Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
Uj munkakör - a fiatalok érdekében Beszélgetés a megyei tanács Ifjúsági titkárával február 1-ig a megye) tanácson úgynerezeit ifjúsági szakreferens segítette és irányította az ifjúságpolitikai munkát. Elsejétől * szakrefemst ifjúsági titkárrá léptették elő. Nem csupán névváltozásról van szó, az új határozat az irányelvekkel együtt, illetve azok znegvalósításával egy sor tartalmi, minőségi változást hoz az ifjúságpolitikai munkában, ízekről beszélgettünk Lakatos Saroltával. • iüegyei tanács ifjúsági titkárával. — Mik a legfontosabb feladatai. hogyan hangolja fisamé munkáját a megyei KISZ-bizottság munkájával? — Feladatom, hogy a megye területén átfogjam, ellenőrizzem és összehangoljam az ifjúságpolitikai tevékenységet. Ez a koordinációs munka kiterjed a megyei tanács szakigazgatási szerveire, a járási hivatalokra, a helyi tanácsokra, rajtuk keresztül pedig az (üzemekre, szövetkezetekre és intézményekre. Munkakörömbe tartozik a fiatalok továbbtanulásával, munkába állásával, pályakezdésével, családalapításával és társadalmi munkájával kapcsolatos ügyek intézése, illetve ezeknek az ügyeknek az intézését segítem különböző bizottságokkal. Ellenőrzőm az ifjúsági törvény végrehajtását, ifjúsági parlamenteket szervezek, a megyei tanács szakigazgatási szerveivel beleszólok a fiatalokat érintő pénzügyekbe. Véleményezési, javaslattételi jogom van. Szinte naponta tartom a kapcsolatot a KISZ megyei bizottságával. A kedvezményes turisztikai és kulturális utalványokat például a KISZ-esekkel közösen osztjuk szét & fiatalok között Tavaly az Állami Ifjúsági Bizottság a javaslatomra, illetve a javaslatunkra 271 ezer forintot adott a szabolcsi ifjúsági klubok fejlesztésére, a megyei tanács Ifjúsági alapjából 215 ezer forintot kaptak a klubok. Az idén is összesre számíthatnak a fiatalok. — Miként tart kapcsolatát a diákszoeiális bizottsággal, mit tesznek a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáért? — A kfizépMcolal tanulmányt ösztöndíjak kiosztásában is részt veszek a megyei tanács művelődési osztályának dolgozói mellett. A különböző előkészítő tanfolyamok szervezésében és lebonyolításában is részt kell vennem. A diákszociális bizottságok ellenőrzése hoznám is tartozik. Véleményeimmel, javaslata- tarmal segítem a bizottság munkáját, egyro inkább megismerkedem a fizikai dolgozók gyermekeinek szociális és egyéb körülmé- asyeivel. Ebben a tanévben a fizikai dolgozók gyermekei közül hétszázötven tehetséges középiskolai tanuló részesült, illetve részesül kettőtől négyezer forintig terjedő tanulmányi ösztöndíjban. Az ösztöndíjak elosztását a következő években még nagyobb és körültekintőbb politikai munka előzi majd meg, s ebben a munkában én is részt veszek. Az egyetemek és főiskolák KISZ-bizottságal a Studium Ge- iserále (előkészítő, levelező formában) keretéiben az 1974/75-ös tanévben mintegy kilenc- száz szabolcsi munkás-paraszt származású tehetséges tanulóval vették fel a kapcsolatot. — A középiskolák az SZMT-vel közösen anintegy ötszáz fizikai dolgozó tehetséges gyermekével megszervezték az évközi egyetemi előkészítőt. A középiskolákkal és as BZMT-vel felveszem a kapcsolatot, hogy a Jövőben még hatékonyabb ét hasznosabb lágyon az egyetemi előkészítő. — Hogyan segíti a pályakezdő fiatalokat és a lakássa váró fiatal házasokat? — Az Ifjúsági titkár feladata, hogy a megyei tanács illetékeseivel