Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

<*». Fefcrulr ft KW.OT-WAGrARÖRSZÄfS 9 — )' —■ Vélemények az irány elvekről Megoldani a felvetett problémákat »ezen A FÖKUMON az illetékesek mi vagyunk” — mondta többek között felszóla­lásában Maczkó Gábor küldött a Tiszavasvá- ri Alkaloida Vegyészeti Gyár pártértekezle­tén. Ez nemcsak egyszerű megállapítás volt, hanem válasz is olyan helyi jellegű felveté­sekre, amelyekben az „illetékes” megnevezet­temül hangzott el. Az irányelvek vitája során sokan foglal­koztak az üzemi demokrácia szélesítésével. Áz 1972. novemberi központi bizottsági ha­tározat óta ebben az üzemben is jelentős elő­relépés történt. Pártértekezleten úgy foglal­tak állást, hogy a teendők ismertek, a szavak helyett most már a tetteken a sor. Az üzemi demokrácia érvényesülése, gyümölcsöző meg­valósulása azonban nemcsak a felsőbb gazdá­sági vezetőkön, a pártbizottságon, hanem a műhelycsarnokokban lévő közvetlen vezető­kön és minden párttagon is múlik. Af takarékosságra sem kell várni kong­resszusi döntést. A felszólalásokban elmond­ták, hogy ebben a kérdésben minden dolgozó legyen „illetékes”. Ne csak a rendész, vagy energetikus vegye észre, hogy valahol órákig folyik haszontalanul a víz. „Nem olyan nagy Kár az, kibírja a gyár”, — mentek el ilyen megjegyzéssel még egyes brigádvezetők vagy művezetők is a hasonló esetek mellett. Ter­mészetesen szándékos kártevésről szinte be­szélni sem lehet, de a felelőtlenség, a közöm­bösség igen sok kárt okozhat a társadalmi tulajdonban — hangsúlyozta a pártértekezle­ten Bandula István küldött. Többször is szóba került a vitában, hogy az Alkaloida idei terve meghaladja az egy­tnjlliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy minden munkanapon több mint hárommillió forint készterméket kell előállítani. Ezért az egész üzem működését befolyásoló részlegekre, mint az energiaosztály, vagy a tmk az eddi­ginél is nagyobb gondot kell fordítani. Egy- egy órás energia- vagy vízellátási zavar száz­ezreket érő kieséseket jelenthet. ELHANGZOTT A FELSZÓLALÁSOK­BAN : szép számmal vannak az üzemben, akik az elmúlt években marxista—leninista ece­temet végeztek, de politikai képzettségüket nem mindnyájan kamatoztatják megfelelően. Határozatot hoztak, a pártértekezlet után megvizsgálják ezt a kérdést, és a pártokta­tásban, a tömegpolitikai munkába jobban be­vonják majd őket. Szóvá tették a gyár dolgozói közül, hogy a községi pártbizottsággal, a gyári pártbizott­ság tartson szorosabb kapcsolatot, hiszen a gyár dolgozóinak mintegy 80 százaléka Tisza- vasváriban lakik. A nagyközség jobb keres­kedelmi, kommunális ellátása mind a két pártbizottságnak szinte azonos érdeke. Hatá­rozatot hozták arra, hogy ilyen közös ügyek­ben az eddiginél jobb kapcsolatot teremtenek a két pártszerv között. A közelmúltban a község kereskedelmi és szolgáltatási ellátá­sának javítására a két pártbizottság és a köz­ség vezetői már együttes tanácskozást foly­tattak az illetékes megyei vezetőkkel. Szabó Mihály, a pártbizottság újraválasz­tott titkára összefoglalójában többek között ezeket a kérdéseket emelte ki; amelyekben tenni, cselekedni kell már a kongresszus előtt. Cs. B. A közszolgálat kulturáltsága NAGY FIGYELMET KELL FORDÍTANI » törvények pontos végrehajtásárá, jogrend­szerünk stabilitására. Egyszerűsíteni kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturált­ságát. Az államigazgatási munka helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézkessége hátrányosan befolyásolja az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatát. A párt-, ál­lami, gazdasági intézmények szálljanak hatá­rozottabban szembe az ilyen jelenségekkel — olvashatjuk a párt kongresszusi irányelvei­ben. A tanácsokon a műszaki osztályok dol­gozói mindenütt nagyon, .sok., ügyirattal; . ,dol.