Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

4

> Y

W&- asi»ejus 3$

fOEJET-MAGYAItORSZAO

Szülők íótumas

GYERMEKEKNEK • avcmcKEKivCK• GYERMEKEKNEK

A demokratikus iskoláért

A szocialista neveles fejlesztése feltételezi az Iskolai élet demokratikusabbá tételét. Az iskolában tovább növekszik a nevelőtestületek szerepe, jelentősége, nagyobb gyakorló terepet kap az ifjúság közéletiségre, az önállóságra, az öntevékenységre való felkészüléshez, s jobb lehetőség lesz az iskola és a szülői ház közti együttműködésre, hiszen bővülnek a szülői munkaközösségek jogai is. Pedagógus, szülő és diák egyaránt demokratikusabb keretek között tevékenykedhet.

A szülői munkaközösségek hagyományos feladata, hogy segítsek az iskolai és a családi nevelés összehangolását, az ifjúság szocialista szellemű nevelését. Ennek érdekében szervezniük kell a szülők tájékoztatását az iskola előtt álló feladatokról, valamint az ifjúsági szervezet tevékenységéről, s közvetiteniök a szülők véleményét és javaslatait az igazgatóhoz. Teljes jogú partnerként részt kell vállalniok tehát a fiatalok szocialista emberré formálásában. Ennek érdekében kaptak több jogot, nagyobb beleszólást az iskola dolgaiba a szülői munkaközösségek.

Az elmúlt tanévben bevezetett rendtartás szerint jelentősen megnövekedett a szülői munkaközösségek szerepe. Feladataik közé tartozik az iskolai és a családi nevelés közös feladatainak megbeszélése, a tanuló- ifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti fejlettségének mérlegelése, a szülők anyagi megterhelését jelentő intézkedések megvitatása, stb. Véleményükkel segítséget adhatnak az igazgatóknak az olyan kérdésekben, mint az iskola házi- és napirendjének kialakítása, az iskolai hagyományok rendszerének fejlesztése, az iskola életét jelentősen befolyásoló központi, vagy helyi intézkedések, illetve a szülői közvéleményt erősen foglalkoztató kérdések.

A tanulók helyzete is fokozatosan megváltozik az iskolákban, ők is több jogot, nagyobb önállóságot kapnak. Már az általános iskolákban, az úttörőcsapatban megkezdődik a döntési jog gyakorlása az olyan fontos kérdésekben, mint a szakkörök számának, jellegének, munkatervének meghatározása, az iskolarádió, az iskolaújság szerkesztési módszereinek kialakítása, vagy az úttörőotthon házirendjének, programjának kidolgozása.

Később, a középiskolákban még több jogot kapnak az önálló döntésekre, például az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában, valamint a tanulók kitüntetésében is. A középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben a diáktanácsokban tovább „ bővülnek ezek a jogok, hiszen a KISZ joga például az iskolai diákparlament összehívásának kezdeményezése is.

A tanulóknak persze otthon is, az iskolában is nem csupán jogaik vannak, hanem kötelességeik is. De ezekre csak akkor tudjuk őket ránevelni, ha lehetőséget adunk számukra a felelősség fontosságának felismeréséhez. Ezért nemcsak az a család feladata az iskolai élet demokratikusabbá tétele közben, hogy egyetértsen a rendtartásban biztosított jogokkal és a megkövetelt kötelességekkel, hanem az is, hogy otthon azonos elvek alapján hasonló gyakorlatot alakítson ki, mint az iskolában a pedagógusok. Mert önmagában keveset ér az skola erőfeszítése, ha otthon nem lehetne jogai a gyeiknek.

Honismereti szakkör Dózsaszőlőn

Honismeret —- oly sok mindent foglal magába ez a szó. Néprajz, népszokás, népi motívumok felkutatása, a népi hagyományok ápolása. Országos mozgalomról van szó, bár sajnos nem nagyon ismert. Sokan nincsenek tisztában a céljával, feladatával.

A nyfrtelek-dózsaszőlői általános iskolában működik egy ilyen honismereti szakkör. Tagjai ötödik és hetedik osztályosok. Ök már tudják, hogyan ápolhatjuk a hagyományokat, milyen paraszti tárgyú dolgokat érdemes gyűjteni. Húszán vannak Alig várják, hogy eljöjjön a csütörtök, a szakköri foglalkozás ideje. Sugárzó arccal számolnak be az előző hét „begyűjtési” eredményéről Mélvkúti Jánosné szakkörvezető tanárnőnek, akitől megtudtuk, hogy szakkörük két éve működik, különféle témákkal foglalkoznak.

Az első évben a paraszti élet tárgyi emlékeit gyűjtötték össze a faluban. Cserépedényeket. korsókat, köcsögöket. a háztartásban használt edényeket, eszközöket, vasalókat, köpülőt. favillát találunk gyűjteményükben. Hozákezdtek a pénzérmék és érmék gyűjtéséhez is.

Ebben az évben a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére a falu megváltozott életének feldolgozására készülnek B“mutat>ák a pa- raKrYovsiadok életének 30 évét M'ntának a Ladik családot választották Maid egv

Íven az öreg Vaíb<5r bácsi mondta el neb^z és küzdelmes életét A falu földrajzi neveit is összegyűjtik, utcaneveket, dűlőneveket. Gyűjtik a diákság között elterjedt bece- és gúnyneveket. Feldolgozták a falu építkezési kultúráját, megnézték, hogy miből épültek a házak, így például: vertfal, csömö- lyefal, fecskerakó fal.

Azonban nemcsak ilyen komoly munka folyik itt. Népdalokat énekelnek, azokat megtanulják egymástól, majd szebbnél szebb kézimunkák kerülnek elő. A falunak nincs hagyományos hímzési kultúrája, de hímeznek itt kalocsai, matvó- pünYákat. varrják a Rákóczi- és beregi keresztszemest. s közben népdalokat, mesejátékokat tanulnak.

Közös munkájuk mellett egvéni feladatokat Is vállalnak Hildák Ilona. Nyír- telek-Dózsaszőlő felszabadulását dolgozta ki. Bejárta a szovjet és magyar csapatok útvonalát, idős emberektől kérdezősködött. ezeket fel legyezte, lerajzolta.

Most egv kiállításra készülnek. a falu felszabadulásának 30. évfordulóidra tárgyi és frácboli dokumentumokból. Olvan anyagokat mutatnak be. mint néldánl egv birtoklevél. különböző véorácek az el°ö földosztásról. valamint Fazekas Jánosnak. a város első polgármesterének aláírásával egv felhívás Nyírtelek tan T r*>T-\ f vá i ^ K/*17.

300 évfnr4«ii^»_ y o ir)acfí1nnanUcáp(Si <5 *T074-ra « orr* a?

alVaTomra áSTl-ff^nak Ässzf“ egv Irodalmi műsort

stűdióhallgató

TÖRD A FEJED í

Vízszintes: •

I. Megfejtendő. 8. Talmi. 7. Anyagi állapot, helyzet. 8. Helyrag. 9. Omíadék. 11. Borít. 12. Csonka kupék! 14. Madárkergetés. 16. Megfejtendő. 18. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. 20. Maró folyadék. 21. Csapadék. 22. Megfejtendő. 24. Régi hosszmérték. 25. Erősen óhajt. 27. KÉSŐ. 28. NKRÖ.

29. Gyorsan hull.

Függőleges:

1. Csaknem ellop! 2. Római 50, 500. 3. Függ. 4. Ajándékoz. 5. Semmi sincs benne.

6. Boltban. 10. Szorgos rovar. 11. Csonkakúp alakú

mohamedán sapka. 13. Vágószerszám. 14. Szólít. 15. Megfejtendő. 17. Szürkefém. 19. Északi hegységünk. 21. Vitézi. 23. Végtag. 24. Hasad ék.

26. Irdal, 27. Kicsinyítőképző.

Megfejtendő:

Egy üdülőhely és három fürdőhely neve: vízszintes 1, 16, 22, függőleges 15.

Múlt heti megfejtés: Száva — Vág — Zsil — Latorica.

Könyvjutalom: Kocsis Lacika Tiszalök, Bácskái Jenő Nagyhalász, Papp Judit En- csencs, Mikei Gyula Bánszál. lás és Olasz Rita Nyíregyháza.

