Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
toflS. március í. KELET-MAGYARORSZAG Nyíregyháza, Váci Mihály-Iakőtelep (Gaál Béla felvétele) Ipari utca és környéke Fejlődik-s a város pereme? A déli iparteleptől is délebbre fekszik az Ipari utca Nyíregyházán. Ebből ágazik ki néhány kisebb utca, aztán Stz akácfád és a homokdombok következnek. Ez a település csupa új házakból áll, akárcsak a Jósaváros. De a különbség óriási észak és dél között Az itteni házsorok új falusi utcára emlékeztetnek: é vaskerítések mögött mindenütt virágos kertek és zöldséges kertek várják a tavaszt Idézet egy levélből: az ipartelepen, amihez Borbánya is tartozik, semmilyen kommunális létesítmény nincs, pedig a vízhálózat vége kb. 400 méterre van a településünktől. Szükség volna orvosi rendelőre, telefonfülkére, ABC-áruházra. Az Itt lévő kis boltban, hol ez nincs hol az nincs, de ital mindig van. Nincs szemét- gyűjtő... A város másik szélén lévő új településen áfel-' sórolták nem hiányoznak. Az itt élő mintegy háromezer embernek is természetes igénye. hogy fürdőszobára és jobb ellátásra vágyik. Az igények egy részét azonban anyagi fedezet hiánya miatt egyelőre nem lehet kielégíte- hl. becslésünk szerint a vezetékes ivóvízhálózat nem is négy, hanem csak kétszáz méterre húzódik az ipari utcát*!. De nvomban idézzük csak fel Kedves .TánoSnénak. a városi tanács kommunális főelőadójának szavait: „A környék szétszórtan fekszik, illetve a település szétszórtnak mondható. Felmértük a helyzetet és kiszámítottuk, hogy a város déli részének csatornarendszerét és ivóvíz- hálózatát csak 50 millió forintért tudnánk kiépíteni.” A település boltjának bejáratánál ez olvasható: „Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat boltja. Nyitva 6 óra 30 perctől 18 óráig”. A lépcsők előtt pálinkás dugók és sörös kupakok recsegnek a lábunk alatt Egy tizenhat év körüli fiatalember itt ácso. rog és nagyokatmtvüz.'iá' bolt- * ban felbontott sörből. Belül a polcok közül kettőt italos üvegek foglalnak el- A fehér köpenyes eladó: „Nem, zöldséget és gyümölcsöt nem árulunk”. Pedig a széles polcokon a zöldséges ládák is elférnének. Az éladó mentegetőzve kimutat az ablakon: „Itt van a közelben az új zöldségpavilon. Már hónapok óta itt áll. Miért nem nyitja meg a MÉK?” Valóban, miért? — kérdezzük telefonon a MÉK vállalat illetékeseitől. íme a válaszuk: „Nem kapunk megfelelő eladót, illetve boltvezetőt. Reméljük. tavasszal találunk megfelelő embert és sor kerülhet a nyitásra”. Az ellátás azonban megoldható. Két kilométerre van ide zöldségbolt, alig van messzebb az orvosi rendelő. Ennyit pedig több helyen a falvakban lakóknak is gyalogolni kell. De az Ipari utca közepén található a busz végállomása. Munkanapokon szinte óránként jár a busz. A közelmúltban új óvodát kapott Borbánya, de a papírgyári óvodába is felveszik az itteni gyerekek egy csoportját. Majdnem mindegyik utcán új járdát, vagy járdalapokat látunk. A Mandula utcán kupacban a járdalap, csak le kellene rakni — mindenkinek a saját háza előtt. A Molnár utcán némelyik ház elé három sor, némelyik ház elé két sör Jár: dalapot raktak le. A körzeti tanácstag Aukszi Károlyné: ■*- Nem mostoha gyermeke a városnak ez a rész. Borbánya nem régen kultúrházat kapott, Százkútra néhány hónappal ezelőtt bevezették a villanyt, a ml utcáinkban most gyalulják, rendezik a földet, hogy jobban le tudjon folyni a Víz. A levélben említett panaszokat ' én is említettem a tanácson, tudnak róla és orvosolják Is azokat, ha lehetőség lesz rá. A zöldségbolton kívül az idén buszvárót és segélykérő telefont. Gecse Ferenc, a városi tanács főmérnöke azt mondja, keresik a lehetőségét annak, hogy néhány hónapon belül fedett váróterem legyen a busz Végállomáson. N. t. A »érqvalóteromhő! „Konyak” postán Miért küldtél te nekem postán konyakot? — kérdezte rendőrismerősétől H. Pál. A rendőrt nagyon meglepte , a dolog, hiszen sem H. Pálnak. sem másnak nem küldött csomagot. Meg nagyobb volt a meglepetése, amikor a csomagon feladóként valóban sa'át nevet és címét ta- lált-1 A konvakosüveg fedele arról árulkodott, hogy azt már korábban felbontották. sőt a Csavar alatt külön dugóval is felszerelte a feladó. A titokzatos feladó és a különleges csomagolás gyanússá tette az „ajándékot”, ezért H. Pál a KÖJAL-hoz vitte megvizsgáltatni. Az eredni ény: a könyakben olyan hagy mennyiségű nikotin volt, hogy minden miuliterje egy ember haló- tát "kozhatta volna. A két deci kétszáz ember mog- Bnérgemiséhez lett volna elegendő. H. Pál és rendőrismerőse gyanították, hogy ki küldhette a nikotinos konyakot, ezt azonban bizonyítani is kellett. A rendőrség megkezdte a nyomozást és többek között elmentek a nyíregyházi állomás melletti postára, ahol a csomagot feladták. A posta dolgozói hasznos felvilágosítással szolgáltak, mert a csomag feladása meglehetősen furcsa körülménvok között történt. A feladó ugyanis először csak az üveget akarta postára ádni, de így nem fogadták el. Szerzett egy dobozt, majd csomagolópapírt is, aztán megkért négy diáklányt: segítsenek neki a csomag, illetve a szállítólevél kitöltésében. Másnap egy felhívás jen lent meg az újságban, amelyben a rendőrség a lányok segítségét kérte a csomag- feladó személyazonosságának megállapításához. A lányok még aznap jelentkec ’tek és felismerték a tettest Kupás Sándor 70 éves Nyír egyháza, Antal-bokori Iákor személyében. Kupás végig tagadta a bűncselekmény elkövetését de a lányok, a posta dolgozói kétséget kizáróan bizonyították. hogy ö volt a csomag feladója. Aztán az okot sem volt nehéz megtalálni, mert ismerősei elmondták: féltékenység miatt többször megfenyegette már H. Pált és V. Gábirnét, akinek korábban többször Is tett már házassági ajánlatot. A megyei bíróság dr. Lengyel István tanácsa Kupás Sándort élőre kitervelt módon elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek és 5 év — fegy- házbán letöltendő szabadságveszt :sre ítélte, mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kupás Sándor felmentésért fellebbezett. (balogh) Épül a központi telep S ft Uj Patyolat-szalonok A Nyírségi Patyolathoz mosásra, vasalásra a közüle- tek és a lakosság által beadott fehémeműek mennyisége esztendőről esztendőre növekszik: 1974-ben már megközelítette a félmillió kilogrammot. Emellett 120 ezer tétel vegytisztítást is végeztek. Az igények növekedését egyre nehezebben képes követni, teljesíteni a vállalat A Símai úti üzemben — amely eredetileg malom, azután Szeszfőzde volt — már- már „birkóznak” a munkával, szűkék a helyiségek, rosszak a munkakörülmé-» nyék, majd százéves a két hagyományos fűtésű kazán, elavultak a berendezések, az energiaellátó hálózatok. A vállalatot szorongató gondokból a kivezető utat a szolgáltatások fejlesztésére nyújtott állami segítség nyitotta meg. 1969-től 1975-ig a Nyírségi Patyolat Vállalat összesen 29 millió forintot kapott a megyei szolgáltatás fejlesztési alapból, valamint a megyei tanács fejlesztési alapjából. Megkezdhették az új üzem építését, vásárolhattak új, nagy kapacitású gépeket. A Simái úton, a régi mellett a fejlesztés első ütemében épülő üzemcsarnokot a szerződés szerint június 30-án adja át az EPSZER, Jó ütemben dolgoznak az építők, így várható, hogy a megvásárolt gépi berendezések technológiai szereléséhez már májusban hozzáláthatnak, és szeptember 1-én megkezdhetik a próbaüzemelést. Az első ütemben közel 9 millió forintos költséggel készülő 432 négyzetméter alap- területű kettős csarnokban lesz az új mosoda és a vegytisztító, amelyhez két 144 négyzetméter alapterületű raktár csatlakozik. Az új üzembe 8,5 millió forint értékű gépi berendezés kerül. A tervek szerint november első hetében már teljes üzemmel dolgozik az új Patyolat, ezzel, valamint a szalonok bővítésével a mosókapacitás kétszeresére, a tisztítóteljesítmény 15 százalékkal növekszik. A régi üzemben leáll a munka, amint birtokba veszik az újat. Az elavult épületet átépítik. Az alsó szinten szociális helyiségeket alakítanak ki, amely süllyesztett folyosóval csatlakozik majd az új üzemhez. Az emeleten kapnak helyet az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások, mint például a helyigényes szőnyeg- és függönytisztítás, valamint egy varroda, ahol a fehérnemű- a felsőruha-javítást, a gombhúzást stb. végzik majd. A 4,5 millió beruházással készülő átalakítást előreláthatóan egy év múlva fejezik be. Az összesen mintegy 30 milliósra tervezett beruházás harmadik szakaszában 1977 —1978-ban épül fel egy új kazánház 7,5 millió forintos költséggel. Az új Patyolat-üzerjj építésével egyidőben újabb szalonokat Is nyit a villáiét, mert a lakosságnak végzett szolgáltatásaik fejlesztésében a jövő a szalonoké. Az állami támogatásból jutott péns Nyíregyházán, az északi lakótelepen korábban mégnyitott szalonra. Ebből vásárolták a Kisvárdán készülő mó- só-végytisztító kisüzem gépeit, a Petőfi utcai szalon új, nagyobb teljesítményű gépét, amit hamarosan üzembe helyeznek. Az év második felében adnak át egy mosó-tisztító szalont a Jósa- városban. Majd Záhonyban, Mátészalkán, és Vásárosna- ményban nyitnak újabb felvevő üzletet, a két "utóbbi akkora helyiséget kap, hogy később szalonná fejleszthető lesz. Tervezik hasonló üzletek, illetve szalonok létesítését Nyírbátorban, Tiszavas- váriban és Nyíregyházán a Búza téren, az Iskola utcáit, illetve a Ságvári-telepen. K. B, Lesz? Nem lesz? A yásárcsaruo!: kilenc éré Nyíregyházán, a város piacterére tervezett vásár- csarnok ötlete nem újdonság. Az eltelt évek során többször is szóba került a csarnök építése — ugyanannyiszor el Is süllyedt. Közben Nyíregyháza nem csak lélekszámban szaporodott gyors tempóban, a fogyasztás is nőttön nőtt. 1970-ben a hetvenezres város lakói négyszázötvenmillió forint értékű élelmiszert fogyasztottak — idén ez mintegy háromszázmillióval több lesz! A szabadpiaci forgalom ennél nagyobb arányban növekedett: az öt évvel ezelőtti 34 millió helyett 1975-ben kb. 56 millió forintot költ el a lakosság a piacokon. Szükséges tóiát a vásárcsarnok. Pénz híján... 1966. után évekig, csak itt- ott bukkant fel — nem hivatalos formában — a vásárcsarnok terve. Az építkezésről nem esett szó. Az ok igen prózai: nem volt pénze a városnak. 1970-ben a városi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott vele. Konkrét intézkedésre azonban nem került sor — ismét pénzhiány miatt... A negyedik ötéves terv időszakára mintegy 20 millió forintot szándékoztak félre tenni a vásárcsarnokra — a nagyvárosiasodó megyeszékhely ezernyi más gondja azonban háttérbe szorította ezt 1974 januárjában széles körű szervezőmunka kezdődött. A városi tanács — tudván, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium jelentős összeggel hozzájárulhat az építéshez — a város negvven vállalatához, szövetkezetéhez felhívást intézett: a vásárf '■: csarnokban igényelt árusítóterület mértékében járuljanak hozzá az építési költségekhez. A minisztérium ugyanis csak abban az esetben ad támogatást, ha a város legalább a költségek felét előteremti... Az eredmény siralmas volt. Az egyetlen komolyabb ösz- szeget a MÉK ígérte — ők már évek óta fenntartják tízmillió forintos ajánlatukat. Ezenkívül mindössze három és fél millió Ft hozzájárulást ajánlottak fel Nyíregyháza vállalatai-szövetkezetei. Hétezer négyzetméteren Tavaly júniusban egy vb- fllésen jóvá hagyták: készítsen a Kereskedelmi Tervező Intézet tanulmánytervet a piaccsamok építésére. Erre hetvenezer forintot biztosítanak. Decemberben az illetékesek — a műszaki osztály, kereskedelmi osztály, piaciroda, tűzrendészed hatóság stb. — részvételével felmérték a csarnok elhelyezési lehetőségeit a Búza téren. Ott is felbukkant jó néhány probléma. A tér déli felének területe csak szűkén felel meg az igényeknek — lehetséges, hogy csak szanálásokkal fog elférni a csarnok. Ha ezt beépítik, akkor odavan a város egyetlen még üres tere — az ide érkező cirkuszokat, vidámparkot valahol el kell majd helyezni. Nem kis gondot okoznak az időközben gombamód megszaporodott piaci bódék. Sok vásározó kisiparos tárt itt magának állandó jellegűnek mondható építményt — engedély nélkül. Ezeket el kell tüntetni Januárban volt a legutóbb! tárgyalás a csarnok ügyében. A város jelentősebb vállalatainak és a tanács érintett osztályainak képviselői ültek össze, hogy egyeztessék az igényeket. A MÉK, a húsipari, tejipari, kertészeti, vendéglátó és más Vállalatok, a KIOSZ, több termelőszövetkezet képviselőinek megbeszélésén elhangzott helyigények alapján számolnak a körülbelül hétezer négyzetméteres csarnokkal Támogatással A KERTI-tői megrendelték az előzetes tanulmányi- tervet. Ha elkészül, a kivitelezési tervet is elkészíttetik még 1975-ben. Az ötödik öt- éves terv előkészítésének idején vagyunk — még nens születtek meg a konkrét tervek. Am az előzetes elképzelések szerint a megyei tanács tízmillió forinttal hozzá kíván járulni a nyíregyházi vásárcsarnok létrehozásához Ha ez sikerül, újabb „gyűjtést” rendez a város tanács* — a vállalatok-szövetkeze- tek már az új tervidőszak pénzügyi lehetőségeinek ismeretében nyilatkozhatnak, hogy mennyit tudnak az asztalra tenni. S ha összejön a tervezett hetvenmillió fele, akkor fordulhat Nyíregyháza a Belkereskedelmi Minisz- térumhoz központi támogatásért. ügy tűnik hát, valamerre megmozdult a piaccsarnok ügye. Az illetékesek végig- kérdezése után azonban mégis a következtetés: né reménykedjünk abban, hogy egyhamar vásárcsarnokba indulhatunk Nyíregyházán a bevásárlószatyorral... Tama völgyi György