-~ gozngk: az építési. . engedélyek önmagukban., tekintélyes mennyiségét' tesznek ki,' de a- vá- ro$-,. községrendezés legtöbb tennivalója is hosszadalmas ügyiratsort igényel. Milyenek a tapasztalatok a megyeszékhelyen, hogyan le­het feloldani az ügyintézés helyenként ta­pasztalható nehézkességét? — kérdeztük Laj­tos Györgytől, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetőjétől.- A más területen dolgozó embernek az építésigazgatási munka maga a hinárrenge- teg — mondja saját munkaterületéről az osz­tályvezető. — Igaz, gyakran az itt dolgozók is bonyolultnak látják, 1300 élő, azaz hatályos jogszabállyal körülbástyázott munka ez, s a szám maga is azt jelzi: nincs egyszerű dolga az építés-igazgatási munkát végzőknek. A X. pártkongresszus után mi is sokat beszél­gettünk ezekről, vajon törvényszerű-e, hogy minket gyakran kapcsolnak össze a bürokrá­ciával. Az élet minket is kényszerít a munka sallangjainak lefaragására, az ésszerűbb munkavégzésre. Nyíregyházán a közelmúlt években sokminden történt: átfogó tervek készültek, amelyek az építés-igazgatási mun­kának is az alapját jelentik. Ezek közé tar-, tozik a város vízrendezési, út- és közlekedés­fejlesztési, valamint környékterve. A részle­tes rendezési tervek módosítása, a gyakorla­ti élethez igazítása is sokat számított. Ezek nélkül jól, hatékonyan nem lehet dolgozni egyetlen városban sem. — Érdemes egy pillántást. vetni a sta­tisztikákra: Nyíregyháza „fogyasztja” az épí­tésigazgatási határozatokat. Tavaly tizenhá­rom és fél ezer ügyirat érkezett a műszaki osztályra, ez tíz százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbináL / — NAGYON SOK GONDOT OKOZ az ügyiratkezelés sok kategorikus szabálya. A két-három soros egyszerű tényközlés is öt­hat ember. kezén megy keresztül mire kiad­ják, ,<Je. ugyanennyi volt a ■ kérelem ■ beadása­kor is. Az érdemi munka ezen kívül történik' — gyakorta érthetők az állampolgárok -csípős, megjegyzései is. Tudjuk, sok időt lehetne megtakarítani, és azt. okosan felhasználni. A lakossággal való találkozásokat is új alapok­ra kellene helyezni. Világos, hogy sok eset­ben a szabályok nem ismerete miatt járják többször a tanácsot, az építés-igazgatási ügy­ben ide fordulók. Egy , kompletten, minden- szükséges kellékkel jól felszerelt ügyirat el­intézése lényegében nem sok időt vesz igény­be. De ilyennel elég .ritkán találkozunk. Ezért is gondoltunk arra, hogy- egy kiadványban körülbelül 200 kérdés alapján összefoglaljuk az építésigazgatás valamennyi bonyolultabb kérdését, és ezt eljuttatjuk a tanácstagokhoz is, így a lakóhely közelében bárki választ kaphat a szakmai kérdésekre. — EZEN KlVÜL IS van egy sor kisebb- nagyobb jelentőségű elképzelésünk, hiszen az államigazgatási munka korszerűsítése csák- nem négy esztendeje rendszeresen napiren­den szerepel, s a mi érdekünk is, hogy egy­szerűbben, könnyebben intézhessük a hoz­zánk forduló állampolgárok ügyeit — termé­szetesen a törvények pontos végrehajtását szem előtt tartva. M. S Hétfő, kedd9 szerda ••• A hegesztő hét napja A gáz és füst nehezíti a lég­zést, a szellőzőberendezés ke­reke szaporábban is foroghat­na Az itt dolgozók már meg­szokták a légkört és nem­csak megszokták, meg is sze­rették Még csak nem is kör hintenek. A hegesztőpiszto­lyok villám erősségű fényé­vel is szembe néznek egy-egy pillanatra. A vasak kongása, csörömpölése nem sérti fülü­ket, ez a zaj nekik már szin­te zeneként hat. Közepes mű­hely ez, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet mű­helye. A betonplacc közepén egy 27 éves, középmagas fia­talember egy készülő radiátor fölé hajol: dolgozik Hegesz­tőpisztolya alatt a vas alkat­részek egybeolvadnak — el­választhatatlanul. Belemerült a munkájába, így rá kell ütni a vállára, hogy észre vegyen bennünket. Leveszi sötét szemüvegét, bőrkesztyűjét és bemutatkozik« — Greszka Mihály vagyok Ott lesz az egész műhely A bemutatkozáshoz tarto­zik még, hogy tíz éve dolgo­zik ebben az üzemben, fele­sége a szomszédos gumigyár munkása, csak most éppen szülési szabadságon van a harmadik fiúval. Grekszáék legidősebb fia két és fél éves, a második 15 hónapos, a har­madik kéthónapos. Egy köze­pes nagyságú kertes házban laknak a-Sólyon utcán. Egy szoba és'egy konyha az övék, A 'gyerekek riém’ soká. jsinöyik ezt á -sióbácskat, de addig építenek nagyobbat, tágasab- bat, családhoz méltóbbat. Á telket már meg is igényelték a közeli Ságvári-telepen. „Az építkezés viszonylag könnyű lesz, mert segítik a fiútestvé­rek, meg a sógorok. Ott lesz az egész műhely, amely már elnyerte a szocialista üzem­rész címet. Greksza nagyapá­nak hét fiúunokája van. A nagyobbak szintén segítik a fészekrakást, ha helyére visz­nek egy téglát, vagy egy cse­repet De míg az utolsó' cse­rép is a tetőre kerül, addig a parányi szobában nagy lesz a forgalom. A műhely is zsú­folt, a fiatal hegesztő prog­ramja úgyszintén. Hogyan alakult az elmúlt heti prog­ramja? Minek örült és miért bosszankodott? Hétfő. Kora reggel beindí­totta Trabant gépkocsiját, ér­kezett blokkolt, dolgozott. Az egyik cigarettaszünetben bri­gádgyűlést hívták össze, ahol az idei órabéremelésről volt szó. Megbeszélték, hogy ki mi­re képes, kitől mi várható. Neki I Ft órabéremelést java­soltak munkatársai, s ezzel a* művezető is egyetértett. Ezek után jobb lett a hangulata, ke­ze alatt ' a vasak gyorsabban illeszkedtek. Műszak után jó kedvvel ment a gazdaságpoli­tikai oktatásra, a párttitkár szobájába. Itt a vállalati nye­reség felosztásáról, az álló- és a forgóeszközök lényegéről hallgattak előadást a munká­sok. Aztán hazament és fele­sége is beszállt a Trabantba. Hétfő délután volt, „Cent- rum”-hétfő délutánja. Elmen­tek vásárolni, de néni talál­tak leszállított áron olyan árukat, amire szükségük len­ne. Gyerekholmikat vásárol­tak — teljes áron. Este nem volt tv-műsor. Olvasót^? De hisz’ három fia és egv szobá­ja van! Még ha fordítva len­ne. Este tv Kedd. Olyan volt, mint a többi munkáshétköznap. Csengtek a vasak, sziszegett, izzott a pisztoly, a műszak vé­gén katonás sorrendben áll­tak a már kész radiátorok. Öröm volt rájuk nézni. A munka, a termelés öröme volt ez. Munka után rokonlátoga­tás következett. A húgához mentek akinek pici babája vah. Este a felesége fürösz- tötte a gyerekeket. Asszisz­tált neki. Fél 8-kor bekap­csolta a tv-t és megnézte, hogy aznap mi történt a nagyvilágban. Szerda. Jó hangulatban kezdték a munkát, s egyszer csak a művezető összehívta őket: tájékoztgtóf..tártottl, Át' idei gazdasági tervekről*.-iáit. szó, meg árról, " hogy tavasz- szal nem fizetnek nyereséget. Ha fizetnek is, csak keveset Az indoklás az, hogy év köz­ben nagy volt a bérszínvonal­növekedés. Az ő bérének szín­vonala tavaly nem növekedett, így „zokon esett” a bejelen­tés. A következő percekben a vasak nehezebben meleged­tek a keze alatt. Délután a fiai között ismét megjött a kedve. Játszott, birkózott ve­lük, Felesége nyugodtan, megértőén fogadta a hírt: nem lesz nyereség, a tervezett 3000 forint elmarad. A meg­értő^ a bíztató szavak után kiment a Guszevben lévő bú­torraktárba, hogy gyermek- heverőt vegyen. Nem kapott Ezt követően csak úgy ma­gában próbálta egybevetni a népesedéspolitikai határozatot a bútorgyártással. Az eladó még bíztatta: „Nézzen be hol­nap délelőtt”. Heverő a Trabanton Csütörtök. Délelőtt főnö­keitől kilépőt kért és kapott. A bútorraktárban derűssé vált amikor meglátta a gyar- mekheverőt. Megvette, s a Trabanttal hazavibte. Vissza­ment és „rávert” a munkára, vagyis pótolta a vásárlással eltöltött időt. Délután gond­terhelten túrt a szőke, hullá­mos hajába: „Hova is te­gyük a heverőt?” .Néhány holmi kikerült a konyhába, aztán térfogatszámítás, meg területszámítás következett, persze alapfokon. A heverő helyet kapott, beilleszkedett a szoba képébe. A nagy fiú este nézte a tv meseműsorát, s kérdezgette: „Apu, ez mi? Az mi ?” Türelmesen válaszolt neki. Péntek. Dolgozott. Nert* hallgatta a lottószámokat, jö­vőjét nem a szerencsére ala­pozza. Dolgozott. Utána meg­kereste sógorát, és a másnapi disznóölésről beszélgettek. Aztán bevásárolták, ami eh­hez a nagy munkához kell. A boltokban mindent megkap­tak. Szombat, ötkor csörgött az óra, aztán indította a kocsit Nem indult. Pedig új, iatíuáp 10-én vette. Aztán mégis el­indult a családjával az apjá; hoz. An tál-.bokorba, a. disz­nóölés színhélyége,. , A kocsi mé'riet,. m|n' '.ismét. l%áli^,, Micsoda bpiázúságJ, Aztán á' sorompót- vMecúhí'’útiát állta! Mikor lesz már felüljáró? A disznótor rendben lezajlott így telt el a teremtés hat nanja. 1 • Vasárnap. Későn ébredt S család. Még később a kocsijá- . val behozta a tanyáról a két feldolgozott disznót. Egyet a . sógornak, egvet a saját csa­ládjának. Délután kóstolót vittek az anyósának, ékkor már esett a hó, síkos volt az út ■ Az árokban láttak egy Sko­dát. Tetszett, hogy a katonák szorgosan segítették a kieme­lést. Nem tetszett, hogy kés- tek a hókotrók és a sózógé­pek. Visszafelé azonban máf sózták az utat, nyugodtabbaa ült a volánnál. A tv-ben néz- ; te a korcsolyázók gálaestjét . Drukkolt a magyaroknak. Este már a másnapi munkára gondolt: ismét radiátorokat­kell gyártania. Ezek adják • szoba melegét. Nábrádl Lato* V Párt munkásportré A szívlapátos S okszor még most is megtörténik, hogy a fogdmeg emberek, a nehéztenyerű, szénporos arcú vasutasok a pártirodán a szívlapátosbó! lett pártmunkást keresik. Ha látják, hogy Móré Imre nincs benn, mondanak ugyan valamit, de nem tárulkozik ki az ő szívük, csak előtte Ez amolyan belső parancs, hiába, ezen már nem lehet változtatni. *A több éves egvüttlét. a sok-sok éjszaká­zás. a huszönnégyórázások. vagon ki-beoak-lások együtt edzették őket. És ezt nem tudiák elMeiteni. Választattak titkárokat Z^vi-mvban a MAV-nártbi- zotts'teon az elmúlt negyed­században legalább egy tu­catovit. de ő. Móré 'hire. a szív-laoétos ember maradt a „másodtitkár”. Pályába egye­nes volt. félteié íveié s a cs^tedsoretó’ vezetett Herceg Odeschcalchinál volt szolga­ember. • „Amolyan félkom- menciós. Az apám kapott egy esztendőre 16 mázsa ter­ményt, én a felét, apám 24 pengő ángáriát, én 12-tőt, apámnak 4 nap vásár járt, nekem kettő. (A cselédek ezt kapták • szabadság helyett.) Ezt Is arra, hogy be tudjon vásárolni, ami számára a legszükségesebb, egy-egv pár bakancsot, csalánnadrágot. Soha nem felejtem el, ami­kor apám haza hoztji, egy reggel felvettem munkába. Egyik lánv hányta fel a sze­kérre a kévéket, ott álltam fenn és fogadtam, - forgattam, de délutánra már kinn volt a térdem, a nadrágból.. Sze­gény gnvám sírt. mert mi tizenegyen voltunk testvé­rek. s nem iutott másikra.” Egv szobányi „lvukban” laktek-éltek tizenhármán, egv közös égre nviló oitva- rop főztök a szegényes ételt a cc»iéd“k ..Emlékszem, pró­bálta anyám megvarrni a nadrágot, de az az anyag még a fótot sem állta ki... Most eszembe jut sokszor, mi mindent kapnak a sok- gyermekesek, az édesanyák, gondoskodik róluk államunk. Bizony az én anyám nem kapott annak idején sem­mit.” Imre volt a legidősebb gyermek. De felnőttként dol­gozott félkommencióért. Em­lékszik az éhséges nauokra, a nyarakra. Aratás előtt már nem mértek az úri bir­tokon életet a cselédember­nek. Élő tanú ma is Furda Fe­renc Tornyospálcán, hogyan is kezdődött itt az új élet. Ö volt az MKP első tit­kára, s egyben a DÉFOSZ titkára is. Ott segített mel­lette a fiatal Móré Imre is „Összekötöztünk két szál do­hányzsineget. Ez volt a mérce, így mértük a földet. Ott kaptam én is.” Erre a földdarabra építette fel saját otthonát Móré Imre 1947- ben. A tégla, a faanyag az elbontott hercegi ököristál­lóból került ki. Itt laktak 1959-lg. És talán még ma is ott élneüakna, ha a párt be nem hozatja Záhonyba, ahol megbízatást kapott. De hosszú, nehéz út vezetett el Idáig. Valójában a mozga­lomban való részvétele a földosztással kezdődött, s 1946-ban már apróbb meg­bízatásokat kap. Nem szé- gyellte a munkát. Volt krump­lipakoló munkás a pálcái ál­lomáson, járt a Ricsikára fát vágni, s amikor erősödött, talpraállt Záhony az ország keleti kapuja, bejött ide át­rakó munkásnak. ő annak az első három­százas „szívlapátos brigád­nak” a tagja, akik az első vagonokat rakták, ö meg­ismerte, mi a nehéz fizikai munka. „Raktam kokszot, szenet, vasércet huszonnégy órán keresztül. Akkoriban még úgy volt, hogy reggel kezdtünk és másnap reggel fejeztük be a munkát. Em­lékszem olyan szolgálatra, amikor egy ember 600 má­zsát mozgatott meg.” Három esztendeig ette e nehéz kenyeret. Felfigyeltek Móré Imrére. Biztatták, tanuljon. „Elsőnek Gödény Vince. aki nyolc osztályos ember volt, s ki­küldték a Szovjetunióba ta­nulni, s mérnök lett. Ennék a híre terjedt el közöttünk, s ekkor láttuk, hogy a párt felkarolja a munkásokat, se­gíti tanulásukat” És ez ér­lelte meg a szívlapátos Mó­ré Imrében, a rakodó mun­kásban az elhatározást. Je­lentkezett. Akadtak, akik megmosolyogták, mit akar itt ez a szegény ördög? Má­sok biztatták, akadtak, akik legyintettek, ö maga is szé­gyenkezett kissé, de kitar­tott. Huszonnégyórázott, utána álmosan ottmaradt Záhonyban, tanult, délután vonattal haza. „Sokszor még a vacsora is ottmaradt az asztalop. Beborultam az ágy­ba a fáradtságtól. Nehéz volt, nagyon nehéz, de mindig kaptam biztatást, főleg a szívlapátosok drukkoltak értem. És micsoda nagy bol­dogság volt, amikor elmond­tam: kezet fogott velem egy főtiszt.” És Móré Imre sikeres vizs­gát tett. Elvégezte a vonat­kísérői forgalmi tanfolya­mot. Letette a szívlapátot. Bántotta is, örült is. Nehéz volt megválni az összeszo­kott brigádtól. Vonatkísérő lett. És munka mellett el- végeztte a nyolc áltálánost. Utána Kisvárdán a Besse­nyeiben érettségizett. Fel­néztek rá az övéi. Elvitték a MÁV-tisztképzőre. Ezt is munka mellett végezte el. Következett az egyéves párt­iskola, majd a marxizmus-^ leninizmus mindhárom tan» tárgyából szakosító és ál? lám vizsga. Volt a nehéz Időkbe® DISZ-titkár, később KISZ» bizottsági titkár Záhonyba!^ s immár negyedszázada a pártapparátus szerény műn» kása. Most az egykori szívlapá* tos ember a MÁV főtanácso­si rangját viseli, s a kommunisták megbízásából a pártbizottság és az üzemi párt vb.-tagja. Csaknem ki4 lencszáz párttag dolgozik 3 záhonyi körzetben. Ali^ akad közöttük, aki személye^ sen ne ismerné és tisztein^ Móré Imrét. Hatezernél több ember dől» gazik* Záhony körzetében a MÁV-nál. Móré Imre nem felejtette el, hogy a ' nehéz- sorsúak közül indult el. Ott él, dolgozik közöttük, velük együtt. Különösen most sok a munkája. Havonta négy­öt különböző fórumon, ta­nácskozáson vesz részt, „Jobban tudok mozogni 3 körzetben, mert nekem kor csim van.” Negyedszázada „második? emberként. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents