Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
xxxii. Évfolyam. s«. szám ARA: 80 FILLÉR ms. március 7, péntek Tizenegy nagy jelentőségű egyezményt írtak alá Befejeződött a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 15. ülésszaka. A jegyzőkönyvet csütörtök este a Parlament delegációs termében Huszár István, és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, a kormányközi bizottság társelnökei, a delegáció vezetői írták alá. A kormányközi Wfepttság március 3-tól 6-ig tartotta 15. ülésszakát Budapesten. Meg. vizsgálta a két ország 1976— 1980. évi népgazdasági tervei koordinálásának előzetes eredményeit. A koordináció folyamán intézkedéseket dolgoztak ki a termelési és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére és elményítésére, a következő ötéves terv minden esztendejére meghatározták a legfontosabb nyersanyagok, fűtőanyagok, könnyű, és élelmiszeripari cikkek, mezőgazdasági és gépipari termékek kölcsönös szállításának no. menklaturáját, s előzetesen mennyiségét is. Számos egyezményt írtak alá Magyar, ország részvételéről egyes fűtőanyag- és nyersanyagfajták újabb gyártó kapa«- tásainak a Szovjetunió területén történő létrehozásában, a Magyarországra irányuló, szállítások növelése céljából. A bizottság megvizsgálta az 1976—1980. évi tudományos és műszaki fejlesztési tervek koordinálásának eredményeit is, és intézkedéseket hozott e tervek teljesítésére. Ezen kívül egyeztette azt, hogy a két ország illetékes szervei megkezdik az egységes műszaki-tudományos politika és az 1991-ig megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés fő irányai kidolgozásával kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A két ország párt- és kormánydelegációinak 1974. szeptemberi tárgyalásain meghatározott feladatokból kiindulva a bizottság különös figyelmet fordított az országaink egymással kölcsönhatásban álló népgazdasági ága. zataiban lazajló integrációs folyamatok további elmélyítésének és kiszélesítésének kérdéseire. A bizottság folytatta öt magyar gépipari nagyvállalat és a megfelelő szovjet vállalatok közötti együttműködéssel kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A bizottság munkája során öt kormányközi és hat ágazatközi egyezményt egyeztet, tek és írtak alá, amelyek nagy jelentőségűek a két ország népgazdasága számára. A bizottság meghallgatta egyes minisztériumok jelentéseit az 1975. évi árucssre-for. galmi tárgyalások eredményeiről, és megállapította, hogy a magyar—szovjet gazdasági együttműködés továbbra is gyors ütemben fejlődik. Az 1975. évi árucsereforgalom az 1974. évi szinthez képest 9,3 százalékkal, 1970hez viszonyítva pedig 60 százalékkal növekszik. Az 1971 —75. közötti tervidőszakban országaink árucsere-forgalma körülbelül egymilliárd forinttal haladja meg a hosszú távú kereskedelmi egyezményben előirányzott szin. tét. A bizottság jóváhagyta a kölcsönös kereskedelemben szállított gépek és berendezések műszaki kiszolgálásának megjavítására vonatkozó kor. mányközi egyezményt, valamint a két ország külkereskedelmi szervei által kidolgozott intézkedéseket. A hajóiparban a gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok továbbfejlesztése és elmélyítése érdekében a bizottság együttműködési munkacsoportot hozott létre. Ugyanilyen munkacsoport alakul az állattenyésztési gépgyártás területén is. A bizottság megelégedéssel ' állapította meg, hogy a kormányközi bizottság kezdeményezésére előkészített és jóváhagyott magyar—szovjet olefin-együttműködés sikeresen halad, e munkát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a magyar illetve a szovjet üzem építőihez írott levelében nagyra értékelte. A bizottság ülésszaka a testvéri barátság és a teljes, kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Tanácsi ipar : 660 illiio NYIREr.VH'71: szeet'^rdőbcn A'',«o75V Király Anna és Ölesnyovics Zoltán« né, a nyíregyházi kertészeti vállalat üvegházaiban. Nők a termelőmunkában Mérlegen a tervteljesítés, a nyeresége a kereset Hatszázhatvanhatmillió forint értékű árut termeltek az elmúlt évben a megyei tanács ipari osztályának irányítása mellett működő vállalatok. Ez csaknem 6 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi termelés értéke, ugyanakkor 7 százalékkal kevesebb, mint amennyit ezek a vállalatok év elején terveztek. A tervezettől csak a Tiszalöki Faipari Vállalat, a Szabolcs Cipőgyár és a Nyírségi Nyomda termelt többet, lényegesen elmaradt viszont a tervezettől a Szat- már Bútorgyár és a Divatruházati Vállalat. Ez a hét százalék 52 millió forint termeléselmaradást jelent, ami megegyezik egy közepes nagyságú tanácsi vállalat — mondjuk a nyomda — teljes évi termelésével. A termelés növekedésének arányától valamivel nagyobb mértékben nőtt a tanácsi vállalatok nyereségének összege: az 1973 évi 82,7 millióról 91,6 millióra emelkedett, ami azt jelenti, hogy minden száz forintra 12 forint nyereség jut az elmúlt évi termelés alapján. A Tiszalöki Faipari Vállalat, a Szabolcs Cipőgyár és a Nyírségi Nyomda kivételével a tervezett alatt maradt az egy munkásra jutó ' termelési érték, ez pedig azt jelenti, hogy a termelékenység alatta maradt a tervezettnek, a 221 és fél ezer helyett csak 214 800 forint lett, alig valamivel több az 1973 évi egy munkásra jutó termelési értéktől. A tervek teljesítésétől valamivel nagyobb mértékben nőtt a tanácsi iparban dolgozók keresete, de a tervezettől kevesebb bért emeltek a Szatmár Bútorgyárban, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál, a Divatruházati Vállalatnál és a Patyolat Vállalatnál, ami elsősorban a termelési tervtől való elmaradással magyarázható. Hasonlóképpen négy vállalat maradt a tervezett alatt az alkalmazottak bérének emelésével; a nyírbátori Auróra, a Nyírbátori Faipari Vállalat, a Nyírségi Nyomda és a Divatruházati Vállalat. Ez utóbbi elmaradás korántsem azt jelenti, hogy a felsorolt vállalatoknál nem emelkedett az alkalmazottak keresete, csak azt, hogy az év elején, a tervek készítésekor többre számítottak ezeknél a vállalatoknál is, sőt azt sem jelenti, hogy a munkások több béremelést kaptak. A vállalatok többségénél ugyanis lényegesen magasabb az alkalmazottak keresete, mint a munkásoké — ez természetesen átlag- keresetet jelent — és a kisebb százalék is jelenthet nagyobb fizetésemelést, mert nagyobb az induló összeg is. NYÍRMEGGYES: készül a fóliasátor a Petőfi Termelőszövetkezetben, A Taurus gumigyár szocialista brigád- A „Napraforgó” szocialista brigád egyik vezetője Benkő Piroska. Munkáját nagy tagja: ők végzik a termékek minőségi felelősséggel látja eL ellenőrzését. -
