Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

2 Icelet-magyarorszAö ¥975. MyrtiSr It HÉTFŐ: Gromiko szovjet külügyminiszter kairói tár­gyalásai — A fejlődő országok megbízottai a nyersanyagproblémákról tanácskoznak Da­karban — Az Interparlamentáris Unió belg­rádi ülésszaka — Schmidt kancellár Párizs­ban. KEDD: A KGST és a Közős Piac képviselőinek moszkvai megbeszélései — Heath-t leszavaz­zák a brit konzervatívok vezérválasztó érte­kezletén. SZERDA: Az Arab Liga védelmi tanácsa teljes támo­gatásáról biztosítja Libanont — Reakciós za­vargások, rendkívüli állapot elrendelése Pe­ruban — A fegyveres erők mozgalmának konferenciája Portugáliában. CSÜTÖRTÖK: Bejelentés a Genfben megtartandó szovjet—amerikai külügyminiszteri találko­zóról — Olszowski lengyel l$"lügyminiszter hazánkba érkezik — Az EBK koordinációs bizottságának ülése — Genscher bécsi láto­gatása. PÉNTEK: Növekyő feszültség Cinms körül, Klerj- desz—Denktas-eszmecsere Nicosiában — Vi­ta Washingtonban a Törökországnak nyúj­tott katonai segítség leállítása nyomán. — Jackson szenátor bejelenti elnökjelöltségi szándékát. SZOMBAT: Waldheim, az ENSZ főtitkára az NDK fővárosában — Harcok a kamh«dz«al főváros körül — Befejeződlek Budapesten a lengyel külügyminiszter tárgyalásai. „Gyakran van szükség ar­ra. hogy széles körű Véle- ' ménycserét folytassunk és összeigazítsuk a politikai' óránkat” — így nyilatkozott négynapos közel-keleti útjá­ról hazatérőben Gromiko szovjet külügyminiszter. En­nek az óraigazításnak jegyé­ben zajlott damaszkuszi és kairói látogatása s a kibon­takozás lehetőségeinek mér­legelése lesz nyilván a téma a Genfben nemsokára esedé­kes szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozón is. Az Egyesült Államok diplo­máciájának vezetője a Kö­zel-Keletről érkezik majd a svájci városba, miután fel­keresi Izraelt és az érdekelt arab államokat. A szovjet álláspont szerint ezek az említett nolitikai órák azt mutatják, hogy el­érkezett a genfi békeértekez­let újrakezdésének ideje! A konferencia 1973 decemberé­ben csupán három napig ülésezett a nemzetek palotá­jának új épületszárnyában s munkája, kerek négyszáz napja szünetel, pedig ez a fórum lenne a legalkalma­sabb a bonyolult válság ren­dezésére. Elvben Washington és Tel Aviv sem tagadhatja a genii tárgyalások szükségességét, a gyakorlatban azonban sze­retnének megmaradni az amerikai közvetítés, a szaka­szos rendezés diplomáciája az úgynevezett „kis lépések” mellett. Az arab frontok szétszabdalása, a más-más menetrend Kairóval, Da- maszkusszal. az ammani id- varral illetve a palesztin m izgalommal szemben . lehe­tőséget nyújtana a taktiká­zásra. a manőverezésre. A találó hasonlatra visszatérve: az óramutatót rpár az/ Egye­sül* Államok és Izrael sem tudja megállítani, de szeret­nék. ha az arab országok politikai órái külön tál ekén pen tárnának s nem 'enné nev összeegveztetve a szocia lista v'teggal. A Gromiko-látogatás ered ménvekípnen a szovjet—szí ria' közös közlemény világé san St- foga1 mázott: legkésőbb márciv eleiéig fel k-11 úiítani a gén fi munkát amelvb° szüksé ges lenne ? PFSZ bevonása Is. A damaszkuszi Gromiko —Arafat találkozó nvilván­valóvá teszi, hogy a palesz­tin mozgalom többsége egyet­ért a genfi részvétellel. .Ha­ladéktalan feladatként jelöl­te meg a genfi konferencia összehívását Kairó is, de pontos határidő hiánya né­miképpen általánossá teszi ezt az állásfoglalást. Egyip­tomban valószínűleg azt vár­ják, mit hoz majd Kissinger diplomatatáskájában, ami­kor Kairóba látogat, hajlan­dó-e Izrael számottevő visz- szavonulásra: a Sinai-félszi­get stratégiai fontosságú há­góinak és az Abu Rudeisz-i olajmezőknek kiürítésére. Nem messze a közel-keleti térségtől, a Földközi-tenger keleti medencéjében, Cipru­son és ciprusért ismét kiújult a feszültség. A törö­kök ezer katonát visszavon­tak ugyan a szigetről, de így is a megengedett létszám ötvenszerese állomásozik ott. Ankara olyan földrajzi ala­pon megszervezett föderáci­ót kíván, amely a lakosság áttelepítésével két összefüg­gő területre osztja az orszá­got, s a teljes kettészakítás alapjául szolgálhatna. Kleri- desz és Denktag tárgyalásai — jóllehet a héten folytatód­tak — érdemi eredményre eddig nem vezefhettek. A ciprusi hullámok Washing­tonban is érzékelhetők: a kongresszus ragaszkodik az Ankarának nvúitott katonai segít'ég felfüggesztéséhez Ford elnök viszont a folyta­tását szorgalmazza. Az ok. hogv a török hadsereg a tét­számát tekintve második a N\TO-han. 477 000 főovi ál­lományával a nvuga+náme* R-,n^„^v°brt is mose’őzi... Európa többi részében tár­gyalási nagyüzem volt. Moszkvában megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel a KGST és a Közös Piac kö­zött s a kapcsolatokat nor- maliz.áló párbeszéd folytatód­ni fog. Kurt Waldheim ENS7-fötjtkári minőségben először látogatott el a világ- szervezet viszonylag úi tag !a1 között számon+ortot* NDK-bn és NSZK-ha. Pári^f vendege volt az olasz és •'vuaatnímet kormányfő’ Lisszabonba tátogatott a brit ’'-ÜlÖg’Tniolcztpr; c Rzrsbe- Genscher n-óbAlkozott ..za VaríV’gnölííssfí!”- R e. n a v aznnhqr nem sikerült meg­hiúsítania a készülő NDK— osztrák konzuli egyez­ményt. Külügyminiszteri találko­zókra került sor Magyaror­szágon. Stefan Olszowski, a lengyel diplomácia vezető­je tárgyalt hazánkban. Mind­két szocialista ország tevé­keny részese a Varsói Szer­ződésbe tömörült államok egyeztetett békepolitikájá­nak. Sok közös érdekű kér­désről tárgyalhatunk, az európai biztonság ügyétől kezdve — a NEFB tagjaiként — a Vietnammal kapcsolatos párizsi egvezménvek követ­kezetes megvalósításáig. Portugália ' és Peru föld­rajzilag távol esnek egymás­tól, a hét eseményei mégis egymás mellé helyezhetik a két országot. Limában és Lisszabonban egyaránt a nemzeti érzésű, haladó ka­tonatisztek hatalométvétele jelenetette egy új politikai irányzat kezdetét. A prog­resszív fejlődést mindkét or­szágban támogatják a kom­munista pártok s a demokra­tikus szervezetek is. A jobb­oldali reakció most mindkét helyen áttörési kísérletet tett. Portugáliában megpróbálta szétbomlasztani a kormány- koalíciót, s miközben NATO- hadgvakorlatok folynak az atlanti vizeken, állítólagos szovjet támaszpontokról fölröooentett koholmányok­kal próbált nvugtalanságó* kelteni. Peruban a rendő-sk eleinte gazdasási iellegű sztrájkját szerette volna el­lenforradalmi célokra fel­használni. A fővárosban za­vargásokra, gyújtogatásokra került sor, halálos áldozatok is voltak. A fegyveres erők azonban Portugáliában is, Peruban is a haladás érdekében léptek fel, nem váltak be a „chilei recept”-hez fűzött vágyál­mok. Lisszabonban az esz­közök politikaiak voltak, a íegveres erők mozgalma a távlatokról ,a katonák jövő­beni szeretjéről és felelőssé­géről tanácskozott konferen­ciáján, Peruban a hadsereg határozott közbelépésére volt szükség, hogy az utcákon helyreálljon a rend. Béti Ervin Kisvárda város Dinamikus ipari fejlődés A kisvérdai városi pártérte­kezleten — amelyen Hete Be­lőné elnökölt — részt vett Gulyás Emilné drr a párt me­gyei végrehajtó bizottságának tagja. Az írásos beszámolók­hoz Lipők András, a pártbi­zottság első titkára fűzött ki­egészítést. Mindkét beszámolóban ki­emelték: az 1970-.es pártérje- kézlet óta — amely egybe­esett Kisvárda várossá nyil­vánításával — dinamikusan fejlődött a település. Kisvárda várossá válásá­ban kiemelkedő jelentőségű, hogy az iparosítás eredmé­nyeként nőtt a foglalkozta­tottat száma: az iparban már több, mint hét és fél ezren dolgoznak és az ötéves terv végére már csaknem ezerrel nő a számuk. Az ipari termelés fejlődésének évi üteme 16—18 százalé­kos; a termelési érték négy esztendő alatt az évi 400 mil­lióról csaknem egymilliárd- ra emelkedett. Jó eredmé­nyeket ért el a növényter­mesztésben, az állattenyész­tésben a Rákóczi Tsz is. Az ipar és a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésében egyaránt jelentős szerepe van a szocialista brigádmoz­galomnak, amely a legutób­bi pártértekezlet óta kiszé­lesedett és jelentős mérték­ben járult hozzá a termelé­kenység javításához. A két pártártekezlet kö­zötti évek Kisvárda törté­netének eddigi leggyorsabb ütemű fejlődését jelenti. Hétszázötvennégy lakás épült fel. Az állami lakások 72 százalékát fizikai dolgozók, nagycsaládosok és fiatal há­zasok kapták. Teljesíti a vá­ros az ötéves tervre előirány­zott lakásánftési progra­mot és emellett több, mint ezer lakás építésére alkal­mas közművesített telket készítenek elő, hogy ezzel a következő középtávú terv lakásépítéseit meggyorsítsák. A párt belső életéről szól­va a referátum kiemelte: javult a város 42 pártalap- szervezetének politikai ak­tivitása, növekedett önálló­ságuk. Szélesedett a pártde- mókrácia, és jelentős volt szerepük a gazdasági .mun­ka irányításában, szervezésé­ben, a hatékonyság javítá­sában, a fegyelem' megszi­lárdításában. A pártépítés­ben nagy gondot fordítottak arra, hogy a párttagok kö­zött elsősorban a fizikai munkások, a nők és a fia­talok száma növekedjék, A' legutóbbi pártértékez- let óta emelkedett a város lakóinak életszínvonala: az MSZMP KB 1973 novembe­ri határozata nyomán je­lentős mértékben nőtt a dolgozók keresete, amely­nek további emelésére vál­tozatlanul szükség van. Az üzemekben csökkent a ne­héz fizikai munka, javult a lakosság kommunális ellá­tottsága. Bővült a kereske­delmi hálózat, javult, de nem kielégítő a szolgálta­tások színvonala. \ A referátumot vita követte, amelyben felszólalt Gulyás Emilné dr., a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, ötvös József, a városi ta­nács költségvetési üzgm^ngk vezetője, Rózsák Sándor, az Öntödei Vállalat dolgo­zója. Juhász Ilona, a Vöröskereszt városi titkára, Barkóczi István, az építő- és szerelőipari szövetkezet párt­titkára, Lakatos Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára, Kiss Bálintné, a ósászy Gimnázium tanára, Krámos László, az Öntödei Vállalat KISZ-titkára, Kardos Gézáné, az általános iskolák gondnoka, Károly Józsefné, a dohánybeváltó dolgozója, Sárosy Zoltán, a Császy Építötoari vállalat Gimnázium igazgatója, Hegei düs Ferenc, a szeszipari vál­lalat igazgatója, Gáspár Ist- vánné, az öntödei Vállalat dolgozója, országgyűlési kép­viselő, Oláh Györgyné nyug­díjas, Szabó Ferenc, a városi tanács elnöke és Fésűs Ber­talan, az ÁFÉSZ kereskedel­mi főosztályvezetője. Ezt követően megválasztot­ták a megyei pártértekezlet résztvevőit, a városi pártbi­zottság tagjait. Küldöttnek választották: Béres Mihályt, Boros Bélát, Gáspár Htván- nét, Gulyás Emilné dr-t, Ju" hász Istvánt, Lakatos Sán­dort, Lipők Andrást, Rózsák Sándort, Szabó Ferencet jés Vadon GáboméL Az új pártbizottság Boros Bélát, Hete Bélánét, Károly Józsefet, KiZman Pált, Krá­mos Lászlót, Lipők Andráét, SároSy Zoltánt, Szabó Feren­cet és Varga Andrást válasz­totta á végrehajtó bizottság tagjaivá. A városi pártbizott­ság első titkárává Lipők An$~ rást, titkárává Varga And­rást választották. Feltárni a tartalékokat Nyíregyházán tartották pártértekezletüket a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kommunistái. A pártértekezleten — ahffl Már" ki János elnökölt — részt vett Kállai Sándor, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja A pártbizottság írásos beszámolójához Szabó Gyula titkár mondott szóbeli kiegészítőt A pártbizottságnak a X. pártkongresszus ‘ óta eltelt­négyéves munkájáról készült beszámolója megállapítja: a a központi és megyei hatá­rozatok, munkatervek jó alapul szolgáltak ahhoz, hogy a vállalati és megyei érdekeket a népgazdasági érdekekkel összhangban kép­viselhették. A vállalatnál erősödött a párt vezetó sze­repe és tömegkapcsolata. Je­lentősen megerősödtek a pártalapszervezetek, emel­kedett a párttagság eszmei, politikai felkészültségének színvonala, fegyelmezetten, cselekvőkészen dolgoznak a párt politikájának megvaló­sításán. Négy év alatt to­vább javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. v 28. Fölszaladt a padlásra, mert eszébe jutott, hogy el akarta rejteni a dobozokat. De a padláson még jobban átfújt a szél, és a dobozokat sem találta sehoL Lehet, megették a-kekszet azóta a katonák. Míg ő les- kelődött, akármelyik feljöhe­tett a létrán. De akkor is: hová lettek innen, a kéményajtó elől a dobozok... ? Föleszmélt Zúgott odakint a szél, fá­zott a háta Magára igazítot­ta a legyűrödött takarót. „Akkor meg a dobozok megvannak még, nem ették meg a padlásról a kekszet a katonák” — gondolta rögtön, és megnróbálta visszaerősza­kolni magát a présházba, hogy valóságos helyzetére ne kelljen gondolnia. Sem az egyedüllétre, sem az idegen éjszakára, sem a vadállatokra, semmiré. Visszaidézte az előbbi ké­peket: a présházat és Máriát R E G E N Y ahogy cigarettázik a katonák­kal a diófa alatt. De ez már nem volt igazi; folyton bele kellett segítenie- egy kis kép­zelődéssel a feléledt Öntudat. ■ nak is. „Akármint van — gondolta —, azt az egyet Mari ügyesen csinálja, hogy sosincs gyere­ke.” Mindig attól reszketett az anyjuk, hogy a lányai zabi- gyereket hoznak a házhoz. Nem is csuda, ha reszketett: hat lány. Százszor elmondta minde­gyiküknek: „Agyonütlek, te, ha nekem felcsináltatod ma­gad! Akkor fel is út, le is út! A küszöbömön többet a lábad be nem teszed!” De akárhányszor elmondta, mégis bekövetkezett a baj: Margit megesett tavaly nyá­ron. ö is katonától; persze, hogy katonától. Csak három napra engedték haza előtte való ősszel, szüretkor az ud­varlót, abból is két napig folyton őrizte Margitot az anyja. Csak a harmadik este nem tudta végig őrizni, mert Acsay tekintetes úréknál vendégség volt, és segíteni Ipellett a konyhán. Mária nénje meg kaszirnő volt Nagyváradon, vagyis kurva, őt senki sem őrizte, mégis tudott vigyázni magá­ra. Pedig ő azt csinálja min­dennap, ki tudja hányszor, éppen hogy azért fizetik. Mégse lett belőle baj. Eltüpődött ezen, hogy az emberek mért nem elégsze­nek meg annyival, mint az állatok, mind. Mert az biz­tos, hogy nem elégszenek meg annyival. Kivált a ka­tonák. És miben volt olyan ügyet­len Margit, és miben olyan ügyes Mari? Az volna a jó, ha minden­ki jó előre tudná, kivel ke­rül össze a végén. A lányok­nak is az volna a jó, meg a fiúknak is. Már akkor gon­dolt erre. amikor tavaly az iskolában Póta Rozikával csúfolták. . (Folytatjuk) L j I Va 1TT-f7l >! •! IB- <a JL----* “ tk----1 ■ I | t T 1 1. A j ’ 1 ____ A további, nagyobb célok el­éréséhez fel kell tárni araég kihasználatlan lehetősége­ket, hogy azokat — úgy a politikai, mint a gazdasági munkában — hasznosítani lehessen. A tervszerű, gazdaságó* munka feltételeinek megte­remtése réyén egyre nagyobb feladatokat oldott meg s a vállalat. Az 1971. évi 677 millió forint értékű saját építőszerelő tevékenységgel szemben.az elmúlt évi ered­mény már jóval felül van ~a--890- million. Az évenként átadott lakások száma ma már ezer körül van. A két pártértekezlet kö­zött eltelt időszak legered­ményesebb éve 1974. volt, amikor a vál­lalat valamennyi terme­lési és gazdálkodási előirány­zatát túlteljesítette. Az el­múlt évben a vállalatnál olyan belső műszaki-gazda­sági feltételek teremtődtek, amelyek szükségesek a ne­gyedik ötéves terv féíadatá- inak sikeres befejezéséhez. Joggal feltételezhető — ál­lapítja. meg befejezésül a beszámoló — hogy megfeszí­tett, áldozatkész munkával, határozott irányítással és hatékony ellenőrzéssel sike­resen oldia meg a váltetet az 1975. évi feladatokat és politikai, gazdasági és mű­szaki vonatkozásban egy­aránt megalaoozott helyzet­ben készülhet fel az ötödik ötéves terv céljainak megva­A beszámolót vita követte, melynek során felszólalt: Sár- vai János osztálvvezető, Sza­bó Pál teliesítmény-elszá- moló. Kocsis József szaif«Ter- vezeti titkár. Somorjai Béla műszaki igazgatóhelyettes, Rendes Tibor főmfive-ető, Kállai Sándor, a megye* nárt- vb tagja, Demcsák M;1-lós os-tálvvezető Baráth Ernő muve-e+ő. Czalcó Zoltán KTRZ- bizottsági tftkár. Márki Já­nos igazgató. r>nróczi József kőműves ifi. Haj-er AT-- hért politikai munkatárs és Tölgyesi József asooortvezető. A vitát követően megvá­lasztották a 35 tagi! ná-tbi- zottságot és a küldötteket a megvei nártértekezletre Kül­döttek lettek: Csenger1 A nd- rásné. Márki János, Szabó Gyula, Somorjai Béig éa Tómba András. A pártbizottság megtartot­ta első ülését, ahol megvá­lasztották a végrehajtó bi­zottság tagjait. A végrehajtó bizottság tagjai: Csengeri Andrásné, Demcsák MJ-.lós, Királyfalvy Elek, Rózsás Já­nos, Szabó Gyula, Szanyi Ber­talan és Tómba András. A pártbizottság titkárává ismét Szabó Gyulát választották. /ói, ■ (Folytatás a 3. oldalon) FEKETE GYULA,:

Next

/
Thumbnails
Contents