Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

9WtCT-MAÖTARÓRSZAe = MATÄSZAÖCXf f#í$. íeíSraSr ft Képviselői interpelláció Tanácsunk legutóbbi ülésén Barabás Rezső tanácstag kérte városunk országgyűlési képvi­selőjét, dr. Fekszi Istvánt, interpelláljon az illetékes miniszternél, hogy a Mátészalka— Budapest közötti éjszakai vonatközlekedést ál­lítsák vissza. Képviselőnk interpellációját a közlekedés- és postaügyi miniszter személye­sen megvizsgáltatta. Válaszát kivonatosan kö­zöljük: A KPM kiemelt feladatának tekintette, hogy a korszerűtlen, fárasztó, hosszú éjszakai utazást megszüntesse, helyette nanpalj órák­ban gyorsjáratú vonatokkal biztosítsa a fővá­ros és távoli országrészek összeköttetését. En­nek eredményeképpen Mátészalka—Budapest között a nappali órákban új távolsági sze­mély és expressz vonatpár közlekedik. Elér­tük, hogy az éjszakai utazás helvett naponta közel 4 óra alatt lehet eljutni a fővárosba. Se­gítik Mátészalka és környéke gyors közlekedé­sét azok a vonatok ;s, amelyek Debrecenen át kedvező csatlakozással érik el a fővárost. Ezek figyelembe vételével a MÁV ez éj­szakai személyszállító vonatok visszaállítását sehol nem tervezi, sőt a jövőben a még meg­lévő éjszakai járatok megszüntetésére törek­szik. Földreform-kísérletek Mátészalkán 1945 előtt A tanács szabályozta Az új házirend Mátészalkán rohamosan nő azoknak a száma, akik bérházakban, lakótelepeken él­nek. Ezért is vetődött fel az az igény, hogy más, régi városokhoz hasonlóan a tanács ren­deletben szabályozza az együttélési viszonyo­kat. A lakóépületek, ingatlanok házirendjének hatálya kiteried a város területén lévő vala­mennyi lakóépületre (földszintes és emeletes, személvi és más tulajdonú lakás) és más célt szolgáló épületekre is (üzlet, raktár, stb.). Megalkotásával a tanácsok a lakások rendel­tetésszerű használatát, az egészséges, higié­nikus környezet biztosítását, a dolgozó ember nyugalmát és pihenését kívánja biztosítani. Ezért á rendelet — többek között — ki­mondja, hogy minden lakó (tulajdonos, bérlő, stb.) köteles tartózkodni a mások nyugalmát zavaró tevékenységtől: például zajos éneklés; kiabálás, botrányt okozó magatartás,,, nagy hangerővel történő rádió-, televízió és maghc- tofonhallgatás, üzemi gép-, vagy egyéb zaj. A lakás takarítását és más háztartási munkát úgy kell végezni, hogy a háztartási gép és egyéb gé­pek (padlókefélő, porszívó, mosógép, centrifu­ga, stb) zaja este 20 óra és reggel 6 óra közötti időben a lakókat ne zavarja. A lakás erkélyén, függőfolyosóin, lépcső­házában, loggián szőnyeget, matracot, ruhane­műt a verés és rázás útján porolni nem sza­bad. A tisztítás befejezése után a lakó köteles a keletkezett szemetet, hulladékot eltávolítani. Az épületből tárgyakat kidobni, bármilyen fo- lya lékot kiönteni tilos. A rendszeres szemét- szállításba bekapcsolt területeken lévő ingat­lanokon keletkezett háztartási szemetet a lakó­nak zárható fedéllel ellátott tartóban kell ösz- szegv-űitenie Tüzelőanyagot a lakásban és nem lakás céljára szolgáló helyiségben. továb­bá kijelölt helyen csak tűzrendészcti és biz­tonsági előírások meztartósóval szabad tárol­ni A tüzelőszállításkor keletkezett s-'™'-’ ' szennyeződést az azt okozó lakó azonnal köte­les eltávolítani. j A rendelet meghatározza a lakások keze- j léinek (költségvetési üzem, lakásszövetkezet) J kötelezettségeit is. Ezek közül jelentősebbek; I A kezelő köteles a iakásbérteti, tűzrendészeti, I polgár; védelmi, köztisztasági, egészségügyi, balesetvédelmi rendelkezőkben megjelölt be­rendezési és felszerelési tárgyakat bes-e-ezni, és azokat megfelelően karbantartani. A lakó­bizottság ezek felett társadalmi ellenőrzést gyakorol. Többszintes épületekben a kezelő az épü­let ingatlan tisztántartása érdekében köteles gondoskodni a közös használatra szolgáló he­lyiségek a közös hasznóiotT-p, szoigá1* te-ui». tek naponkénti seprésért)!. hetenként legalábo egyszeri, téli időben szükség szerinti felmosó sáról. továbbá e területek síkosságának meg­szüntetéséről. A lakóépületek nyitva- és zárvatnrtás.át is szabályozták A többszintes és többlakásos la­kóépület kaouiát. vasv lépcsőházit 22 órától 4.30 óráig zárva 4.30 'rátől 22 óráig nyitva k?U tartani. A .kezel* a lakóbirottság — a lakók többségének nyilatkozatén alanuló — javasla­tára a lakóépület V~mnái t 20 és 22 é-a közö*t is zárva tarthatta Ha a kaout a házmester zárja, a kezrtő kötele« lakásonként legalább egv kanukulcsot térítésmentesen biztosítani Kérésre — térítés ellenében — második és to­vábbi kapukulcsot is biztosítani kell. A l'akóbizottság és a kezelő írásban vagy szóban fimvelme/tetbe+i a rendelet rrm-isé-tő’t Súlyosabb esetbe" szabálysértési Miá-ás kez- tproér-ve^hető A nézii-»-ös>t toii^s szövegé, o%a-*tsma-ésp és hot er*t '-a 11V n!ŐSggltAsz céliából a lénkét,ámvt-an és más forgalma' helyeken kifüggesztjük. Dr. Varga Miklós, a városi tanács vb-titkára A 35 1919-ES TANÁCSKÖZTÁRSASÁG n bukása után, a burzsoá államrend visszaállításával kezdetét vette Mátészalkán is az ellenforradalmi diktatúra, mely a tanács­kormánynak törvényeit — köztük a nagybir­tok felosztását kimondó földtörvényt is — semmisnek nyilvánította. A földtörvénynek ez a merev elutasítása, tekintettel a kisparasztok, a szegény parasz­tok, agrárproletárok és nincstelen mezőgaz­dasági munkások akkori iielyzetére, teljesen indokolatlan volt. A szegényparaszti réteg mindenütt várta és igényelte a nagybirtokok felosztását. Mátészalkán 1918 október végén az akkori állami polgári iskola tornatermében 350—400 főnyi paraszt izzó hangulatú gyűlésen követelte, hogy „a dzsentri vezetésből nem kér, legyen vége az ingyenélő úri világnak, osszák ki a szegényparasztoknak a földet!” A földosztás azonban nem történhetett meg. Az ellenforradalom győzelmével visz- szaállt a háború előtti állapot, s a földreform elmaradása kapcsán jelentkező csalódás. Azonban az a feszült helyzet, amely ebből az elmaradt sorskérdé6ből adódott, tovább fo­kozódott, s ezt az ellenforradalmi rendszer semmilyen mesterkedése sem tudta eltüntetni. Olyan nagyfokú volt a háborús életből fakadó nyomorúság szerte az országban, s a lakossá­got olyan mélyen érintette a proletárforrada­lom szele, lépten-nyomori annyira kitűnt az ellenforradalmi rendszer ingatag volta, ezért megkísérelték kihasználni a tanácskormány hibáját; hogy a nagybirtokot nem osztotta fel. Az uralkodó osztály a földreform tetszetős jel­szavával próbálta felsorakoztatni maga mel­lett a reményeiben csalatkozott szegény- parasztokat. 1? NN*1* A F^STÜLT GAZDÁSÁGI ÉS uj T\P2 t.PóJjMr s""s’sős,&',n“k a veszé­lyét látva, és annak kirobbanó erejétől félve hozta meg az akkori feudális magyar kormány az 1920. évi XXXVI. t. c.-kel szabályozott Nagy­atádi-féle földreformtörvényt, amely toldoz- va-foltozva, porhintéssel akarta elintézni ezt a szegényparasztság egyetemét érintő, elkésett sorskérdést. E törvény alapján végrehajtott „földreform” azonban a gyakorlatban csak „kirakat”-munka volt és távolról sem becsüle­tes megoldás. Ennek a félrevezető földreform­nak az irányítását annak idején az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) végezte. A kiosztásra kerülő mezőgazdasági ingat­lanokat, az alaptörvényben szabályozott meg­váltási jog, kisebb mértékben állami elővásár­lási jog útján, részben pedig az ezer holdon felüli földbirtok földben levonandó vagyon- válságból nyert földingatlanokból lehetett megszerezni. Ugyanakkor az ősi birtokokat vé­delmébe vette a törvény, mert különbséget tett „új szerzeményű” és úgynevezett történel­mi birtok között, vagyis nem nyúlt a százezer holdakat kitevő főúri, grófi, hitbizományi bir­tokokhoz. A végrehajtásban Mátészalkán is érvénye­sült szinte betű szerint a Nagyatádi-földre­formnak ez a tendenciája, mert annak idején a helyi lapok a mátészalkai földbirtokrentíe- zésről írva nyilvánosságra hozták az OFB ha­tározatát, mely szerint; Mátészalkán megvál­tásra kerülnek a Szálkái Gyártelep, a Weisz Miklós, a Schreiber Bertalan-féle birtokok egyes részei, továbbá a község vásártere. E HÍREK földreform kapcsán Mátészalkán 410 hold szántó, legelőterület (a Sándori tagban) és házhely (Kisperlyés és Tisztviselőtelep) került, nem megváltás alá, hanem szabad kézből el­adás alá, 400 négyszögöltől három holdig, 320 parasztcsalád részére. Ebből a létszámból 220 család vásárolt 400 négyszögöles házhelyet, fő­képpen a Kisperjés, ma újtelepi, vasúton túli városrészen. E földeket, főképpen a házhelyeket 20—25 százalékkal magasabb áron adták el az emlí­tett földtulajdonosok, mint annak szabadfor­galmi ára jett volna. E földekből az aprárpro- letárokon kívül olyan kisparasztok is vásárol­hattak, akik 1—5 hold földdel rendelkeztek, sőt több esetben olyanok is, akik' 10 holdig egészítették ki földingatlanaikat. Olyan agrár- proletárok is akadtak, akik néhány év múlva túladtak földjükön. Ezek a közép- és gazdag­parasztok földterületét gyarapították. A TOVÁBBRA IS FENNÁLLÓ szélsősé- ges és igazságtalan birtokviszonyok 1936-ban arra kényszerítették az akkori ma­gyar kormányt, hogy újabb törvénnyel kísérle­tezzen a földreformmal kapcsolatban. így jött létre az 1936. évi XXVII. t. cikkben körülírt telepítési törvény, a következő célmegjelölés­sel: „A törvény célja, hogy olyan vidéken, ahol a kisbirtokok szaporítása kívánatos, egy- egy család eredményes gazdálkodásának alap­jául alkalmas önálló gazdaságok létesítése, va­lamint meglévő kisebb gazdaságok kiegészíté­se útján az ország egyetemes érdekeinek leg­inkább megfelelő birtokmegoszlás kialakulá­sát és a falusi lakosság számára családi otthon céljára alkalmas ingatlan szerzését előmoz­dítsa.” E telepítési törvény értelmében Mátészal­kán 411 hold földterület kerüli! „eladásra” az úgynevezett Vágóháza dűlőben és az Ujfalus- sy-tagban. A agrárproletárokon kívül a föld­del rendelkező kisparasztok is vásárolhattak 1—4 hold földterületet, illetve 1-0 holdig kiegé­szítést. A két alkalommal vásárlás alá bocsá­tott mezőgazdasági földterület a faluhatár 10 százalékát tette ki. A mátészalkai szegényparasztság szükségét e két földbirtokreform csak igen kis mértekben elégítette ki.. A földreformot irányítók gondo­san vigyáztak arra, hogy ne a szegényparasz­tok igényei nyerjenek kielégítést, hanem mi­nél kevesebb kárt szenvedjenek az uradalmak nagybérlői. A megvásárlás alá bocsátott föl­deket és házhelyeket a parasztok egyrésze ugyan kifizette, de a szegényebb része a gaz­dasági válság éveiben (1929—1933), nem tudván teljesíteni a magas törlesztési feltételeket, el­adta kis ingatlanát, vagy 1945-ig törlesztette, míg a pengő inflációja ei nem nyelte azokat. P FÖLDREFORM-KÍSÉRLETEK gya- korlati tapasztalatai azt is megmutat­ták, hogy a létrehozott új törpebirtokok 1—4 holdas nadrágszíj-parcellája nem biztosíthat­ta a földhöz jutott nagycsaládok megélhetését. Továbbra is kénytelenek voltak egyéb munkát is vállalni, vagy a nagybirtokban napszámos­ként dolgozni, s ezzel a mezőgazdasági mun­kából élő szegényparasztok kizsákmányolása hatványozottabb mértékben megnövekedett | Dr. Csomár Zoltán Tanácsi program A városi tanács és a végrehajtó bizottság elfogadta 1975. évi munkatervát. A terv szerint a tanács az alábbi főbb napirendeket tárgyal­ja meg: az éves költségvetés és fejlesztési terv elfogadása; a város közegészségügyi helyzeté­nek értékelése; városunk közművelődési hely­zetének értékelése; a népesedéspolitikai hatá­rozatok végrehajtása; a szakigazgatási szervek hatósági, felügyeleti munkájának alakuláséi. A vb jelentősebb napirendjei lesznek: as autósz-'r v'i z- .állomás tevékenysége; a la­kásépítő és fenntartó szövetkezet tevékenysé­ge; a költségvetési üzem tevékenysége; ezen belül a köztisztasági feladatok ellátása; élel­miszer-ellátásunk helyzete, problémái; a víz­szolgáltatás, a fürdőüzeín tevékenysége; elem­zi és megtárgyalja a vb a nők, az ifjúság hely­zetét, a vonatkozó jogszabályok halvi végre­hajtását. Tájékoztatást kér a Szatmár Bútor­gyár dolgozói élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Fogadónap vendégekkel A Tanácsok Lapja nemrégiben fogadóna­pot tartott városunkban. A jelentős közéléti eseményen a meghívott helyi tanácstagokon kívül részt vettek a környező községek tanács­tagjai is. A vitában részt vett és válaszolt a felszólalók kérdésére Gyúró Imre elvtárs is,, a megyei tanács elnökhelyettese. A kérdéseket és az arra adott válaszokat a lap a közelmúlt­ban teljes oldalon közölte. Tanácstagi beszámolók A városi tanácstagok 96 százaléka tett ed- ' dig eleget beszámolási kötelezettségének. A beszámolókon eddig 1580 választópolgár jelent meg. A tanács, valamint a tanácstagok válasz­tókerületi munkájáról 216 felszólaló mondott véleményt, vagy tett javaslatot. Eszerint vá­rosunk lakossága 18 utcában várja különböző vízrendezési (csapadékvíz-elvezetés) problé­mák megoldását. Tizenhat utcában útépítést vagy útjavítást. 12 utcában járdaéoítést kér-' nek. Közvilágítás javítása, korszerűsítése vál­na szüksége'sé 12 utcában. Többen kérték és javasolták különböző közlekedési problémák (parkírozó, soromnáénítés stb ) megoldását. < .^..beérkezett javaslatokat a vb és a vb szak- (oárkífozo. sorompóérifUs, stb.) megoldását. Megvalósításuk attól függ, hogy milyenek lesznek pénzügyi lehetőségeink. Pedagógiai het.k A Szabolcs-Szatmár megyei pedagógia! hetek programjából Mátészalka is kiveszi a részét. Az időszerű oktatáspolitikai, szakmai és módszertani kérdésekkel foglalkozó ren­dezvénysorozat február 8-án kezdődik. A dél­előtt 9 órakor a városi pártbizottság díszter­mében megnyíló pedagógiai hetek első elő­adását Szabó László, az Oktatási Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese tartja a ne­velésközpontú iskoláról. Február 12-én a korszerű pedagógiai tö­rekvésekről. 13-án a szocialista tanár—diák vi­szonyról, 20-án pedig az egyes szaktárgyak időszerű nevelési kérdéseiről tartanak elő­adásokat, bemutató tanításokat és ankétokai. Előr.yben a “kismamák Vásároltunk 377 millióért UDVARIASABB KISZOLGÁLÁS. NA­GYOBB FORG ALOM — ez ml'zte a főbb cé­lokat a Mátészalkai ÁFÉSZ-nél kibontakozott kongresszusi munkaversenyben. Jóllehet az első szakasz értékelése még csak részben tör­tént meg. azonban az már most is megálla­pítható, hogy a nagy társadalmi események tiszteletére indult munkaverseny eddigi ered­ményei szövetkezetünknél felülmúlják a vá­rakozást. A kereskedelmi szerveknél elsősorban az áruforgalmi és jövedelmezőségi mutatók azok, amelyek alapján a konkrét eredmények mérhe­tők. Az éves mérleg előkészítésének időszaká­ban már megállapítható, hogy 1974-ben elért 377 milliós áruforgalmunkkal a bázisévet több. mint 40 millió forinttal a megemelt ár­bevételi tervet pedig mintegy 10 millió forint­tal teljesítettük túl. Azt viszont csak a Vásárlók mérhetik le. hogy 89 kereskedelmi egységünk és 18 szocia­lista brigádunk mennyiben tett eleget fokozott udvarias kiszolgálásra iránvuló vállalásának Nem egy brigád tett felajánlást arra, hogy a terhes anyákat és idősebb vásárlókat megkü­lönböztetett kiszolgálásban részesítik. Ugyar. csak a vásárlók azok, akik lemérhették, meny nyibert volt sikeres a versenyakció keretében városunkban megtartott 14 vegyesiparcikk- bemutató, 9 kóstolóval egybekötött élelmiszer áruankét és 2 ruházati divatbemutató. A DOLGOZÓ NŐK MUNKÁMNAK MEr .ÜNNYlTÉSE érdekében lehetővé tet­tük, hogy valamennyi élelmiszert árusító egy­ségünk hűtőszekrénnyel rendelkezzen, amely­ben félkész hústermékeket, tejtermékekét, esetleg mirelit árut tárolhat A vásárlási körülmények javítására, ke­reskedelmi egységeink tatarozására, csinosítá­sára 57 ezer forint értékű munkafelajánlást tettek dolgozóink. Az elvégzett társadalmi munkamennyiség értéke 142 ezer forint. A vá­ros gyermekintézményeit mintegy 40 ezer fo­rinttal támogattuk, ebből a dolgozók által fel­ajánlott társadalmi munkaérték 7700 forint •volt. A kongresszus; felajánlások között szere­pelt az éves tervben előirányzott 250 új tag he­lyett 500 beszervezése. Sikerült 544 új taggal növelnünk taglétszámunkat. Lehetetlen lenne vállalkozni arra. hogy szocialista brigádiaink valamennyi felmánlá- sám ? h“’ven k’t^—’fink. 'Hm* Vol' mérv—Von wn- Kts'ik. ho«v például brigádjaink televízió- '■ val ajándékozták meg a cigányóvodát, a 1 Kraszna Áruház műszaki-ajándék osztályának 1 brigádia a nagydobosi gyermeknevelő intézet­ből két gvereket 15 nanie nvarn’t-itott. '2-iméd­iáink az intézeti gyerekeknek 3OQ0 forint érté­kű a ián cirkot adtak. A konfekn'óosztály bri- r- gádja félárva gimnazistát patronál négy éve. iüeménykészítés közben a cukrász term üzem szocialista brigádjának dolgozói. A STINES. SOKRÉTŰ VÁLLALÁSOK TflgáTT remet'’ 'O-.-té --<-* e—S-eó. nyék növelésének elősegítse mellett sm—á- ,;s otthonok és úttörőrajok, nyugdíjasok és ’vodák segítése. Idei munkáink fő céHa kö- i ntávú tervünk tejesítése, amelv a tavalyi-. >z hasonló jó munkával megvalósítható. Dr, Vékony Miklósi i * i •íí n Városunk történetéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents