Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

1978. március M SZATMAR múzeum Ha mindenki akarja Nemrég írtunk lapunkban a mátészalkai Szatmár Muzeum keserves helyzetéről, létezéséről és mégsem létezéséről. Cikkünk tartalmát, szándékát megtartva ürömmel mondjuk el most, hogy a mátészalkai Szat- már Múzeum mégis él, létezik, sőt, cselekszik is. Nem egyedül — ez szinte természetes. Kicsit kés ve, de . mégis gyorsan cselekedve ott van a mátészalkai Szatmár Múze­um a hazánk felszabadulását ünneplő, köszöntő rendezvé­nyek. sorozatában. Ideiglenes lakóként, átmeneti (de lehet, hogy mégsem átmeneti „la­kásán”), jelenlegi épületében két kiállításra készül. Mind­kettőt egyszerre rendezi és nyitja meg — hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére, a nagy ünnep előnapján. A két kiállítás április 2-án, vagy 3-án megnyílik. Annyi, ra gyors és lendületes a munka, hogy jelenleg még nem tudnak pontos időt mon­dani. Az egyik kiállítás cí­me: Mátészalka 1945—1975. Talán mindent el is mond­tunk a két dátummal. Má túszaiké fejlődéséről, a sza­badság 30 éves gazdagodá­sáról szól majd a kiállítás. A másik kiállítás tartalma: a nyíregyházi sóstói nem­zetközi művésztelep ötévi ...termésének” bemutatása, pontosabban: sj. ott született legjobb képzőművészeti al­kotások kiállítása Mátészal­kán, a Szatmár Múzeum ideiglenes épületében, a Kos­suth utca 54. szám alatt, ahol régen a Magyar Nemzeti Bank, legutóbb az OTP já­rási fiókja székelt. Bemuta­tásra kerülnek azoknak a bolgár, lengyel, NDK-beli, német, szovjet, mongol, cseh­szlovák és magyar festőmű­vészeknek alkotásai, akik az utóbbi öt év során a nyíregy­házi sóstói nemzetközi mű­vésztelepen dolgoztak, alkot, tak. Valamennyien jeles, nagy tehetségű, nemzetközi­leg ismert művészek: festők, grafikusok. Azonban még dolgozni kell. Elsősorban a városi tanács költségvetési üzeme festő szocialista brigádjártak, amely teljes erejét adta és adja a kiállítás sikeréért. Puskás József, a brigád ve­zetője mondotta a követke­zőket: — Ha éjjel-nappal dolgoz­nunk kell, akkor is kész lesz a kiállítás. Ez volt a mi kü­lön vállalt munkánk nártunk XI. kongresszusára. Itt csu­pa fiatal szakmunkás dolgo­zik. Időre készen leszünk. De megmondom őszintén: ha nem a kultúrát, a művelő­dést, a művészetet szolgál­nánk ezzel a nagyon nehéz és feszes ütemű kongresszusi rohammunkával — nem vál­laltuk volna el. Úgy érezzük azonban, és tudatosan vall­juk is, hogy a munkás kö­telessége segíteni a kultúra, a művelődés, a művészet fej­lődését anyagi és fizikai ere­jével is, ennek fejében vi­szont — talán jogosan — el­várjuk, hogy n kultúra, a művelődés és a művészet minden erejével segítse a munkásokat, a munkásosz­tályt, a dolgozó embert. A szépen, pontosan, jól végzett munka a legszebb költészet, vagy éppen a köl­tészet maga. A festők meg egy kicsit, ha értik és szere­tik a szakmát, maguk is mű­vészek, hiszen festenek. Aligha véletlen, hogy Puskás József szobafestő brigádja éppen ezt a valóban roham- tempójú munkát, a kiállí­tás előfeltételeinek megte­remtését vállalta el a XI. pártkongresszus tiszteletére és éppen azokban a napok­ban. amikor a kongresszus tanácskozik. Mátészalka város munkás­sága, lakossága gazdag programmal készült és ké­szül a XI. pártkongresszusra, valamint hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára. Ám éppen az hiányzott a gazdag programból, amit most gyorsan pótolnak. Az anyagi feltételeket a városi tanács, a többit a megyei Jó­sa András és a mátészalkai Szatmár Múzeum biztosítja. A legfontosabbat, a fizikai munkát, erőltetett ütemben — azt Puskás József brigád­ja adja. Ók garantálják, egészen bizonyos, hogy mind­két kiállítás megnyílik ápri­lis negyediké előtt. A további program — mert már a feltételek kiala­kulnak — bélyegkiállítás a bélyeggyűjtők helyi csoport­jának közreműködésével, könyvkiállítás a városi könyvtár dolgozóinak válla­lásaként és fotókiállítás — szintén a szabadság 30 évé­ről — a mátészalkai fotósok műveiből. Majd a háziipari szövetkezet rendez népművé­szeti és később a múzeum vadászati kiállítást. Szendrei József .. Húsvétfcor kezdődik, iúfíus!iait meg­szűnik a hét végi egylrányúsitás az M-7-esen A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a Belügymi­nisztériummal egyetértésben az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a zsúfoltság eny­hítésére, a nagy forgalom le­bonyolítására az M 7-es fél autópályán, Székesfehérvár és Zamárdi között, az idén is bevezeti egyirányú forgalmi rendjét. Az első egyirányúsítás március 31-én, húsvét hétfőn lesz. Később a fdt-galom igé­nyeinek megfelelően változik az egyirányúsítás bevezeté­sének és feloldásának idő­pontja. Március 31-től április 27-ig vasárnap és ünnepna­pokon 14—20 óra között, má­jus 4-töl június 29-ig pedig 16—22 óra között lesz egyirá- nyusítás, s ekkor Székesfe­hérvártól a Balaton irányába a 70-es számú fúton lehet ha­ladni. Július 1-től, — amikor az M 7-es autópálya jobboldali pályáját Aligáig üzembe he­lyezik — az egyirányúsítást megszüntetik. Gyöngv, fésű, edény Egy római kori sirban Fejér megyében az István király Múzeum régészei egy­szerre több területen kezdték meg a leletmentő ásatásokat. Adonyban az egykori Vetus Salina területén —, két bronz Viktoria szoborra, egy sas szobrocskára és nagy meny- nyiségű díszített bronzlemez­re bukkantak. Csákváron, a hajdani Fiorina területén, egy kislány sírja került elő, »melyben gyöngyöket, fésűt és két edényt találtak, va­lamint egy épület maradvá­nyaira bukkantak. Szabad- battyánban, annak a IV. szá­zadi római kori településnek a helyén, ahol tavaly párat­lan értékű domborműves ólomüstre bukkantak, szintén megkezdték a leletmentő ása­tásokat. Ugyanott hozzáfog­tak az avar kori temető feltá­rásához is. KÄEf'-MA@if'AiaR§fÄe Kedvezmény Nagyaszosnak, Cifraszáüásnak Megyénk legdélibb részén V-alakú csücsökben fekszik Nyírbéltek, Ömböly, Penész­lek és Nyírlugos. Valameny- nyi település fejlődését évti­zedeken át tanyák nehezí­tették. A néhány évvel ez előtti hivatalos beszédekből, újságcikkekből jól ismert, hogy ezen a környéken nem ad gazdag termést a föld, megrekedt a mezőgazdaság. Az új év azonban egy sor újdonságot és örömhírt ho­zott az említett települések lakóinak. Január 2-án az Elnöki Tanács Nyírbélteket nagyközségi rangra emelte a társközséggel, .Ömböllyel és a környező tanyákkal együtt. Bizakodás A nagyközségi rang lélek­tanilag is jelentősen hatott. Bizakodóbbak az emberek, nőtt a munkakedvük. Mert nem is kell öt évet várniuk, hogy kulturáltabb, könnyebb legyen életük. Ez az év, a negyedik ötéves terv utolsó éve már sokat lendít a fej­lődés kerekén. A tanácshá­zán Sarkadi József tanácsel­nökkel az idei változásokról beszélgetünk. Először is ve­gyük sorba, hogy mi tette lehetővé a nagyközségi rang elnyerését. A tanácselnök korrigálja a kérdést és így válaszol: „Nem csak a lehe­tőségek voltak meg, a szük­ségszerűségek is”. Mert ha sétát teszünk a községben, vagy ránézünk a térképre, látjuk, hogy innen négy irányba ágazik el a kövesút. A földrajzi helyzet pedig eb­ben a csücsökben meghatá­rozó. Aztán Nyírbélteknek a társközséggel és a tanyák­kal együtt csaknem ötezer la­kója van. A NYÍRFA Faipa­ri Vállalat egy-két év alatt középüzemmé fejlődött, s ez az üzem tovább fejleszthető. Fa van bőven a környéken,, a határ mellett jelentős er­dőségek Tmzo(lnákVT5s ámi ennél is jelentősebb: mun­kaalkalomra váró emberek­ben és ingázóban is bővel­kedik a vidék. A tanácsel­nök hangsúlyozza, hogy Nyírbélteknek nagy a von­zásköre és ha fejlesztik az ipart, még nagyobb lesz. De még mindig csaknem ötszá­zan ingáznak a nagyközség­ből Nyírbátorba, Debrecen­be és a fővárosba. A helyi erdőgazdaság várhatóan to­vábbi munkalehetőségeket biztosít az ittenieknek. A Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ a környező hét köz­ség ellátásáról gondoskodik. • I Ügyintézés helyben A változások és a tervek között elsőként említi Sar­kadi József a január 2-i alakuló ülést, amelyen még egy társadalmi tanácselnök­helyettest választottak, aki nyírbélteki. Két vb-tagot is választottak, mindketten öm- bölyiek. Azért bővítették a testületet, hogy igazságosabb és átfogóbb legyen a tanácsi munka és gyorsuljon az ügy­intézés. Egy hatáskör leadá­sával március közepétől gyorsul az építkezési ügyek intézése, ilyen ügyekben nem kell már a járási szék­helyre buszozni az itteniek­nek. És nemcsak nekik: Nyírlugos és Penészlek la­kóinak építési ügyeti is a nyírbélteki tanácson intézik majd — ez közelebb van hozzájuk. A tanácsi dolgo­zók „égető gondnak” tartják az egészségház hiányát. Ázt szeretnék, ha nagyközsé­gük egyben egészségügyi központ is lenne. S ez az óhajuk valóra is válik, mert a terv szerint év végére el­készül az új egészségház. Egy körzeti orvos dolgozik itt és két státusuk. A második orvosi lakás azon­ban mindmáig üres. Azt re­mélik. hogy a nagyközségi rang hallatán, a biztató ter­vek hallatán hamarosan megérkezik a második gyó­gyító ember is a községbe. Á közlekedésben is kedvező Tanyáról a na gyközségbe változásokra számítanak az új menetrend életbe lépése után. Év végéig öt fedett buszvárót épít a tanács, hogy könnyebb és a nagy­községi lakókhoz méltóbb le­legyen a buszra való várako­zás. Gázcseretelepet és állat- felvásárló-telepet is építenek év végéig a nagyközség Öm­böly felőli végén. Néhány hét múlva hiva­talosan is megalakítják a citeraegyüttest, s ez az új­donság nem anyagi hasznot hoz majd, hanem egyéb hasznot: várhatóan hírnevet szerez az itt lakó emberek­nek, népszerűsíti őket. Az idei tervek felsorolása ezzel még nem teljes. De fejez­zük be a beszélgetést egy anyagi vonatkozású jó hír­rel: az idén sok ezer forint­tal nő a tanács felújítási alapja. Ez pedig azt jelenti, hogy szebbek, csínosabbak lesz­nek a középületek. S hogy az egész község arculata megváltozzon és szebb le­gyen, összefogott a lakosság is. Tavaly félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, az idén ennek a kétszeresét, vagyis egymillió forint értékűt akarnak vé­gezni. Nyári János, a Haza­fias Népfront községi titkára lelkesen tervezi és szervezi a társadalmi munkát. Par­kot. fasort, tiszta és virágos utcákat és modern kerítése­ket szeretne a községbe. Régi és szerény épületben találjuk Gucz Györgyöt, a helyi ÁFÉSZ elnökét. Azt mondja, nem irodát építe­nek, hanem olyan épülete­ket, amelynek a vásárlók jobban örülnek. Az idén ve­gyesbolt . építését kezdik el. a községben, s év végéig egy hatósági húsboltot is megnyitnak. Fejlesztik a húsfeldolgozó üzemüket, március közepétől az ombo­ly! boltban húst is áruinak. Ugyancsak márciustól a Na- gyaszos-tanyán levő bolt­ban hal és vágott baromfi árusítását kezdik eL Javuló ellátás Úgymond felszámolják Cifraszállást, a cigánytelepet és Nagyaszos-tanyát. Aki erről a három településről be akar költözni a községbe, az kedvezményes lakásvá­sárlási, vagy építési köl­csönt kap — a megyei ta­nács rendeletére, illetve köz­benjárására Örülnek a hír­nek Pálinkás Sándorék a Nagyaszos-tanysh. Hogyne örülnének, amikor egy ré­gi cselédházban laknak, s nem parketta, hanem a puszta föld dobog a lábuk alatt. A szomszéd cselédház meg: olyan, hogy közös a pitvara, vagyis a konyhája. A földesúr által fúratott kút vize sárga, igaz, hogy az ál­lami gazdaság már elkezdte az új kutat fúrni. De Pálin­kásék már rakosgatják a pénzt a házépítésre. Nábradi Lajos Mégy gyermek halála Március 24-én. héttón este nyolc óra után füstre figyel­tek fel Aranyosapátiban a Petőfi utca 58. számú ház szomszédai és a járókelők. Rostás Béíáné lakásában égett a berendezés — egy he­verő, ágyneműk. Az oltani igyekvők a ‘zárt lakásban négy kisgyermek holttestét találták — a nyolc-, hat-, négy- és másfél éves Rostás gyerekek a keletkezett füst­ben megfulladtak, A vizsgá­lat megállapította, hogy a tüzet a jáí's-adoaó gyerekek okozták, akiket magukra hagytak a bezárt szobában. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálatot folytat a felelős­ség megállapítására. Négy napon beiül a máso­dik hasonló tragédia történt megyénkben — március 21- én egy játszadozó hatéves nyirmihálydi kisfiú lelte ha­lálát a lángokban. Súlyos figyelmeztetés. Még sem le­hetne számlálni, hányszor hangzott el: soha ne hagyja­nak tüzet, tűzszerszámot a gyerekek keze ügyében. Ők nem veszélyesnek, hanem ér­dekesnek, játéknak tartják * fellobbanó lángokat — nin­csenek tisztában a veszede­lemmel. Ezt nem is a gyere­kektől várjuk— hanem szü­leiktől, környezetektől. Nem figyelmeztetésre van szükség — „Ne játssz a gyufával” — hanem arra, hogy e játéknak a lehetősége sem merüljön fel. Az elharapózó lángok, az életüket vesztett gyermekek tragédiától megtört szülők példája szomorú intés — ve­gyük komolyan a gyerme­keinkre leselkedő veszélyt. „Felszabadult melódiák“ A zeneiskola tanárainak hangversenye E gy városnak kulturális életét nem az időnként" kívülről behozott művészi produkciók biztosítják, ha­nem azok a helyi erők, akik a hétköznapi és ünnepi mű­vészi igényeket ki akarják és ki tudják elégíteni. Az Álla­mi Zeneiskola előtt kezdettől fogva nemcsak a pedagógiai célkitűzés lebegett, hanem a művészettel, a zenével magat az emberi életet akarták és akarják formálni, széppé tenni. A 30 éve felszabadult ember felszabadult művésze­te tette emlékezetessé, él­ményszerűvé azt az ünnepi hangversenyt, melyet hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére rendezett meg az Állami Zeneiskola ta­nári kara a megyei művelő­dési központ nagytermében március 24-én, este 6 órai kezdettel. A műsor összeállí­tása is a felszabadulás emlé­két idézi, magyar és szovjet szerzők művei voltak műso­ron. Székely Endre fúvóst fiúra írt Divertimentója nyitotta meg a műsort. Székely az aránylag későn érő alkotó- művészek közül való. A bar­tóki és később a dodekafon hatás érződik művein. De mindig őszinte muzsikát ír. Mottója: „Az élet sokoldalú megvilágítása korszerű zenei eszközökkel.” Ezt a mai éle­tet megvilágító muzsikát tol. mácsolták korszerű előadás­ban Szitha Miklósné, Bálint József és Gebri József. Kabalevszkij a Szovjet­unióban szinte azt a szere­pet tölti be, mint nálunk Kodály. A 75 éves művész az ifjúság zeneköltője. Szonati­náját Siposné Fesztóry Ágnes tolmácsolta. Az országos ver. senyeken többszörösen díjat nyert fiatal zongoratanamő előadása most is maradékta­lanul élményszerű volt. Csajkovszkij eredetileg he. gedűre írt Melódiája éppen olyan színesen és érzékien szolt Csősz Sándprné fuvo­láján, mint az eredeti hang­szeren. Csőszné muzikalitása fölényesen urálja a romanti­ka érzésvilágát mint azt a Csajkovszkij-darabon kívül Kocsár: Saltus Hungaricus c. művében is hallottuk. A színes, magyaros képekből álló zeneművet a tőle meg­szokott szép és elmélyült előadásban hallhattuk. Zon­gorakísérője Babka József nem csak rutinos zongorakí­sérő, de a szólistával együtt a mű igazi, hiteles megszó- laltatója. Bartók: Induló és Osztina- to c. darabjait Nadzon Gusz­táv tolmácsolta. A makacsul visszatérő motívumok ke­mény hangzása jól érvénye­sült Nadzon Gusztáv kitűnő technikával előadott zongo­rajátékában. A szünet előtti számként Bartók: Román táncok c. művét játszotta hegedűn dr. Marssó József, Babka József zongorakíséretével. A mű eredetileg zongorára készült, Székely Zoltán írta át he­gedűre. Bartók mindig na­gyon érdeklődött a román né­pi zene iránt. Gyűjtése 3400 román dallamot tartalmaz. Zenekarra maga a szerző dolgozta fel a Román táncokat. Erdély különböző vidékeire1 valók a táncok. Dr. Marssá József hegedűjátéka hűen tolmácsolta a népies hangvé­telű mű falusi hangulatát. Bartók zongoraművei — maga is a hangszer kiváló művésze lévén — a zongora hangszínskálája, kifejező eréjé, virtuozitása terén min­dig nagy 'lehetőséget kínál­nak és kívánnak meg az elő­adótól. Az elhangzott Bartók: Suite (op. 14) a fiatal és te­hetséges Dvorszky Magdolna előadásában megközelítette a fenti kívánalmakat. Zongora- játéka további komoly re­ményekre jogosít. A legtökéletesebb hangszer az emberi hang mindig új és friss színhatást kelt egy hangszeres hangversenyen. Molnár Éva üde szopránját mindig szívesen hallgatjuk. Az a lelkiismeretes komoly­ság, elmélyült, érzelemgazdag előadás, mellyel a műveket tolmácsolja, mindig megnyeri a hallgatóság őszinte tetszé­sét. Babka József hajléko­nyán és a dal minden árnva- latára érzékeny lélekkel lát­ta el a zongorakíséretet. Bartók kompozícióiból, még ha teljesen önálló al­kotások és nem fűződnek népdalhoz, az ő rendkívül nagy tehetségén keresztül ugyanaz a népzenei ihletés árad, mint a Magyar paraszt­dalokból, vagy a Román népi táncokból. A hegedű-zongo­rára írt Szonatinának szinte romantikus hangulatát kitű­nő összjátékban, hitelesen tolmácsolta a zeneiskola két fiatal és tehetséges művész­tanára: Pálkövy Mária és Siposné Fesztóry Ágnes. Összeforrott, érett játékuk méltán jelentett komoly él­vezetet. A hangverseny befejező száma Vlaszov: A Szovjet­unión keresztül c. fúvóskvar­tett volt. A sok nemzetiségű Szovjetunió egy-egy népcso­portjának népi motívumaiból áll a többtételes mű. A szí­nes feldolgozású, népi ihle­tésű művet Szabó Dénes (fu­vola), Szitha Miklósné (oboa),’ Bálint József (klarinét), Gebri József (fagott) fúvós­kvartettje jó összjátékkal, hangulatosan és megérde­melt nagy sikerrel adták elő, A termet zsúfolásig meg* töltő hallgatóság méltán ün­nepelte a zeneiskola művész­tanárait és megnyugtatóan, vehette tudomásul, hogy gyermekeink zenei nevelését hivatásuk magaslatán állő művésztanárok látják el. Vikár Sántít» V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents