Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

4

KEUET-MAGYARORSZÄO

HÉjkl £>-äu

j.wröo zSÍ^^Stob SB-------------------—äv

Kádár János elvtárs előadói beszéde

(Folytatás a 3. oldalról)

„ — Mindezzel közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Most az a teendőnk, hogy minden erőt mozgósítsunk az 1975. évi terv feladatai- elvegzesére, s az év végére érjük el a

iv. oteves népgazdasági tervben kitűzött célokat. Ez az esztendő egyben átmenet a következő ötéves tervidőszakra. A további gazdasági építőmunkára, az elért eredményekre alapozott világos terveink vannak.

Kádár János ezután ismertette az V. ötéves terv főbb irányszámait, az ipar fejlesztésének, az energiaszerkezet korszerűsítésének főbb feladatait.

— A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését szem előtt tartva, hazánk lehetősé- geivel_ es a nemzetközi együttműködéssel 'egyaránt számolva, az eddiginél is differenciáltabban fejlesztjük az ipar egyes ágazatait — mondotta. — Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. Végrehajtjuk a foldgázprogramot, növeljük a szén felhasználását, különösen a villamos energia előállításában. Folytatjuk az atomerőmű-építési programot. Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszámottevőbb ásványkincsünk, a bauxit kitermelésének növelésére, a timföldgyártás termelékenységének fokozására. A feldolgozó iparba*1 — a gép- a könnyű- és az élelmiszeriparban elsősorban rekonstrukciók útján bővítjük a termelést.

— Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előrehaladást, az általános szocialista fejlődést szolgálja. Folytatjuk agrárpolitikánkat, a mezőgazdaságban is to.vább erősítjük a szocialista termelési viszonyokat. Az egész mezőgazdaságban tovább fejlesztjük, korszerűsítjük az anyagi, műszaki alapokat. Bővítjük a yegyianyag-ellátást, a hűtő- és tárolóteret. Növelni kell a gabona és az ipari növények hozamát, meg kell oldani a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és -ellátást. Cukortermelésünknek fedezni kell a hazai szükségleteket. Az állattenyésztésben fokozni kell á hústermelést. A jó tapasztalatokat hasznosítva tovább folytatjuk a korszerű iparszerű termelési módszerek megalapozott kiterjesztését.

A KB első titkára ezután gazdasági éoí- tőm’inkánk nemzetközi feltételeiről beszélt. Utalva a tőkés világoiac számunkra kedvezőtlen változásaira, hangsúlyozta:

— Központi Bizottságunk a' helyzetet megvizsgálva, alanos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a külső nehézségek ellenőre elérhető, hogy népgazdaságunk a kö- vettroy.ő években is az előző évekét megközelítő ütemben feilődjék és az életszínvonal is tovább emelkediék. A megoldás egyrészt a johb munka, hazai gazdasági erőink és lehe- tő'ő<yeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista országok gazdasági együttműködésében reilő nagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal több hasznosítása.

— Munkánk sikere mindenekelőtt salát (erőfeszítéseinktől .függ. Folvfatiuk. még kö- veit*'07etecebben valósítiuk meg gazdnságno- fiftbáohat Most sokkal élesebb megvilágításba kerültek néogazdaságunk h“lső nroblé- pií! siaiát gazdasági munkánk fogyatékosságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi pa-a-»cáCT| életet. F.rŐtellccohben vetődik fel a

kérdés: valón megfelelően hasznosítínk-e

rté-igazdaságtmk belső lebe+ősézelt ? TTellően

számot vetünk-e fejlődésünk Intenzív időszakának követelményeivelz Nem Űi feladatok eaek. tartalékaink jobb hasznosítása, a ha+áVenvahh gazdasági munka már a X. koograsszuson Is nagv banzsubd kanott tértünk is el eredményeket, de a követelmények most az eddlginől sokkal naranrsolóhhak.

— Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva, hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gazdasági szerkezet korszerűsítése, ami gazdaságnoliti- kánknak mindig kulcseleme volt, fejlődésünk legnagyobb tartaléka és mindinkább továbbfejlődésünk létfeltételévé válik. A népgazdasági szempontból előnyös és szükséges termelést fejleszteni kell, a gazdaságtalan termelést vissza kell szorítani.

— Gazdasági előrehaladásunk igen fontos feltétele, hogy javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közelmúltban a tervezett határidőre és költségszinten megvalósultak, mint a leninvárosi olefinmű. a Testvériség gázvezeték első szakasza. a Dunai Vasmű folyamatos acélöntő műve, a Tisza menti Vegyiművek kénsavgyá- ra. az Ajkai II Tímföldgyár. a szombathelyi Lakástextil Vállalat rekonstrukciója. A kommunális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti föld alatti vasút építői

Kádár János elismeréssel szólt azokról a vállalatokról is. ahol a technológia fejlesztésével a munka jobb szervezésével, a mun- ka°nő belső átcsoportosításával jó eredményekéi -rtek pj a terrp°1ők°nvség növelésében. * ahol már bíztató sikerei vannak az ésszer"

_ Gazdasási munkánk fejlesztésénél'

fontos feltétele — folvtatta — hogv minder szjptop tovább iayítS'jk a gazdaság irányítási Több mint hőt év tpnosztolotni teazol ják hogy a gazdaságirányítási rendszer to- yábbfej1 • —*ése helyes és sziiksőges volt TelJpczíHok q pnoríf mere, jrn f o «-»ólok*

®£jó$ödött szociálist« rendszerünk; meggyorsült hazánkban a szocialista társadalom építése; tovább fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok és a termelőerők; növekedett szocialista vállalataink önállósága; javult gazdaságunkban a tervszerűség és tovább fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű módszerei. ,

— Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok önállóságának növelése nem csökkentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét. A gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, a hatáskörök, a döntési jogkörök tekintélyes részének decentralizálása még fokozottabban igényli a hatékony központi irányítást és ellenőrzést.

— Vezető állami szerveink és testflle- teink, az Országos Tervhivatal, a gazdaság területén működő minisztériumok és főhatóságok éljenek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék a központi irányításra háruló kötelességeiket. Ne habozzanak beavatkozni, ha kell, utasítani ott és akkor, ahol és amikor arra szükség; például a mostani helyzetben a korlátozott mennyiségben beszerezhető fontos anyagok és termékek behozatalát és belföldi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy korábban helyes és egy ideig jó irányba ható gazdasági szabályozó vagy rendelkezés a körülmények változása miatt már nem a népgazdasági érdekek érvényesítése irányában ösztönöz, ne késlekedjünk kijavítani, amit kell. Az időről időre történő korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik gazdaságirányítási rendszerünket; éppen a rugalmas gazdaság- politika igényli az ilyen irányítást.

— A gazdasági építőmunkában segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kol- léktívákat közvetlenül anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a jobb munkában. Ez az eredményekben is tükröződik. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus sikeres építésében találkozói az országos érdek, az egyes dolgozó kollektívák érdeke és minden állampolgár személyes érdeke. Ennek megfelelően, célszerűen szabályozva, a jövőben is biztosítani kell a csoport- ős az egyéni érdekeltséget a szocialista építés különböző területein, ezzel új ^erőforrásokat nyer az ország a gazdasági feladatok megoldásához. Közismert, hogy visszásságok is előfordulnak, amikor csoportérdeket vagy egyéni érdeket akarnak érvényesíteni az országos érdek rovására. Pártunk álláspontja e kérdésben is világos: minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok vagy személyek mesterkedéseivel szemben.

A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző termelői árak szerepére, maid részletesen foglalkozott nemzetközi gazdasági kapcsolatainkká),

— A Magyar Népköztársaság nemcsak sajátos gazdasági helyzete, viszonylagos' nyersanyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is hívp az országok nemzetközi gazdasági együttműködésének. Attól a szilárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövőben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködésének, a néoek barátságának előmozdításához, a békés kancso- latok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcsolatait minden országgal, amely erre készr séget mutat.

Érthető, hogy gazdasági területen is mindenekelőtt a testvéri szocialista országokkal, szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb kapcsolatot. Kiemelkedő fontosságú partnerünk a gazdasági együttműködésben is a Szovjetunió, amellyel egész külkereskedelmünk egyharmadát bonyolítjuk le. Árucsere-forgalmunk egyre bővül és az idén több mint 60 százalékkal lesz nagyobb, mint 1970-ben volt. A Világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdésében, nyersanyag- és energiaellátási gondjaink megoldásában is nagyon sokat jelentett számunkra ezúttal is a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Ezért szeretnénk itt is őszinte köszönetét mondani személy szerint Deonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért.

Kádár János ezután méltatta a szocialista országoknak a proletár internacionalizmuson alapuló újtípusú gazdasági kapcsolatait megvalósító KGST szerepét.

A KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szilárd nemzetközi támaszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdekeinek, nemzeti érdekeinknek megfelelően részt kívánunk venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállalatok lét- rchoz^sábsii

— A KGST munkájának kiemelkedő eseménye volt a beszámolási időszakban a szocialista integráció komplex programjának elfogadása a KGST XXV. ülésszakám Részt vettünk a szocialista integráció ezen új alapvető okmányának kidolgozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megvalósításában is.

— A fejlődő országok népei, hogy biztosítsák országuk önállóságát és függetlenségét önálló nemzetgazdaságuk kiépítésén és megerősítésén dolgoznak. Kötelességünk ebben a munkájukban segíteni őket, ugyanakkor a mi országunk számára is előnyös gazdasági együtt működést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok további szélesítésére törekszünk a fejlődő országokkal.

A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve, a világgazdaság részeként továbbra te gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkésországokkal Is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi törvényt vagy a Közös Piac néhány ismert lépését

— A IV. ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyensúly

biztosítása végett az a legfontosabb Srftedteú

tunk, hogy a terv sikeres befejezésén munkálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának megvalósításához: a fejlett szocialista társadalom felépítő- " séhez. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, d« népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk: a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szilárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik.

Következetesen megvalósul a párt életszínvonal-politikája

— A Központi Bizottság jelenti, hogy a X. kongresszusnak az életszínvonal emelésére vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. ötéves tervben a párt életszínvonal-politikájának megfelelően, a nemzeti jövedelem bővülésével és a népgazdaság anyagi teherbíró képességével arányosan javultak népünk életkörülményei.

— Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasztása 28 százalékkal lesz több 1975-ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyozott volt, színvonala emelkedett. A fogyasztói árak a legutóbbi években külső és belső tényezők hatására évente átlagosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az árszínvonal-emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervben meghatározott mértéket. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett.

— Szociálpolitikánknak megfelelően a társadalmi juttatások aránya a 'lakosság összes jövedelmén belül növekszik; jelenleg már minden 100 forint munkajövedelmet országos átlagban 36—37 forint társadalmi juttatás egészít ki.

— A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkaideje csökkent, s ezzel 1975. végére a bérből és fizetésből élőknek 95 százaléka 44 órás vagy rövidebb munkaidőben dolgozik. Folytatódott az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítése, a nehéz fizikai munka gépesítése, a munkavédelem fejlesztése. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igénybevétel.

— Jelentős eredményeket értünk el a lakásépítésben. A IV. ötéves tervben előirány- zptt 40Ö ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezerrel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési tervünknek is befejező rés-e. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött «élM9S5.' vágóve elérjük: a tervezett 1 millió lakás feléptjl, sőt néhány tízezerrel többet építünk. Ebnek eredményeként 15 éy alatt hazánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott.

— A lakáshelyzet javítását pártunk a továbbiakban is fontos társadalmi feladatnak tekinti. Ezért a terv előírja, hogy az eddiginél tphh állami lakás épüljön. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk rá, hogy az ipari közpon- tpkban élő nagyüzemi munkások és a fiatalok- lakáshelyzete tovább javuljon. Az állam a jövőben is segíti a lakásépítő szövetkezetek tevékenységét, támogatja a saját erőből történő lakásépítést. Nagy vívmányunk, hogy a lakosság 99 százaléka társadalombiztosításban fészésíU. Az egészségügyi ellátást tovább fejlesztjük, az év közepétől minden magyar állampolgár jogosult lesz az ingyenes orvosi kezelésre.

A népesedési helyzettel foglalkozva a beszámoló megállapította: hazánkban most már — egy sor intézkedés eredményeként — a születési arányszám 17,8 ezrelék, ami európai viszonylatban már magas átlag.

— A már megtett és a tervezett intézkedések egész sora könnyíti a családok helyzetét. Az V. ötéves tervidőszakban néhány éven

belül minden három- és többgyermekes családot önálló lakáshoz juttatunk. A mostani ötéves tervben az óvodai férőhelyek száma je- r lentősen, 60 ezerrel gyarapszik. A hetvenes évek második felében Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban megközelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Növeljük a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Ez hozzájárul a családi jövedelmek közötti különbségek mérsékléséhez. A következő 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak feltételeit, hogy minden család és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson.

— Nagy vívmányunkat, nemzetközileg ts elismert társadalombiztosítási rendszerünket egységesítjük, nyugdíjrendszerünket lehetőségeink szerint fejlesztjük. így 1975 július elsejével 1 millió 100 ezer személy nyugdíja, illetve nyugdíjjellegű ellátása fog emelkedni.

— Társadalompolitikai elveink szükségessé, gazdasági építőmunkánk eredményei lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára azonos legyen a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Ennek megfelelően a férfiak nyugdíjjogosultságának határát nálunk is 60 évben, a nőkét 55 évben állapítjuk meg. A korhatár egyszerre történő leszállítása azonban a termelőszövetkezeti gazdaságokban súlyos munkaerőhiányt okozna. Ezért helyeseljük azt a megoldást, hogy a korhatárt öt év alatt fokozatosan, 1976. január 1-től kezdődően évenként egy-egy évvel szállítják le.

— Továbbra is alapvető követelmény,

hogy a fogyasztói arak az életszínvonal-politikai célokkal összhangban alakuljanak. A dolgozók életszínvonalát alapvetően érintő for gyásztól árszínvonalat a jövőben is központilag kell szabályozni és azokon csak központi elhatározás alapján lehet változtatni. Az ár-, bér-, jövedelem és szociálpolitika együttesen szolgálja a dolgozók a lakosság életkörülményeinek javulását. ' .

— Hazánkban az eljövendő 15—20 évbe« az egy főre jutó nemzeti jövedelem a mostaninak két-, két és félszeresére, az ipari termelés volumene két és fél, háromszorosára, ? mezőgazdasági termelés másfél-kétszeresére, az építőipari termelés két és fél, háromszorosára emelkedhet. Az anyagi termelés bővülését teljes egészében a munka termelékenységi növelésével kell és lehet fedezni.

— Pártunk politikája fejeződik ki a fellett szocializmus építése 15—20 évre szóld programnyilatkozatának az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó lelkesítő célkitűzésében is.

— Az egy főre jutó fogyasztás érje el a mai színvonal két-, két és félszeresét oly módon, hogy az iparcikkek aránya az összfo- gyasztásnak legalább egyharmada legyen. 1,5—

2 millió lakást kell építeni, növelve a többe szobás lakások részarányát, javítva a lakások minőségét és fejlesztve a lakáskultúrát. Át kell térni az ötnapos, 40 órás munkahétre.

— A fejlett szocialista társadalom építés«

során megteremtjük végső célunk, a kommunizmus építésére való átmenet műszaki-gazdasági alapjait

Növekedett

a marxizmus—leninizmus befolyása, fejlődött a szocialista kultúra

A beszámoló következő része az ideológia, a tudomány, a közoktatás és á kultúra kérdéseivel foglalkozott.

A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a beszámolási időszakban ’társadalmi viszonyaink fejlődésével, gazdasági építőmunkánk eredményeivel összhangban növekedett hazánkban a marxizmus—leninizmus befolyása, erősödött a társadalomban a szocialista köz- gondolkodás, szélesebb körben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életmód normái, újabb sikéreket értünk el a szocialista kulturális forradalom eredményeinek gyarapításában.

V

— A marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocialista világnézetnek újabb térhódítása irvendetes, nagy eredmény. Ezt látva sem fe- edkezhetünk meg azonban ideológiai munkánk fogyatékosságairól, az e téren még előtünk álló nagy feladatokról, arról, hogy a társadalmi tudat szocialista átalakulása csak egy sgész korszak alatt mehet végbe.

— Az utóbbi időben kettős folyamat ment végbe. A fő irányzat az, hogy erősödött, széles Körben teret hódított a szocialista közszellem, amely nagyszerűen megnyilvánul a termelő- munka nagy sikereiben, a szocialista brigád- mozgalomban, a szocialista munkaversenyekben, a kommunista szombatokban, a lakóhelyi önkéntes társadalmi munkában, az elemi csapások idején megmutatkozó tömeges, példás helytállásban. Egyidejűleg társadalmunkban jelen vannak, sőt időnként még meg is élénkülnek a szocialista elveinkkel, céljainkkal, erkölcsi értékrendünkkel össze nem egyeztethető jelenségek is. Igen fontos, hogy erről beszéljünk, különösen a mostani helyzetben, amikor az anyagi jólét növekedésével a „minői éljünk” nagy társadalmi kérdése mellett mindinkább szerepet kap az is, „hogyan éljünk”.

— A tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek, az ideológia és a propaganda területén dolgozók nagy és eredményes munkát végeztek, de még nagyobb feladatok várnak rájuk.

— A párt ideológiai munkáját a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításainak terjesztése, alkotó alkalmazása, elméletink gazdagítása jellemzi. A két kongresszus között, különösen a kongresszusra való felkészülés időszakában a párt számos elvi jelentőségű kérdéssel foglalkozott.

(Folytatás az 5. oldalon)