Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
4 RELET-MAOVARORSZAG J97S. február ft Szülők fátuma: A fogadónapokról Minden iskolában vagy a hónap első, vagy az utolsó hetében fogadónapokat tartanak a tanítók, tanárok. Ezek a tanítás utáni találkozások módot nyújtanak arra, hogy a szülők nem a plénum előtt, nem a szülői értekezlet általában tematikus eszmecseréi közepette, hanem személyesen, egyénien tudakolódja- nak arról, hogyan dolgozik gyermekük az iskolában. Ezenkívül a szülőnek is alkalma nyílik arra, hogy nevelési tanácsot kérjen, összehangolja az iskola és az otthon nevelési elképzeléseit. A fogadónap tehát a kötetlen, őszinte, nyílt, kendőzetlen beszélgetések lehetősége, és minimálisan egy hónapra lehetőséget ad a szülőnek, nevelőnek a közös gondok figyelésére, megoldására, a gyermek elért sikerének doppingolására, összességében tehát ezek a találkozások, bonyolódjanak akár a tanteremben, folyosón vagy éppen a tanári szobában, a legfőbb célt szolgálják, az iskolás gyermek fejlődését Minden szép és okos gondolat felsorolása után azonban az ember kénytelen egy kis kétkedésnek is hangot adni. Nos, nem a pedagógusokkal van baj, Ők készülnek ezekre a találkozásokra, külön elemzik egy- egy hónap tapasztalatát, minden gyermekre külön- külön elkészítik fejben vagy éppen skicc formájában a mondandó lényegét. Csak éppen azok a szülök hiányoznák rendre-másra, akikkel baj van. A Jó vagy jobb tanulók, a stabil viselkedésű vagy éppen problé- mátlan iskolások édesanyja! és édesapjai, akik különben máskor is rendszeres kapcsolattartásra törekszenek, a fogadónapon is megjelennek, de azoké, akikkel probléma van az iskolában, azok hiányoznak. Ki tudja miért? Kényszeríteni senkit sem lehet, nem is lenne értelme. Még azt se merném mondani, hogy a gyengébb tanuló, vagy a rosszabb gyermek szülője közömbös. Talán az igazságtól retten vissza? Attól tart talán, hogy gyermekéről kialakított, estleg elfogult elképzelésén változtat a nevelői tanács vagy vélemény? Nem kétséges, a legtöbb szülő gyermekét sok tekintetben túlértékeli, annak hibáit igyekszik a tanítóra vagy tanárra hárítani. De éppen ezzel, az ön- és gyermekámító mentalitással árt a legtöbbet. Az ilyen szülőt vágja mellbe a gyengébb bizonyítvány, az ellenőrző- könyv .bejegyzése, az esetleges fegyelmi megtorlás. Ilyenkor omlanak össze légvárak, ilyenkor jön a csalódás, a vádaskodás a világ ellen, amely nem érti meg a gyermeket. Szülőnek lenni Is tudni kell. Nemcsak otthon, hanem olyankor is, amikor az iskolával, az ottani munkával kell szembenézni, legyen szó jóról vagy rosszról. Nem könnyű dolog. Tapasztalatok hosszú^ sora bizonyítja megyénkben is, hogy a nevelő—szülő kapcsolat elrriélyültsége, tartalmassága rendkívüli változásokat tud eredményezni egy-egy gyermeknél. Az otthoni és iskolai magatartás közötti-ellentét feloldása, a különböző nézőpontú nevelés egyeztetése, a gyermek többoldalú megismerése mind olyan eszköz, amely láthatatlanul is formál, nem is szólva arról, hogy a sok száz vagy éppen ezer gyermeket ismerő nevelő tapasztalata a legjobb szülő számára is tud újat adni. Nem akarok elrettenteni mindenáron, de mégis leírok egy nyíregyházi példát, amely éppen a család és iskola közötti kapcsolat hiányának veszélyét idézi. Volt egy fiúgyermek, aki vidáman rótta nap mint nap az utat az iskolába, és otthon szűkszavúan nyilatkozott a munkáról. Vagyis tévedés, arról a semmittevésről, ami egész napját jellemezte. Hiába üzentek szülőnek, hívták be, az meg volt győződve, hogy fiacskája megfelelő teljesítményt nyújt. Az ügy vége több tárgyból elégtelen osztályzat lett. Nosza, erre észbe kapott az apuka és anyuka, akik most — amellett, hogy mindent elmondtak a nevelőkre — nekiestek a gyermeknek, és az elégtelenből felhúzták jelesre. Az-ügynek szomorú vége lett, a túlzott erőlködéstől a gyerek idegileg összeroppant, szanatóriumi kezelésre kényszerült. Ügy vélem, fölösleges lenne azt bizonygatni, milyen másként alakul, ha a szülő nem a kudarc konstatálásakor „veti be” magát, hanem folyamatosan figyeli fia évközi munkáját. Nem mondom, hogy a fogadónap, a fogadóóra mindenre jó recept. De föltétlenül olyan lehetőség, amely a mindennapi oktató és nevelő munka segítője. Most, amikór iskoláink magas követelményt állítanak, amikor oly sok új elem jelentkezik tanintézeteinkben, olyan dolgok kerülnek szőnyegre, amelyeket a szülök nem éltek meg iskolás korukban, ezt a lehetőséget kihasználni, ezzel élni nem más, mint a felelősséget bizonyítani. Ez a minimum, amivel a szülő gyermekének tartozik. Bürget Lajos Bálint-napi szokások (Február 14.) GYERMEKEKNEK © cvcmiKtKNEK© GYERMEKEKNEK TÖRD A FEIED Ezen a napon éppen úgy, mint a többi nevezetes napon névnapot tartottak. Előtte való este megtartották a villát. Bálint-vilia mindig nevezetes volt. mivel ezt ősrégi magyar névnek tartották különösen a gazdálkodó emberek szerették gyermekeiket erre a névre keresztelhetni. A Bállnt-napi kö- szöntővers fgy szólt: „Tündöklik a prém"c »-agvogó fán vével. Vágtassa az eget aranv kerekével. Nekünk is a penna nem szűnik kezünkbe írjunk hát egy verset Bálintnak fejére. Amennyi fűszál van a. rétnek mezején, Annyi áldás legyen Bálintnak fején. Amit itt elmondtam szívemből kívánóm A garast elvárom, ha nem adnak garast Ellopom a kakast.” Az öregek tréfásan azt Is mondták ezen a napon van a verebek lakodalma, mlvél már akkor jó idők kezdenek lenni. (Bodnár Bálint gyűjtése) Vízszintes: l. A közeli Debrecen nagy téli eseménye napjainkban... (folyt, a függ 15. sorban). 6. Némán belő. 7. Ének. 8. A -tói ellentéte. 9. ... Sámuel Magyar király. 11. Becézett Aranka. 12. Tára betűi keverve. 14, Csavar. 16. Bárány. 18. Személyes névmás. 20. Hajóorr. 21. Némán vár! 22. Mondatok alkotórésze. 24. Vízinövény. 25. Utszéli vízelvezető. 27. ... Margit színésznő, színművésznő. 28. Leromlott 16. 29. ... -bong (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. ... Regia (= Székesfehérvár). 2. Ajándékoz. 3. Lékvárféleség. 4. Római 550. 5. Rívó, bőgő. 6. Több, mint haverság. 10. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. 11. Menyasszony. 13. Ismeretterjesztő társulatunk ismert névrövidítése. 14. Némán süket! 15. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 17. Fogoly. 19. Zamatra. 21. Várakozik? 23. ÓOB. 24. Óriás ragadozómadár. 26. Kicsinyítő képző. 27. Egymást követő betűk az abc-ben. Megfejtendő: vízszintes 1, függőleges 15. Múlt heti megfejtés: — VELENCEI TÓ — AGÁRD PAKOZD Könyvjutalom: Muszbek László Nyíregyháza, Dalanics Zoltán Érpatak, Szurovcsák József Nyíregyháza, Rákó Róbert Mátészalka, ífj. Horváth József Rakamaz. Az ispillángi királylány Az égen tündökölt hétezínü szivárvány, ispilángi réten játszott a kifájlány. Lobogott, suhogott selyem vi- ganója, ispillángi ^rétnek ő volt pillangója. Ispillángi réten szaladt, ugrált, hipp, hopp, kacagtak hajában a tüzes rubin tok. Ispillángi réten egyszerre csak hipp, hopp, elveszítette a legszebbik ru- bintot. Elsópadt ottfent a hétszínű szivárvány, kereste rurbint- ját a kicsi királylány. Kereste zokogva, jaj, de nem találta, pedig félt, hogy kikap, megveri mamája. Félt, hogy kikap otthon, meg is verik talán, zokogott, zokogott a kis királylány, ügy találták sírva az udvari népek, a cifra lakájok, a belső cselédek. Vigasztalták: — Sző sincs arról, hogy kikapjon. De csak sírt, de csak rítt a királykisasszony. Addig sírt szegényke, hogy beteg lett, beteg, ahogy hazavitték, rögtön ágvnak esett. A sok zokogásnak lett szegény betege, nem ízlett neki a finom tvúkoecsenve. Pedig a mamája erősen kínálta, de „ nem kellett neki más, csak tejbekása. Abból Is csak éo- pen alig érv csipetke. »menynyit egy madár egy falasra vesz be. írtak az orvosok norokat, cseppeket. tanácsolták ezt, azt a borbélvmes- terek. S hét nan Is elmúlt már, hét élB*l !s t«dáu s egyre halványabb lett a kis királylány. Egyszercsak így szólott a király- sóhajtva: —■ Lányóm egészségét aki visszaadja, azé lesz a lányom s fele királyságom, fogadom erősen, szómat meg nem bánom. Alig hogy kimondja, megáll a küszöbön egy kis kondásgyerek s illendően köszön. Kezében valami igen illog- villog. Meglelte s hozta a gyönyörű rubintól Ott találta ő az ispillángi réten, mikor malacai ott legeltek éppen. Ahogy a rubintot a beteg meglátja, ki virul, kipirul ha- lovány orcája. Szép szeme akár a karbunkulus, ragyog s az az első szava: — Jaj, de éhes vagyok. De hoztak is neki olyan tyúkpecsenyét, megnyalta utána a tíz ujjahegyét. Meggyógyult a beteg és még aznap este a királylányt a kis kondás eljegyezte. Azután tartottak vidám lakodalmat, a cimbalom szava hajnalig nem lankadt. De mit is beszélek. Egy hétig bokáztak, nem volt vége, hossza csárdásnak, polkának. Az vetett véget a nagy lakodalomnak, hogy az ennivalók morzsáig elfogytak. Ha csak egy káposztás bélés maradt volna, az én mesém is most hosszabbra nyúlt volna. Ha süt a nap fénye, gvere ki a rétre, itt a mesém VÉGE, ölbey Irén Itt a Kincskereső Az úttörők körében hamar népszerűvé vált a Kincskereső, az úfctörőszövetSég kulturális, irodalmi és művészeti folyóirata. Az Idei második számban sok olyan írással találkozunk, amely élvezetes olvasmányt kínál, és olyan dolgokról ad számot, amit bizony a felnőttek is szívesen olvasnának. Megismerkedhetünk a lap hasábjain Nagy László költővel, képet kapunk Darvas Józsefről, és irodalmi séta közben köthetünk jó barátságot a nagy magyar meséiével, Jókai Mórral. Pazar kis versek — magyar és külföldi költők írásai — teszik változatossá a lapot. És hozzá az illusztrációk! Banga Ferenc olyan figurákat visz papírra, akik első pillanatra szívünkhöz nőnek. Nem hiányzik az édes anyanyelvűnket ápoló rovat sem, de örömet, találnak a mostani számban a rejtvényfejtők is, Könyvismertetés, illusztrációk, Játékok leírása teszi teljéssé a tartalmat, ügy hiszem, a Szegeden megjelenő ifjúsági irodalmi lap gyors népszerűsége indokolt volt. Nagy segítség abban, hogy az irodalmat, művészetet megkedvelje minden pajtás] \ Egy üzem — egy iskola, őrsvezetőképzés szervezése és a záhonyi riporterőrs beszámolója — így lehetne röviden összefoglalni e heti számunk tartalmát. Most pedig nézzük részletesebben a leveleket Kakuk Ferencné csapatvezető a következőkről számolt be: „A nyíregyházi Kölcsey úti kisegítő iskola pajtásainak patronálását az Omnia kávészalon és a cukrászüzem szocialista brigádjai vállalták. Első alkalommal pályaválasztási klubdélutánon találkoztak az iskola vezetőivel és a 7—8. osztályos úttörőkkel. Az üzem dolgozói kedves figyelmességgel őszinte örömet szereztek a gyermekeknek. Tájékoztatták a tanulókat az elhelyezkedés lehetőségeiről, segítséget adtak pályaválasztásukhoz. A továbbiakban üzemlátogatáson és különböző rendezvényeken találkoznak a szocialista brgiád tagjai és a tanulók.” Végh Tünde őrsvezető (a Penyigei Általános Iskola tanulója) őrsvezetőképzésről írt. „A n. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatban megszerveztük az őrsvezetőképzést. Eddig néhány őrsvezetőnk vett részt táborozáson, s így bizony nagyon hasznos számunkra, hogy szervezetten valamennyien képzésben részesülünk. Az úttörőtanács a csapatvezetősággel elkészítette a tanfolyam programját. 13 foglalkozás lesz, amiből. hatot már megtartottunk. A foglalkozásainkat rajvezető- ink vezetik. Az összejövetelek érdekesek, vidámak és hasznosak. Rajzszakkörünk községünk felszabadulásáról magyar és orosz nyelvű tablót készített t/ftoiőposta fényképekkel és rajzokkal díszítve. Járásunk valamennyi csapata szerkeszt hasonlót. A járási úttörőtanácsnak az a terve, hogy a tablókat albummá fűzi össze és az orosz nyilvűt elküldik egy szovjet testvér úttörőszervezetnek. Most farsangi bálra készülünk, amelyről majd beszámolunk az Utt Jfőpostának.” i A záhonyi riporterőrs a munkájukról szóló tájékoztatás után egy javaslattal fordul a megye pajtásaihoz. „Csapatunk szorgalmasan készül hazánk felszabadulásának méltó megünneplésére. Riportokat készítünk, gyűjtőmunkát végzünk, s a végén háromfordulós vetélkedőn mérik össze tudásukat a rajok. Az első forduló decemberben volt „Járásunk 30 éve” címmel, februárban lesz a második, megyénkről és a döntő április 4-én „Hazánk 30 éve” címmel. Ezen kívül az évforduló jegyében rajzpályázatot hirdettünk a téli szünetben. Sok értékes, tartalmas rajz készült. Örömmel olvastunk * riporterőrs születéséről az Uttörőposta hasábjain. Jó lenne, ha az újság rovatát felhasználva felkutatnánk a megye területén dolgozó „ifjú riportereket”, s munkánkat összehangolnánk. Kirándulást, tapasztalatcserét kellene szervezni számukra. Mi záhonyi riporterek szívesen vállalnánk a vendéglátó szerepét. Kedves riporterek! Gondolkodjatok ti is, hogyan lehetne kapcsolatot teremtenünk. Munkánkban bizonyára segítenének a felnőtt riporterek, s talán még utánpótlásként is számítanának ránk. Addig is minden riporterőrsnek esemé- nyes napokat, jó riportalanyokat, sok sikert kívánunk.^ így látom a világot/ G i/crntektajzpáli/áza f A világ minden gyermekéhez, így hozzátok is szabolcs- szatmári pajtások szól az a felhívás, amelyet 5 és 15 év közötti gyermekekhez intéztek a Szovjetunióban. A Komszomol, a pionírszervezet, a Pionyirszkaia Pravda szerkesztősége. a Szovjet Kulturális Kapcsolatok Intézete hív ebben minden raizoló k-dvű leányt és fiút nemes vetélkedésre. íme röviden a feltételek: az elmúlt két év alatt, idegen segítség nélkül készült kép, munka küldhető be; egyes pályázók 10, iskolák, szervezetek 50—60 alkotással nevezhetnek; a munkák mé“ rete tetszőleges, nincs meghatározva; készíthető ceruza- rajz, pasztell, tempera, olajfestés, tus, filctoll segítségével készült kép, ezenkívül mozaik, metszet, monotipi, applikáció, kollázs, batik. A rajzok témája kötetlen, ábrázolhatják a családot, a környezetet, a munkát, a népszokásokat, stb. Igen örömmel veszik a pályázat hirdetői, ha olyan munkák is érkeznek, amelyek emléket állítanak a fasiszta Németország legyőzőinek, a felszabadulás, a győzelem eseményének. Az alkotások lehetnek egyéni, vagy kollektív munkák. Az elkészült munkákat 1975. május 1-ig a következő címre kell beküldeni: Piouyir«2íkaja Pravda szerkesztősége Moszkva, K—30, Szus- csovszkaja ulica, dotn 21. Szovjetunió. A rajzokat keret, nélkül kell beküldeni, azokon oroszul, vagy angolul, franciául, spanyolul, vagy németül, jól olvashatóan tüntessék fel a pályázók, a rajzok címeit, készítőjének teljes nevét, életkorát, nemét, a rajztanár és az iskola nevét, az országot és a pontos címet. A műveket szakértő zsűri bírálja el, a Iegjobbakból kiállítást rendeznek 1975 végén a képzőművészet! akadémia termeiben. Minden résztvevő oklevelet, katalógust és emiékjel- vényt kap. 200 pályázó emlékplakettben részesül. A legjobb 50 munka alkotói nép- művészeti alkotásokat, dedikált műalkotásokat, képzőművészeti albumokat kapnak jutalmuk Szabolcs-szatmári leányok és fiúk! Oly sok szép munkátok díszíti iskoláitól? falait. Ezek azt bizonyítják: közietek is sokan vannak, akik ügyes kézzel képesek bemutatni váltózó szép életünkét, elmúlt 30 évünk eredményeit, tájainkat. Legyetek a pályázók között, hozzatok sikert megyénk fiataljai rétién iskolátoknak, úttörőcsapatotoknak, magatoknak!