Rajzóra a múzeumban. (Fotó: MTI—KS)

Demény Ottó:

Bálba-csalogató

Ma este hoppáré holnap meg cuhárél Elmegyünk a bálba, jorgódni a táncba.

Elöl Zsuzsi táncol, te hátul bokázol.

István keringőzik,

Pál csürdöngölőzik.

Kis-Panna mosolyog, a szoknyája lobog.

Gőgös Kata sárgul, petrezselymet árul.

/4 mackó orgonái, tücsök is muzsikai. Macska tanyérozik, kutya fánkot eszik.

Tollasbál ez a bál. Aludjál, álmodjál!

Ma este hoppárét, holnap meg cuhárétl

Simon Emil:

Farsang

Padlásunkon táncmulatság, ott nyivákolnak a macskák, s úgy járják az egerek, hogy a fal is megremeg. Táncol a sok tarka lom, száll a por is, vastagon.

Öreg bögre, régi tál, repedt fazék muzsikál, s hivatalos ide a hurnélküli citera, meg a törött fenekű, félredobott hegedű.

A sarokban Pók Peti vén gitárját pengeti. Tetőcserepeknek résén les a Hold, kiváncsi venség, odakiált: itt vagyok! s ledob néhány csillagot. Rongyos kesztyű el is kapja, tűzi egy lyukas kalapra, csillagfényben tart a víg táncmiijgtság hajnalig.

A Nyíregyházi 5. szamü Általános Iskola 232. számú Szamuely Tibor Úttörőcsapatának életéröl a következőkben Juhász Emőke, csa- paltitkár, Sárossy Emőke, csapatkrónikás és Kiss Beatrix, szakköri titkár számolnak be.

„Mozgalmas élet kezdődött el 1974 szeptemberében csapatunkban. Már az első felévben sok megmozdulásra, akcióra került sor, s egy- egy program ugyancsak megmozgatta csapatunkat. Kicsik és nagyok egyre lelkesebben kapcsolódtak be a mozgalmi munkába. Éves mifnkatervünkben a követe- kezö célkitűzés szerepel: az egyéni képességek kibontakoztatását szolgálja úttörőcsapatunk szakági tevékenysége. Az önállóságra nevelés céljából alakítottuk meg a szakköri tanácsot. Tagjai a szakköri titkárok. Programunkkal szeretnénk elősegíteni a szakkörök tevékenységét.

E célkitűzés megvalósítását láttuk a februári „Tudományos Technikai Úttörő- szemle” keretében megrendezett Alkotó ifjúság című kiállításon. A szakkörök bemutatták eddigi munkájuk legszebb alkotásait. Színes tablók, jól sikerült munkadarabok, ügyes kézimunkák, játékok, rajzok borították iskolánk zsibongójának falát, szekrényeit. A kiállításon kívül számos más rendezvényre js sor került. Ilyenek voltak például: pályaválasztási ankét a 7—8. osztályos pajtások számára,

Úttörőposta

amelyen szülők, nevelők, a középiskolából meghívott tanácsadók vettek részt.

A „Tudományos Technikai Uttörőszemle” folytatásaként rendeztük meg az irodalmi napokat. „Könyvkiadásunk az ifjúságért” kiállításunk ismertette az ifjúsági és gyermekkönyvsorozatokat, bemutatkozott a Váci Mihály nevét viselő irodalmi színpadunk. Társaink, a „Százhúszat verő szív” című emlékműsoruk- kal bizonyították, hogy méltók Váci Mihály nevének viselésére. Az irodalmi napokat a csapatrádió irodalmi összeállításával zártuk.

Az elmúlt héten egy számunkra nagyon kedves esemény színhelye lett iskolánk tornaterme, ahol nagy izgalmak közepette állt fel a kézilabda-mérkőzéshez a tanárok és a diákok csanata. A sportszakkör tagjai hívták ki erre a mérkőzésre a tanárokat, akik készséggel vállalkoztak rá. Amit ez a mérkőzés nyújtott a tanárok és a gyermekek számára, az csak a győzelem számlájára könyvelhető el.

Amikor a megye! pártértekezlet megkezdte munkáját, tanácskozását, csapattitkárunk a rádió segítségével adta tudtunkra az ülés programját, tevékenységét. Javaslatára iskolánk gyermekei és felnőtt közössége együttesen köszöntötte táviratban a pártértekezlet résztvevőit, megköszönve az ifjúságért tett fáradozásaikat.

„Úgy érezzük, az elmúlt időszak kedves és színes eseményei hozzásegített

bennünket ahhoz, hogy egyre jobb, tartalmasabb élet alakuljon ki csapatunkban."

A szegény ember tehene

Kisiregen innen, szemben Nagyireggel, volt egyszer, hol nem volt, volt egy szegény ember.

Egy kis kunyhója volt, benne egy rosta volt, de bizony, még az a rosta is lyukas volt. Egyebe semmije már a kerek földön, annyija se, mint az ujjamon a körmöm.

A szegény embernek volt három nagy fia, három szálfaerős, csudaszép dalia. Égett a legények kezében a munka, hogyha kazlat raktak, mindenki bámulta.

Hát egyszer az ember igen sóhajtozik, homloka sötét, mint mikor alkonyodik. Megkérdezi tőle egyik legényfia:

— Kedves édesapám, mi bántja, mi baja? Mondja meg, miért oly fancsali a képe. Hátha segíthetnék? Mi jutott eszébe?

Lógatja az ember a fejét nagy búsan, aztán csak kiböki égő szomorúan:

— Nagy gond marja szívem forró erős lánggal: egyszer lakhatnék jól tejes puliszkával.

Hát bíz ez nagy sor volt. Puliszka még akadt, de már tej sehol se a kerek ég alatt.

A dali legények törik a fejüket: venni kéne bizony egy riskatehenet. Dolgoznak napestig s a garast, a krajcárt előrelátóan egymás mellé rakják. No, össze is gyűlik a krajcár, a garas s az apjuknak adják: ne legyen több panasz.

Megy a szegény ember az őszi vásárba, de a teheneknek igen nagy az ara. Bújában az ember csak úgy kékül, zöldül, hogy is menjen ha:.a Hckatehén nélkül. Hat abofy Jogát ja hosszú orrát, szegény, a nevén szólítja egyszercsak egy tehén:

— Hallod-e te ember, engem vásárolj meg s vigyél el magaddal, bizony, nem bánod meg.

De, hogy a szavamat szavammal ne vágjam, nem volt nála rútabb tehén a vásárban. S mivel igen csúf volt, nem is került sokba, s így a a szegény ember csak megvásárolta. Amikor hazaéri, a két vénebb legény nevette, kacagta a csúfságos tehént:

— No, te kancsal béka, te gajla, te rusnya, hogy lehet egy legény ilyen világ csúfja?

Ámde a legkisebb legény megsajnálta, rá is veregetett nyájasan hátára.

— De nagyon szeretlek, kedves kis tehénke.

S jászolhoz kötötte s szalmát szórt elébe.

No, leszállt az este holdasán, pirosán, sötétkék árnyékkal, arany csillagoson. Megy az istállóba a legvénebb legény, hogy majd megfeji a kajla, kancsal tehént. De bizony a tehén rúgott rajta egyet, az a kamasz legény majdnem hanyatt esett.

No, megyen megfejni a második legény. De bizony, azt is csak megrúgja a tehén. Megy a harmadik is, no, azt nem rúgja meg, megfejte ügyesen a kajla tehenet. Hömpölyög a legény ajkáról az ének, fejes közben dalolt a rusnya tehénnek.

Hát aghegyen ringó kis veder, nagy veder, ahogy a tehennek dudorász, énekel, a rocskában a tej mind arany- nyá valott, ha nem hiszitek, hát megharagszom rátok. Mert táltos tehén volt az a rusnya tehén. Viszi be a tejet örömmel a legény.

Volt nagy csodálkozás, ál- mélkodtak szörnyen, hej örülf a család ott benn rettentően. Vege lett örökre a nagy szegénységnek, fejük a sok gondtól többé mar nem égett. Volt pénz a kamrában, ki tudja, hány zsákkal, s mindennap jóllaktak tejes puliszkával.

ölbey Irén;