segítse a vállalatoknál, szövetkezeteknél a pályakezdő fiatalokat Ez abból áll, hogy elbeszélgetünk a fiatalokkal, ellenőrizzük az ifjúsági törvény és a jogszabályok megtartását. A nyírbátori Auróra Cipőgyárban például megállapítottuk, hogy a gyárnak csak 120 ezer forint a lakásépítési •lapja, s ebből kevésbé tudják segíteni a fiatalokat De talán a mi javaslatunknak is köszönhető, hogy a gyár idei kollektív szerződése úgynevezett pályakezdési segélyt is biztosít majd a fiataloknak. A tanácsok lakás- «iosztási tervét is figyelemmel kísérem. Ellenőrzőm, hogy a fiatalok megfelelő arányban kapnak-e az új lakásokból. Tapasztalatom szerint mind a vállalatok, mind a tanácsok helyesen értelmezik az ifjúsági törvényt és egyre több fiatalt juttatnak lakáshoz. Az elmúlt évben például Mátészalkán az új lakások 75 százalékát fiataloknak adták. A fehér- gyarmati járásban a lakások 70 százalékát 30 éven aluliak között osztották szét. O — A tanácsi apparátusba* milyen a fiatalok aránya? — A legutóbbi tanácsi választásoknál megyénkben is sok fiatal került a tanácsokba. Egy statisztika szerint most 40 százalékkal több fiatal van az apparátusokban, mint a választások előtt A mátészalkai tanácsban és a végrehajtó bizottságban tizenhárom fiatal foglal helyet. A nyírbátori járásban hét fiatal függetlenített tanácsi vezető, tehát elnök, vagy titkár. Nagyarban a tanácselnök, Ilken a tanácstitkár tartozik a KISZ-korosztályhoz. Ezenkívül szép számmal vannak osztályvezetők és csoportvezetők is a tanácsoknál a huszonévesek közül. Tanácsakadémiára többnyire fiatalok járnak. A tanácsi vállalatoknál is fiatalítás tapasztalható a vezetésben. Azt szeretnénk, ha a fiatalok mindenütt létszámuk arányában képviselnék az ifjúságot a taná?*' '■ Nábrádl Lajos Fiatalok a Nyírlugosl Állami Gazdaság űj munkásszállójában (Elek Emii felé vétele) HÚSVÉTHÉTFŐ Víz, kölni, fiatalság — Hát, akkor még egészen más volt a húsvéti locsolkódás. Nem volt kölni a fiúknál — bejöttek, közrefogták a lányokat, ki az udvarra. Ott aztán szembe locsoltak bennünket egy bádog vízzel. Mármint egy bögrével — mosolyodik el a feketekendős néni, Hildák Józseínó. „Jöttek hozzánk a fiúk—" — Hetvenedik éves vagyok, volt alkalmam locsolkódókat látni és fogadni, jöttek ám hozzánk a fiúk annak idején — négy lány volt Ú háznál... Aztán férjhez mentem, nekünk három lányunk és egy fiúnk van. Ki- lencszázharmincegyben költöztünk ide Tisza- lökre ebbe a kis házba. Jártak a lányainkhoz is a locsolók húsvétkor. Aztán most már az unokámon a sor... Vakító fehér a házfal, a tornác — friss a meszelés. — Nemrég meszeltem a szomszéd asz- szonnyal, itt-ott tapasztani is kellett, ahogy már húsvét előtt szokás. Csak hát nem bírom már úgy a meszelőt... Meg ez az idő!... Nézzen oda! A kerítés tövében sápadt zöld hagymaszárak nyújtózkodtak a vastag hóréteg alól — különös látvány. Tél és tavasz csatája. Terített aszta], ajándék A tiszaiak! könyvesboltban csak a „gtw- da”, D. Nagy Józsefné fordul az ajtó felé — üres az üzlet. — No, nálunk nincs húsvéti vásár, sor- banállás — nevet — ez az ünnep nem a könyvek jegyében zajlik. Az utóbbi években kampányszerűé* (Igyekeztünk a fiatalokat „felvilágosítani”. Könyvek, cikkek tucatjai foglalkoztak a prob- üémával, hogy a sedülő fiatal nem kap megbízható tájékoztatást a nemi kérdésekről. Az Iskola, a család ide-oda „passzolta” a labdát, hogy ki köteles felvilágosítást adni. Érdemi egyezség nem történt, hacsak nem az, hogy most már osztályfőnöki óra keretében az iskola is nyújt ismereteket, míg otthon is többet elmondanak a szülők. Sok-sok film, a tv, a rádió is szolgálja a „felvilágosítást”. Néhány év alatt odajutottunk, hogy a fiatalok már nagyon is tájékozottak, és az idősebbek lépten-nyomon megbotránkoznak a tinédzserek viselkedésén. Mi hát a helyes út? A „régi erkölcs” hívei ellenvetéssel szemlélik az „új erkölcs” kialakulását. De vajon valóban ez a viselkedési forma jelenti-e az új erkölcsöt? Talán mégsem egészen így kellene értelmezni a fiataloknak a szabadságot? Sokan legyintenek erre és az a véleményük, hogy ez mindenkinek a magánügye. Ez így is van. De aem mehetünk el a mások problémája mellett közönyösen. Törődnünk kell a fiatalokkal. s ehhez hozzátartozik ez erkölcsi gondoskodás is. A kérdés vitathatatlanul ■ fiatalokat érinti elsősorban. Az egyik gimnázium néhány negyedikes tanulójával beszélgettünk. Arra kértek, hogy mivel a szexuális nevelés ma is „kényes kérdés”, ng írjam meg a nevűket (Ezért a tanulók fiktív keresztnéven szerepelnek.) Kati hosszú, szőke hajú, csinos kislány. — Nem is értem, miért foglalkoznak v*- BOnk annyit. Inkább hagyjanak bennünket étái Talán ha a felnőttek nem beszélnének nekünk annyit az erkölcsőkről, asm izgatna annyira a téma. Hallgassunk vagy beszéljünk róla? Középiskolások és szexuális élei— Nincs igazad — veszi át a szót Éva. — — Gondolj vissza arra, hogy mi is mennyit beszélgettünk a szexuális kérdésekről. Hiszen mennyi problémánk van! A jószándékú tanácsot pedig szívesen fogadjuk. — No, persze, ha valóban segíteni akarnak, az más — folytatja Kati. — Nem pedig csak a mai „romlott erkölcsökről” beszélnek — Ugyan már, ne vitatkozzatok ilyen apróságokon — kapcsolódik a beszélg°*ó'Ke Gyula. — Sokkal fontosabb például az. hogy ha megismerkedünk egy lánnyal, meuu.g mehetünk el. Amit a filmeken látunk, vagy a regényekben van, egészen más. Gyakran előfordul, hogy csak iskolai dolgokról tudunk beszélgetni a lánnyal. — Az előbb azt mondtad — veszi át a szót negyedik beszélgető partnerünk, Pista —, hogy meddig lehet elmenni. Hát addig, ameddig az a lány megengedi. Ha többet enged meg, miért ne? — Tévedsz — folytatja Gyula — felelősséggel is tartozunk a lányért. Bármennyit is enged meg, vigyázni kell, mert egy nem kívánt terhesség sok problémát okozhat — Bizony, a fiúk legnagyobb része ágy teas, hogy ha megvan a „baj”, rögtön otthagyja a lányt — mondja Éva. — Ma már mindenki tud a fogamzásgát- át a saót Ka* — ▲ lányoknak » lehet annyi eszük, hogy vigyázzanak. Elsősorban az ő érdekük. — Hát, ez inkább közös érdek — folytatja Gyula. — Mert Kati, melyik fiú akar gyermektartást fizetni rögtön, ha leérettségizik? — Egyszerűbben is megoldhatnánk ezt — javasolja Éva. — Legyünk őszinték, hogy egy középiskolásnak még nem elengedhetetlenül szükséges a nemi élet. Tulajdonképpen lehetőség sincs rá, hiszen otthon eleve nem lehet. Ilyenkor még elég az együttjárás is, és később legyen a szexuális kapcsolat. — Valóban lehetünk úgy szerelmesek egymásba — folytatja Gyula, — hogy nincs nemi kapcsolatunk. — Már pedig a teljességhez az is hozzátartozik — veti közbe Pista. A diákok még sok mindent hozzátettek, de az már jórészt ismétlés volt Eldönteni ezt nem tudták — nem is lehet egyértelműen —, hogy a középiskolás korú fiataloknak legyen-e már közelebbi kapcsolatuk vagy nem. A két szélsőséges álláspontot — hogy gondolni sem kell még rá, vagy hogy ez csak természetes — mind a négyen elvetették. Valahol a kö- zépúton kellene maradni. A kor adta szabadságot helyesen kell felhasználni a fiataloknak is. Biológiailag már érettek, de a társadalom szempontjából még nem felnőttek. Sok vár rájuk a felnőtté válásig. X.H. — Locsolkódás? Lányom ntnea, esak k® fiam. Tíz- és tizennégy évesek — ők járnak locsolózni. Az ünnepet magát nem szeretjük túlzottan — rendszerint elmegyünk otthonról húsvétvasámap. Autónk van, kirándulási tervezünk most is... Hétfőn délben viszont a fiúk veszik a kölnisüveget meg a nylonzacskót. Délután a szülőket keressük ÍSL, berniét elmegyünk otthonróL — A fiaim nagyon készülnek a loesolk^ zásra. De — s ezzel azt hiszem, minden gyerek így van — a zacskóba kerülő „zsákmány* érdekli őket elsősorban ... Nagy izgalommal) számlálgatják a gyűlő forintosokat, a tojások már kevésbé lényegesek. Viszont azt hiszen^, ez régen is így volt — milyen a gyerek. Csak akkor a hímestojás volt az értékmérő... A húsvéti kalács csak pénteken érkezük a tejboltba — ott sincs most forgalom, különösen így délidőben. Huszti Jánosáé áE ® pult mögött — Egy tizenegy éves kislányom vass — éppen tegnap látott hozzá a hímestojások festéséhez. Várja a kis barátait osztálytársait Tizet festett — leszedte az összes ibolyát a kertben. Rátapasztotta a leveleket a tojásra, ráhúzott egy rossz nylonharisnyát, úgy főzte meg. Nagyon szépek lettek... Büszke is a lányom. Én aztán veszek még pár csokitojást — azt, vagy néhány forintot kap akinek nem jutott hímes. Ilyenkor, húsvét előtt alig csörög aprópénz a kasszába« — felkészülnek a háziasszonyok. Az ünnep után aztán sorba állnak a gyerekek. Hozzánk vissza az. aprót beváltani... A kislányom barátain kívül nem nagyon jönnek hozzánk locsolók — legfeljebb a munkatársaim, a férjem barátai néhányan. De előtte van a sok munka. Persze, így volt ez mindig! Takarítás, sütés, főzés, készülődés..« „Tiszteletkor" a faluban Elmúlt dél, megélénkül a forgalom & nagyközség központjában — jönnek az Iskolások, kicsik és nagyok. Hosszú barna hajú, telt arcú lány nevet, beszél a kezét kissé bátortalanul fogó nyúrga fiúhoz. Gimnazisták, a hazafelé induló autóbuszhoz igyekeznek. Hogy hová, azt nem árulják el — sem a nevüket. ök tudják az okát... — Locsolózásról hallani se szeretek —• így a lány. Már elóre irtózom attól a sok iszonyú kölnitől, amit a fejemre öntenek... Meg az ünnep előtti felhaitás! Nincs megállásunk anyámékkal. A húgom még kicsi, ő élvezi a locsolkódók jövés-menését... Én viszont alig várom húsvéthétfőn, hogy este legyen, s végre a lavórba dughassam a fejem. A fiú — aki nyomban elengedte a lány kezét, amint megszólítottam őket — egyetértése jeléül bólogat. Aztán hozzáteszi: — Én se vagyok oda a locsolkódásért, m biztos. Mindenesetre egy „tiszteletkört” kell tennem a faluban. Rokonság, barátok, hm.. „ ismerősök — pislant bizonytalanul jobbra. — Ez is éppen elég lesz, így bejárom a fél falut. Régebben, még általános iskolás koromban szerettem járkálni — többen mentünk, s szinte minden házba becsengettünk. Ha nem nekem, hát valamelyikünknek ismerőse volt as ott lakó ... Két—háromszáz forintokat gyűjtöttünk. Meg egy pár hónapra megutáltuk a főtt tojást. Most csak oda megyek, ahová muszáj összenéznek. , — Úgyis nálatok kőtök ki délután... — ... de remélem, addig elfogy a kölnid! Tamavölgyi György 6 * ________ - '1
