Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

^W-WXCYAftöRSzAö = i*öLOARI VÄOBLBI WfS. ieSrülf SKT > "" J ---------V'" m £ PVOP feladattér véből Újítóknak ajánljuk » 1 A polgári védelem újító * (mozgalma célkitűzését első. lógóiban a nagy hatású tárna- dófegyverek elleni védekezés — az élet- és vagyonvédelem, 'Valamint a mentés és mente­sítés — megszervezésével, il_ letőleg ellátásával kapcsola- -;Vtos feladatok megvalósításá­nak elősegítése képezi. Az / elmúlt években a polgári vé­■ clelmi tárgyú újítások alkal- i mazása, illetőleg a népgaz­daság különböző területeiről „vadaptált újítások nagymér­tetekben hozzájárultak a pol­gári védelmi tevékenység ■ színvonalának emeléséhez. Éppen ezért minden évben a PVOP közzéteszi egy-egy tárgyév újítási fela|dattervét azzal a szándékkal, hogy a ' polgári védelmi feladatok el­látásában részt vevő állam­polgárok megismerjék a meg­oldásra váró témákat és hasz. áos javaslataikkal — az újító mozgalom keretében — hoz­zájáruljanak a polgári védel­mi feladatok ellátása színvo­nalának további emeléséhez. A Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnoksága 1975. évi újítási feladattervéből a kö­vetkező témákat közöljük: MENTESÍTŐ EGYSÉG­KÉSZLET. Cél: olyan mentesítő egy­ségkészlet kidolgozása, amely alapját képezheti a vegyi vé_ délmi szakszolgálat kézi men. tesítő alegységei szakfelsze­relésének. Követelmény: egy­szerűség, gyors málházható- ,ság,, kis térben tartós raktá- .«rozhatóság. Emellett 1,5—3 .köbméter víz szállításának és mentesítő oldat készítésé­nek- biztosítása; vízfelvevő, víztovábbító és elosztóegy- ségekkel rendelkezés szusz­penzió biztosítása; 5—6 mun. kahely ,egyidejű és gyors, ki­alakítása; Széles körű men­tesítési lehetőség biztosítása kézi erő alkalmazásával (pl. ;£zenj£&3rnok„ gépi berende­zések, istállók, állatok stb.); az előállítási költség ne ha­ladja meg a 40—60 ezer fo­rintot Ajánlott szakirodalom: „Módszertani segédlet a men­tesítő alegységek parancsnoki áilománya részére" c. PVOP. kiadvány —.1072. A kidplgo. zás' tartalma: áz elbírálás részletes műszaki leírás és 'tervdokumentáció alapján ‘•történik. A rajzokat a szab­ványoknak megfelelő mére­tű pauszpapíron tussal kell elkészíteni, szövegmezővel és csatlakozó darab jegyzékkel ellátva. A rajzok annyi néze­tét és méretet tartalmazza­nak, amennyi a működés megértéséhez és a munkapél­dány elkészítéséhez szüksé­ges. A díjazás módja: eszmei alapqn 5—20 ezer forint. A javaslat benyújtásának- ha. tárideje: 1975. augusztus 31. cementszállító tar­TÁLY GÉPKOCSI POLGÁRI VÉDELMI CÉLOKRA VALÓ átalakítása több ren­deltetéssel (tűzoltó, te. repmentesítő, vízszállító). Cél: a szakgépjárművek ki­egészítésére, a polgári véde­lem mentő-mentesítő felada­tainak ellátásához a cement­szállító tartály gépkocsik pol­gári védelmi szakfárművek- ké (tűzoltó, terepmentesítő, víz-, üzemanyagszállító) va­ló átalakítás. Követelmény: a cementszállító tartálygép­kocsi kevés tartozékkal vagy gyors átalakítással alkalmas, sá válik: tűzoltásra; víz- és üzemanyag-szállításra; folya­dék és por alapanyagú te­repmentesítő kiszórására. Ajánlott szakirodalom: ce­mentszállító gépjármű mű­szaki leírása. A kidolgozás tartalma: az újítás kivitelezé. sere alkalmas tervdokumen. táció elkészítése esetleg külön megbízás (szerződés) alapján. A díjazás módja: eszmei alapon 15—20 ezer forint. A javaslat benyújtásának -ha­tárideje: 1975. november 30. Az újítási javaslatokat a PVOP Újítási Bizottságához (1885 Budapest) írásban kel! benyújtani. Az újítási javas­latnak tartalmaznia kell: a javaslatot benyújtó nevét, lakhelyét, a benyújtás idő­pontjában betöltött münka- köréf 'és beosztását.: Tóvábbá a javaslat megnevezését, rész­letes leírását, a szükséges rajzokat, valamint azt, hogy a megoldás hol hasznosítha­tó. Több javaslattevő esetén a szerzőség arányát. (Ha a javaslattevők a szerzőség arányát nem jelölik meg, úgy azt egyenlő arányúnak kell tekinteni.) Az ön- és kölcsönös segélynyújtás alapjai (!•) Minden perc számít Ma a motorizáció, a repü­lés, a rakéta és elektrotech­nika hallatlan fejlődése ko­rában a tömeges sérülések bekövetkezése nem ritka. Az orvostudomány felkészültsé­ge, a korszerű traumatológiai bázisok, a megfelelő számú és jól kvalifikált szaksze­mélyzet esetén sem mindig problémamentes egy-egy tö­meges szerencsétlenség sé­rültjeinek ellátása, a baleset /felszámolása. A mai korszerű elképzelő- sünk szerint a jövő esetlege* háborúja rakéta-nukleáris háború lenne, amelyet a tö­megpusztító RBV-f egy verek alkalmazása és a sérülések tömeges jelentkezése jelle­mezne a frontokon és a hát­országokban egyaránt. A sé­rülések száma és összetétele azonban mégis más lenne, mint békeidőben. Igen nagy tömegű, súlyos, életveszélyes, szennyezett, kombinált sérü­lés keletkezne csaknem egv- időben. Az ellátás feltételei pedig korlátozottabbak len­nének. Rossz higiénés viszo­nyok, szükségintézmények, esetleg tábori körülmények, orvosi segélyhelyek ’(OSH) szükségkórházak, stb. Relati­ve kevés orvos és egyéb sze­mélyzet jellemezné a helyze­tét Az elsősegélynyújtás alapjai A bajba jutott, megsérült, balesetet szenvedett ember­társunk megsegítését béké­ben törvény mondja ki. A mot rizáció a haditechnika hallatlan fejlődésével béké­ben és háborúban egyaránt rendkívül megnőtt a súlyos, életveszélyes és a tömeges sérülések száma. Általános szabályként mondhatjuk ki, hogy a sérülést annak mi­lyenségétől. lokalizációjától és súlyossági fokától függően, de a lehető legrövidebb időn be­lül elsősegélynyújtásnak kell követnie. A sérült személy ellátásá­nak alaoián beszélhetünk ön- és kölcsönös segélynyújtásról. A sérült tudati állapota, moz- gáskénessége. felszerelése és szükség!ehetősége szerint ön­magának. vagv baitársának nyújt elsősegélyt, amíg béké. ben a mentő orvos, háború­ban, rendkívüli körülmények esetén az egészségügyi szak- szolgálat, vagy alegység be­osztottjai, vagy csoportjai a helyszínre érkeznek. Az elsősegélynyújtás felté­tele. Az elsősegélynyújtás végrehajtója elméletileg és gyakorlatilag ismerje az első­segélynyújtás módjait és gzok helyes alkalmazását. Az első­segélynyújtás legfontosabb tényezője az idő. Lehetnek olyan súlyos sérülések, álla­potok, ahol a gyors, mielőbbi segély életmentő. A segélynyújtás szabályai Önsegélyt * sérült, vagy beteg saját magának nyújt, ha eszméleténél van, mozgás, képes és rendelkezik olyan felszereléssel, vagy olyan szükségeszközök állnak ren­delkezésére, amellyel állapo­tán segít, illetve ideiglenesen el tudja látni (kötszer, fáj­dalomcsillapító, stb.). A köl­csönös segély lényegesen több lehetőséget nyújt az el­látás során életmentő beavat­kozásokra (légzés, szívműkö­dés biztosítása), törések rög­zítése, vérzés csillapítására, fájdalomcsillapításra, szállí­tásra. A szervezett elsősegély- nyújtás során a polgári vé­delmi egészségügyi szakszol­gálat és alegvség beosztottiai, vagy csoportjai speciális fel­szereléssel rendelkeznek, vagy annak hiánya esetén szükség­eszközökkel, de szakszerű egészségügyi ismeretekkel nyújtanak segélyt Az élet és a halál jelei. Az elsősegélynyújtónak a köl­csönös és szervezett elsőse­gélynyújtás, mentés során, különösen tömeges sérülés esetén, döntő tényező az élet megállapítása. További teen­dőit lényegében ez határozza meg. Az életjelenségek észle­lése esetén az elsősegélynyúj.1 tás súlyossági sorrend alap­ján történik és ezzel egyidő- ben a primitív osztályozást is elvégzik. Az élet jelei: a mozgás, légzés, szívműködés. A halál jelei: bizonytalan je­lek — légzés nincs, szívmű­Ezt mondja a jogszabály , A Jasttiár Sí »elüéklettínlb- ipen kezdtük meg Jogszabály- ismertetőnket, melynek első fe­jezetében arra adtunk választ, feogy milyen esetekben mente­nek az anyák a polgári védelmi kötelezettség aldl. Az alábbiak­ban közöljük a Jogszabály-is- laaertető második részét: Az említett rendelkezéssel kapcsolatosan két kérdésre 'kell felhívni a figyelmet: az első az, hogy a mentesség az anyát nemcsak a vér szerin­ti gyermeke alapján illeti meg, hanem az örökbe foga­dott és nevelt gyermek alap­jár. is, a második az, hogy az anya gondozása alatt ál­lónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akire napköz­ben — amíg az anya munká­ját végzi — családtagja (pél­dául nagyszülő, testvér, na­gyobb gyermek) vagy szom­szédja felügyel, avagy aki gyermekét napközi (h étközi) otthonban, bölcsődében, ille­tőleg óvodában helyezi el, feltéve, hogy a gyermek na­ponta vagy legalább hetente egv ízben —‘ például a hét ■Végén (szombaton vagy va­sárnap) — az anya gondo­zásába kerül. Nem illeti viszont a men­tesség az anyát, ha a gyer­mekét bentlakásos intézet­ben. rokonnál, illetőleg más személynél helyezi el, s ha gyermekének elhelyezéséről a hatóság gondoskodott (ál­lami gondozásba vétel), fel­iévé, Heígy az elhelyezés idő­tartama a has hónapot meg- taltdja. Nem íüentes tehát a pol­gári védelmi kötelezettség alól az az anya, aki gyer­mekét ténylegesen nem ma­ga gondozza. Ebből követke­zően nem mentes a kötele­zettség alól az anya, ha gyer­mekét diákotthonban vagy más (például gyógypedagó­giai, stb.) intézetben helye­zi el. Nem élvez továbbá mentességet az az anya sem, aki gyermekét tartósan ro­konoknál, ismerősöknél he­lyezi el. A szabályozás szerint a gyermek másutt történő el­helyezése akkor minősül tar­tósnak, ha időtartama a hat hónapöt meghaladja. Ez az időtartam kétségtelenül al­kalmas a felmerülő esetek egyértelmű elbírálására, és nem okoz gondot azoknak az eseteknek a megítélésé­ben, amikor a gyermek, bár hosszabb időre, de nyilván­valóan csak átmenetileg (pél­dául nyári vakáció idején) kerül Id a a anya gondozása alól. A gyermekes anyák pol­gári védelmi kötelezettség alóli mentessége alapján fel­vetődik az a kérdés is, hogy a polgári védelmi kötelezett­ség korhatárai között lévő és egyébként a kötelezett­ség alatt álló nagyszülők kö­zül a nagyanyák mentessé­get élveznek-e a kötelezett­ség alól, ha valamilyen ok miatt — a szülők elválása, elhalálozás, stb. folytán — 8 éven aluli, illetve három (szakszolgálat esetén egy) 14 éven aluli unokájukról (itt esetleg bírói ítélet helyezett el náluk, vagy akiknek tar­tására egyébként — a csalá­di jog szabályai szerint — kötelezettek) ők gondoskod­nak. Ezekben az esetekben az anya szerepét nyilvánvalóan a nagyanya tölti be. Az anyákat megillető mentes­ségre ezért a kötelezettség alól őket jogosultnak kell tekinteni, feltéve, hogy a gyermek gondozása szemé­lyük tekintetében Jogilag megalapozott, illetőleg Jogi kötelezettséget képez. ,Az életben előfordulhat az az eset is, hogy valamely polgári védelmi kötelezett­ség alatt álló személy, mint testvér tartja el — más tar­tásra kötelezhető személy hiányában — elhalt, stb. testvére gyermekét. Ilyen esetben természetesen a gyermeket eltartó nőtestvér­re értelemszerűen az unoka tartásával kapcsolatosan a nagyanyjával összefüggés­ben említettek az irányadók, A kötelezettség alóli men­tességgel kapcsolatosan fel kell hívni végül a figyel­met arra, hogy a mentesség a törvény rendelkezéseiből fa­kad, tehát azt az ismerte­tett esetekben nem valamely szerv vezetője (aki egyben polgári védelmi vezető is) adja meg. Éppen ezért, ha a mentesség bármely esete fennforog, illetőleg igazolást nyert, a törvény alapján fennálló mentességet köte­lező megállapítaná illetve Hcyüváníiaaá. A mentesség ténye — gya­korlatilag — egyébként két vonatkozásban von maga tatán bizonyos kötelezettsé­get A polgári védelmi veze­tőknek — a lehetőségekhez képest — fel kell deríteni­ük a kötelezettség teljesíté­sére igénybe venrfl tervezett állampolgár személyi — fő­leg családi — körülményeit, abból a szempontból, hogy nem forog-e fenn személyü­ket illetően törvényes men­tességi ok. Másfelől a köte­lezettség teljesítésére igény­bevett, illetőleg igénybevenni tervezett személyeknek elő kell segíteniük a polgári vé­delmi vezetők tevékenységét azáltal, hogy igazolják a személyük tekintetében fennálló mentességi okot. A mentesség okának elhallga­tása, illetőleg az időközben bekövetkező mentesség beje­lentésének elmulasztása összeegyeztethetetlen azzal a fegyelemmel, amelyet a szocialista államszervezet, illetőleg szervek — köztük a polgári védelmi szervek — az állam polgáraitól elvár­nak. A polgári védelmi kötele­zettség tekintetében a törvé­nyesség érvényesülésének intézményesített biztosítékát képezi az, hogy a kötelezett­ség teljesítésére való beosz­tás, illetve kijelölés állam- igazgatási határozattal törté­nik, és az ellen az érintett személy — ha a határozatot sérelmesnek tartja (például mentességi ok forog fenn) — fellebbezéssel élhet a felsőbb polgári védelmi szervhez, amely a kötelezettség alá tar­tozás kérdésében . végérvé- syssea dotti. ködés nincs, pupillák tágak; biztos jelek — hullafoltok, hullamerevség, súlyos, az vélettel össze nem egyeztethe­tő sérülés. Az elsősegélynyújtás sza­bályai. Tömeges sérülés ese­tén az elsősegélynyújtást mindig a legsúlyosabb sérült, nél kell kezdeni. A sérültet lehetőleg fekvő helyzetben látjuk el, a feltalálás, kimen, tés során. Később, az állapo­tának megfelelően, félig ülő, ülő, stb. helyzetbe is hoz­ható. A sérülés helyét a jó ellá­tás érdekében szabaddá kell tenni; a szorító ruhadarabo­kat meg kell oldani; ha a sé­rült eszméletlen, légzése akadozó, vagy leáll, haladék­talanul biztosítani kell a lég­utak átjárhatóságát, majd mesterséges lélegeztetést. A szív megállása esetén a mesterséges lélegeztetéssel párhuzamosan szívmasszázst alkalmazunk. Mesterséges légzés és szívmasszázs esetén, a lágutakat, a szájüreget meg kell vizsgálni, a műfogsort, idegen anyagokat, szennyező­dést, nyálat, hányadékot el kell távolítani, tiszta ruhával kitörlés, leszívás következik, ha eszköz áll rendel’'ezésre. A felső végtag sérülése esetén az ujjakról a gyűrűt minden esetben el kell távo­lítani A sérülések jellege Mechanikai (lágyrész, csont, belsőszervi, kombinált égett, vegyi, radiológiai, biológiai); egyszeres és többszörös sérü­lés. Elhelyezkedés szerint le­het: fej-, nyak-, törzs- és végtagsérülés. Természeti csapás, RBV- támadás okozta sérülések ese­tén jelentkező feladatok. Az elsősegélynyújtó feladata a sérültek felkutatása, mielőbbi életmentő elsősegélyben ré­szesítése, kiszállítása a sebe­sült gyűjtőhelyre, az első pri­mitív osztályozás elvégzése és előkészítése a további szál­lításra. Kislexikon Ködbomba: Skődképz® anyaggal töltött, ködfüggöny létesítésére szolgáló repüli» bomba. f Ködfüggöny: mestersége* füst- vagy ködfelhő; megaka., dályozza az ellenséget a vi­zuális figyelésben, a célzott tüzelésben vagy bombavetés­ben, ugyanakkor rejti a saját csapatokat, repülőgépeket é* hajókat (tevékenységüket) a* optikai felderítő eszközök előL A ködfüggöny hatásos­sága az időjárási viszonyok­tól, elsősorban a szél sebes­ségétől, irányától és a levegő függőleges stabilitásának fo­kától függ. Ködképző anyagok: Szilárd vagy cseppfolyós halmazálla­potú, ködfelhő létesítésére áL kalmas vegyianyagok. A fo­lyékony ködképző anyagólját porlasztva juttatják a leve­gőbe. A szilárd halmazálla­potú keverékekből ködgyer­tyák és ködkézigránátok, a fehér foszforból pedig repü­lő- és tüzérségi lőszerek út»: ján létesítenek ködíelhőí, ' Ködlövedék: vékony falűj ködképző anyaggal töltött csapódó vagy időzíthető gyúj­tóval ellátott tüzérségi löve­dék. Vezetési pontok vakilá- sára, ködfüggöny létesítésére, terepszakasz ködösítésére, cé! megjelölésére és belövésra alkalmazzák. Könnyű típusú, építményé olyan építmény, amely 1/J— 1/3-ára csökkenti a rombolá­si zóna sugarát, vagyis gya­korlatilag megvéd a 2,5 kl- logramm/négyzetcentiméte? levegőtúlnyomás, valamint » vegyi és biológia! pusztítói eszközök hatásától. j Kereszireliwévi\§ vrzsTisncmv L Meet 1«. Ételízesítő. Ti. Fo­lyadék. 11. Keresztül fog. 13. Sir. 14. Kisszalon, szekrény szo­ba. f! ESL, 17. Kemény fényes fém. 20. Ver. 21. ön telt. 24. Mu­tató szó. 25. Szeleburdi, ritkán nyúl. 26. Ruténium. 27. Méter­áru. 29. Kevert béget. SÍ. atA. 22. Tág. S3. Zamat. »4. Latin él­jen. 38. Vissza: foggal őrlők. I! 1949. novemberig a legfelsőbb magyar bíróság. 42. K-K. ML Vázlatos. 47. LS. 48. Fogyasztom a folyadékot. 50. Kár végek. 51. K-val sziget a Földközi-tengeren. 53. Párizs legnagyobb tere. 56. Szovjet folyó. 57. Kovás puska. 59. Vissza: fehér és fekete Volta közti város. gL Személyes név­más. FOGéSösjee*ko L Ad. i. Világegyetem. S. fflar­mánium. 4. Kevert rádöl. S. Sé­rültben van. *. A4 áram teszi. 7. Finoman kalapálja. S. Folya­dék. ». így nem méreg. 10. Megf. is. Rák végek. 15. Vissza: melegít. 1*. Apró ólomgolyók tö­mege. 18. Zamata. 19. Hevesi város. *2. Ma használatos szülő­je. 28. Bizonytalan átmeneti beíysatisee taa. SL ’BTWhoftr SS. Szavazat. SS. Híve16s világi Sl elvonultak élő ember. 37. Vissza 2 német ütés, lökés. 39. Földmű­velő eszköz. 40. Hibás halevez-L 41. Vásárosnamény járás közsé­ge. 44. Régi űrmérték. 45. Orosz három. 46. Kevert kreol. 49. Zokni, tű páratlan betűi. 52. IB. 54. Hajó része. 95. Hiányos Iá­mé. !! így is római száz. 5a, NL. m. Arai végein. Si. Szemé­lye« névmás. : . Megfejtőink figyelmébe! ■ |' Beküldendő a Polgár! Védelem Ez- Sz. megyei Parancsnokság 4401 Nyíregyháza. Pi. 145. Bekül­dési határidő: a megjelenéstő! számított 10 nap. A Keleí-Ma- gyarország január as-i számá­ban közölt keresztrejtvény meg­fejtése: ,,A honvédelmi nevelés la elmélyíti a szocialista haza­szeretetét. ” Egy-egy könyvet nyertek: Kolozsi Veronika, Má­té Sára. Pásztor Marianna, Tóü" Gyöngyike nyíregyházi, Pálovies Jánosné bökőnyl, Türk Gyula gávavencseltől. Ignácz Zsuzsan­na kisvárdal. Hajdú Sándor ke- meesel, Korponai Gyula pőés- petri. Pintér Istvánná nábrá® megfejtőink. A könyvet a v>&­'/-.•sí sp.ia mir g-* g postái: L-Üld£ »^a1­%

Next

/
Thumbnails
Contents