Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

MS. március Sí;

KELET-MaÍjTARORSZ-AO — NYÍREGYHÁZ! MELCfiKtíff

Ünnepeink

Bármerre járunk épülő, egyre szebb városunkban, zászlók lobognak a falakon; az úttesten átfeszített transzparenseket lenget a tavaszi szél. A városközpont nagyobb terein kivilágított emblémák jelzik; ünnepel Nyíregyháza lakossága is.

Hétköznapok kemény munkájával érkeztünk el az ünneplés óráihoz, napjaihoz. A készülődés már hónapok óta tart: üzemeinkben a munkáskollektívák nemcsak felajánlották a nagyobb figyelmet, takarékosságot, a jobb minőséget a munka eredményességének növe'é- sére, hanem tetteikkel is bizonyították: jelentőségéhez mérten őszinte szívvel és belső meggyőződés diktálta lelkesedéssel készülnek mindenekelőtt pártunk XI. kongresszusára, s ennek során hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára.

A történelmi napok, Nyíregyháza felszabadulása idején készült fényképet mutatott a minap az egyik őslakos nyíregyházi ember. Akkor még ő is húszonéves volt, de még most is összeszorul a szíve, ha a romokban heverő pályaudvar fényképe akad a kezébe. Nem titkolja: maga se hitte azokban a napokban, hetekben, 1944 őszén—telén, hogy 30 év múltán olyan városkapu díszeleg a romok helyén, amit megcsodál minden ideérkező. Még másfél évtizede is jóformán csak a tervekben szerepelt az, ami ma már valóság: osztottpályás „mini sugárút” középütt zöld sávval végig az új lakónegyed utcáján, amit Arany Jánosról •aeveztek el. Vagy, aki balra tér az állomásról jövet, ma már — egy kis szakaszt kivéve — csaknem a sóstói erdő széléig juthat az Északi körúton. Onnan már csak egy ugrás a „szőke város” legfehérebben pompázó új városnegyede a Jósaváros, ahol ma már nem számít újdonságnak, hogy egy-két hónap alatt tízemeletes toronyházat húznak a homokdombokon. Át- ellenben, a Sóstói úton hazánk egyik legszebb tanárképző főiskolájának csodálni valóan szép épületkomplexuma áll... De folytathatnánk a „városbemutatást” a kertes házak övezetével éppúgy, mint az egykori bombatölcsérék helyén magasodó épületekkel, vagy említhetnénk a mozgólépcsős áruházakat, és az első munkáslakásokat a Vasvári Pál utca mentén.

Amikor azt mondjuk: a hétköznapok kemény munkájával érkeztünk ünnepeinkhez, akkor okkal érezhetjük, hogy városunk lakossága rászolgált az ünneplésre. Erre gondoltak azok a fiatalok is, akik március idusán, az 1848-as demokratikus forradalom évfordulóján a megemlékezés koszorúit helyezték el az emlékművek talapzatánál Nyírvasváriban és Nyíregyházán. A nép szabadságáért, a dolgozó ember felemelkedéséért küzdő hősökre emlékeznek a Tanácsköztársaság évfordulóján me- gyeszerte idősek és fiatalok. Virágokat helyeznek el a hősök tiszteletére Baktán és tisztelegnek a megyeszékhely fiataljai Szamuely szobra előtt Nyíregyházán. Közben a pártkongresz- szus kezdete újabb lendületet adott a munkaversenynek az üzemekben, kongresszusi műszakok kezdődtek a megyeszékhelyen is. *

Amiért a hősök küzdöttek; amiért vérüket, életüket áldozták a mártírok; amiért a Vörös Hadsereg harcosai, a szovjet nép fiai áldozták legdrágább kincsüket; népünk szabadsága meghozta gyümölcsét.

Nyíregyháza dinamikus fejlődése az egész ország fejlődésén belül is szembetűnőbben mutatja meg azt a korszakváltást, amit az elmúlt három évtized jelentett népünk életében. Az előbbi városbemutatás példái csak egy részét képezik annak a fejlődésnek, ami 1944 őszétől bekövetkezett. Hosszan lehetne sorolni azt is, hogy az egykor ipar és munkahely nélküli Nyíregyháza ma már egyre inkább a könnyűipar tiszántúli centruma; lehetne beszélni róla, hogy a Nyírség központja iskolaváros; elmondhatnánk, milyen szép eredményeket hozott az állami segítség és társadalmi összefogás a gyermekintézmény-hálózat bővítésében —, és még ezekkel is csupán a megtett út egy részét mutatnánk be. Külsőségeiben valóban megnyerő várossá lett Nyíregyháza, de ami nem látszik, amit csak érezni lehet, az sokkal nagyobb eredmény. Harminc év alatt ugyanis a legnagyobb utat az emberek gondolkodásmódjában tettük meg: abban, hogy a nemsokára kilencvenezres megyeszékhely lakossága mindinkább olyan szervezett közösséget alkot, amely tetteivel bizonyítja ragaszkodását a szűkebb pátriához.

