Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 71. szám
Wn. rnircfm »ELET-MAGYARORSZAG s Napi húszezer köbméter víz Epií! a „vízmű II.“ Akkor már hónapokon át mindennap elfogyasztotta Nyíregyháza a kótaji vízmű napi 16 ezer köbméteres maximális vízhozamát, amikor tavaly augusztus elején részlegesen üzembe helyezték a Nyírtelek-Belegrád térségében épülő vízmű II. kútjait. Gyakori vízellátási zavarok, a csúcsfogyasztási időben a lakóházak felsőbb emeletein éppen csak csordogáló csapok, az üzemek vízfogyasztását korlátozó intézkedések jelezték, hogy a város az utolsó pillanatban jutott a „felmentő” plusz ötezer köbméter vízhez. Bravúros munkát végeztek a tervezők, a kivitelezők egyaránt. Gyakorlatilag egy év alatt készült el ideiglenes üzemelésre a vízmű H. a KEMEV kivitelezésében, de maga az üzemeltető SZAVICSAV is részt vett a munkában, s a villamosenergia-szolgáltató rendszert a TITÁSZ építette, igencsak rövid idő alatt. A közel 200 millió forintos beruházás, a vízmű II. első szakaszának építése 1973 tavaszán kezdődött, s 1974 nyarán már vizet szolgáltatott. A Belegrádról „induló” 20 kilométer hosszú fővezetéket közvetlen csatlakozással kötötték a városi hálózatra, s azóta naponta 5000 köbméter víz áramlik Belegrádról Nyíregyházára. Ezzel a jelenlegi 18—20 ezer köbméter napi vízfogyasztás zavartalanul történhet. Ásni pedig .a továbbiakat illeti; néhány hön^p piu}ya, júliusban újabb 5 ezer köbméter vizet kapunk naponta Nyír- telek-Belegrádról, tehát akkor már összesen 10 ezer köbmétert. Annyit, amennyit 1975. december 31-re ígértek — a tervezettnek megfelelően. Elmondhatjuk, több év Után — ez lesz az első olyan nyarunk Nyíregyházán, amikor nem kell tartanunk a vízhiánytól, s ehhez nemiész szükség vízkorlátozásra sem! Az újabb hat kút bekapcsolásán most dolgoznak. Ezekből is a víz csakúgy mint eddig, közvetlenül jut a városi hálózatrendszerbe, mindaddig, míg a fogadóállomás el nem készül. A víztermelő telep építése Beleg, radon befejeződik az év végére. azonban a Guszev-lakó- telep mögötti déli fogadóállomás beíelyező munkái áthúzódnak 1976-ra A fogadóállomáson most készül — ugyancsak a KEMÉV kivitelezésében — két hatalmas, egyenként 5000 köbméteres beton víztároló, amelyeknek a csúcsfogyasztás kiszolgálása lesz a feladatuk. A déli állomás üzembehelyezése után itt állandóan 10 ezer köbméter tartalékvize lesz Nyíregyházának. Amikor bi_ zonyos napszakokban, vagy napokban nem lesz elegendő a kótaji 16 ezer, illetve a belegrádi 10 ezer köbméter víz a megyeszékhelynek, ezekből a tárolókból adják a hálózatba a, szükséges plusz mennyiséget. A vízfogyasztás emelkedése egyik pontos mutatója egy város fejlődésének. Az ipar, a település — lakótelepek — növekedésével mind több vízre van szükség. Egy esztendeje 16 ezer köbméter víz fogyqjt naponta Nyíregyházán. Most 18—20 ezer köbméter. 1980-ban 35—40 ezer köbméterre emelkedik a város vízigénye a becslések szerint. Ez az előreláthatóan szükséges vízmennyiség — a korábban végzett feltárások, kutatások szerint — újabb kutak fúrásával kitermelhető Belegrád térségében. A föld mélyének „vallatásából” kitűnt, hogy e térségből a jelenleginek több mint kétszeresét, tehát további 20—25 ezer köbméter vizet lehet felszínre hozni naponta. Miután ezek az adatok rendelkezésre álltak a vízmű II, első szakasza építésének megkezdése előtt, a víztermelő telepet, a leglényegesebb berendezéseket, a gerincvezetéket, a fogadóállomást stb., úgy tervezték és építették meg, hogy ennek a maximális vízmennyiségnek a kiemelésére, továbbítására, fogadására alkalmasak legyenek. Mindemellett országosan is ritkaságszámba menő, korszerű vízmű lesz a nyíregyházi. Rendkívül gyorsan növekszik a megyeszékhely vízfogyasztása, amint ez tapasztalható. Ezért a SZAVICSAV megrendelésére már dolgoznak a vízmű II. bővítésének kiviteli tervein. S, még az idén hozzákezdenek Belegrád térségében az újabb kutak fúrásához is, (kádár) BunsaUó helyett iídüláház Parcellázás Sóstón A nyíregyházi lakosoknak egyre növekszik az üdülőtelek iránti igényük. Ezért az OTP 1973-ban a Sóstó közeiében 14 hold földet vásárolt a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz-től üdülőtelkek kialakításának céljára. Ezen a területen 122 telket parcelláztak fel tavaly, ebből már csak 16 telek van eladatlan. 1974-ben újabb 17 hold földet vásárolt a takarékpénztár a termelőszövetkezettől, így újabb 167 parcella kialakítására nyílott lehetőség. Ezeknek a bemutatására március 2-án került sor. valamennyi parcella eladásra vár A f aj*or 'üggőnn a tel ■-? nélvs^ö'* ö._ 0 é' farín között /á ltakozik. Egy-egy telek nagysága száztól száz- votevga aéfíyszögólig terjed. Villanyt és utat építettek a parcellák mellé, a vezetékes víz bevezetésére a következő ötéves tervben kerül sor. A telkek árának 20 százalékát kell előre befizetni, a törlesztési idő mindenkinek 24 hónap. A tulajdonosoknak azonban az építkezéseknél az esztétikai szempontokat és a környék rendezési tervét is figyelembe kell venni. A 120 négyszögöles, vagy ennél kisebb telekre csak 12-től 40 négyzetméter alapterületig terjedő víkendházat szabad épiteni. A 120 négyszögölnél nagyobb telekre csak olyan üdülőház építhető, amelynek alapterület« minimum 40 négyzetméter, maximum 80 égyzetméter. A rendelet ér- relmébei a főútvonalak mentén ikerházas beépítéssel csak kétszintes üdülőházak építhetők. Az Elektroakusztikai Vállalat beregi gyára Vásáros- naményban dolgozik, tv-adóberendezések alkatrészei készülnek itt. A képen: Szalai Zoltán adóelemek méreteit ellenőrzi. (Hammel József felvétele) Uj szociális létesítmény, javuló munkakor síimén, ek Befejezés előtt a Volán-telep rekonstrukciója Egy 192 embert befogadó öltöző és mosdó épül a nyíregyházi Korányi Frigyes utcán, a Volán 5. számú Vállalatának telepén, amellyel befejeződik a néhány évvel ezelőttt kezdődött rekonstrukciós program. A 2,6 millió forintos létesítmény- nyel végre megoldódik a szerelők elhelyezése, lesz elég zuhany, megfelelő öltöző. A Volán telepe Jósaváros kiépülte után nagyon beékelődik a lakónegyedbe, ezért ott további fejlesztésekre nem kerülhet sor, mivel az rontja a városképet. A meglévő létesítmények viszont jelenleg alkalmasak arra, hogy a több mint 200 autóbusz és félezer teherautó javítását, karbantartását megfelelő körülmények között végezzék. A most befejeződő építkezésekkel lehetővé válik, hogy a segédműhelyek egy részét is megfelelő körülmények között helyezzék el. így a hűtőjavító részleg, valamint az adagoló és porlasztó beállító műhely elszívóberendezéssel ellátott helyet kap. Az utóbbi azért is jelentős, mert a vállalat az energiatakarékosságban, az üzemanyag-felhasználás csökkentésével éppen a ;ió beállítás révén tud eredményeket elérni. A műhelyek mellé helyezik a raktárt is, hogy ezzel csökkenjen a távolság, gyorsabb legyen a javítás, valamint végre fedett helyen tárolhatják a felújított, nagyértékű fődarabokat, amelyek eddig az udvaron tárolva ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. Még az idén, saját erőből megoldják, hogy a megvásárolt fékpadot beállítsák, ezzel műszeres vizsgálattal tudják majd végezni ezt a nagyon fontos munkát. A Volán nyíregyházi telepének rekonstrukciója 62,7 millió forintba került. Az eredetileg tervezett beruházási összeget tartani tudták, csak néhány helyen volt kisebb módosítás a tervekhez képest. Ennek a beru- házásnák a révén épült fel egy tanműhely, készült el a teherautók és autóbuszok csukott mosóberendezése, kapott a vállalat központi ebédlőt és irodaházat, valamint végeztek el a gépkocsitároló kiépítését, A városképet jelenleg legjobban a gépkocsi-tároló rontja. Éppen ezért a vállalat a távlati elképzelések szerint ezt fogja leghamarabb kitelepíteni a déli iparnegyedben kijelölt helyre. A későbbi fejlesztéseket pedig szintén az új telepen fogják megoldani. A meglévő épületeket viszont hasonló célra — például a növekvő személygépkocsi-állomány szervizére, kis^lgálására — lehetne felhasználni. * Ij kezelésben a turistaházak Az OTSH az illetékes szervekkel egyetértésben úgy határozott, hogy június 30-án megszünteti a felügyelete alá tartozó Turista Ellátó Vállalatot, s a jelenlegi 38 turistaházat áprilisban és májusban heiyi vendéglátó vállalatok, szer vezetek, utazási irodák és •.portszervezetek kezelésébe \dja át. A turistaházak más kezelésbe való átadásával a szervezett természetjárók nem károsodhatnak. Ennek megfelelően a házak turista- jellegét változatlanul megtartják, az» eddigi árszínvonal mellett gazdagítják, tartalmasabbá teszik kínálatukat, nem korlátozzák a vendégeknek a magukkal hozott ételek fogyasztását, ugyanakkor olcsóbb ételekkel bővítik az alapellátást. Néhány turistaház — a sik- főkuti, a szentlélek!, magyarkúti, a balatonalmádi — az Epress és a vendéglátó- ipar együttműködésével elsősorban az ifjúsági turiz- mÚS bázisa tesz9 ... V 3 RÁD 10 MELLETT A „Derűre js derű”-sorozatban általában a nagy sikert aratott vidám rádiójátékokat, dramatizálásokat ismétlik meg, mondhatnánk, „közkívánatra” jelleget adva a műsornak. Szívesen hallgattuk meg ismét, szombaton késő délután Gogol pompás elbeszélésének, „A szorocsin- ci vásár”-nak a rádióváltozatát. Az ukrán folklórral átszőtt, jóízű, bő vérű népi komédia cselekményét a dramatizáló Híves László némileg megrövidítette ugyan, ez azonban mitsem változtatott Párászka és Gricsko házassága furfangos kimódolásá- nak élvezetén, a házsártos és korántsem feddhetetlen mostoha ellenére. Ám sajnálhatjuk, hogy a kifejlésbe Gogol, nál szervesen belejátszó vásári adás-v“'-'-'■k a rádióváltozatban 1 elsikkadtak. Talán a félut as műsoridő bizonyult ehhez rövidnek. Cseres Miklós dr. szakavatott, frissen pergő rendezésének legnagyobb érdeme az egységes komédiái játékstílus és hangulat megteremtése volt. „A néprajz adott az életemnek értelmet...”, mondta az idén 90. életévében járó, a szatmári népélet megörö- kítője, a megyei születésű néprajztudós Luby Margit a vasárnap sugárzott „Bábalelte babona” c. kitűnő riportműsorban. A besuulgelő- partner Rapcsányi László tisztelettel nézhette arcát és szemének csillogó fényét is, mi az eleven hangján áradó rendkívül. színes, anekdoti- kus közvetlenségű vallomásaiból győződhettünk meg szellemi frissességéről, törhetetlen hitéről a hivatásában, amelyet olyan' gazdag eredményekkel szolgált. Különösen érdekes volt, mikor a magyar néprajztudomány „nagyasszonya” elmondta, hogyan lett belőle babonagyűjtő és a paraszti szokásrend megírója. Szavaiból ma is frissen tüzel a nemes hivatástudat. A Rádiószínház „Emlékek két szólamra” címmel Gross András dokumentumjátékát mútatía be, Bozó László rendezésében. Ez a műsor tulajdonképpen nem is „játék" volt, hanem nagyon is valóságos kort és eseményeket idézett: egykorú hangdokumentumokból és mai visszaemlékezésekből készített ösz- szeállítást hallottunk, a felszabadulás utáni szabad magyar rádiózás megindulása 30. évfordulójára emlékezve éppen a legsajátosabb, s csak a rádiónak megadott doku- mentáris eszközökkel. Az 1945. május 1-i első adásra Ortutay Gyula emlékezett, utalva a felszabadulás előtti éveknek a németek áltál manipulált ég ellenőrzött magyar rádiójának nehéz körülményeire es arra, hogy ennek ellenére voltak messzebbre látó becsületes hazafiak, antifasiszták a rádióban is. Ezt példázták az egykori hírszerkesztő Bozin Endre bizonyságai is, hogy pl. Kiss János altábornagy ellenállási csoportjának is volt egy sejtje a rádióban. Hallhattunk a hazug német hadijelentésekből, a frontkatonáknak szóló rádióüzenetekből, melyeknek hivatalosan ellenőrzött szövegénél többet elárultak az igazságról az elcsukló anyai, hitveri hangok... De hallhattunk részleteket a moszkvai Kos- suth-adö 1944. március 20-1 adásából is. érzékeltetve, hogy már születőben van aa új, szabad világ, Merfeovszky Fal! ÜJkÉPERNYO ELŐTT őszinteség és bizalom, internacionalizmus és a szocialista haza iránti nagy felelősségérzet, mélységes humanizmus, a munkásosztályról, egész népünkről való gondoskodás hatotta át pártunk XI. kongresszusának minden mozzanatát. A Központi Bizottság beszámolóját, a korreferátumokat, a felszólalók szavait. Az őszinteség és bizalom nemcsak az elhangzott szavakban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy ■— természetesen a bizalmas pártügyek kivételével — minden a teljes nyilvánosság eiőtt zajlott. A televíziós és a rádiós közvetítések révén a párt egész ország részvételét tette lehetővé. A napi több órás tudósítás annak egyik bizonyítéka, hogy a párt nagyon komolyan veszi a szocialista demokráciát, s nem csupán jelszóként hangoztatja a tömegek őszinte tájékoztatásának szükségességét. Különösnek tűnhet: egy olyan — nemzetközileg is — kiemelkedő jelentőségű eseménnyel, mint pártunk mostani kongresszusa, összefüggésbe hozni egy magyar játékfilmet, méghozzá egy olyat, amelyik pontosan húsz évvel ezelőtt készült. Az Egy pikoló világos azonban mindenképpen gondolattársításokra késztet. A nemrég elhunyt kiváló filmrendezőnek, Máriássy Félixnek ez a műve azzal a fiatal munkásnemzedékkel foglalkozik, amely két évtizedes munkájával részesévé lett a szocializmus építésében elért sikereknek. Máriássy filmje az ötvenes evek munkásfiataljainak az életre, a felelősség teljes munkára való érettsó géről tanúzik, e fiatalságb vetett hitet, az iránta vai bizalmat sugározza. A törté nelem. két évtized ténye igazolták ezt a filmet, alapállását es mondanivalóját egyaránt. Jó ötlet volt, hogy éppen a kongresszus hetében tűzték műsorra, s hogy éppen a tanácskozásról adott egyik összefoglaló után sugározták A Magyar Tanácsköztársaságra való érdekes emlékezések közé sorolhatjuk a> Keresztúton című tévéjátékot. A Tanácsköztársaság eseményei nem elevenednek meg benne, csak szó van az északi hadjáratról, főszereplője a Vörös Hadsereg volt vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél, akit az ellenforradalom börtönnel sújtott, majd egy kalapgyárba száműzte raktárosnak. A tévéjáték szerzője Fülöp János, bizonyára a nagyobb írói szabadság érdekében nem eredeti nevén szerepelteti a zseniális katonát.. Valóban nem aa esetleg elhangzott párbeszédek szószerinti hitelessége és a mozzanatok eredetisége volt lényeges az írónak, hanem a jellem gyémánt keménységű tartása, amely a meggyőződésből táplálkozott, Stromfeld Aurélról méltatlanul kevés szépirodalmi alkotás született, pedig leg- újabbkori történelmünk nagyjai között tartjuk ‘ számon. Kevesen ismerik őt igazán, kevesen ismerik hadvezér zsenialitását, a proletárforradalomnak tett szolgálatait, emberi nagyságát, sokan csak a nevét ismerik, de talán sokan vannak olyanok is, akiknek nem jut eszébe a neve. Fülöp János tévéjátéka so. kát törlesztett ebből a művészeti adósságból, azonban még sokkal többet tett volna Stromfeld Aurél emlékének, ha nem csupán a műsorfüzetbeli „előzeteséből tudhatja meg a néző, hogy kiről is szól a Keresztúton. Mert fe- "aannyi a tévéúiság. rnínf az ’őfizetnk s-mma. s mert nem 'indenki olvassa el az előzést. A színészi iátél'-’-M s-ől ’ Bessenyei Ferenc Rnk- ’-onkát” kell mindenekelőtt : emelnünk. Seregi Istváni 1
