Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
KELET-MAGYARORSZAG - VASÁRNAP! MELLÉKLET 19711. máreítM l Károlyi Mihály emlékezete Az újító pedagógus 1919-ben a Tanácsköztársaság élnökcként beszédet mondott á Parlament előtt í Száz évvel ezelőtt. 1875. március 4-én született — s húsz éve. 1955, március 19-én halt meg — századunk magyar történelmének kiemelkedő alakja, a magyar függetlenség és demokrácia nagy harcosa, az első Magyar Népköztársaság elnöke, Károlyi Mihály. Hosszú, regényes életútja még korunk annyi szabálytalanságot és meglepetést termő valóságában is rendkívülinek számít Az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjából származott, aki előtt nyitva állt a politikai karrier is. A nagybirtokos érdekeket védelmező Országos Magyar Gazdasági Egyesület. majd a legnagyobb magyar ellenzéki erő, a függ2t}ensági párt elnökeként eleinte híven K 'oviSeltő á Károlyi család 48-as függetlenség gi. ám gazdaságilag és társadalmilag konzervatív hagyományait. A politikusi gyakorlat, majd különösén áz első világháború szörnyű tapasztalataival hozzásegítette, hogy mindinkább felismerje népe, és az emberiség igazi érdekeit. Az egykor konzervatív főúr harcos demokratává és bátor békepolitikussá lett, aki a níagyar parlamentben — szinte egyedül — nyíltan követelte a német militarizmustól való elszakadást. A háború-végére az ország egyedüli polgári politikusa maradt, akitől az elgyötört nép a békét, az Ausztriától való élszakadást és a demokratikus átalakulást remélhette Károlyi élére állt az 1918. októberi polgári demokratikus forradalomnak, s mint a kormány, majd a köztársaság elnöke, fél éven át heroikus küzdelmet folytatott a lerongyolódott és feldarabolt ország talpráállításáért. Felosztottá á nincstelen parasztok között saját birtokait, demokratikus reformot léptetett életbe, politikájában mind határozottabban a szocialista érőkre támaszkodott. AZ élesedő belső társadalmi ellentétek és á győztes ab tant imperializmus különösen könyörtelen politikája azonban tarthatatlanná tették a polgári kormányzat helyzetét. Ekkor mutatkozott meg igazán Károlyi emberi és politikái nagysága: felismerve az addigi bel- és külpolitikai orientáció csődjét, a forradalmi Szovjet-Oroszor- szággal váló szövetkezés reményében a szocialista proletariátusnak engedte át a hatalmat. Történelmi érdeme, hogy elősegítette az 1919-eS Tanácsköztársaság vértelen győzelmét. Az ellenforradalom felülkerekedése Károlyi Mlhátyt 27 esztendős emigrációba kény- szeri tétté. Miközben Európában országról országra Vándorolt családjával, a Horthy-rend- BZér bírósága „hazaárulónak” nyilvánította, s elkobzásra Ítélte minden vagyonát. De sem a rágalo— és üldöztetés, sem a számára addig ismeretién nélkülözés nem törte meg. Miközben miridvégig megmaradt az itthoni, eltiport haládó erők reménységének, a földosztó magyar demokrácia Zászlajának, jelentős szerepet töltött be az európai szocialista, majd antifasiszta mozgalmakban is. A húszas évektől kezdve — mint a kiváló marxista történész és filozófus, Molnár Érik írja róla — „Károlyi együtt harcolt a kommunistákkal, közös akciókban vett részt vélük a fasizmus ellen és az üldözött kommunisták védélmében.... Károlyi Mihály határozottan kiállott a Szovjetunió mellett is, amelyről azt tartotta, hogy a szocialista munkásmozgalom nélkülözhetetlen bázisa Európában. De annak ellenére, hogy Károlyi az akkori kommunista politikát híven támogatta, mégsem lett elméleti nézeteiben 100 százalékosan kommunistává. Bár azt írja önmagáról, hogy logikai úton eljutott a kommunizmusig, helyesebb az a megállapítása, hogy pártfegyelem által nem kötött, baloldali szocialista lett aki rokonszenvezett a kommunista párttal”. Hozzátehetjük, hogy igen korán, jóval annak hivatalos meghirdetése előtt, megértette az antifasiszta népfrontgondolat jelentőségét, és széles körű, sokrétű nemzetközi kapcsolataival Európa és Amerika számős országában igen sokat is tett a hatékony összefogás megvalósításáért. A második Világháború idején — ekkor már Angliában élt — öt tekintette vezérének a nyugat-európai és amerikai antifasiszta magyar emigráció. Körülötte bontakozott ki az UJ Demókratiküs Magyarország Mozgalma, s jött létre az Angliái Magyar Tanács, azzal a céllal, hogy segítsen megmenteni a fasiszták által ismét háborús szakadékba taszított országot. Amikor a háború után végre hazatérhetett. M új Magyarország kormánya és népe ünnepélyesén fogadta, az országgyűlés törvénybe iktatta érdemeit, t ünnepi ülést tartott tiszteletére. „Köszönet és hála az egész magyar nép nevében és pártóm nevében azért a munkáért, amellyel megmentette ön 26 esztendőn ét a külföld elótt a magyar nép becsületét. AZ Ón munkájának köszönhető igen hág'- mértékben, hogy a Horthy-reodszef ideje alatt, majd a háború legszörnyűefc évei Alatt sem fordult a magyar néppel szembe a fcUáa közvéleménye” — mondta üdvözlő beszédében a Magyar Kommunista Párt szónoka, Rajk László. Az idős államférfi azonban nem azért jött haza, hogy ünnepeltesse magát, hogy elégtételt szerézzén a száműzetés keserű évéiért. Még ekkor is elsősorban dolgozni akart, használni hazájának, a Duna menti népek barátságának. Európa tartós békéjének Diplómá- 0’'i küldetést vállalt, Magyarország párizsi követé lett, S e tisztségéről csak 194Ö-ben móndótt le, amikor a Rajk-per világossá tette számára, hogy az önkényes, törvénysértő, a szóciSüsta célokat és eszközökét eltorzító ftá- kosi-féle vezetéssel nem Vállalhat tovább közösségét. Még áz elsőnél is keserűbb, második emigrációjában Károlyi teljésén és Végleg visszavonult a közszerepléstől, elutasított minden olyan kísérletet, amellyel hazája és á szocialista érők éllel akarták felhasználni. ..Tudatosan két szék közé esem: ez maradt számomra az egyetlen hely. amelyet tisztességgé! elfoglalhatok” —- írta késői emlékirataiban. E könyv végszavában fogalmazta még ezt a vallomását is: „A szocializmusba vetett hitem sok mindenért kárpótolt, amit elvesztettem. Mert minden alkati pesszimizmusom ellenére sott» nem kételkedtem abban, hogy a szocializmus égyszéf megvalósul, s hogy a mi küzdelmünkre szükség van áz előrehaladáshoz. A szocializmusban láttam és látom ma is a társadalmunk betegségéinek egyetlen gyógymódját, mert a manapság oly divatos megtérések ellenére megrögzött szocialista maradtam”. Ezt a meggyőződést sugározza a közvetlenül halála után megjelent angol nyelvű emlékiratainak már a címe is: ,.Faith without Illusion” — „Hit illúzió nélkül”. Hamvait 1962-ben hazaszállították és ünnepélyesen nyugalomra helyezték. „A nagy magyar hazafi, Károlyi Mihály, örökre hazatért. Küzdelmes életútját, kimagasló tetteit és emberi példáját megőrzi a felszabadult nép emlékezete” — mondotta temetésén Kállai Gyula, az MSZMP és a kormány képviselője. Erről teszünk tanúságot most is, születése centenáriumán. $1 Szollősi ZoltánSebezhetetlen Magam ■ vagyok. Éber a táj. Vállamra napsugár feszüL Át meg átsuhan hajam közt a tavasz. Szemembe tódul a világ, és úgy emeli, szorítja tekintetemet, hogy már nem alhatom el. Mennyboltok ezüst harángnyelvei, a jegenyék még ingának. Magam vagyok: a puha füvekkel lábaimnál; a száz karú jelennel; \ mozdulatokkal; nég a százlábú mózdülátlánSággaL \z atmoszférák nehéz ajtóit, ^z ég vasperemét magába szívja a Nap, elégeti, >s olyan könnyű lesz a felfelé induló élet, <*' mint-a sebezhetetlen -ifjúság® Másoknak is hasznára válik Hogyan kezdődött? Még diákkoromban. Itt voltam tanuló a mátészalkai gimnáziumban, Bíró Lajos és Lakatos István egykori tanáraim csináltak kedvet a fabrikáláshoz. A 48—47-es tanévben bizony, nem voltunk elkényeztetve, ami a szemléltető és kísérleti eszközöket illeti, Ami hiányzott, igyekeztünk elkészíteni.» Később tanári diplomával folytatta a fab- rikálást? •*- A pedagógus nem nagyon nyugodhat meg, amíg a gyermekek kezébe nem adja a legfontosabb segédeszközöket, amellyel megkönnyítik a megértést, az eligazodást. Olykor elég néhány ötletesen elhelyezett parfisnyél, máskor a léggömb is megteszi, de a fizika bonyolult jelenségeit komolyabb műszerekkel lehet megértetni... termünk falán látható falécrendszer, parfis- nyélből ők maguk is el tudják készíteni. Néha csak megpendítek egy-égy őíletét és már csinálják is. Különösen sokat dolgoztunk együtt Gál Menyhért kollégámmal, hat éve sok közös újítást valósítottunk meg. De nemcsak a fizikai szakosok gondolkoznak így nálunk, nemrég rendezték bé a diaflexes tantermet a földrajz szakos kollégák, állandóan gyarapszik a demonstrációs anyag és egészség- ügyi tagozaton, á műszakiak á gépgyűjteményt bővítik állandóan, a nyelvszakosoknak állandóan másoljuk a különböző magnószalagokat Sőt, az egyik lelkes kolléganő, Oszter Góborné nemrég egy született német nőt hozott hozzánk és egy hétig mondatta Veié á ftémet nyelvleckéhez felhasználandó -szöveget.» Milyen elismerés jár a szabad időbén végzett munkáért? — Elismerés áltálában a munkáért, a tanári teljesítményért jár. Ezt a másikat, a fab- rikálást néni is nagyon lehetne anyagilag honorálni, és nem is azért csinálja az ember. Az elismerés az, ha egy-egy „sikeres” műszert észközt „meghívnak” az országos Kiállításra és másoknak is hasznára válik. A tanszer- és kí„ sáriét! észközgyár ugyanis a legnagyobb igyekezet mellett sem tudja kielégíteni az iskolák igényeit, és az eszközök egy része igen drága, házön belül, az iskolában olcsóbban el lehet készíteni.» Vannak-e a szabolcsi iskolákban követők? — Sokan. Mint szakfelügyelő járom a középiskolákat és szinté mindenütt látok újító, töprengő kollégákat, akiket buzdítani is szoktam. Nagyecsedén Varga Csaba, a nyíregyházi Zrínyiben Adorján István, Ibránybart Pap László, Baktalóráiitházáfi Gerő László, Ujfehértón Kun Elek. De sorolhatnánk a többi kollégákat is, Hajdú István, Czeglédi Zoltán...« Segítenek a gyerekek Is? — Rengeteg rajzot, szemléltető ábrát készítenek. Egyszerűbb dolgokat, mint a mi tan_ Révész Napsugár: A Kékszakállú her» cég vára. (Unorészlet) És nincsenek ilyen műszerek? *— Vannak, hisz a fizikai előadótermünk évek óta villamosított. Különböző mérőműszerek, írásvetítők állnak rendelkezésre. De sokat ér a jó ötlet is, egy kis munkával elérhetjük, hogy mindenki előtt ott íegyenek a kísér, leti eszközök. Vagy egy kis módosítással, átalakítással szemléletesebbé tehetjük a már használt eszközöket. És vannak olyanok is, amelyek nem kaphatók. Hány kisebb ^nagyobb újítása van Mislei Győző tanár úrnak? — Nem nágyoti volt időm számolgatni. Még kevésbé valamennyi apró ésszerűsítést, újítást Íéírni, adminisztrálni és felküldeni az újítási bizottságnak, a kabinetnek. A gyakorlati pedagógus inkább igyekszik minél előbb elkészíteni és odaadni a gyermekeknek. Ahogyan munkatársammal, Gál Menyhért tanárral beszélgetünk róla, több mint száz kísérleti és segédeszközt készítettünk eddig. Én kőiül bélül huszönötféle eszköznél dolgoztam léi módosítást, ésszerűsítést. Ezek igen változatosak, ván közöttük olyan műszer, amely a tehetetlenségi nyomaték mérésére szolgál, má_ sók á gázok hőKitágulási együtthatóiban igazítja él a gyermekeket, van fotócellamérő, kü_ löhfélé áfámmérési eszközüké A ‘pedagogue nem élhet meg csalt a könyvekből?-*» Ez már régi igazság. De hozzáteszem; várt még tennivalónk, hogy minden pedagógus megbarátkozzon á kísérleti, segédeszközökkel, akár központi gyártmány, akár saját. Ne idegenkedjen a használatuktól. De áz is igaz; hogy ez — mármint az eszközök, műszerek előkészítése az órára sok időt, energiát vés* el a pedagógustól .Csak dicsérni tudom azt, hogy a naményi gimnázium laboránst alkalmaz, akinek éppen ez a dolga, és hasznos segítőtársa a pedagógusnak»» PáD Gém 8