Vasvári Páltól Szamuelyig, a baktalóránt- házi mártíroktól a felszabadító szovjet katonákig nagy áldozatok árán jutottunk el napjainkig, amikor megállhatunk és jóleső érzéssel tekintünk vissza a megtett útra. Ünnepeink legnagyobb értéke annak tudata, hogy Nyíregyháza lakossága is élni tudott a hőn óhajtott szabadsággal s most meglévő energiáit, a városközösség összefogását még szebb, még felemelőbb célok, a XI. pártkongresszus határozatának végrehajtásának szolgálatába állíthatja.

A. S.

Nem kampány

Lakás és ellátás

Pártélet

Jósavárosi panoráma.

A LEGTÖBB EMBERT, családot érintő kérdés Nyíregyházán a beruházások kérdése, a lakásgondok enyhítése, mert a város minden korábbi elképzelést felülmúló gyorsasággal fejlődik, és egyre több lakásra van, lenne szükség. Elég néhány számot leírni: míg az 1970-es népszámláláskor a megyeszékhely lakóinak száma alig haladta meg a 73 ezret, két évvel később már nyolcvanezer volt a város lélekszáma, 1976-ra 90 ezerrel, 1981-re pedig már 98 ezerrel számolnak a város vezetői BéSzáfflitot-ták ebbe azokat a ma még in- gázó dolgozókéit, akiknek szándékában áll itt letelepedni, akiknek foglalkoztatásán túl gondoskodni kell lakásról, bővíteni kell a kereskedelmi hálózatot, javítani kell a, közlekedést, több bölcsődét, óvodát és iskolát kell építeni.

Mi valósult meg a tervekből? Húsztantermes általános iskola, százszemélyes óvoda és kereskedelmi létesítmények az Északi nagykörút körzetében, 12 tantermes iskola, 150 személyes óvoda, 60 személyes bölcsőde és újabb kereskedelmi létesítmények Jósavárosban. Kevesebb épült lakásból, mint amennyit az ötéves terv kezdetén terveztek, de a kevesebb csak a célcsoportos lakásokra érvényes, mert a csökkenés mértékétől nagyobb ütemben nőtt az OTP által épített lakások — épp a határozat nyomán többségében munkáslakások — száma, de a tervezettnél több épült a kertes családi házakból is.

Az állami lakásépítés számszerű megvalósítását nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a lakásokhoz szükséges alapközműellátást is meg kellett oldani. Gyorsabb volt a tervezettnél az óvodai hálózat bővítése, mert a célcsoportos beruházásból felépíthető óvodákon túl a tanács saját fejlesztési alapjából is nagymértékű bővítést hajtott végre, amelyhez a vállalatok — a pártbizottság, a tanács, a népfront és az SZMT kezdeményezésére — jelentős anyagi segítséget ajánlottak fel. Ebből a társadalmi összefogásból 925 óvodai hely épült rövid idő alatt.

O

T MŰHELYTEREMMEL bővítették az építőipari és vízügyi szakközépiskolát, befejezték a 216 személyes kollégium építését, elkészült a 12 tantermes pénzügyi technikum, üzembe helyezték Sóstón a víztisztító berendezést, befedték az uszodát, orvosi rendelőt építettek Sóstón, a Ságvári telepen és a déli lakónegyedben, felépült a III. kerületi ifjúsági ház, a Tölgyes étterem és átalakították a Roz- gonyi kollégiumot.

A kommunális fejlesztések közül a középtávú tervben előirányzott útépítések és járdaépítések 90 százalékban, a villanyhálózat-bővítés 80 százalékban, a gázvezeték-építés — a Krúdy Gyula utca kivételével — 100 százalékban megvalósultak. Ezektől jóval szerényebb mértekben sikerült elvégezni a tervezett csatornaépítéseket és a vízvezeték-építéseket, de a mély fúrású kutak közül is csak fele készült el a tervezettnek.

Milyen lesz a város képe, merre terjeszkedik tovább az V. ötéves tervben? Az már biztos, hogy a XIX-es lakókörzetben új lakótelep épül, mert a tanács már megállapodott

Nem túlzás azt mondani, hogy dinamika« san fejlődő megyeszékhelyünkön dinamikusan fejlődik a pártélet is. Ezt tanúsítják a legutóbb lezajlott pártvezetőség-választó taggyűlések tapasztalatai is. Különösen örvendetes, hogy pártunk XI. kongresszusára tovább növekedett a párttagság aktivitása, javult a pártszervezetek irányító munkája, a demokratizmus légköre, a pártfegyelem. Ennek érzékeltetésére csupán néhány számot említünk. A vezetőségválasztó taggyűléseket Nyíregyháza pártalapszervezeteiben a meghatározott időben tartották meg, amelyeken a párttagság túlnyomó többsége részt vett s mindössze alig

76-an hiányoztak igazolatlanul.

Ezek a taggyűlések olyan kollektív tanácskozások voltak, amelyeken a párttagság jelentős része szólalt fel, élt javaslattal, kezdeményezéssel, aktív részvételével hozzájárult a pártvezetés színvonalának javításához. A vezetőségválasztó taggyűlésekkel egyidőben összevonások következtében 7 alapszervezet szűnt meg, de ugyanakkor a korszerű pártvezetés igényeinek figyelembevételével 22 új alapszervezet alakult, ebből 14 • a helyen — üzemek, vállalatok, intézmí — ahol új csúcsvezetőségeket és pái. . ttságqkat

választottak. Első alkalommal választottak' pártbizottságot a Taurus- Gumigyárban, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál és a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. így jelenleg a városi pártbizottsághoz 228 pártalapszervezet, 18 csúcsvezetőség és 6 pártbizottság tartozik.

A pártvezetőség-választó taggyűléseken a párttagság növekvő felelősségérzetről tett tanúbizonyságot. Nem mellékes, hogy a városi pártbizottság és a párttagság véleménye táplálkozott, s ennek is köszönhető, hogy érvényesítve a centralizmust, s a pártdemokrácia elvét, tovább javult a pártszervezetekben a pártvezetés, pártirányitás, s joggal várható el, hogy a jövőben még következetesebben dolgoznak majd az új pártvezetőségek, a párt, a XI. kongresszuson elfogadott határozatok vég„ rehajtásáért. Ennek egyik fontos feltételét teremtették meg azzal, hogy több olyan elvtár* került a pártvezetőségekbe, akiknek az állami iskolai végzettsége magasabb, hogy az általános iskola nyolc osztályát végzettek száma e választott testületekben a felére csökkent, s ugyanakkor nőtt a főiskolát és a» egyetemet végzett pártvezetőségi tagok száma.

Közismert tény, hogy Nyíregyházán av* üzemek fejlődésével párhuzamosan növekszik a munkások száma, s arányuk a párttagság soraiban is örvendetesen növekszik, különösen a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának következetesebb érvényesítése óta. A munkásosztály vezető szerepének, a munkáspolitika magasabb színvonalon történő megvalósításának érdekében elsődleges cél, íiögy .a. munkád pár^age^mógfel^ően legyenek képviselve a pártvezetőeégekfeen js. Ha ném is lehetünk teljesen elégedettek a változással e tekintetben, de már a kezdeti eredmények is jelzik, hogy némi előrehaladás történt. Örvendetes, hogy a szakmunkások száma az új pártvezetőségben 212-re növekedett, s a pártvezetőségi tagoknak 46 százaléka végzett különböző fokú pártiskolát.

Sokszor hangsúlyozzuk, hogy Nyíregyháza munkásváros. Ennek a jellegnek illik jobban tükröződnie a pártvezetőségekben is, különösen akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy itt egy felnövekvő új és fiatal munkás- osztály van felnövőben. Jelei már mutatkoznak eüben is a változásoknak, hiszen a mostani pártvezetőség-választó taggyűléseken sokan adták a voksukat fiatal fizikai munkásokra, közöttük nőkre. Bár még több fizikai munkás lehetne a pártvezetőségekben. Kétségtelen igaz viszont az is, hogy a megyeszékhelyen az ipari üzemek mellett megtalál-* hatók a hivatali, intézményi stb. pártszervezetek is szép számmal, s e helyeken éppen ax összetétel miatt nem kerültek be a pártveze» tőségekbe olyan számmal munkások. De ott, ahol erre nagyobb lehetőség van, még ott sem éltek mindenütt ezzel a lehetőséggel. Ugyanis elismerni elvekben könnyebb a munkásosztály vezető szerepét, s annak szükségességét, hogy a pártvezetőségek összetételét is „munkáscentrikussá” kell formálni, mint érte cselekvőén tenni. Pedig a pártvezetőségek valójába» így válnak ütőképesekké, a határozatok végrehajtásában még következetesebbekké, s érzékelik valósághűen mindazt, ami a kétkezi embereket foglalkoztatják. Erről nem szabad lemondani.

Éppen ezért is komoly erőfeszítéseket kell tennie a városi pártbizottságnak, pártszervezeteinknek a káderpolitikái elvek következetesebb érvényesítése érdekében, azért, hogy ezek a gyakorlatban is megvalósuljanak. Első eredmény, hogy az egyhónapos pártiskolára beiskolázott 29 fizikai munkásból négyet párttitkárnak, 19-et pedig pártvezetőségi tagnak választottak meg. Fontos, hogy még tovább lépjünk.

Ezeknek a kommunista, kétkezi, fizikai munkásoknak, fiataloknak és nőknek a nevelése, képzése érdekében sokat tehetnek a pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ- szervezetek is. Jó nevelő iskoláivá kell válni- ok őzeknek az elvtársaknak. Most azonba» még többet kell tenni a már megválasztott, dolgozó, a pártmunkával, a pártirányítással valójában most ismerkedő új vezetőségi tagok képzése, nevelése érdekében. Nagy és pótolhatatlan mulasztás lenne erről megfeledkeznünk. Jórészt attól is függ, hogyan állják meg helyüket az új fizikai munkások a pártvezetőségek tagjaiként, ahogyan bevezetik 3ket a munkába, ahogyan megszerettetik velük ezt a nem könnyű, de szép hivatást, amelyet az emberek érdekében, a város fejlődéséért, a haladásért vállaltak.

Fasfcas K álmám ,

a Váci Mihály Lakásépítő Szövetkezettel 1008 szövetkezeti lakás területének előkészítésére, amelyet már megkezdték, a VÁTI pedig most dolgozik Nyíregyháza rendezési tervének felülvizsgálatán. A műszaki osztály több, mint 6000 lakás gazdaságos elhelyezésére készített tervet, amelyet a következő ötéves terv során építenek majd be. Ha már a tervekről van szó, ide kívánkozik, hogy most készíti a Közlekedési Műszaki Főiskola a város közlekedésfejlesztési tervét.

Kiemelt feladatként kezelte a tanács a lakosság ellátásának javítását, közöttük is elsősorban a zöldség- és gyümölcsellátás javítását, Tárgyalásokat folytattak a környék termelőszövetkezetéivel, a 'JüEK-kel/ a Nyírségi Tsz- ek önálló Értékesítő Vállalkozásával, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal és a Szabolcsi Tsz-ek Önálló Értékesítő Vállalkozásával, de a maximális igényeket így sem sikerült kielégíteni. A MÉK, amelyik legtöbbet vállalt, a legtöbb árut szállított, egyben ár- szabályozó szerepet is betöltött.

Kiegyensúlyozott, jó volt a lakosság tej- és tejtermékekkel való ellátása és jelentősen bővült a tej szakbolt-hálózat. A tejipari vállalat bolthálózata 336 négyzetméterrel bővült, hiszen ebben az időszakban nyílt meg, a Kun Béla úti, a jósavárosi tej bolt, és lesz tej bolt a Zrínyi Ilona utcában felépítésre kerülő sáv- házban is. Megfelelő nagyságú boltot adott a város a húsipari vállalatnak is az Eperjes utca és Smidth Mihály utca sarkán.

II AR a KERESKEDELMI ELLÁTÁS terén is van még mit javítani, sokkal inkább érvényes ez az ipari szolgáltatásokra. Sem a vállalatok, sem az ipari szövetkezetek szolgáltatói tevékenysége nem elégíti ki a lakosság igényeit, ezért a tanács a KlOSZ-szal közösen öt évre szóló iparpolitikai tervet készített, amely feladatul tűzte ki az ellátatlan területek ipari szolgáltatásának javítását ipar- engedélyek és működési engedélyek kiadásával. Előfordul persze olyan is, amikor valamilyen szakmában dolgozik a városban kisiparos, csak éppen a lakosság nem tud róla. Ezen kíván javítani a KIOSZ azzal, hogy a Felszabadulás útján egy kirakatot rendezett be, amelyen a fontosabb szakmákról tájékoztatást ad a lakosságnak.

A közoktatás terén jelentős változást eredményezett a jósavárosi, a Kun Béla pti, a papírgyári és borbányai óvodák átadása, korszerűsítették a 4-es, a 13-as iskolákat, megkezdték a nyírszőlősi iskola befejezését, új berendezést kapott az 5-ös és a 15-ös iskola, megkezdődött a gyermekek úszóoktatása, iskolai és óvodabusz ájl a gyerekek rendelkezésére, ebben az időszakban oldódott meg az úttörők nyári táboroztatása és fellendült a dolgozók iskolai oktatása.

A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata végrehajtása során a leírtaknál jóval több történt eddig és történik majd ezután is, hiszen a város lakossága helyzetének állandó javítása nem rövid időre szól és nem kampányfeladat

Balogh József

ér-