megye vezetőivel, hogy még tovább növeljék a foglalkoztatottságot. A vállalatoknak pedig az a feladatuk, hogy az uj dolgozókat fogadják be a kollektívákba. — Abban a döntésben, hog> ezt a bútorgyárat Mátészalkára telepítsük közrejátszott az a tény is, hogy nincs messze innen a vásá- rosnaményi faforgácslapgyár» ahol a Szovjetunióból érkező faanyagot feldolgozzák és méretre szabva ideszállítjáis — mondta. — Ez a gyárunis is, mint sok más üzemünk, túlnyomórészt szovjet alapanyag feldolgozására rendezkedett be. Méltatta Keserű Jánosné a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való kapcsolatunkat, amely a további fejlődés alapja. Végül a gyár kollektívájának ajánlotta a szép, korszerű gyárat, hogy őrizzék meg ebben a formában. Beszéde ufän Keserű Jánosné kitüntetéseket nyújtott át. A Könnyűipar kiváló dől- gozója lett a bútorgj$*b'ól: Bunkóczi Antal, Fodor Gyula, Gyémánt Béla, Koncz Bálint, Kun István, Mező Istvánná, Oszter Gábor, Varga Lászióné, Varga József; a megyei építőipari vállalattól: Jenei József, Sárközi József; a Könnyűipari Beruházási Vállalattól: Juhász Péter, Varga Pál; a Könnyű oari Tervező Vállalattól Kiss Sándor, Lukács József. A vállalati kiváló dolgozó kitüntetést 28-as kapták meg. Az ünnepség után a résztvevők megtekintették a gyárat működés közben. Keserű Jánosné könnyű« ipari minisztert hétfőn délelőtt Nyíregyházán, a megyei pártbizottságon fogadta dr. Tar Imre, a pártbizottság első titkára. A megbeszélésen a megye könnyűipari fejlesztéseiről, távlatairól folytattak eszmecserét. L. R, A korszerű bútorgyáriján szalagon szerelik Sssze a fakúszóba-garnitúrákat, /\ (Hammel József felvételei])
