Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

ítTS. február T «ÄLCT-MAeTAÄOWSäEÄ« Vélemények az irányelvekről SZÁZMILLIÓÉRT A *1 „Segítsük a munkások művelődését!“ „Fejlesszük a kultúra területén is a közösségi formá­kat. Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudásának gazdagítására, kulturálódására”. (A KB irányelveiből.)- Kovács István, a nyíregyházi városi könyvtár igazga­tója: — Nagyon fontosnak tartom azt a. követelményt, hogy a művélődésben erősödjék a párt irányító tevékenysége. Ez elsősorban tartalmi feladat, de úgy gondolom, nem mellé­kes a forma sem. A párt- és a művelődési házak együttes lét­rehozására gondolok, amely a város több kerületében ered­ményesen segíti a művelődésp , üti ka megvalósulását. — Egy házban van e helyeken a pártszervezet, a KISZ, a népfront, a művelődési ház, vágj’ fiókkönyvtár. Klubok, szakkörök kisebb közösségei találják meg az érdeklődésük­nek megfelelő elfoglaltságot. A következőkben az a felada­tunk hogy a meglévő művelődési kereteket még jobban megtöltsük tartalommal, ténylegesen művelődő közös­ségeket alakítsunk ki. — Közösségi közművelődést kell meghonosítanunk, ahol a fiatalok, a szocialista brigádok, a felnőttek, öregek egyaránt megtalálják a nekik tetsző művelődési alkalmakat, a közösségi művelődés élményeivel is gazdagítják életüket. — Külön említeném a munkásművelődés régi, hagyo­mányos formáinak ápolását, az egykori munkás-olvasókörök és más közösségi jellegű formák segítségét, természetesen korszerű tartalommal való megtöltésüket. Nagy figyelmet kell fordítanunk a legfiatalabb nemzedék művelődési igé­nyeinek irányítására, melyet már az óvodában el kell kez­deni. Mint könyvtáros elsősbrban az olvasás megszeretteté­■ sét említeném, amely már egész kicsi korban megalapoz­hatja a felnövekvő ember művelődését. — Talán a legtöbb tennivalónk a szocialista brigádok segítésében vár ránk. Ezért is örülök annak az olvasási prpgramnak, amely felszabadulásunk 30. évfordulója jegyé­l ben készült a Hazafias Népfront Olvasó Népért mozgalom titkársága és az Országos Széchenyi Könyvtár közreműkö­désével. Háromféle választékot kínál az olvasási program a legjobb magyar és a világirodalom könyveiből, melyek teljesítése kaput nyit az irodalom világába. ' Ügy érzem, hogy sok tennivalónk van, hogy a munkások ezreivel meg­szeretessük az olvasást, segítsük őket abban, hogy é 'kés, igényes műveket vegvenek kézbe és jól felhasználják egyé­niségük gazdagítására. I Ui üzemi pártbizottságok KÖSZÖNTJÜK A NAPJA­INKBAN ALAKULT új pártszerveket, esúcsvezető- aégeket, üzemi, vállalati, in­tézményi pártbizottságokat, amelyek S ’felsőbb''pártázér- Vek jóváhagyásával alakul­tak még, s a jövőben még magasabb színvonalon segít­hetik pártunk politikájának . következetesebb érvényesíte­tt saját munkaterületükön. Rangot és elismerést jeleni a párt megyei bizottsága részéről, hogy olyan jelentős szabolcsi ipari üzemekben, mint a Taurus, a KEMÉV, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola, a Szamos menti Állami Gazdaság, üzemi párt­bizottságok alakultak. Ma már a Hajtóművek és Festőbe­rendezések nyíregyházi gyár­egységében csúcsvezetőség / irányítja, segíti a pártmunkát. 8 gazdaságpolitika követke­zetés érvényesítését; a hatá­rozatok sikeres megvalósítá­sát Sorolhatnánk tovább. Említhetnénk a baktalóránt- házi termelőszövetkezetet és ■több más közös gazdaságot, ahol csúcsvezetőség alakult, hogy több pártalapszervezet munkáját irányítva-összefog- va, a munkára jobban kon­centrálva még nagyobb sike­reket érjenek el. ' Sok fontos elemzés, mérle­gelés mellett ezeknek az új pártszerveknek a megalapí­tása is azt j.elzi. hogy a ! X. kongresszus óta sikeresen fej­lődtek az üzemi, vállalati, gazdasági pártszervezetek, él­ni1 tudtak azokkal a lehetősé­gekkel, amelyeket éppen a X: pártkongresszus nyújtott részükre, s a gazdaságirányí­tás követelt, igényelt tőlük. Ez az előrelépés most azt is jelzi, hogy még nagyobb kö­vetelmények hárulnak az üze­mi pártbizottságokra. csúcsve­zetőségekre. Nagyobb a lehe­tőségük is. Ez társadalmi szükséglet. Egyebek között ezért is hangsúlyozza a XI. kongresszus irányelvei a kö­vetkezőket : „A szocialista építés során levő feladataink teljesítése, a társadalmi vi­szonyok és folyamatok tuda­tos alakítása megköveteli a párt vezető szerepének még következei ásebb érvényesí­tését” Ez csak úgy lehetsé­ges he az üzemekben intéz­ményekben a társadalmi-gaz­daság mechanizmus minden szintjén tovább erősítjük a ipáríszervefe és pártszerveze­tek irányító-ellenőrző tevé­kenységét ENNEK ÉRVÉNYESÍTÉ­SÉRE KAPTAK LEHETÖSÉ­Jii3ÉT, s Ugvsmgkkor növeke­dett' a'^eléiősségüR.is. Most még inkább elvárják majd az Új pártbizottságok, csúcsve­zetőségek tagjaitól, vezetői­től, a titkároktól, hogy mély­rehatóbban foglalkozzanak az üzem gazdasági-politikai kérdéseivel, az emberek ügyes-bajos dolgaival, hogy eredményesebben alakítsák a helyi, üzemi politikát, segít­sék aprópénzre váltani és kö­vetkezetesen megvalósítani a párthatározatokat, érvénye­síteni a XI. kongresszus ha­tározatait. Bővült a jogkörük is. Mi­után az üzemi pártbizottság rangjára emelkedtek, tagfel­vételi jóváhagyással rendel­keznek, s fegyelmi jogkörük is van. És ami a szervezeti szabályzattervezetben is új elem — s remélhetőleg elfo­gadja a XI. kongresszus —: „az irányító munka segíté­sére állandó jellegű munka- bizottságokat választanak”. A fegyelmi, a pártépítési, a gaz­daságpolitikai, az agitációs és propaganda-, az ifjúsági, stb. bizottságok — ha azokat he­lyesen irányítják, foglalkoz­tatják — sokat segíthetnek az újonnan alakult pártszervek­nek, még kollektívabbá tehe­tik a pártirányítást, segíthe­tik a pártdemokrácia elvének következetes érvényesítését, s a XI. kongresszus .irányelvei­ben foglaltak maradéktalan megvalósítását. Fontos, hogy ezt érezze minden kommunista, akik szavaztak is az „előléptetés” mellett. Ezzel vállalták a még öntudatosabb, áldozatkészebb munkát. Kétségtelen, hogy az új üzemi pártbizottságoknak, a csúcsvezetőségeknek és el­sősorban a titkároknak né­mileg módosul majd vezetési stílusuk, munkarendjük. SOKAT VARNAK az űj üzemi, hivatali, intézményi pártbizottságoktól, csúcsveze­tőségektől a munkások, a dol­gozók. minden párttag. Vár­ják és igénvlik. hogv még kö­vetkezetesebbek lesznek a ha­tározatok végrehajtásában, azok ellenőrzésében, a társa­dalom érdekeinek a szolgála­tában. Farkas Eálseás Gyár a fala szélén Az országúiról még csak úgy látni: valami épül, egy üzem körvonalai bontakoz­nak ki. Ha letér az útról, közelebb megy az ember, akkor a csarnokból szövőgé­pek kattogó zaja hallatszik. A másik épületben lányok, asszonyok csivitelnek. Má­sok némán a szövet fölé ha­jolnak, a tű szaporán mozog ujjaik között. A megye legnagyobb fa­lujának, a városnyi lakossá­gú községnek, Ujfehértónak gyára van. Az Újpesti Gyap­júszövőgyár üzeme épül, mintegy százmillió forintos költséggel. Emiatt még az építők serénykednek, amott már folyik a termelő munka. „Annyit én is tudok6* — Az egy lengyel kereszt- orsózó — mutat a bejárat melletti gépre a telep mű­szaki vezetője, Boros Dénes. — A legmodernebb az ipar­ban. . A gép mellett középkorú asszony rakja a felcsévélt cérnát a tartójába, hogy on­nan az automata vigye to­vább, kösse össze az elsza­kadt cérnát, végezzen min­den műveletet. — Mondják, hogy lejön­nek a kislányok Pestről, meg­mutatják, mennyit kell csi­nálni — szól Bocskai Mi- hályné. — De amennyit ők tudnak, biztos, hogy annyit én is tudok —- teszi hozzá kis gondolkodás után. — Igaz, csak egy hete va­gyok ezen a gépen. De na­gyon megizzadtam, amíg megtanultam a kezelését. Nincs mellette megállás, ál­landóan menni kell, adni a cérnát. Ami Pestről jön anyag, abból 'lehet jól dol­gozni, de áctfíit itt eérházHák, abból csak selejtét lehet csi­nálni. Egy kicsit keresztmetsze­te is ez a néhány mondat az új fehértói gyárnak. Hiszen alighogy elkészült a csarnok, máris hozták — november 5-én — az első négy gépet. Aztán sorra jöttek a töb­biek. Egyelőre 24-et állíta­nak be, többnek a szállítása, szerelése még csak ezután lesz. Szebb lesz mint Pesten hogy mi a szövőgép. Néhá- nyan voltak, akiket koráb­ban felvettek, s ők Újpestre •utaztak, tanulni a gépek ke­zelését, ismerkedni a szövő­déi munkával. A betanulás , után, feb­ruár elsejétől tértek át a teljesítménybérre a szövődé­ben. Bár ez még nem ugyanaz, mint amit az anyagyárban megkövetel­ned, de már ahhoz igazítják a teljesítményeket, aszerint fizetnek, nem az 1050 fo­rintos betanulási pénzt kap­ják. — Azt gondolják az asz- szonyok, hogy attól hátha többet keresnek — véleke­dik Komjáthy Miklós beál­lító lakatos. — ő az egyike azoknak a fiatalembereknek, aki az in­gázás helyett — érettségi után Tégláson, a Hajdúsá­gi Iparművekben dolgozott, tanult szakmát — a helyi munkát kereste, de előbb Újpesten tanult. Most egy­szerre kell azzal is törődnie, hogy üzemeljenek a gépek, mellette betanítsa az asszo­nyokat, az érkező gépek sze­relésénél is segítenie kell, s a délutános, majd az éjsza­kás műszakban a műveze­tői teendőket is el kell lát­nia. — Ez modernebb, fejlet­tebb gyár lesz, mint Pesten — "mondja. — Ott régi épüle­tek voltak, átalakítgatva, ezt meg ennek építették. Pontosabban még most is építik, ugyanis még sok min­den hiányzik a gyárból. A kazánházat, az öltözőket, mosdókat csak a nyár elején vehetik birtokukba, addigra készülnek el az építők. Az iroda egy felvonulási épü­letben szorong, annak az alapozásához, építéséhez ez­után kezdenek. — A termelés a legfon- sabb, hogy munkát adjunk —• fogalmaz Boros Dénes, mintegy mentegetve , az , . eléggé kezdetleges viszo­nyokat. Újabb csarnokok Sokat talpaltak, kilincsel­tek a község vezetői, amíg végre elmondhatták, gyár épül Ujfehértőn. S ami eredmény: javarészt nőket foglalkoztató gyár. Az első részleg, a kivar­ró üzem — ahol a szövésnél adódó kisebb hibákat javít­ják ki— 1973 nyarán egy is­kolai teremben kezdte meg működését. Jelenleg is a több mint kétszázas lét­számból a kivarróban dol­goznak legtöbben, most már viszont az eredeti helyen, bár az is egy más célra készült épület átalakításával készült, Közben pedig az UjpesÜ Gyapjúszövőgyár — alapoz­va a jó tapasztalatokra, as itt lévő munkaerőre — a könnyűipari rekonstrukciós program során pályázatot nyújtott be és nyert el, ami­nek révén 1978 után már ezer embert foglalkoztató,« legmodernebb szövőgépek­kel felszerelt gyárat építe-; nek Ujfehértőn. > Az újabb csarnokok alapod zását, kivitelezését rövidese* megkezdi a megyei építőipa­ri vállalat, s akkor teljesül Uj fehértó álma, igazi gyára lesz. Lányi BofeaC A szövőcsarnokba felvett 25 asszony is csak novem­ber óta tudja egyáltalán, Sok Szabolcs szntmüri faluban doSónysimítűssal és -fűzéssel az Időt. E* „asszonyrnunka” — mondják, és amint képünk is ábrázolja, valóban az, de a családi kassza gyarapodik általa. (Hammel József felvétele) TÖRTÉNETEK A zárszámadó közgyűlése­ken nemcsak a beszámolók és a hozzászólások érdeke­sek, hanem a történetek is, amit az emberek elmesélnek. Szokásom ezeket is felje­gyezni s ha időm engedi — megírni. Az idei zárszáma­dásokon is feljegyeztem már néhányat, valamennyit Szat- márban, Egy tsz-ben nyolcmillió fo­rint kárt okozott. 1974-ben a víz és az időjárás. Elké­szült a zárszámadás. A tsz- elnök indult a közgyűlésre, hívta 75 éves édesapját is, aki még dolgozgat a tsz- ben. — Nem megyek én, fiam — mondta az öreg. ■— Mi­nek hallgatnám azt a sok keserűséget, .amit elmondd, hiszen anélkül is tudom. Nem lesz az annyira kese­rű, ahogy édesapám gon­dolja — felelt az elnökfiú. — Jöjjön csak maga is, mert fel kell venni a pénzt és a fizetési jegyzéket nem írhatom alá maga helyett, — Milyen pénzt, fiam? — kérdezte az öreg — Kap­tam éat az elmúlt évben 87M forintot, öreg vagyok, nem bírtam többet dolgozni. De a^ért a munkáért, amit én végeztem, ez is szép összeg. Amennyi baj volt, miből jutna több? — Jöjjön csak, jöjjön. Majd megtudja. Az öreg elment. Végighall­gatta a fia beszámolóját és a hozzászólásokat is. Köz­gyűlés után fizettek. Szólí­tották az öreget is. Ment, alírt és átvette a borítékot Benne 2700 forintot. Néz­te, nézte, majd a fiához for­dult aki ott állt mögötte és várta a hatást. *— Fiam, jól számoltatok ti? — kérdezte apó. — Alig­hanem tévedtetek. Nézess csak utána az irodában. — Nyugodjon csak meg, édesapám. Jól számoltak — mondta az elnök. — Olya­nok is vannak, akik most nyolcezer forintnál többet kapnak. Zárszámadás után az el­nök megnézte x jelenléti, Ivet. őt olyan ember hiány­zott a közgyűlésről, aki be­rúgott s emiatt nem tudott elmenni. Az elnök jól tudta, mi a hiányzás oka. Másnap hivatta őket. — Álljatok sorba •— mond­ta. ■— Itt a zárszámadási be­számoló és ehin a jegyző­könyv a hozzászólásokról, meg a határozatokról. Ol­vassátok fel egymásnak, legalább megtudjátok, mi­ről volt szó. Tessék, Sándor, te vagy az első felolvasó. De jó hangosan olvasd, úgy, mint én a közgyűlésen. Vár­jál, hozok egy pohár vizet is, mert közben ihatsz, én is ittam... Sándor elkezdte. Mondta mondta, olvasta rendületle­nül. A többiek hallgatták. Mikor a beszámoló végére ért, a jegyzőkönyvben oda volt írva, hogy nagy tans. Sándor ezt is felolvasta. Mi­re az elnök:-—Nem hallottátok? Nagy tans. Tessék tapsolni. És kénytelen-kelletlen tap­solni kezdtek. — Na Gábor, te követke­zei Olvasd... Kilenc és fél órán át tar^ tott a felolvasás. Az volt a jegyzőkönyvben, hogy a közgyűlést vezető elnök ti* perc szünetet rendelt ei Ilyenkor a felolvasók is pi­henhettek. Végül az elnök bevitte a fizetési jegyzéket és a pénzt. — Tessék aláírni, mosmár felvehetitek. Ti is megtartot­tátok a zárszámadást.­Az Erdőháton megszakítás nélkül 25 éve vezet brigádot K. Sándor. Megkérdeztem tőle: — Melyik volt a legnehe­zebb esztendő? — 1974 — felelte gondol­kodás nélkül. — Sokkal ne­hezebb volt, mint 1970, az árvíz. — Miért? — Mert az árvíz gyorsam sepert el mindent. Megértet­tük, hogy folyók közt élünk és az ilyesmi előfordulhat. De 1974-ben az időjárás lassan lopkodta el értékein­ket 1970-ben az árvíz rabolt És akkor nem is kellett el­végezni . minden munkát 1974-ben viszont minden munkái elvégeztünk, sokkal! többet mint máskor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents