Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

tf

RELET-MAGYARORSzAG — VASÁRNAP! MELLÉKLET

1973. március.!®

Gyimesi Ferenc;

FEHÉR ÁLMOK

K

ettes sorban haladt a csapat a járda mellett. Vegyesen lépdeltek benne nők és férfiak, s néhány tizenhat-tizennyolc éves diák, akik összebeszéltek az iskolában és eleget tettek a felhívásnak. Mindnyájan jól nekiöltözték á hideg éjszakának. Este nyolc óra felé járt az idő. A hóesés megállt. Az emberek vállás szétnyitott fekete tenyerekként hólapátok lengtek.

A lassan vonuló, görbe sorban egy negyven év körüli, kendőbe burkolt fejű, alacsony asszony megszólította a szomszédját:

— Maga már csinálta ezt?

Nő volt az is. Körülbelül ötvenévesnek látszott. Prémszegélyes kucsmát viselt és hosszú irhabúndat. Lábán eltaposott sarkú ha- linacsizma.

— En lassan már nyugdijat kapok.

— fagyon elfárad benne az ember?

— Kedvesem, aki itt megszakad, annak B temetésén repedt fazékkal harangoznak.

Az alacsony asszony a szomszédját nézegette és arra gondolt, hogy melléje szegődik egész éjszakára.

A Thököly út egyik mellékutcájánál megállt a menet eleje. Áz irhabundás nő a hóba szúrta a lapátját és cigarettát kotort elő a zsebéből. A másik ott toporgott a közelében. Az irhabundás odaszólt neki:

— Ne menjen sehová.

« — Megmondják, hogy hol kezdjünk bele?

' — Majd itt, ahol állunk. De előbb elszívok egy cigarettát. Nem akar rágyújtani?

— Nincs cigarettám.

A bundás nő odatartotta a dobozt.

— Én is voltam már így.

— Pedig ném kellene így lennem. De az uramnak minden pénz kevés. Iszik.

A bundás nő oda sem figyelt. Itt minden második ember így nyavalyoghatna.

Jött a munkavezető, és egy pillanatra, megállt a nő mellett:

— Maga már ismeri a dörgést. Majd irányítsa egy kicsit azokat, akiknek még nincs prakszisuk.

Rá sem nézett á karszalagos embérkéíe. K ztt a zsebéből egy zöld patikai üveget és

— Igyon egy kortyot.

1 Az asszony ivott egy keveset:

— Majd holnap visszákínálom. Itt lesz?

A bundás is meghúzta az üveget, azután megfogta a lapátja nyelét:

— Ha akarja, legyen itt mellettem Csinálja, amit tőlem lát.

Már mindenütt csikorogtak a lapátok f fagyos kövön, ök is dolgozni kezdtek: az

úttest szélére tolt havat kellett fellapátolniuk a járdára és ott prizmákba rakni. Munka köz. ben kissé el-eltávolodtak egymástól, de az asszony úgy intézte, hog mindig visszakerült az ’rhabundás közelébe. Egyszer meg a másik jött oda a cigarettával. Rágyújtottak. A nő ru_ támaszkodott a lapátja nyelére és megkérdezte az alacsony asszonytól:

— Te mit szeretnél az életben?

— Talán azt, hogy ezt ne kelljen csinál nőm.

— Én utazni szeretnék. De nem városoka' vai* a tengert szeretném látni, hanem a Ma ga Urát. — Lefújta cigarettájáról a hamut

— Te voltál már magas hegyen?

_ A Nagyinócon voltam egyszer a vőleg'*

nyemmel.

— A mos'ani férjeddel?

Az asszony lassan megingatta a fejét.

— Nem vett el? — kérdezte az irhabund;

— De elvett. Ott az egyik bokor alatt.

— Feleségnek nem kellettél?

Az asszony eldobta cigarettáját a hóba:

_ Akkor már a zsebében volt a behívója. Úgy terveztük, hogy ha hazajön szabadságra, megesküszünk. Bebiztosított. Akkoriban sok férfi ezt csinálta. Csak ő nem jött •ússza. Elesett a Donnál.

— A gyerek meg ittmaradt a nyakadon.

Lassan dolgozni kezdett az asszony. Hasához fogta a lapát nyelét és úgy tblta a havat. Azután' fölemelte a járdára és kupacba rakta. Ilyen szép, nagy hóban feküdt ie valahol örökre a vőlegénye. S ez á bolond még azt kérdezi tőle, hogy mit szeretne az életben. Hátranézett. Olyan szép volt az út a fehér fákkal és a kifehéredett fénnyel. De azért jobb lett volna pihenni otthon ak ágyban. Persze, jön a karácsony, venni kell valamit a gyerekeknek. A kisebbik rakétákilövöt Szerelne, a nagyobbik egy parkért. A vőlegényétől való fiát is szeretné meglepni valamivel. Lám, csak el kellett kezdenie. Most már tudna mit mondani annak a nőnek.

Tíz óra után elnéptelenedett az utca, a villamosok is ritkán jártak. Fehér csend ereszkedett a házak közé. Az asszony arra gondolt, hogy a gyerekek vajon alszanak-e már, s a férje ütthbn van-e velük. Elöl, hátul végignézett a hajlongó soron. Hullámzó mozgással emelgették az emberek a lapátokat. Közben itt is, ott is megállt valaki cigarettázni, vagy csak összeveregetni a kezét. Egyszercsak ott állt mellette az irhabundás nő:

— Gyérekkoromban áz apáni egyszer fölvitt a Vihorlátra.

— Az valami nagy hegy? — kérdezte csendesen az asszony és beletúrt a hóba.

— Azóta esz a fene —■ állt be melléjé az irhabundás.

Egyszerre tették maguk elé a lapátokat és hasukkal tolták a járdaszegély mellett.

—• Van családod? — kérdezte az alacsony asszony.

— Még férjem sem volt

— Kivel élsz?

— A macskámmal. — A bundás nő nekifordult a járdának és földobott egy lapát havat. — Már teljesen kész az útitervem. Először a Csorbatóhoz megyek.

— Van pénzed rá?

— Akkor már elmentem volna.

— Miből élsz?

— Ilyesmikből. Meg kisegíteni járok. Van öt helyem. Két mozi, két eszpresszó, és egy kávéházi ruhatár.

Az alacsony asszony megállt, lapátját be- ' eszúrta a hóba és meglengette a kezét, hogy belemenjen a vér. Az irhabundás ott piszmogott mellette:

— A Csorbatótól azután elmegyek Tátra- Lomnicra. Tudod, onnan megy föl a kötélpá- 'ya, a Lomnici-csúcsra. Ott fönt olyan ritka a evegő, hogy az ember úgy hallja, mintha ütö- etnék a dobhártyáját.

Az asszony bólintott a bundás nőnek. Aztán megfordult és végignézett a járdán:

— Oda nézz, mennyit csináltunk már.

A bundás nő rágyújtott és a másikat is negkínálta:

— Már azt is tudom, hogy milyen pulóver 'esz rajtam. Egy amerikai nőn láttam, valami •■éli olimpián. Persze, csak a híradóban. Ha a öld alól is, de addigra veszek egy olyant.

Cigarettáztak. A lehelletük is olyan felhőkben gomolygott a szájuk előtt, mint a ki- iújott füst. Már egészen meghalt az út, csak az embersor hullámzott a járda mellett. A '.apátok fáradt csikorgása megszorult a házak között, mintha nem bírná áttörni a megfagyott levegőt. Sokáig szívták a cigarettájukat, ’.zután egyszerre dobták el és nekiláttak a apátolásnak. Az irhabundás nő megszólalt:

— Ha megadod a címedet, majd küldök gy képeslapok

Lassan, szótlanul dolgoztak tovább. Tol- ák a hasukkal a lapátot, azután a járda felé ordultak vele és megemelték. Épültek a irizmák. Rakták hegybe a fehér havat és lelkűkben a fehér álmokat

2j£MYasvári szélén. (Imre György rajza)

Publikálnak-e a szabolcsi pedagógusok?

Februárban a pedagógiai hetek keretében jól sikerült köznevelési ankéton vehettünk részt a Nyíregyházi .Városi, Tanács..'V. B., t^r- mébén. SzobösZiay Béla szerkesztő és Győri György rovatvezető tájékoztatta » megjelent érdeklődőket, és válaszolt a „Köznevelés” című oktatáspolitikai Hetilappal kapcsolatos kérdésekre, megjegyzésekre.

Ezen az ankéton hangzott el egyebek közt (szerintünk is joggal!), hogy kevés szabolcs- szatmári pedagógus közleménye található a Köznevelés számaiban.

Nem tudjuk és nem is szándékunk a szabolcsi szerzők számát összevetni más megyék hasonló adataival, de a közvéleményt is érdeklő megállapításnál egy pillanatra megállunk.' Valóban, miért nem publikálnak nagyobb számban országos lapban' is a gyakorló szabolcsi pedagógusok?

Néhány tény megyénk pedagógusainak aktivitásáról. Á Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya évi pályázataira — és számos más pályázatra is — egyre több nevelő küldi el hosszabb, rövidebb írását, önti formába gondolatait, tapasztalatait. A komplex gyakorlati szemináriumok és a pedagógusképző intézményekbe^ csatéit egyéves speciális tanfolyamok nagy számú, jó minősítésű dolgozatai is pedagógusaink aktivitásáról tanúskodnak. A pedagógus vitakör nyíregyházi rendezvényeire 582 kolléga jelent, kezelt a megyéből. Á tanulók beilleszkedése a közösségbe és ebből adódó pedagógiai feladaŰj könyvek

A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között szerepel a Kommunista Intemacinálé válogatott dokumentumai című kötet, amely a két világháború közötti időszak legfontosabb kér. déseiben hozott kommunista állásfoglalásokat, határozatokat ismerteti. A modernizmus- című tanulmánykötet vázolja a XX. század legfontosabb avantgardista-modernista képzőművészeti irányzatait, áramlatait. A marxista valláselmélet genezise a címe a léngyel Zdzislaw J. Czamecki könyvének, melyben a marxista valláselmélet eszmei előzményeit tekinti át. A szintén, lengyel Jan Wierusz Kowalski olvasmányos könyve, a Szerzetesek, egyházak, társadalom a vallástörténet egy kevésbé ismért területéről tájékoztat.

Az' Európa Könyvkiadó jelentette meg Norbert Fryd: Mexikó császárnéja című regényét, a pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban. Makszim Gorkij elbeszéléseiből készült válogatás a Diákkönyvtárban jelent meg Malva címmel. Az Erőpróba Annie Gué- henno visszaemlékezéseit tartalmazza. A Modern Könyvtár sorozat új kötete Malcolm Bradbury: Embert enni nem való című regénye. A magyar—szovjet közös kiadás keretében, az ungvári Kárpáti Kiadóval együttes gondozásban adták ki Olesz Honcsar Emberek és fegyveresek című regényét. A Népek meséi sorozat legújabb kötete román népmesékből tartalmaz egy csokorra valót, címe Szegény ember okos leánya.

Ismét megjelent Kertész Ákos regénye (melyből nagysikerű film is készült), a Makra. A Darvas József munkái sorozatban látott napvilágot az író legújabb kötete, mely tartalmazza A térképen nem található című esszét, továbbá a Pitypang, a Részeg eső és a Hunyadi című drámáit is. Az Olcsó Könyvtár köteteként látott napvilágot Henry de Montherlant Agglegények című regénye, melyet Illyés Gyula fordított és Illés Endre látott el utószóval. Palotai Erzsi visszaemlékezéseit tar. talmazza á Költők, versek, találkozások című kötet.

Az Akadémiai Kiadó Ipargazdasági értekezések sorozatában jelent meg Harsányi István könyve, A szervezés és vezetés tudományos alapjairól, mely ismerteti a különböző irányzatokat, iskolákat. A Szociológiai tanulmányok sorozatának egyik új kötete Az ötlettől a mégvalósulásig. Ebben Farkas János, a kutatási eredmények alkalmazásának társadalmi-szervezeti-személyi feltételeit vizsgálja a vegyiparban. A nemrég indult Humanizmus és reformáció sorozat új kötete Kathona Géza könyve, a Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Megjelent Ernyey Gyula művészettörténeti tanulmánya is, Az ipari forma története Magyarországon.

A Gondolat Könyvkiadó újdonságai között találjuk A pszichikum és a tevékenység a mai szovjet pszichológiában című tanulmánykötetet; Elbert János szerkesztésében á modem szovjet irodalom legjellegzetesebb alakjaival ismertet meg. Kubában térképeztünk címmel látott napvilágot Borhidi Attila sok képpel illusztrált útleírása.

tok témából tartott foglalkozáson február lián 62, 18-án 35 pedagógus jelent meg. A hozzászólásokból az is kiderült, hogy előzetesen tájékozódtak a téma irodalmában, tapasztalataikat azzal összevetették - és véleményüket a vitában úgy fejtették ki.

A Továbbképzési Kabinet évről' évre több szabolcsi pedagógus újítását értékeli és próbálja ki a gyakorlatban. A művelődésügyi osztály évenként megjelenő Évkönyvét (7 számban 41 hosszabb tanulmány, a szerzők szabolcsi pedagógusok!) megtalálhatjuk a veszprémi Továbbképzési Kabinet falipolcán is. A megyei könyvtár Könyvtári Híradója ped'g helyet biztosít az iskolai könyvtárosok komplex dolgozatainak.

Ha ilyen aktívak nevelőink — már pedig azok —, akkor miért nem közük gondolataikat, .tapasztalataikat összegezne írásban "is, vagy miért nem küldik el országos lapoknak? Tudjuk, nenj mindenki szeret írni. A gondola, tok szárnyalásának szabályozása sem egyszerű dolog, mint ahogy a megformálás sem az. Azt is tudjuk, hogy az írás időigényes vállalkozás amúgy is túlterhelt pedagógusainknak. Néhány megkérdezett kolléga is fő okként ezt jelölte meg. Mégis: szükségét érezzük, a megyei művelődésügyi osztály éppen a sürgető igények miatt — a megyei publikációs lehetőség biztosítása — tervezi időszaki kiadvány megjelentetését a jó néhány évvé! ezelőtt megszűnt Szabolcs-Szatmári Nevelő helyébe.

Dr. Tóth László

TÓTH SÁNDOR: Móra Ferenc-érem •

TÓTH SÁNDOR: „Béke 1975”-érem

Somoskői Lajos:

Óda,

csitri lányokhoz

Jönnek a tavasznál szebben, kendőket virágzó menetben.

Körbe állnak, hajladoznak, színes karikákkal forognak. Virágzó ág; karjuk, lábuk, játékos szél kap utánuk.

S míg nézem őket elmerülten: árnyuk virágzik a fűben...

O, csitri lángok, bimbók, virágok!

Telt illatosán, virághabósan, ti adjatok majd helyettem is dalt; két kamasz fiamnak;