Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
Í975. február 8. KBLOT-MAGYAÄORSaÄÖ (Folytatás a X ©IdslrdQ Szállítás — hírköziéi A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidőszakban különleges intézkedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a cső- vezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal. tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személyszállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A vasúti közlekedésben a Szajol—Lökösháza közötti 113 km hosszú vonalat villamosították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km-re nőtt, ami az összhálózat 14 százaléka. A vasút terven felül új Diesel-mozdonyokat és teherkocsikat szerzett be. A villamos- és dieselvontatás aránya az 1973. évi 83 százalékról 86 százalékra emelkedett Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autóbusz- szal utazni. Az év folyamán mintegy 1000 új, korszerű autóbuszt állították forgalomba, az előző évinél és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerűsödött az ország tehe’-gáoko- es! -állománya. A személygépkocsik száma 82 000 darabbal emelkedett és az év végén elérte a 491000 darabot. Ebből 462 000 a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az M—1, M—3 és M—7 autópályák építése. Befejeződött a 4. számú főútvonal Szolnokon átvezető szakaszának korszerűsítése. Elkészült a 11. számú út budapesti bevezető szakaszának egy része. Átadták a drávasza- bolcsi és az algyői közúti hidat, Budapesten az ócsai úti közúti felüljárót és a Deák téri gyalogos aluljárót A tervezett ütemben folvtatódott Budapesten a metró észak— déli vonalának építése. A hírközlés fejlesztésére Jászberény térségében özembe helyezték a második 250 Kw-os rövidhullámú rádióadót. Javult a televízió, illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagykanizsai, illetve a tokaji T V-adóállomás üzembehelyezésével. A nemzetközi távbeszélő hálózat fejlesztésére valamenynyi szomszédos országgal nagykapacitású kábeles összeköttetés épült ki. A távbeszélő főközpontok bővítése elmaradt a tervezettől. A bekapcsolt telefonállomások száma 23 000- rel nőtt, A távhívásos rendszerbe bekapcsolt települések száma 90-ről 123-ra emelkedett. ígv az összes főállomás 24 százaléka tud közvetlen helyközi telefonösszeköttetést létesíteni. Beruházás A terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges tejesítés 120 mill'árd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 szá^a'ék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot, a vállalatiakra 66,3 milliárd forintot fordítottak, folyóárakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások tei- jes'tése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 milliárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a cél- csoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szolgó’ta. Az építőiparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugvanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 roUliárdra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 milliárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt fez előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint tíz építési beruházások. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható árszinten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan. 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — ugyancsak összehasonlítható árakon — a "őnek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és műszerekből adódott. Ezek túlnyomó részét a szocialista országokba szállítottuk. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét elsősor- ’ an a szocialista országokba, a fogyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és félkésztermékek exportja kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az importot. Az anyagbehozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok és félkésztermékek, valamint a vaskohászati termékek importja haladta meg az előző évit. A fogyasztási cikkek behozatala szintén jelentős volt, ezek importját elsősorban a szocialista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importáltunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét, kakaót stb. A külkereskedelmi forgalom értékének 62%-kát a szocialista országokkal, ezen belül 30%-kát a Szovjetunióval bonyolítottuk le- A fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolásé forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árválasztásokkal függött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezeti. foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5.5 százalékkal emelkedett. 1974-ben központi bérrendezésre, illetve béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színházjellegű intézmények dolgozóinál és az állam- igazgatás egyes területein. A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1,2 mill'árd forint volt. A reálbérek tervezettnél nagyobb növekedésében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett kereten belül maradt. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben. a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénz- beni társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőben a népesedéspolitikai határozatából adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi összege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-től az első gyermek utáni 150 forinttal, a másod :k gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági segély és babakelengye-juttatás összegét egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre 2,4 milliárd forintot fordítottak. — Az előző évinél jóval nagyobb összéget' fizették ki nyugdíjakra isi Az év végén a nyugdíjasak száma 1 748 00ff‘"vőltC ifi fővéltöbb.'mint egy évvel korábban- Szeptembertől a tüzelőanyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíjkiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 64 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugye.-csak összehasonlítható árakon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké 8.3 szá zalékkal, a vegyes iparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. — lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltató hálózat fejlesztésének. — A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal. 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit, « Áralakulás 1973-hoz képest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedések miatt számot* tévőén meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort, ame’ynsl a termelői áremelkedés 13,8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támogatás mellett — átlagosan 2,1 százalékkal erpelkedtek. A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi árakon, az élvezeti cikkeket — a kává és az év végi boráremelések miatt — 3,7 százalékkal drágábban, az Idénycikkeket éves átlagban az 1973. évinél 1.4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élő baromfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyümölcsöké 7,8 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2 százalékkal. « vegyes iparcikkeké 3,3 százalékkal haladta meg az 1973. évit Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőol a''származékok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festékek áremelkedése ia, A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piád árak, va’amint a szolgáltatások á~ai együtt — a tervezett kereteken belül, 1,9 százalékkal emelkedtek. • Népmosgalom, egészség ügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1975. Január 1-én 10 510 009 fő vofü Az élveszületések száma, elsősorban a népesedéspolitikai - intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett © szülőképes korba lépő nők száma is. 1971-ben 183 275 gyermek született, 39 051-el több, mint 1973-ban: az ezer lakosra juhi élveszületések száma az előző évi 15-ről 17,8-ra emelkedett Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második szülöttek szarna nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több, mint háromnegyed része veszi igénybe. Az év végén 229 009 nfi volt gyermekgondozás' segélven. 34 ezerrel több. mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2500 bölcsődei férőhely létesült és ezzel a férőhelyek száma megközelítette az 50 ezret. 1974-ben 125 125-en hattak meg, ezer lakosra számítva 12-en. A csecsamőhalaad óság, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1973. évi 3,3» ről 5,3-ra emelkedett. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra 5,8 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágvak száma 86 600-rőt 87 500-ra, az orvosok száma 2Ú 600-ról 26 300-ra emelkedett. 1974 decemberében influenzajárvány kezdődött, amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egészségügyi szervezhet 1974-ben a táppénzes állományban lévők aránya 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állami pénzeszközök felhasználásával, valamint a tárt sadalmi összefogás eredményeként bővült az óvodai hálózati 100 óvodás korú gyermek közül 1973-ban 66 gyermek járt óvodába, 1974-ben pedig 72. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai oktatásban vesz részt, Arányuk az előző tanévhez képest némileg emelkedett;/^felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 63 100 diák tanul, 1000 fővel több, mint egy évvel korábban. A tudományos kutatás ráfordításai meghaladták a 12 milliárd forintot A közművelődési intézmények működésére a költségvetés csaknem 3 milliárd forintot folyósított. Az intézményeket főként a munkáslakta körzetekben fejlesztették. A kiadott könyvek száma 7300, példányszámuk 68,3 millió volt, 4,8 millióval több mint 1973-ban. A mozik, s 'nházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az év végén ezer lakosra 218 televízió-előfizető jutott, 7-tel több az előző évinél. Idegen forgalom 1974-ben 8,3 millió külföldi utazott hazánkba, 15 százalékkal több, mint 1973-ban és 3,3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nem szocialista országokkal egyaránt nőtt. A hazánkba utazó túristák 80 százaléka a szocialista országokból érkezett és a kiutazó magyar állampolgárod 92 százaléka a szocialista országokba látogatott. Budapest, 1975. február 7. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL' A Kemecsei Állami Gazdaság központi özemében 152 hektár Sszi kalászost vetettek. Megkezdték a zöldelő növények fejtrágyázását. (Elek Emil feli; étele) Gépesítik az anyagmozgatást a nyíregyházi MÉK fűrész- és ládaözemében. (GaŰ Béla felvétele)
