Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
1975. február It. rFMrr-MACVAnonssAO 9 Fiuk kerestetnek... Erek a hetek a pályaválasztás jegyében zajlanak otthon és Iskolában egyaránt. Sok nemes és jó törekvés teszi ma egyre átgondoltabbá ezt a fontos eseményt és időszakot, mégis; a tapasztalat azt mutatja: vannak területek, amelyek teljesen ismeretlenek gyermek és szülő előtt egyaránt, s tegyük hozzá a pedagógustársadalom körében Is. Itt van például az egészség- ügyi terület. Az első, amire a legtöbben gondolnak: orvos. Igaz, ez a csúcs. Aztán jönnek reális meggondolások, de szinte kizárólag a leányok körében: szülésznő, ápolónő, asszisztens, laboráns. Nyíregyházán a Kölcsey szakközépiskola évente fel is vesz 70—72 főt, a szálkái iskola úgy ötve- net. Nos ezt, ha összeadjuk érettségi után 100—120 olyan fiatalt jelent, akik mint kö- zépkáderck tevékenykednek kórházakban, rendelőkben. Ha ehhez hozzávesszük a most még nem, de a jövő évtől szintén középfokú képesítést adó egészségügyi szakiskola növendékeit, akkor is kevés ez a szám. A most meglévő intézmények igényét sem elégítik ki, nem is beszélve arról, hogy új kórház, pavilonok, rendelők nyílnak már ez évben. De sok orvos, orvosnő, Intézményvezető éppen ezért vállalja, hogy szabad idejét is feláldozva, három évig szakképzetlenekből alakít utánpótlást. A helyzet így sem kielégítő, tegyük hozzá, minden jószándékú törekvés ellenére még évek kellenek ahhoz, hogy Szabolcs-Szatmárban megfelelő számú, képzettségű, hivatástudatú női munkaerő kerüljön az intézményekbe. Az egészségügy most fiúkat keres. No, nem szülésznőnek, bábának, egészen másról van szó. A köztudatban ugyanis nem terjedt el az, hogy a kórházakban, rendelőkben számos otyan munkaterület van — nem is rossz anyagi megbecsüléssel, munkaidővel — amely kimondottan férfiaknak való. Csupán néhány: röntgenasszisztens, mentős, műtős, laboráns, ideg- és elmegondozó. De sorolhatnék tovább. Ebben az évben a megyében egy — írd és mondd 1! — fiú jelentkezett a szakközépiskolába. Nem vették jel. Nem azért, mert nem felelt meg, hanem azért, mert legalább 1.2—13 fő kell, hogy egy csoport alakulhasson belőlük. Mert az ugye érthető: az ő szakképzésük más jellegű. A pályaválasztási tanácsadóban másfél szerény sor említi ezt a nem megvetendő továbbtanulási lehetőséget. A negyven általános iskolának kiküldött részletesebb ismertetés valószínű gondos iktatás után a redőnyös szekrénybe került. Kár. Az emberek — megyénkben több, mint félmillió — joggal várják a jobb egészségügyi ellátást. a nagyobb figyelmet a kórházban, a jobb gondoskodást az intézetben. rendelőben. Néhány közismert, népszerű szakma mellett nemes feladat a döntéseknél, az irányításoknál számba venni a társadalmi igényt, a közt jól szolgáló, talán sokaknak ma még furcsa, mégis fiúknak való pályákat. (B. E.) Február 11*12: Szép, új panoráma buszt kapott a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. A leendő tanárok tanulmányútokra, szakmai gyakorlatokra, szociális, kulturális és sportcélokra használhatják a kényelmes járművet. (Gaál Béla felvétele) Diákköri konferencia Huszonnyolc dolgozatot mutatnak be a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola III. tudományos diákköri konferenciáján február 11-én és 12-én. A plenáris ülésen a főiskola két tanársegédjének az „Alkotó ifjúság” pályázaton részt vevő munkáját ismertetik, majd három külföldi — NDK-beli és lengyel — hallgató dolgozatát mutatják be. Másnap két szekcióban folytatódik a munka. A kertészeti és üzemszervező szekcióban hat nyíregyházi hallgató olvassa fel dolgozatát, majd két vendégelőadás és két „Alkotó ifjúság”-pályamunka következik. A gépészeti szekció tizenegy előadáséból kilencet a hallgatók tartanak, kettőt a főiskolai adjunktusai. Eredményes a népi ellenőrök munkája Sajtótájékoztató a megyei ]\EB-nél A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974. évi munkájáról és idei terveiről sajtótájékoztatót tartott február 10- én Katona Lajos, a megyei NEB elnöke. A több, mint 2200 népi ellenőr 178 vizsgálat munkájában vett részt, egyeb;k kör zött 29 központi és 37 cél- vizsgálatban. Jó munkát végeztek a községi népi ellenőrzési csoportok, amelyeknek tevékenységét a helyi párt-, tanácsi testületek is rendszeresen értékelik, segítik. A megyei NEB a munkatervben ütemezett vizsgálatok mellett 12 elemzést készített, amelyek egy-egy aktuális témát dolgoztak fel, mint például a felvásárlás egyes kérdései, a vízgazdálkodási társulatok munkája, az állami dotáció felhasználása. Megfelelő együttműködést alakítottak ki a népi ellenőrzési bizottságok a helyi szervekkel; a vizsgálatok időpontját a megyei, községi, tanácsi szervekkel egyeztették, a hasonló témát érintő vizsgálatokat összehangolták. A népi eUenőröK megállapításait, javaslatait a megyei NEB és a járási NEB-ek megvitatták és a szükséges esetekben intézkedések megtételét kérték. 160 esetben a vizsgált szerv vezetőjétől kértek intézkedést a vizsgálat megállapításai és ® NEB által tett javaslatok alapján. 86 esetben a felügyeleti szervnél jártak el a NEB képviselői, 35 esetben pedig felsőbb szintű rendezésre terjesztettek fel egyes bonyolultabb ügyeket. Széles körben ismertették a népi ellenőrzési vizsgálatok megállapításait. 246 különböző rendezvényen — üléseken, értekezleteken — kilencven- hét vizsgálatról adtak tájékoztatást a népi ellenőrzési bizottságok képviselői. A közérdeklőd ásre számot tartó vizsgálatokról a sajtóban és a rádióban is gyakran adott tájékoztatást a megyei NEB. Általában a gazdálkodási és bizonvlati fegyelem javulásáról adhattak számot, de a mezőgazdasági és az ioari szövetkezetekben e területen még többet kell tenni. A népi ellenőri vizsgálatok során tápasztalt visszaélések, szabálytalanságok miatt tizenegy személy ellen tettek büntető feljelentést, de eddig még csak két személy ügyében fejeződött be jogerős! bírói ítélettel az eljárás. 115 fő ellen szabálysértési, 74 személlyel szemben pedig fegyelmi eljárást kezdeményei^!: a népi ellenőrzési bizottságok. Ezek nagy többsége megalapozóit volt, az illetékes szervek intézkedtek is. A népi ellenőr! vizsgálatok nyomán kezdeményezett kártérítési eljárások során közel félmillió forint összegű kártérítést fizettek be. A népi ellenőrzési bizottságokhoz tavaly 169 bejelentés érkezett. Változatlanul a mezőgazdaság es a kereskedelem területéről érkezett a legtöbb bejelentés. Nagy mértékben .rótt a közlekedést érintő bejelentések száma. A legtöbb esetben az illetékes népi ellenőrzési bizottságok saját hatáskörükben intézkedtek. A korábbinál kevesebben, mintegy nyolcvanan keresték fel személyesen a népi ellenőrzési bizottságokat, akiknek ügyét tanácsadással, útbaigazítással egyszerűen meg tudták oldani. A megyei NEB elnöke ismertette az 1975-ben tervezett vizsgálatok főbb témaköreit: sor kerül a népesedéspolitikai feladatokkal összefüggő intézkedések vizsgálatára, a gyümölcsösök rekonstrukciójának, valamint áz üzemek álló- és forgóalapjai hasznosításának vizsgálatára. Utóvizsgálat keretében térnek vissza az iskolaegészségügy, a hők gazdasági helyzetének elemzésére, az ipari hulladékanyagok hasznosításának és a kisiparosok, kiskereskedők munkájának vizsgálatára. Bolyai Farkas születésének 200. évfordulójára li étszáz évvel ezelőtt, ** 1775. február 9-én Született Erdélyben, a Nagyszeben melletti Bolyán, Bo- 1, ai Farkas, a nagy magvar matematikus. Munkásságának folytatója és betetőzője fia. Bolyai János, aki apja matematikai eszméiből kiindulva jutott el korszakalkotó felfedezéséhez, a nem euklidászi geometria kidolgozásához. Nevük és munkásságuk elválaszthatatlanul összeforrt. A két Bolyai llakja több irodalmi alkotás hletője lett, például Németh bás-dó Két Bolyai című íasv-ikerű drámájának. Éle- e jól példázza a gondolataival korát megelőző, az elma- adott társadalmi viszonyok torlátait áttörni nem kénes udós sorsát. Mint a maros- •ásárhelvi reform tus kollé- i'im kisfizetésű tanára, éwtelen sokoldalú ‘ehetsé- é+ klha-ználva. nénzkerese- i források "tán nézni. Lel^rnZrives möszaki úiftá- okat valósít meg; verseskö- ;tet erdósr^ti és nénraizi inulmányokat, valamint szfnműirodalmunkra la hatást gyakorló drámákat ír. így szétaprózva idejét és tehetségét is tudott foglalkozni matematikával és maradandót alkotni e téren. Levelezett Gauss-szal, ifjúkori barátjával, kora legnagyobb matematikusával. 1832-ben és 1833-ban megírta és kiadta fő művét, a kétkötetes, latin nyelvű Tentament. Ebben jelentős, a modern matematikában is szerepet játszó gondolatok találhatók a korszerű függvényfogalomról, a végtelen sorok konvergenciájáról, a felső határ fogalmáról, melyekkel messze megelőzte korát. Sajnos e gondolatok többségé, elzártságunk, szellemi életünk akkori fejletlensége miatt, ismeretlen maradt, későbbi felfedezésük küKö’di matematikusok nevéhez fűződik. Néhány eredményt azonban szerte a világon Bolvai Farkas nevével egvütt említenek. Ilyen az ún. Bo- lyai-algoritmus, mely az xm = a+x trinom egyenlet egy megoldását egy Iterációs sorozat határértékeként állítja elő. Legismertebb gondolata a végszerű területegyenlőség fogalmának definiálása, mely szerint két síkidom végszerűen egyenlő, ha véges számú, páronként egybevágó síkidomra bontható. Ez a fogalom alapvetőnek bizonyult a geometria korszerű axiomatikus megalapozásában. Sokat és eredménytelenül próbálkozott a párhuzamos- sági axióma (egy ponton át egyetlen olyan egyenes húzható, mely egy megadott egyenessel párhuzamos) bizonyításával. A sikertelenség kedvét szegi. Fiát óvni akarja a hasonló csalódásoktól: „Istenért kérlek! haggy békét a paralleláknak —- úgy irtózz tölle mint akármitso- da feslett társalkodástól, éppen úgy megfoszthat minden idődtől, egésségedtől, tsen- dességedtől s egész életed boldogságától.” Ha nem is sikerül bizonyítania az axiómát, talál nála egyszerűbb ún. helyettesítő axiómákat Fia pedig, a kezdeti sikert»len Indirekt bizonyítási kísérletek helyett, az axiómát elvetve, új geometriai rendszert épít feL Bolyai Farkas 1856, november 20-án halt meg, csalódottan, tudóstársai által el nem ismerve, meg nem értve. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben tagjának választotta ugyan, de nem matematikai, hanem irodalmi munkásságáért. 1860-ban meghal fia is. Két nagy tudósunk, apa és fia, a marosvásárhelyi temető egy közös sírjában nyugszik. Munkásságának elismerése még halála után is sokat várat magára, akkor is külföldi matematikusok kezdeményezésére indul meg a Bo- lyai-hagyaték feldolgozása A mai nemzedék tisztelettel adózik nagy tudósa emlékének. Nevét több intézmény, szervezet, egy példatársoro- zat viseli. A Magvar Posta emlékbélyeget bocsát ki születésének 200. évfordulójára Füep László fWsknlrt tanársegéd Tamási Áron (1897—1966) színművei — vagy ahogyan ő jelölte műfajukat — népi játékai a szó nemes értelmében játékok a valósággal, a mesével, a jelképekkel, a csodákkal. Az élet küzd ezekben a halállal, az Igazság a .Hamissággal, a Jó a Rosszal. Az 1942-ben keletkezett Csalóka szivárvány rokon az előbb született színpadi művekkel, azonban sokkal realisztikusabb. Az elvontság nem az alakokban jelentkezik, hanem a történetben és a szöveg felszín alatti értelmében. Czintos Bálint kudarcba fulladt kísérletében a szerepjátszás lehetőségének kérdése kap választ, tagadót. Mindenki csakis a saját életét élheti, saját képességeinek, lehetőségeinek és a társadalom adta lehetőségek határain belül. E képességek fejlesztése is csak az egyéniséggel összhangban valósítható meg, még akkor is, ha a társadalom megadja a lehetőséget rá. Czintos Bálint nem kapta meg ezt a lehetőséget a maga idején, s ez állandó gyötrelmet okozott neki, úgy érzi, hogy a félbemaradt tanulás miatt — éppen azért, mert eszes —- embernek is félbehagyott A falusi „urak” (kereskedők, iparosok) is csak akkor fogadják be, amikor a bölcselő (filozófus) szerepét játssza, öngyilkossá lett barátja alakjában. Azonban hiába tanul meg minden meg- tanulhatót az évek során, a választott szerep egyre terhesebb neki, mert eredeti egyéniségét el kell nyomnia. Útja öngyilkosságba torkollik, mert az emberek nem hisznek a szivárványban, amely alatt „vissza lehet jönni a halálból”. A színműről és a darabról szólva írta Fája Géza: „Jóval többet sikerült megvalósítania, mint amennyit szándékozott: a tudákosság és a félműveltség tragikomikus szerepét kívánta ábrázolni, de a kor egyik félelmetes típusát, az álruhás embert hozta színpadra. Művében csupán egy székely kurtanemes próbálkozik „fizolófussá” vedleni, de az egykorú Európa történelmi színpadán álruhás bűnözők, törtetők és a vájáA Rádió Kabarészínháza vegyes ízű farsangi kabaréfánkot szervírozott nekünk a múlt héten. A népszerű műsorban ezúttal jócskán akadtak kevésbé humorosra sikeredett és szakállas poéneket alig felfrissítve „tálalt” számok. (Fogorvosnál, Nászéjszakai jelentés, Vásári riport karácsonyról.) Újszerűnek és frissnek hatott a Humorfesz- tivál-győztes Farkasházi Tivadar magánszáma, a Levelek Shakespeare-hez. A mindig szellemes Tímár György nevető lexikonjának újabb szócikkeit most is szívesen hallgattuk. A műsor szóvivője a kitűnő Brachfeld Siegfried most önirónikus derűvel, személyes emlékeivel és élményeivel is dúsította az „utcán hevert” viccekre épített szövegét. A Húszas Stúdió az érvényesülés történeteit állította reflektorfényébe hétfőn. Fe- yér Zoltán és László György műsorában nemcsak a mai, érvényesült fiatalok szólaltak meg, hanem az idősebb, ma már nyugdíjas nemzedék olyan kiemelkedő tagjai is, mint a rendkívül ízesen, szinte anekdotázva emlékező Czottner Sándor és a hivatás szenvedélyét példázó dr. Ge- gesi Kiss Pál. A szerkesztők a folyamatosságot hangsúlyozták ezzel, „mert hiszen a staféta valamennyi tagjának az erőfeszítése szükséges a bajnoksághoz...” A színes, jó zenei aláfestéssel tételekbe tagolt, pergő műsorban öt mai fiatal vallott munkájáról tartalmas éa elégedett kosok serege mozgott, hajtotta, vezérelte a tömegeket a poklok poklába”. És a megsemmisülésbe önmagukat is a tömegekkel együtt — tehetjük hozzá ma annak tudatában, hogy a nagy írók sokszor akaratlanul kifejeznek olyan dolgokat, összefüggéseket is, amelyeket ők maguk is inkább' csak megéreznek, mint látnak. Ezeket az összefüggéseket nem egyszer csak az utókor fedezi feL A rendező Kerényi Imre a színjáték légkörét, hangulatát az írói szándéknak megfelelően teremtette meg, erra vall a színes, „Tamásis” jellemformálás a legtöbb mellékalak esetében. A főszereplő kiválasztásában sajnos tévedett. Igaz ugyan, hogy Czintos tetterős, mozgékony, robbanó temperamentumú egyéniség, aki kínlódik a filozófusbőrben, azonban az előbb felsorolt tulajdonságok nem feltétlenül azonosak Bessenyei Ferenc robusztua alkatával, hangjával, egyéniségével. Látszott, hogy ő maga is — mint ember, mint testi valóság — feszengett ebben az alakban. S talán ezért nem a lélek feszengéseit, kínlódását éreztem elsősorban az ő Czintos Bálintjában. A Szombat estében viszont egyáltalán nem éreztem meg semmit abból a kínlódásból, amiben Gyurkovics Tibor részeltette Emil nevű figuráját — Nemzetközi magány című tévészatírájában. Lehetséges hogy érzéketlennek minősülök emiatt, sőt még nehéz felfogásúnak is, de azt is bevallom: nem igen értettem azt sem, mit akart — ml újat — mondani a szerző ezzel a szatírávaL Annál inkább lehetett érteni és élvezni a rendezéssel alaposan szúrósra hegyezett Molnár Ferenc-vlgjátékot, a Valakit. Horváth Ádám rendezői, Mensáros László, 'Almás! Éva, Körmendi János, Garics János és a többiek színészi munkájának eredménye ez a valóban szatirikus hangolás. Még az sem nagy baj, hogy Molnár Ferenc ezzel erőteljesebb bírálónak tűnik, mint valójában volt Seregi István életéről, s az útról, melyet a* érvényesüléséig megtett, a céljairól, melyek a társadaloméval harmonizálnak. Volt közöttük üzemmérnök, színész, textiltechnikus osztályvezetőnő, nagyüzemi szak- szervezeti csúcstitkár és főállattenyésztő. Jó és bisjsny- nyal tanulságos volt hallgatni őket. m Filozofikus elvontságú rádiójátékot, voltaképpen „filozófiai költeményt, rádióhangra” sugárzott péntek este a Rádió^ínház. Vihar Béla „Az ember teremtése” c. művében indiai mítoszelemeket kölcsönzött keretül, hogy be. mutassa, miért éppen az ember birtokolja az öntudat legmagasabb fokát a világmindenség összes teremtménye közül. Pedig a teremtmények természetes állapotában a majmoknál alighanem minden élőlény rokonszenvesebb volt az indiai istenek előtt. De a 100 000 év, melyet Visnu kért az átformálásukra, nem múlt el haszon nélkül fölöttük. Igaz, hogy még 10 000 hátravan — a rádiójáték szerint — ezért vannak még gátló tényezők a tökéletesedésben. pusztító és önpusztító hajlamai időnként... Sin- kovits Imre (Brahma) és Kálmán György (Visnu) alakítását éreztük á legmárkán- sabbnak. László György rendezésének jelentős érdeme a túlmi ti zá'ás helyett az érthetőségre koncentráltság. Vtt- kán György zenéje stílusos és hangulatteremtő volt. Merkovsxky Pál AIIHTI MELLETT
