Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 71. szám

»et«T-r.fAeTA»e«ss«Ä» ÍfÉflÍllÍ‘ Sitf' IffTy. iWlWufr f&ki Főváros a félszigeten Fasiszta összeesküvő hálózatot lepleztek le Portugáliában A portugál közvélemény rendkívüli érdeklődéssel kí­séri .ízt a vizsgálatot, amely­nek legújabb eredményeként illegális fasiszia összeesküvő hálózatot lepleztek le. A szervezet központja Spanyol- országban található és a portugál demokratikus kor­mányzat megdöntésére szer­vezkedő fasiszták különféle kereskedelmi cégeket válasz­tottak fedőszervükként ak­ciójuk kifejtéséhez. Eurico Carvacho, ezre­des, a portoi katonai körzet parancsnoka Correia Jesuino őrnagy portugál tájékozta­tásügyi miniszter jelenlété­ben vasárnap este az újság­írók és a tv-nézők előtt el­mondta, hogy a fasiszta szervezet a „Portugál Fel­szabadító Hadsereg” (ELP) elnevezést viseli és célja a demokratikus rendszer meg­döntése. Az ELP fegyveres csoportok szervezésével po­litikai gyilkosságokat és ter­rorakciókat készült elkövet­ni. Mindenekelőtt a kor­Ford elnök elrendelte „az USA közel-keleti politikája minden vonatkozásának tel­jes újraértékelését” — jelen­tette be hétfőn Ron Nessen, a Fehér Ház szóvivője. A szóvivő közvetve utalt arra, hogy a Fehér Ház még nem adta fel teljessen a re­ményt az „ingázó diplomá­cia” felújítását illetően. Mint mondotta, Kissinger külügy­miniszter nem hiszi, hogy „már kimerültek volna a lé- pésről-lépésre való megkö­zelítés lehetőségei.” Anderson külügyi szóvivő kijelentette, hogy Izrael ame­rikai katonai segélyezésének folytatása „nem kérdéses”, de közvetve utalt arra, hogy a segély mértéke a jövőben esetleg csökkenhet. mányban helyet foglaló kommunista és más balolda­li politikusokat akarta likvi­dálni. Fegyverraktárt hoztak létre „külföldön” — mondta Carvacho ezredes és ebben Scorpion típusú géppiszto­lyokat, pisztolyokat és kü­lönféle robbanószerkezeteket tartanak. A portói katonai körzet parancsnoka közölte, hogy a külföldre menekült portugál fasiszták szorosan együttmű­ködtek a portugál hadsereg néhány fasiszta tisztjével, különösen azokkal, akik An­golában és Mozambikban harcoltak a gyarmati hadse­regben. (Megfigyelők , meg­jegyzik, hogy minden bi­zonnyal a fasiszta portugál légió embereiről van ^szó: ezek tavaly szeptember 28- án aktív szerepet játszottak az ellenforradalmi összees­küvésben.) A „felszabaditó hadsereg” felvett soraiba külföldi im­perialista zsoldosokat is. Anderson szóvivő egy kér­désre válaszolva kijelentet­te, hogy az USA sohasem el­lenezte a genfi értekezlet összehívását és „annak fé­nyénél, ami történt, nincs ellenvetése az értekezlet ösz- szehívásával szemben.” A szenátus — a fehér há­zi tájékoztató meghallgatá­sát követően — a „nemzeti egység” demonstrálása cél­jából egyhangúlag elfoga­dott határozatban biztosítot­ta támogatásáról Ford elnök és Kissinger külügyminisz­ter „közel-keleti béke-erőfe­szítéseinek folytatását”. Mansfield szenátor, a de­mokrata párti többség vezé­re azt a reményét fejezteid, hogy Izrael és Egyiptom „néhány napon belül” újra felkéri Kissingert köz veti té­Correia Jzsuino őrnagy tá­jékoztatásügyi miniszter és Rui Montez őrnagy, a tájé­koztatásügyi minisztérium főosztályvezetője hétfő dél­előtt lisszaboni sajtóérte­kezletén elmondta, hogy a népi tömegek ébersége, az állami és a katonai szervek munkája, valamint a már­cius. 11- összeesküvéskor le­tartóztatottak kihallgatása révén bukkantak az ELP nyomára. Montez elmondta, hogy nem várnak hivatalos reagá­lást a spanyol kormánytól az ügyben, hiszen illegális szer­vezetről lévén szó, „Madrid sem tudhatott róla”, min­denesetre az ügyben kap­csolatba lépnek Spanyolor­szág lisszaboni nagyköveté­vel. A „Portugál Felszabadí­tó Hadsereg” ügyében foly­tatódik a nyomozás, ennek elősegítéséért pedig számos részletet természetesen nem hozhatnak még nyilvános- sára — fűzte hozzá az őr­nagy. sének folytatására, mert kü­lönben — hangsúlyozta Mansfield — „Genfben lé- nyesen bonyolultabb hely­zettel kerülnek szembe”. John Sparkman, a szená­tus külügyi bizottságának el­nöke viszont hangsúlyozta, hogy „derűlátóan tekintenek a genfi békeértekezlet elé: bízom abban, hogy békesze­rető nemzeteknek ezen az összejövetelén a részvevők minden tőlük telhetőt el fog­nak követni a közel-keleti béke érdekében.” A New York-i értéktőzsde hétfőn az üzletkötés első5 félórájában 20 pontos re­kordnagyságú árfolyamzu­hanással „számította le” azt. hogy az USA közel-keleti diplomáciája zsákutcába ju* tott. /. Áz utcák a tengerhez vezetnek A mikor megérkeztünk Helsinkibe — mind­járt a városi idegen- forgalmi hivatal magyar nyelvű prospektusát adta ke­zünkbe idegenvezetőnk. (De ha olaszok, németek, ango­lok, arabok, csehek, lengye­lek, spanyolok lettünk volna, akkor is anyanyelvűnkön ol­vastuk volna a helsinki ide­genforgalmi hivatal szívé­lyes köszöntését. Huszonöt nyelven nyomtatták a tér­képpel, színes képekkel il­lusztrált helsinki útikalauzt.) Helsinki — a Balti-tenger lánya. Ezzel a találó költői hasonlattal illeti a rövid is­mertető Finnország főváro­sát. S valóban a szárazföld és a mindenütt előbukkanó tenger szép harmóniája ural. ja a várost. A főváros félszi­getekre. szigetekre, öblökre épült. Alig akad olyan utca, amely ne a tengerhez vezet­ne. A vizet nagy óceánjárók és fürge kiránduló hajók tarkítják. A nyitott tetejű kishajó húsz éve indul naponta öt- ször-hatszor a város körül. Turistáknak mutogatja a ha­jó tengeri medve kinézetű tulajdonosa és kapitánya Helsinki nevezetességeit, Helsinki szigeteit. Most ép­pen a strandnál járunk. Ore. sek a gránitsziklák, össze- csukottak a napernyők. Sze­les, borús az idei nyár. Né­hány száz méterrel odébb szí­nes ruhás asszonyok hajol­nak a móló fölé —- szőnyeget mosnak, sikálnak. Azt mond­ják, semmitől sem lesz olyan tiszta a szőnyeg, mint a ten­ger vizétől. Helsinki utcarészlet. A szigetek. Az egyiken Helsinki állatkertje, a mási­kon a népi Fihnország kicsi­ben — a skanzen; amott az erőditményváros hét szigete. Komor bástyák, hajdani ka­tonai erődítmények, a szige­tek közt fehéren világító hi­dak. Elhagyjuk a szigeteket. Mintha a nyílt tengeren jár­nánk. Fúj a szél, fodrozza a vizet. Csak a sirályok köve­tik kitartóan hajónkat. Aztán már ki is széliünk, nem messze a piactól. Más­nap, kora reggel ide vezet utunk. A piros-sárga pony­vák, napernyők alatt friss gyümölcsök, jószagú eper, kí­vánatos őszibarack, érett ba­nán. Zöldségesek — paradi­csomot, uborkát, kelt, Eta hagymát, articsókát, vöröses rebarbarát kínálnak. És min. den milyen tiszta. Az áru. az árusok, a pultok, a járdák. Csónakban ülnek a halászok. Ezüst pikkelyű szardelláit, fehér húsú angolnák, laza­cok, tőkehalak rózsaszín rá­kok — ládaszámra. Szívesen adnak kóstolót a sozott füs­tölt halból. Akkor is, amikor egyértelműen közlöm, nem akarok vásárolni. Árulnak itt szőtteseket, kosarakat, durva csomózása szőnyegeket és virágot. Csak úgy harsognak lila, pii’os, sárga nagy kelyhű, különös virágok, meg a szá­munkra is jól ismert dáliák, margaréták, orgonák. C supa szín, csupa élet ez a piac kora reggel. Gondos háziasszo­nyok. komoly szemüveges öregurak vizsgálják a ládák­ba rakott árukat. Turisták válogatnak a népies vessző­kosarak, szatyrok között. Igyekezni kell — á pygc csak délelőtt piac. Déli 12 órára tisztára- mosva, üresén áll a tér. A közeli szökőkút meztelen 'leány szobra a di­ákünnepek főszereplője. Má­jus elsején, az egyetemisták felkeresik a Havis Amode nevű szoborhölgyet, diáksap­kát tesznek a fejére, körbe­táncolják. körüléneklik. Van Helsinkinek egy má­sik, kisebb, de nem kevésbé hangulatos piaca is az Ale- xanderkatu — a helsinki Vá„ ci utca elején,» s ugyancsak kedves szobor körül. A régi városkút helyére a kalevalai ihletésű három kovácsot áb­rázoló szobor került. A dél­ben itt is eltűnő piactér kedvelt randevúhely. s dél­után a helybéli hippik órák- hosszat ülnek, fekszenek m szobor lépcsőjén, talapzatán. K. M. (Folytatjuk) FEKETE GYULA: 56. R E G E N Y FORD ELRENDELTE: Felül kell vizsgálni az USA közel-keleti politikáját Az Ä1 Ahram jelenti: Jasszer Arafat Kairóba Hafez Asszad Szíriái át. larnfő vasárnap este Darnasz- kuszban kétórás megbeszé­lést folytatott Jasszer Ara- íattal a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végre­hajtó bizottságának elnöké­vel, hogy áttekintsék a Kis- singer-féle „kis lépések poli­tikájának” kudarcából adódó következtetéseket, A találkozón a két politi­kus — palesztin források sze­rint — megvitatta, milyen erőfeszítések szükségesek a jelenlegi közel-keleti és nem­zetközi események közepette. A damaszkuszi napilapok vasárnapi számukban arról adnák hírt, hogy Szíria fel akarja kérni a Biztonsági A brit kormány Közös Piac ellenes tagjai ismer­tették első hivatalos állás- foglalásukat abban a kam­pányban, amely a közös piaci tagság fenntartását vagy felmondását eldöntő júniusra tervezett népsza­vazásra indult meg. Az ál­lásfoglalást az a nyilatko­zat tartalmazza, amelyet több brit miniszter sajtóér­tekezleten ismertetett teg nap. A nyilatkozat felsorolja közö- oiaci angol tagság ősz szes hátrányát, és hangsú lyozza hogy e hátrányé között a legtöbb — politikai természetű. Például: a nyu* Tanácsot: vizsgálja felül az 19ö7-es 242. számú határoza­tát, s bővítse ki olyan kité. tellel, amely a palesztin nép jogainak biztosítását helyezi kilátásba. A damaszkuszi lapok ezzel kapcsolatom idézik Abdel Halim Khaddam ezíriai kül­ügyminisztert, aki szombaton este tért vissza Havannából. A szíriai diplomácia vezető­je az elmúlt héten az el nem kötelezett országok ko­ordinációs irodájának ülésén vett részt a kubai főváros­ban, s itt kormánya nevében javaslatot terjesztett elő ar­ról, hogy a Biztonsági Ta­nács 1974-ben elfogadott 338. számú határozatával, vala­gati gazdasági tömbben va­ló részvétel erősen korlátoz­za a brit kormány döntési körét, mivel a fontos kér­désekben végső soron nem Londonban, hanem Brüsszel­ben, a Közös Piac bizottsá­ga és miniszteri tanácsa hozza meg a döntéseket. Tony Benn iparügyi mi­niszter — aki szintén alá­írta a nyilatkozatot — kere­ken kijelentette: egész mun­kája a Közös Piac bizottsá­gának jóváhagyásától függ Csatlakozott a nyilatkozat­hoz Peter Shore kereskede­lemügyi, Michael Foot fog­lalkoztatásügyi, John Silkin utazik mint as ENSZ-közgyűlae 1974-es őszi ülésszakán elí'o- g-adott határozatokkal össz­hangban módosítsa a 242. számú határozatot, amely a palesztin kérdést menekült, problémaként kezeli. Mint ismeretes, a palesztinok egyelőre azon az állásponton vannak, hogy a 242. számú határozat alapján nem haj­landók részt venni a genfi közel-keleti konferencia munkájában­A kairói A1 Ahram hétfői számában arról közöl értesü­lést, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke a közeli na­pokban Kairóba utazik, és tárgyal Szadat elnökkel. terveiési miniszter és Ju­dith Haft, tengerentúli fej* lesztésügyi miniszter. Lon­doni köbökben rámutatnak, hogy Wilson miniszterelnök­nek egyre több gondot okoz az, hogy a közös piaci tag­ság ellenzői között saját kormányának tagjai is je­lentős szerepet játszanak. Kellemetlen meglepetés érte őt a Skót Munkáspárt kongresszusán is: annak el* lenére, hogy személyesen érvelt a tanácskozáson a kö­zös piaci tagság fenntartása mellett, a kongresszus mégis az ellenkezőjéről hozott ha­tározatot. Grisa is küldött néha sze­relmes levelet a lányoknak. De nem volt szabad megmon­dani, hogy Grisa küldte, mert mindenféle butaságot írt ben­ne. Egymás hátára torlódva olvasták a lányok, és nagyo­kat kacagtak. Mindig kapott cukrot a lá­nyoktól, ha elment hozzájuk. Egy alkalommal csokoládéi is adtak, s ahogy belehara­pod rögtön kiköpte, mert egé­szen furcsa, kesernyés íze volt a csokoládénak, teljes­séggel szokatlan íze, s azt hitte, ki akarnak vele tolni. Ezen is nagyon kacagtak a lányok, hogy ő kiköpi az iga­zi csokoládét. Megszokta azután, hogy a tea meg a kávé íze is más­forma, mint az otthonié. S arra is azt mondták: az az igazi, ö nem igen találta sem jobbnak, sem rosszabbnak. Csak másformának. A Grisa rajában később változtak az emberek. Azok közül, akik Stefi nénihez be­szállásoltak, Pest alatt meg­halt kettő. Az egyiket lelőt­ték a magyarok, amikor a tűzvonalban kellett valamit javítania. Egy napra rá köz­vetlenül a műhely mellett csapott be egy lövedék, akkor halt meg a másik. De nem értek el vele sem­mit, odaát, hogy ezt a kettőt lelőtték, mert négy új tovaris jött helyettük, és most már nyolcán lettek a rajban. (Az­az kilencen. Vele együtt.) Pesten egy nagy gyárba jártak el Grlsáék, és a szál­láshelyüket nem kellett őriz­ni, mert az egész épületet, ahol laktak, az ezred foglalta el. Szeretett volna ő is bejárni a gyárba — még sohasem lá­tott igazi gyárat héjádról —, de a kapuőrség csak a sze­relőket engedte be. Szerette volna pádig látni, hogyan csi­nálják a gyárban a Tigrisből T—34-est. Grisa azután elmagyarázta, hogy ez nem olyan gyár, itt is csak a rossz járműveket javítják, s akkor már nem volt rá olyan kíváncsi. Sokat csavargott megint, ezekben a hetekben.. A Mari nénjének címzett levelet azóta is magával hordta. Fel akarta adni pe­dig, de az első napokban el­felejtődött, s amikor mar el­vitte a postára, dugig voit a levélszekrény. Rajta az irás: A Posta átmenetileg külde­ményt nem továbbit! Még jól is járt vele, hogy nem adta fel. Rajta a címzés, most személyesen elviheti • Marinak. Hátha tudná a Már- tus címét Mari. Irdatlan nagy város Pest. Még Miskolcnál is nagyobb. Eleinte csak a szállásuk szűkebb környékét járta be, ügyelve arra, hogy visszata­láljon. Később azután mesz- szebb is elmerészkedett, ami­kor a házmester megmutatta neki, hogy a tér túloldalán az a nagy épület a Keleti pá­lyaudvar. Akármikor eltéved­ne, csak azt kérdezze, merre van, s rögtön útbaigazítják. Nagyon készséges volt a házmester. Hozzá, legalábbis készséges volt; tudta, hogy a hadsereghez tartozik. Neki, a házmesternek, mu­tatta meg a Mari levelét is. Sárga, lófogú kis öregem­ber volt; rá sem nézett a levélre, föltette előbb a pa­paszemét, akkurátusán. — Ááá... nincsen is mesz- sze! Olyan jókedvű lett ettől, hogy nincs messze a keresett cím, hogy elkísérte a sarokig. — Nézd csak... Nézd ott azt a nagyon magas épüle­tet... Látod?,.. És elmagyarázta, merre forduljon a magas háznál. Arrafelé már akárki meg­mondja az utcát. Szűk kis utcácska volt, földszintes ház. Golyónyo­mok, omladozó vakolat. Becsukva a kapu. Nem látszott kocsmának. Pedig Mari kaszírnőnek jöhe­tett ide1 is. S akkor itt valahol kocsmának is kell lenni. Újra megnézte a címzést. Egyezett a szám. Hacsak nincs másfelől is bejárat. Egy másik utca felől, a kocsmaajtón. Mert a kaszírnő nem lakhat máshol, az nem létezik. Ott kell hálni, ahol közel érik a vendégek. Ahogy megnyomta megint a kilincset, észrevette oldalt a csengőt. Kinyílt a legközelebbi ablak a csengetésre, s egy rekedtes férfihang kiszólt: — Mi tetszik?.•• Borzas öregasszony né­zett az ablakrács mögül, há- lyogos szemű. — Na... Mi jót hoztál, kisfiú? Kiváncsi lett az öregasz- szony — lehet, a sapka mi­att, — lerítt róla a kíván­csiság. — Ö, fiam, hol van ő már azóta! — mondta azon a rekedtes férfihan­gon Marira. De azért be­hívta, kinyitotta a kaput. Jó meleg volt a tágas szo­bában. Sok diványpároa, és görbe lábú, körül rojtos székek, és a falon heveré- sző, csupasz nők, teljesen csupaszon lefestve. Sarkig kitárva a szár­nyas ajtó egy tágas folyo­sóra. És körös-körül a folyo­són sűrűn egymás mellett az ajtók. (Folytatjuk^ Gondban az angol miniszterelnök E«yre főbben elieuzik a Közös Piacban való részvételi 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents