Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
W» Wínilr ff; RW RT-MAGYARÖRSZÄ« 3 Folytatódnak a pártértekezletek Vasárnap folytatódtak megyénkben a XI. kongressrast megelőző pártértekczle- tek Munkatársaink a fehérgyarmati járás, Nyírbátor város, a megyei tanács és a BM-szcrvek kommunistáinak párté rtekezlctcről az alábbiakban számolnak be. Fehérgyarmati iárás Megváltozott életkörülmények A fehérgyarmati járási 'pártértekezleten — amelyen Széles Lajos elnökölt — részt vett dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára is. Culácsi Sándor, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A pártbizottság beszámolói hangsúlyozták, hogy a négy évvel ezelőtti pártértekezlet céljai megvalósultak. Az árvíz okozta nagy károkat sikerült helyreállítani. az újjáéoítést a járásban befejezték. Ebben nagv szerepük volt a kommunistáknak. a járás egész lakosságának. akik jelentős segítséget kantak az államtól, a társadat ómtól. Elhangzott: a fehérgyarmati iárás az elmúlt négy esztendőben példátlan méretű utat tett meg, az eredmények történelmi jelentőségűek. Annak ellenére, hogy a megyének ezen a táján igen mostohák az adottságok — az árvíz után az elmúlt évben nagy területeket öntött el az árvíz, gyenge a talaj, nem tudták megoldani a foglalkoztatást — a nehéz feltételek között is nagymértékben javult az emberek élete. A mezőgazdaságban már 1970 végén elérték a negvedik ötéves terv befejezésére tervezett bruttó termelési értéket. Tovább koncentrálódtak az anyagi és szellemi erők, az, egyesülések nyomán kilenccel csökkent a tsz-ek száma. Mint arról a beszámoló és m hozzászólók is beszéltek, felgyorsult a társadalom át- rétegződése. 88 százalékkal nőtt a munkások száma, a tsz-oarasztság beilleszkedett a szocialista közösségekbe és ma 650-nel több értelmiségi dolgozik a járásban, mint négv évvel korábban. * Az ipari termelés üteme évi 11.3 százalékkal növekedett. a tervezettnek megfelelően emelkedett a mezőgazdasági termelés A szövetkezetekben elkezdődött a korszerű termelési módszerek alkalmazása. Az egv tízórás munkanapra jutó részesedés megközelíti a száz forintot H/irbátor város és az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem 22 ezer 469 forintra emelkedett. Ennek következménye az is, hogy 52 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom és az emberek 2 és félszer annyi ösz- szeget helyeztek el a takarékba, mint korábban. Legszámottevőbb eredmény, hogy a két pártértekezlet között a fehérgyarmati járás lakásállományának több mint egyhat.nada — 4900 lakás — újonnan épült. A lakások korszerűek, sok községben van vízvezeték, megjavult az út-, járda- és villanyhálózat. összehasonlíthatatlanul jobb a lakosság ellátása. Az AFÉSZ-ek 38,5 millió forintot fordítottak hálózatfejlesztésre, amelyből korszerű üzleteket és éttermeket építettek. A legtöbb községben új iskola, óvoda, egészségügyi és művelődési intézmény létesült. Csak a közintézmények újjáépítésére 652- millió forintot fordítottak. Ezek az eredmények biztos alapjai a további fejlődésnek, jobb politikai légkört teremtettek a pártszervek és szervezetek munkájához. A járás kommunistái pártértekezletükön meghatározták az elkövetkező öt év tennivalóit is. Hangsúlyozták, hogy újabb munkahelyeket kell teremteni, s tovább szükséges növelni az értelmiségiek és a szolgáltatás területén dolgozók számát. Felhívták n figyelmet a meglévő termelőkapacitások és a belső tartalékok jobb kihasználására. Tovább szükséges növelni a termelés biztonságát a vízrendezés útján, s az erőket lobban kell központosítani. A fő tennivaló a szarvasmarha-, juhtenyésztés, a gyümölcstermesztés. a napraforgó- és a cukorrépa-, valamint a ta- karmánvtermelés növelése. Ezt az iparszerű mezőgazda- sági termelés szélesükével és a járás dőlgn*öi politikai, szakmai és általános művel tsé"án<»k bővítése útján kívánták elá-oi. A nárt^rt«kezl»t vitájában részt vettek- dr. T^r lmro megyei első titkár, Ferencz János, a szatmárcsekei általános iskola igazgatója, Mar- gitai Barnabás, a Szamos menti Állami Gazdaság párt. bizottsága titkára, László Béla, a járási fegyelmi bizottság elnöke, Papp Árpád, a rozsályi tanács elnöke. Kor- ponai Istvánná, a cégénydá- nyádi tsz szocialista brigádvezetője, Kicska Ferenc, a fehérgyarmati MEZŐGÉP lakatosa, Károly László, a KISZ járási bizottság titkára, Jóni Katalin, a szatmárcsekei tsz üzemi munkása, Bancsi Sándor, a nábrádi tsz elnöke, Frendl Dezső, a fehérgyarmati községi pártbizottság titkára. Kovács Miklós, a csegöldi tsz esztergályosa, G M Jánosné. tiszakó- ródi tanítónő, Szkokán János, a HNF járási titkára. Dr. Tar Imre bejelentette, hogy Gulácsi Sándort, a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén az MSZMP megyei bizottságának titkárává választották. A megyei pártbizottság nevében javasolta, hogy Csepelyi Tamást, a nagy káliéi járási pártbizottság eddigi első titkárát jelöljék a pártbizottságba, majd válasszák meg a végrehajtó bizottságba, illetve a járási első titkári funkcióba. A pártértekezlet ezt követően megválasztotta a 49 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A küldöttek: dr. Tar Imre, Fodor László, Nyíri Gáborné, Gulácsi Sándor, Szabó Sára, Tóth Géza, Mezei János, Katona ' Miklós, Széles Lajos, Práda Ferenc, Dalmadi Kálmán, Mikola Károly, Károly László, Kocsis Bélóné, Szakács József, Papp Miklós, Frendl Dezső, Margitéi Bar- nabásné, Takács Józsefné, Bakk Sándorné és Ványolos Lajos. A megalakult járási párt- bizottság a végrehajtó bizottság tagjaivá Csepelyi Tamást, Dalmadi Kálmánt, Frendl Dezsőt, Károly Lászlót, Kocsis Bélánét, Lengyel Józsefet, Mezei Jánost, Szakács Józsefet és Széles Lajost választotta. A járási pártbizottság első titkára Csepelyi Tamás, titkára Mezei János lett Fokozott politikai aktivitással A nyírbátori városi pártér. iekezleten — amelyen Kókai István elnökölt — részt vett Kanda Pál, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja és dr Varga András, az M3zMP Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Diczkó László, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A beszámolók hangsúlyozták: a párt X. kongresszusa óta dinamikusa« fejlődött a település azóta kapott nagyközségi. majd 1973-ban városi rangot. Az eltelt négy év alatt Nyírbátorban növekedett a munkásosztály társadalmi, politikai befolyása, erősödött a termelőszövetkezeti parasztság. Növekedett az értelmiség szerepe, javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, fejlődött politikai és általános műveltségük. fokozódott aktivitások, a közösségért érzett felelősségük Az elmúlt négy év alatt a korábbitól gyorsabb ütemű iparfejlesztés hatására közel ezerrel gyarapodott a lakosság száma, ami meggyorsította a lakásépítés ütemét is. Négy év alatt 468 új lakás épült, befejeződött a vezetékes vízhálózat építése, elkészült a csatornahálózat gerincvezetéke, új utak, járdák épültek, korszerűsítették a közvilágítást, elkészült a belvízrendezési és a fürdő kivitelezési terve. Bővült, korszerűsödött a város gyermekintézmény-hálózata: társadalmi összefogással száz személyes óvoda épült. A lehetőségekhez mérten sokat költöttek az alsó fokú oktatási intézményhálózat fejlesztésére. az egészségügyi ellátás javítására. A város fejlődésével együtt nőtt a munkások száma: az iparban ezerrel többen dolgoznak mint négy évvel korábban, átlagos munkabérük pedig megközelíti a 27 ezer forintot. Ebben az időszakban egyesült a város két termelőszövetkezete, ahol megkezdték a tervszerű szakosítást és korszerűsítést. A négy év alatt 26 százalékkal nőtt a termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelme. amely jelenleg 24 650 forint. A párt belső életéről szólva a beszámoló megállapította: erősödött a párt vezető szerepe, növekedett az alapszervezetek önállósága, szilárdult a fegyelem. Sokat javult a munka a pártcsoportokban és a pártbizottság különböző munkabizottságai, ban. Valamennyi alapszervezet arra törekedett, hogy sorait a fizikai' munkások és fiatalok párttaggá nevelésével erősítse. A referátumot vita követte. Felszólalt: Kanda Pál, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, Kokas Sándor, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat nyírbátori telepének vezetője, Here Lászlóné, a növényolajipari vállalat munkásnője. Mányik András állomásfőnök, Pályi Elemérné ápolónő, Boros Gábor, a gimnázium igazgatóhelyettese, Kiss Mária, az Auróra Cipőipari Vállalat dolgozója. Nagy István, a KISZ városi bizottságának titkára, Balogh Irén, a Csepel Motorkerékpárgyár dolgozója. Vincze Ferenc, a növényolajgyár dolgozója, Kovács Gábor, az MHSZ városi titkára. Farkas Jánosné, az ÁFÉSZ dolgozója, Ladányi Kálmán, a Csepel Motorkerékpárgyár megbízott igaz. gatója, Márkus tmréné, a szakmunkásképző intézet tanára, Freund Sándor, a nyírbátori járási pártbizottság titkára, Baracsi János, tsz- elnök, és dr. Varga András, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Á pártértekezleten megválasztották a negyvenegy tagú új városi pártbizottságot, és a küldötteket, akik a megyei Megyei tanács pártértekezleten képviselik Nyírbátor kommunistáit. Küldöttnek választották: Diczkó Lászlót, Kanda Pált, Kapu Józsefet, Kiss Máriát, Kovács Jánost, Nagy Istvánt és Po- povics Istvánnét. Az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a városi pártbizottság első titkárát és titkárát. A végrehajtó bizottság tagjává választották Balogh Istvánnét, Diczkó Lászlót» Kapu Józsefet, Kultsár Mihályt, Nagy Istvánt, Nótin Jánost, Nyakó tmrénét, Orosz Miklóst és Oszaczki László- nét. A városi pártbizottság első titkárává Diczkó Lászlót, titkárává Kultsár Mihályi választották. Korszerűbb munkastílust A megyei tanács apparátus pártértekezletén — amelyen dr. Czimbalmos Béla elnökölt — részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Pivarnyik János, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A pártértekezlet beszámolójában és a vitában is hangsúlyozták: a megyei tanács apparátusának és intézményeinek munkája az egész megyére kisugárzik. Irányító tevékenységük, döntéseik befolyásolják az egész megve társadalmi, gazdasági, kulturális életét. Ennek súlyát érezve, ezzel a felelősségtudattal értékelték az elmúlt négy évet és szabták meg a teendőket. Az alapszerveze taknek és az apparátus partbizottságának, a megyei tanács kommunistáinak jelentős szerepük van abban, hogy megyénk egyike az ország erőteljesen, sokoldalúan fejlődő területeinek. Mezőgazdaságunk — a kedvezőtlen adottságai ellenére — szép eredményeket tudhat magáénak Téli almából, dohányból, napraforgóból, burgonyából a termelési és ellátási szerepünk országos jelentőségű. Eredményesen fejlődik az állattenyésztés, egyre korszerűbbek a műszaki, technikai és a személyi feltételek. A dinamikusan fejlődő ipari termelés értéke több mint 11 milliárd forint. Az ipariján foglalkoztatottak száma felül van a hatvanezren a fejlődés fokozódó mértékben teremt több munkalehetőséget a nők és fiatalok számára. Gyors ütemű a 'akáséoítés javul a kommunális ellátás. emelkedett a lakosság élet- színvonala, mérséklődött az elvándorlás. A tanácsok munkájának korszerűsítésére vonatkozó párt- és kormányhatározatok az említett feladatokat szinte kizárólagosan a tanácsok hatáskörébe utalták. Különösen jelentős a tanácstörvénynek az a rendelkezése, amely kimondja: a tanácsok a terület gazdái. Értékelték és a feladatokban részletesen meghatározták a teendőket, a közigazgatás tökéletesítésével, szocialista jellegének erősítésével kapcsolatban. A X. kongresz- szus után megkülönböztetett figyelmet kapott az állam- igazgatás korszerűsítése. a tanácsok önállósága. A vitában sokoldalúan bebizonyították az államigazgatási, a hatósági tevékenység színvonalának emelése, a szocialista törvényesség érvényesítése, az ügvintézés kulturáltabbá, gyorsabbá tétele, a bürokratikus jelenségek csökkentése alapvetően politikai kérdés. Ezek érvényesülését a párt- bizottságnak a jövőben is állandóan figyelemmel kell kísérnie. nevelő ellenőrző munkájával segíteni a fejlődést. A szakigazgatási szervek eddig is helyesen törekedtek a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek megfelelő érvényesítésére, összhangjára. Egyre aktívabb, kezdeményezőbb munkastílus Van kialakulóban, javult az ügyintézés gyorsasága, színvonala. Mindezek mellett még előfordul a nem . kellően megalapozott. késedelmes., formális ügvintézés. A tanácsi vezetőktől és dolgozóktól egyaránt következetesebb erőfeszítést kíván a hatósági munka színvonalának emelése, az ügyintézés egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése. A feladatok között kiemelték, még színvonalasabbá kell tenni az ideológiai, politikai munkát. E téren különösen az alapszervezeteknél kell előbbre lépni. A pártértekezlet vitájában részt vettek Ekler György, at megyei pártbizottság titkára, Koncz Sándor osztályvezetőhelyettes, dr. Csatári Endre osztályvezető, Keresztély József, a megyei növényvédő állomás igazgatója, dr. Mezősi Pál, a megyei tanács apparátus KISZ-csúcsvezet 5- ségének titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Czine András- né főelőadó, Juhász Lajos megyei tűzoltó parancsnok, Agócs József osztályvezető, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Pataki József osztályvezető-helyettes és dr, Hagymási József osztályvezet ő. A vita után a pártértekezlet résztvevői megválasztották a 35 tagú pártbizottságot és a küldötteket a meg vei pártértekezletre. Küldöttek? dr. Pénzes János, dr. P. Szabó Gyula, dr. Pivarnyik János, Maiyasovszki Margit és dr. Mezősi Pál. Az újjáválasztott pártbizottság az első ülésén a végrehajtó bizottság tagjaivá választotta dr. Pivarnyik Jánost, Agócs Józsefet, dr, Czimbalmos Bélát, Görömbei Józsefet, Kánási Erikát, Keresztély Józsefet és Tóth Lászlónál. A pártbizottság titkárává ismét dr. Pivarnyik Jánost választották. Megyei BM-szervek Erősödőit megyénk közrendi® Február 9-én tartották Nyíregyházán a megyei BM- szervek összevont párttag- gyűlését. amelyen részt vett és felszólalt Alexa László, a megyei pártbizottság titkára is. Korányi Lászlónak, az értekezlet levezető elnökének megnyitója után Dózsa Ferenc, a megyei BM-szervek pártbizottságának titkára fűzött kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A pártbizottság beszámolójában többek között megállapították: a X. pártkongresszus határozatának megvalósítása során jelentős mértékben fejlődött megyénk belügyi szerveinek munkája. Javult a párt-, állami, társadalmi szervekkel és a lakossággal kialakított kapcsolat. Megyénk párt-, állami és társadalmi szervei, a lakosság magáénak vallja, tiszteli és becsüli a rendőrséget. segíti a belügyi munkát. A korábbi évekhez viszonyítva sokkal érzékenyebben kísérik figyelemmel a rendőri munkát, a tett intézkedéseket, a szocialista törvényesség megtartását. Hatékonyabban érvényesült a szocialista törvényesség: megyénk közrendje, közbiztonsága, a lakosság biztonságérzete erősödött. A bűncselekmények megelőzése, felderítése, a nyomozások eredményessége fejlődött. A belügyi szervek, a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődéshez, a megnövekedett követelményekhez igazodva, magasabb szinten töltik be hivatásukat. Következetesebben érvényesítik a párt- határozatok végrehajtását szolgáló törvényeket, jogszabályokat, parancsokat, utasításokat. Lényegesen fejlődött a belügyi dolgozók életszínvonala, jobbak az élet- és munkakörülményeik. Javult a szolgálati rend, a fegyelem. A kommunisták, a személyi állomány tevékenységére, magatartására jellemző az elvi/ politikai szilárdság, a munkásosztály, a dolgozó nép meggyőződéses szolgálata. a párt és a kormány politikájának következetes megvalósítására való törekvés, a hivatásszeretet, a lelkiismeretes munka. Tartalmában és rendszerében tovább erősödött a párt vezető szerepe a belügyi szerveknél is. A párt választott testületéi, a tömegszerveze- íek vezetőségei és a parancsnokok kapcsolata elvi alapokon nyugszik. Fejlődött a szakmai vezetők munkastílusa. Jelentős fejlődés van a pártbizottság, a pártalaoszer- vezetek életében, tevékenységében. A demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés magasabb szinten érvényesül. A pártirányítás színvonala és módszere, a pártalapszervezetek élete és munkájuk hatékonysága folyamatosan fejlődött Erősödött a pártfegyelem, a pártszervezetek egysége, eszmét, politikai szilárdsági!, cselek» vőkészsége. A pártbizottság, a párt» alapszervezetek politikai eszközökkel eredményesen se- gítették a belügyi feladatok végrehajtását. Testületi üléseken folyamatosan és rendszeresen napirendre kerültek a Jjtegfontosabb politikai és szakmai feladatok. A megyei pártbizottság irányító, ellenőrző munkája, elvi irányt mutató határozatai jelentős mértékben segítették a feladatok eredményes végrehajtását, a párt- bizottság önállóságának fejlődését. A beszámolóban érintett kérdésekről széles körű vita bontakozott ki. felszólalók három fő téma köré csoportosították mondaniva’ó- jukat: az MSZMP X. kongresszusa határozatának érvényesülése a belügyi szervek munkájában: az eszmei ideológiai, politikai nevelő» tudatformáló munka heb-ze- te, valamint a pártáiét kérdései. a tömegszervezetek párti ránvítása. A pártértekezlet résztvevői megválasztották a 35 ta-ni pártbizottságot, a bét+agiS végrehaitó bizottságot, a fe- * gyeimi és a különböző munkabizottságokat. valammt a megyei pártértekezlet n-gy küldöttét. A megvei BMsz-rv-v' nárt^i-ottsága tikárának ismét Dózsa Ferencet választották.
