Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
xxxn. Évfolyam, te. szám ARA: 80 FILLÉR 1875. FEBRUAR 2S. PÉNTEK A Minisztertanács ülése Munkások Fű lep Mihállyal, a Baktalórántházi Szakmunkás- képző Intézet igazgatójával a véletlen hozott össze. Láttam a Móricz Zsigmond Színház előtt a tóid autó. buszt, s gondoltam, fiatalokat szállított a színházi előadásra. Nern tévedtem. Az igazgató apró ajándékokat szorongatott a kezében, kedveskedni akart a színház vezetőinek, mondván figyelmesség csupán, gondolja, jól esik. mert rajtuk, ha úgy hozza a helyzet segítenek. Ebben az intézetben rendszerré vált, hogy a fiúkat, a tsz-ek, mezőgazdasági üzemek leendő szerelőit, szakembereit színházba hozzák. Februárban ez már a második vagy harmadik alkalom. Kissé A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztert«, nács csütörtökön ülést tartott Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és a kulturális miniszter javaslatot tett az ipari formatervezés szerepének növelésére a népgazdaságban. A kormány a javaslatot elfogadta és Agy határozott hogy létrehozza az ipari formatervezési ta. nácsot és a tájékoztató központot A tanács fő feladata az ipari termékek színvonalának emelése, az ipari formatervezés irányításának javítása. A külkereskedelmi minisz. tér előterjesztést tett az 1975. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet. te. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tanácskozás megyénk mezőgazdaságáról Korszerűen, a lehetőségek jobb hasznosításával elgondolkoztam. Arra gr"'- doltam. milyen jó is lenne, ha minden intézet, minden igazgatója így istápolná- pallérozná a felnövekvő munkásnemzedék művelődését, felkeltené igényét a színház iránt. Igaz. ezen a napon egv vidám darab ..ment”. Ezt viszont jutalomképpen kanta az a negwen ipari tanuló fiú. akik korábban önként vállalkoztak egv komolyabb darab megtekintésére. Elmondta az igazgató, hogy az miként is történt Nem bízott a sikerben, mikor előadta, hogy fájó. háborús emlékeket felidéző, sebeket szaggató színdarab^ ról van szó, s csak olyan vállalkozzon, aki úgy érzi: meg is érti, akit érdekel. Több mint negyven ipari tanuló jelentkezett. Nos. most ők kacaghattak kapcsolódhattak ki e vidám darabon a színházban. Jutalomképpen kapták. Nem kérdeztem mennyibe kerüli az az intézetnek. Gondolom megérte. Szellemiekben gyarapodnak egy-egy tanulságos színdarab megtekintése után. amelyet — mint megtudtam — később értékelnek is. Színészeket is meghívnak, s előadáson beszélik meg a színdarab a dráma, a látottak tanulságait lm egy Jó példa arra, hol, s hogyan kell tenni érdemben a munkássá válás érdekében. Csakhogy ez ilyenfajta áldozatokkal Is jár. Érdemes ezt vállalni az elkötelezett, a jövő munkásnemzedékért felelősséget érző pedagógusoknak. Ez csengett ki a megyei pártértekezleten elhangzott némely felszólalásból is. A Baktal árántházi Szakmunkásképző Intézet igazgatója, nevelői tudják, ennek érdekében cselekedni kell V. E. Befejeződött a termelőszövetkezeti elnökök tanfolyama Csütörtökön befejeződött Nyíregyházán a megye termelőszövetkezeti elnökeinek háromnapos tanfolyama, amelyen kilenc előadás keretében ismerkedtek Sza- bolcs-Szatmár élelmiszergazdaságának időszerű termeléspolitikai feladataival. Tegnap délután dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke tartott vitaindító előadást a megye mezőgazdaságáról, annak fejlesztési irányáról. Többek között elmondta: a megye gazdasági szerkezetét figyelembe véve Sza- boles-Szatmárban a dinamikus iparfejlesztés ellenére az élelmiszer-gazdaság még hosszú ideig változatlanul meghatározó jellegű lesz. Ezt jó néhány tényező indokolja, köztük a foglalkoztatás, a különböző növényi kultúrák — alma-, dohány-, burgonyatermesztés —, az állatenyésztés, a lakosság élelmiszer-ellátása és a megye mezőgazdasági exportja is. A mezőgazdaságban jelentős változások mennek végbe, különösen 1960—Sítől bontakoztak ki jó eredmények a mezőgazdaság belterjes fejlesztésében. A termelésszerkezetben bekövetkezett változások mellett kialakulnak a gazdaságosabb üzemnagyságok is: 1961-től a termelőszövetkezetek száma körülbelül felére csökkent, s most egy-egy szövetkezet átlagosan 2100 hektáron gazdálkodik. Ehhez kapcsolódik az almatermesztés korszerűsítésének lehetősége is: míg 1961-ben a megyében többnyire negyven hektáros almáskertek voltak, ma átlagosan 110 hektárosnál nagyobb almás- kertekben valósíthatják meg szakembereink a korszerű termelést, hasznáhat- ják megfelelően a tudomány és a technika eredményeit Az egyre fokozódó gépesítés is jelzi a megy« mezőgazdaságának minőségi, szerkezeti változásait A korszerű eljárások most e szakemberképzést újra az érdeklődés középpontjába állítják. Bár az 1961. évi 59- ről 1170-re nőtt a felsőfokú, 251-ről 1962-re pedig a középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma, s a mezőgazdaságban ma már közel 5300 szakmunkás dolgozik, mégis különösen fontos a képzés. A megyei tanács éppen ezért jelentős összeggel segíti a mezőgazdasági szakember- képzést és a továbbképzést A megyei tanács elnöke szólt arról is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők megfelelően fogadták az újabb, korszerűbb termelési eljárásokat sok helyen jó érzékkel, hozzáértéssel dolgoznak a szakosított állattenyésztési telepek, az iparszerű termelési eijárásík sikerre vitelén. Hangsúlyozta azt is, hogy a továbblépés során alapvető a meglévő rendszerek megfelelő, még jobb kihasználása Az eddigi tapasztalatok jelzik, hegy e megyében sikerrel alapozták meg a mezőgazdaság további korszerűsítését ■ az első eredmények már kezdenek beérni. Az eredmények további növelésében fontos szerepet játszik az is, hogy a mező- gazdaság korszerűsítésével, fejlesztésével megfelelően lépést tart-e a feldolgozó- ipar és a íelvásnló-kereske- delem. Ez a képzett szakemberek, a javuló feltételek, a szemlélet és a partneri kapcsolatok kérdése. Mindezek nem elszigetelten Jelentkeznek: figyelembe kell venni a termelési érdekeltséget és a lakosság ellátásának érdekeltségét is. A fejlesztés további fő iránya jól körvonalazható: elkészült a megye élelmiszer- és fagazdaságának hosszútávú fejlesztési koncepciója. A termelőszövetkezetekre is érvényes, hogy a középtávú üzemfejlesztési terveket ösz- sze kell hangolni a környék településfejlesztésével és már fejlesztéseivel; csak ilyen módon teremthetők meg e termelőszövetkezetek fejlesztésének legkedvezőbb feltételek M. S. Napirenden a cigány lakosság helyzete Nyíregyházán február 27- én a KÖJÁL könyvtárhelyiségében ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége. Napirenden szerepelt a megyében élő cigánylakoselemzése, egészségnevelésének lehetőségei és módszerei. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Horváth Imre, a Magyar Vöröskereszt Országos Központja egészségnevelési osztályának «- sétája. Waldheim nyilatkozata l-Keletről „A tavasz vége előtt valaminek történnie kell. valaminek el kell dőlnie a közel- keleti béke megőrzése érdekében” — mondotta Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az Ál Akhbar című egyiptomi napilap által csütörtökön közölt nyilatkozatában. Emlékeztetett arra. hogy április végén a Sínai-félszi- geten, májusban pedig a Go- lan-magaslatokon állomásozó rendkívüli közel-keleti ENSZ-erők megbízatása lejár. Ennek kapcsán leszögezte: „Az ENSZ-csapatok jelenléte e katonai összeütközés elkerülésének fontos eleme. Megerősíthetjük, hogy a helyzet veszélyessé fog válni, ha semmi sem történik e csapatok jelenlétének további fenntartása érdekében. Egyébként nem kétséges — folytatta a világszervezet főtitkára —. hogy az ENSZ- csapatok a Közel-Keleten való jelenléte hozzájárul a bé- seadeiésí tázsy-sdások. megfelelő légkörénél; kialakításához.” A főtitkár ezután kijelentette: „A világ e térségében tett legutóbbi körutazásomról azzal a benyomással tértem vissza, hogy mindenki békét és tárgyalást akar. s nem konfrontációt” Waldheim az energiaproblémáról nyilatkozva megállapította: „A Perzsa-öböl mentén fekvő államokban tett körútja nyomán hiszi. hogy sikerül megoldani e problémát. Az ENSZ főtitkára szerint a részleges csapatvisszavonások elősegítik a végleges megoldást s ha Kissinger legközelebbi közel-keleti körútja sikeres lesz. akkor „ez az újabb előrelépés meg fogja nyitni a békére vezető átfogóbb akció útját” Kurt Waldheim végül reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi erőfeszítések „a tavasz vége előtt” — amely megfogalmazása szerint „veszélyes tavasz” lesz — békére Ipari szövetkezetekből jelönijük Baranyi Ferenc hegesztő, szűrőedény-aljarészen dől- gozik a Rakamazi RAFAFÉM Szövetkezet műhelyé« ben. A szövetkezet vasasai benzinkutakat és hűtőtor* nyokat gyártanak az ország egész területére. Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet mintegy 8 millió forintos beruházásból labdafizemet létesít. A kis játékgyárban kezdetben 50 főre, majd később százra emelik a dolgozók számát. Képünk: az épülő labdaüzem kazánházában gépek szerelését végzi Ka* tona József és Pintye Sándor. A Gávavenesellői Vegyesipari Szövetkezet konfekció- részlege ötezer piros szoknyán dolgozik, amelyet NSZK-exportra készítenek. Tanultak a vöröskeresztes titkárok A napokban fejeződött be Mátészalkán a városban és a járásban működő vöröskeresztes helyi szervezetek titkárainak a háromnapos alapképző tanfolyama. Előadások hangzottak el a vöröskeresztes szervezetek helyéről és szerepéről az állami egészségügyi feladatok megvalósításában; Az aktivisták, egészségügyi álló- méfiriir ' esészséfiőrök* segélyhelyek arankájának szervezéséről; A helyi vörös- keresztes vezetőségeknek az államigazgatási és a társadalmi szervekkel történő együttműködéséről címmel. Az előadásokat, melyeket a Vöröskereszt megyei vezetői tartottak, csoportoa foglalkozások követték. A tanfolyamon mintegy ötvea vöröskeresztes titkár vett részi,
