Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

W7S. február 9. »CELET-MAGYAR0RS2AG —VASÁRNAPI MRT.LÉKLET 9 A formalitás veszélyei A társadalmi méretű műnk a s­MÜVELÖDÉS célkitűzése lényegé­ber 2gyid6s felszabadulásunkkal. A munkásosztálynak meg kell hódítania a kultúra erődítéseit — volt a jelszó az or- Szágépítés első éveiben. Az igény ma is ugyanaz. Sőt, a tudás, a műveltség, az em­berek fejében lévő világ változásának az Igénye a korábbinál markánsabban jelentke­zik. Az MSZMP KB közművelődési határoza­ta ezért hangsúlyozza — „Politikai-ideológiai, gazdasági-technikai érdekek egyaránt sürge­tik a munkásművelődés következetes fejlesz­tését. A társadalom, kulturális felemelkedése Szorosan összefügg a munkásosztály művelt­ségi helyz'^vel: a munkásművelődés ügvét ezért alapvétő fontosságúnak kell tekinteni”. A határozat mindenekelőtt 6 szocialista bri­gádok, az aktív művelődési igénvekkel ren­delkező munkásközösségek erőteljes segíté­sét szorgalmazza. Ehhez keressük a célrave­zető módszereket, a jó ötleteket, a közösségi művelődés forrásait. A brigádokban ma már több mint egy- Sh'TTió ember tevékenykedik. Itatásuk túlnő az üzemi környezeten, élesztőjévé, példamu­tató erejévé válnak a közösségi művelődés­nek országosan is. Megkanták a szocialista jelzőt, s ennek vitathatatlan előzményei van­nak. Elfogadták a hármas célkitűzést: szo­cialista módon élni, dolgozni, és tanulni! A brigádok tagjai a munkahelyükön már bizonyítsak. Most a tanulásuk, művelődésük kerül előtérbe. Ezt a célt szolgáliák a kulturális vállalá­sok is. Kérdéses azonban, hogy mennyire ér­tékelik mindezt. A szocialista brigádoknál Végzett vizsgálódások azt bizonyítják. hogy elóg sok a formális, jelentéktelen vállalko­zás. Gyakran kísért a vállalások értékelésé­ben a formalitás, a számszerűség. Az elolva­sandó öt könw. a megtekintendő két vagv három sztnMzi bemutató, vagy még inkább mozi és más tételes fogadalmak. A rövid táv­ra szóló. Összegszerű vállalkozások többnvire felületesek. Magukon viselik a kamoánvjel- leg jegyeit. Bedig a .célkitűzés ennél sokkal többet ígér. Ebben a megfogalmazásban azon­ban sokat veszít értékeiből. M I HAT A TEENDŐ? Elsősorban az, hogv nem szabad engedni a sablonos, for- His vállalásoknak. Tudatos, hosszúlejá­ratú kulturális tervek kellenek. Olyan ter­vek, amelyek reális lehetőségeket kínálnak: igazi műveltséget és tudást. A kultúra befo­gadását nem tekinthetjük kampányjellegű, alkalmi feladatnak. Csakis tartalmas, mé- lyenszántó vállalkozásnak. A jelenlegi gya­korlatban meglévő pontozási rendszert is azért kell elvetni, mert a számók világában, a sablonos értékelésekben éppen a lényeg, a kultúra vész el. Pontozás helyett inkább mi­nősíteni kellene a brigádokat. Néhány nagy üzemben már ezt teszik. A célhoz vezető utak persze sokfélék le­hetnek. Orosházán például a városi művelő­dési központ mellett munkásművelődési ta­nács alakult. Ebben valamennyi gyár és kis­üzem dolgozói, szocialistl brigádjai képvisel­tetik magukat. A tanács tagjai a kultúra leg­jobb propagandistái saját munkahelyükön. Élményeikre támaszkodva mondják el mun­katársaiknak, mit láttak, mit olvastak. Már az első hónapok azt bizonyítják, hogy az ér­deklődés, a figyelem keltésének ez a módsze­ré bevált, jó eszköze a munkásművelődés elő­segítésének. Hasonló jellegű munkáskénvise- léték már több helyütt alakultak az ország­ban. Az eddigi tapasztalatok alapján célsze­rű lenné, ha mindenütt működnének kulturá­lis bizottságok, amelyek elsődleges feladatuk­nak tekintenék a munkásművelődés segíté­sét, irányítását. Ehhez persze arra is szükség van, hogy mindenki megértse: a termelés nem helyet­tesítheti a kulturálódást. Két különböző te­rület ez, amelyek szükségszerűen kiegészítik egymást. A nagyüzemek szocialista brigádiá­inak egy része már a magáénak tekinti ezt a nézetet. A Láng Gépgyár egvik szocialista brigádja így vallott erről: „A munkánkat mindenképpen elvégezzük, — mondták —, a kultúra, a művészet az valami egészen más dolog. Kéressük a velük való találkozást”. az ÜZEMEK ÉS A GYÄRAK gazdasá­** gl, műszaki vezetői a termelést ért­hetően, döntő fontosságúnak tekintik, de mindinkább tekintettel kell lenniük a mű­velődés kérdéseire is. Hiszen éppen ők azok, akik ösztönözhetnek, hatékonyan irányíthat­nák a munkásművelődésért vívott harcot. De ennek elengedhetetlen feltétele, hogy ők maguk is igényeljék, értékeljék és hirdessék a kultúra fontosságát. Tarthatatlan az a né­zet — amely még ma is sokhelyütt uralko­dik az üzemekben —, miszerint a kultúra a népművelők dolga. Ellenkezőleg! A munka­helyi vezetőknek kulcsszerepük van a mun­kásművelődés szervezésében és segítésében. A formalitás veszélyeit sokoldalúan kell kivédeni. A brigádok, kulturális vállalásai­ban. Művelt munkásokat akarunk, de nem rossz eszközökkel. Olvan művelt munkások­ra van szükségünk, akik a szocializmus mai és holnani íeilődésének megfelelő k’Hturális színvonalon élnek és gondolkodnak. Ez ma talán fontosabb minden másnál, hiszen a tu­dás, az érdeklődés, a kultúráiddá«, lényegé­ben a jövőnk megalapozását jelenti. .... . .... Sz. B. „Könyvesbolt” a gyárban 3^1 Üzemekben, vállalatoknál, irodákban és hivatalokban, egyszóval minden nagyobb munkahelyen könyvbizományosok segítik a hivatásos könyvterjesztők munkáját. Névte­len, ritkán emlegetett közvetítői ők az írott Szónak, pedig a legtöbben egyszemélyben elő­hírnökei és utóvédéi is a könyvterjesztésnek. Állandóan tájékozódnak és tájékoztatják környezetüket a frissen megjelenő könyvek­ről. s mire egy új mű a boltokba kerül, már azt is tudják, hány példány találhat majd gazdára a munkahelyen. Egy szekrény Általában harminc üzemi könyvbizomá- hyos segíti a nyíregyházi könyvesbolt mun­káját. A gyakorlottabbak közül a dohány­gyárban dolgozó Padányi Bélánét kerestük fel; mutassa meg a gyári „könyvesboltot”, be­széljen munkájáról, tapasztalatairól. Munkahelyét, az irattárat annak ellenére nem nehéz megtalálni, hogy kacskaringós út vezet odáig, az alkalmi „kalauzok” névsze- rint ismerik a vállalat könyvbizományosát. Az irattárban nagy a forgalom, elég szűkén vannak a kis szobákban, a könyveknek azon­ban nehéz lenne ideálisabb helyet elképzelni. Mindössze egy nagy szekrény a „bolt”, benne katonás rendben csoportosítva a könyvek a több mint tizenkét éve kialakult módszer és a vállalat dolgozóinak jól ismert érdeklődési köre szerint: szépirodalom — ifjúsági és gyer- rnokkönyvek — szakirodalom, ismeretterjesz­tő művek és útleírások — lexikonok — soro­zatok. — Szeretem a rendet, így az én munkám könnyebb — kezdi a könyvek és önmaga be­mutatását Padányi Béláné — s azok is job­ban eligazodnak, akik a polcokon szeretnek válogatni. Bár kevés az ilyen vásárló, inkább rámbfzzák. ajánljak valamit az újonnan meg­jelentek közül. — Az emberismeret legalább ilyen fontos — folytatja —. Addig nem is lehet eredmé­nyes ez a m oka, míg rá nem jövünk, kit mi érdekel. Ugv érzem, hogv ezt az egyéni ér­deklődéshez vezető utat 1952 óta — amióta bizományos vagyok — megtaláltam, kialakul* egv állandó vásárlói kör. főleg lexikonokra sorozatokra, műszaki irodalomra. Akik «lkai­ra vásároi->"V azoVr*ái van szükség er­re a bizonyos emberismeretre. Készletre is Majd arról beszél, hogv a könwblzorr. nyosnak nem árt, ha még egy 'gén fontos tu­lajdonsággal rendelkezik, mivel pénzzel dol­gozik, s a leggyakrabban részletre adja a könyveket. Bíznia kell minden emberben, annak ellenére, hogy ahány vásárló, annyi­féle. Az egyik magától hozza a tartozást a fizetés után, a másiknak utána kell menni. Szerencsére komolyabb pénzügyi probléma még nem fordult élő, pedig a forgalom elég nagy, a legutóbbi, 1972-es „nullázás” óta már újra hatvanötezer forint körül tart. Bizalmasan azt is megvallja, hógy nem­igen felel meg a könyvbizományosi ideálnak, nagyon kevés ideje marad olvasásra. Munka után éppen elég teendő akad még az iskolás nagyfiú és az óvodás kislány másnapi ruhá­inak előkészítésével, vagy éppen a házi fel­adat ellenőrzésével, a házi munkával. S mi­vel a rendet otthon is ugyanúgy szereti, mint a gyárban, ennek a munkának soha nincs vége. Este a napilapokra marad idő, vagy egy kis kézimunkázásra, ez kapcsolja ki r legjobban. Padányi Béláné, vagy korábba" ismert nevén Szabó Margit tizenhárom évi" kézilabdázott versenyszerűen, így a szépiro dalom helyett ma is szívesebben forgatja r sporttémájú könyveket, a lapokban is ez r rovat a kedvence. — A „könyvesbolt” készlete így arra a sorsra jut, hogy éppen csak átnézem, miről szól, a rendszeres olvasásra pedig nem jutott időm. Most, hogy nőnek a gyerekek, mind többet kérdeznek, érzem, hogy mindig van mit pótolni. Változó körülmények Végül arról beszél, hogy a könyvterjesz­tés duplán is nyertes, amióta a Szarvas utcai könyvesbolthoz tartoznak a bizományosok, így a Kossuth téri boltban több idő jut a vá­sárlók szakszerű kiszolgálására, az új köny­vesboltban pedig hathatósabban segíthetik a bizományosok munkáját. A több mint ti’ évv$l ezelőtti körülményeket pedig össze se®f tudja hasonlítani a maiakkal Fizikai munkának is nehéz volt annak Idején a húsz­kilós csomagokat kézben cipelni a villamos­hoz, buszhoz, majd át a repülőhidon. Akik most kezdik az üzemi könyvterjesztést errő1 már mit sem tudnak, ma már**- természete" hogy a bolt kocsival szállíttatja ki a köny­veket. Padányi Béláné egy a harminc könyv bizományos közül, akik a bolt tavalyi forgal mában „főszerepet” kaptak. Az elmúlt évben mintegy egymillió-kétszázezres forgalmat bo nyolítottak le együtt, ennyi könyv talált gaz dára a különböző munkahelyeken. (baraksó) Csengér nagyközségben első alkalommal rendezték szabolcsi képzőművé­szek alkotásaiból kiállítást. Az ünnepélyes megnyitásra pénteken kérült sor » művelődési házban, ahol a hat művész 24 alkotását Huszár István festőművész mutatta be a közönségnek. A közös anyagot a Csengeti kiállítás után Mátészal­kán, majd a nyíregyházi járás községeiben mutatják bé. Elek Emil Tekintet a világ felé Az Európa Könyvkiadó tizenöt esztendő­vel ezelőtt indította el Modern Könyvtár cí­mű sorozatát. A közelmúltban jelent meg a 250. kötet. Ebből az alkalomból kerestem fel Lator Lászlót, az Európa Könyvkiadó főszer­kesztőjét. — Milyen elhatározásból született meg a sorozat? — 1958. második felében adtuk ki az első kötetet, jogos és egyre növekvő igényeknek téve eleget Mind többen érdeklődtek az élő világirodalom legújabb alkotásai iránt. Felfe­lező, kísérletező céllal jelentettük meg a re­gényeket, elbeszéléseket, színműveket. A vi- lágircfdalom jeles írói mellett, fiatal, még is­meretlen nevű írók alkotásait is. A megje­lent könyvek nemcsak a közönségnek, de a kiadónak is egyfajta tájékoztatást jelentenek Ha egy írás. amely a Modem Könyvtár so­rozatban jeienik meg. sikert arat az olvasók körében, idővel esetleg újabb, más formátumú kiadásban is napvilágot lát. —- A sorozatban az utóbbi években már nemcsak regények és elbeszélé­sek, de esszék, interjúk és más iro­dalmi műfajok alkotásai is megjelen­tek. Milyen igény tette ezt szükséges­sé? — Az olvasóközönség tájékoztatásának teljességéhez szükséges a műfaji változatos­ság. Az első kötet Félicien Marceau Antoi­nette kisasszony gyémántjai című kisregé­nye volt. Hamarosan azonban olyan művek következtek, amelyek külföldön már komoly sikert arattak. Megjelent John Osbome Dü­höngő ifjúság című drámája, Dürrematt vi­lághírű alkotása. Az öreg hölgy látogatása. Sartre izgalmas regénye az Egy vezér gyer­mekkora. azután a Szavak, majd Az ördög és a jóisten című színdarabja. A Modem Könyvtár feladatának tekinti egv-egy zártabb nvelvterület irodalmának illetve egv-egv író Iának a bemutatását is. Ezt igazolják a janán Fukazeva Hí esi ró regénve. a svéd Ingmar Bergman trilógiája, a belga David Scheinen és a finn Peltonen reeénvei Az elmúlt évek­ben még több oéldát találunk erre a törek­vésre- kis néoek novellairodalmát bemutató antológiát- ielentek meg" a litván a «rlován, az észt, a finn és a moldován elbeszélők mun­káiból adott izek tőt egy-egy kötet. Az érdé­\ kesebb Irodalmi irányzatok, jelenségek Is he­lyet kaptak a sorozatban. Ilyen volt például az Üvöltés című kötet, amely a beatnemze- dék költőit, íróit mutatta be, valamint az amerikai Tom Wolfe furcsa című tudósítása, a Kandi rozott mandarin-zselészínű áram vonal. — Milyen módon tudják követni a világ különböző tájain megjelenő új könyvekét? — A kiadóvállalat munkatársai különbö­ző csoportokra oszlanak. Mindenki am ,a területén olvassa az új könyveket, tájékozta­tókat. Rendszeresen megkapjuk a külföldi könyvkiadók előzetes jelentéseit a megjelenő könyvekről, s amelyeket alkalmasnak ítélünk, azokat léiordíttatjük és megjelentetjük. Sze­retném megemlíteni, hogy a Modern Könyv­tár a „legmozgékonyabb” sorozat. Egy-egy könyv nyomdai átfutásának ideje általában tíz hónap, de ha jelzést kapunk egy érdekhs új könyvről, annak megjelenéséhez mindössze három hónap szükséges. —- Hogyan tájékozódnak az olvasókör zönség véleményéről, kívánságairól? — A sorozat aránylag kis példányszám­ban jelenik meg 3000—25 000 darab között Az eladott példányok egyfajta információt jelentenek a közönség igényéről. Ezen kívül különböző kőnyvankétokon is megismerjük olvasóink véleményét kiadványainkról. És vannak úgynevezett „piackutatóink”, akik egy szűkebb területen vizsgálják a könyvek Iránti érdeklődést. — Milyen könyvek megjelenését vár­hatjuk a közeljövőben? — Rövidesen megjelenik Hans Magnus Snzensberger A havannai kihallgatás című iokumentumdrámája, egy mai bolgár elbe­szélőket bemutató kötet. Méeegyszer a delfi­nekről címmmel és a szobiét irodalom sajá­tos műfajából — az ocserkből is készül egy antológia A város a hegyekbe m«»v cimmai \ Modem Könyvtár-sorozat továbbra is foly­tatja világirodalmi felfedező munkáját. Állan­dóan figyelemmel kíséri az új jelenséget, az új írók felbukkanását, hírt ad róluk, s folya­matosan bemutatja őket L. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents