Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-26 / 48. szám
XXXTI ÉVFOLYAM. 48. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1975. FEBRUAR 26, SZERDA pártunk politikájához V alóságelemző, társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális fejlődésünket reálisan és mélyen elemző, a jövő feladatait sajátosságaink figyelembe vételével, s nagy felelősséggel meghatározó tanácskozás, igazi munkaértekezlet volt a pírtélet legmagasabb szabolcsi fóruma, a megyei pártértekezlet. Ez a szemlélet, s magas fokú tudatosság, a marxizmus—lem- nizmushoz való hűség, a politikai elkötelezettség, a párt következetes politikája iránti hűség, az egységes cselekvés és tenniakarás tükröződött az itt megfogalmazó, előtt pártdokumentumokban, amelyek a szocializmus építésének újabb öt esztendejére adnak lelkesítő feladatot és programot Szabolcs-Szatmár kommunistáinak, valamennyi dolgozójának. Befejeződött az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezlete, de ezzel nagyon fontos, felemelő-lelke- sítő, intenzív munkafolyamat indult el. Valóra váltani azokat a szép, Szabolcs-Szatmár jövőjét, magasabb színvonalra emelését jelölő terveket, amelyeket e felelős pártfórum, annak résztvevői határojtak meg azért, hogy hazánknak e tája, az itt élő, felnövekvő fiatal munkásság még tapasztaltabb, még öntudatosabb legyen, hogy a szabolcs-szatmári ipar «öregbítse hírnevét, hogy a nyírségi, beregi almáskertek, gyümölcsösök, állattenyésztési telepeink, fejlődő szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink még eredményesebben járuljanak hozzá az ország terített asztalához; hogy az itt felnövekvő, tanuló főiskolai nemzedék, az iparban, mezőgazdaságban, a kultúra és a tudomány területén dolgozó értelmisé- gieink szellemi kapacitásuknak maximumával segítsék a megyei pártértekezlet határozatainak sikeres valóra váltását. E rre tett fogadalmat a megyei pártértekezlet minden résztvevője. Ez sugárzott az arcokról, ez az elhatározás érződött az izzó, szenvedélyes, megfontolt, a hibákra is felelősséggel rámutató felszólalásokból, mindazokból, akik e plénum előtt egy egész me. .. gyéhez szóltak, s akik megszavazták fejlődésünk programját, akik hitet tettek a párt töretlen, egyenes vonalú politikája mellett, akiknek eltökélt szándékuk a munkáshatalom, a proletárdiktatúra erősítése, a szocialista társadalom intenzívebb építése, a dolgozó ember életkörülményeinek állandó, rendszeres javítása. Most a dolgos, szorgos, felelősségteljes hétköznapok következnek, amikor a programot meg kell valósítanunk. E magas pártfórumon is megfogalmazódott, hogy kedvező politikai hangulatban, valóban politizáló, a párt politikáját elemző légkörben került sor a megyei pártértekezletre. Az ezt megelőző városi, járási pártértekezleteken, a taggyűléseken imponáló egység, aktivitás és cselekvőszándék nyilvánult meg. Ezt bizonyítja az is, hogy pártunk XI. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére e keleti országrész dolgozóinak több mint 80 százaléka tett konkrét munkafelajánlást, s ezt sikerre] teljesíti is. A kong. resszusi irányelvek, s most a megyei pártértekezlet tanulságai még inkább megerősítik megyénk kommunistáinak elvi, politikai és cselekvési egységét, azt a pótolhatatlan erőt, amely nélkül nem lehetséges társadalmi előrehaladás. Ennek a felelős tanácskozásnak egész légköre és hangulata arra utalt, hogy érvényesülnek a pártban a lenini normák, s mint a vitazáróból is kitűnik: „Szabolcs-Szatmár megye kommunistái szívügyüknek tartották eddig is és tartják ezután is a párt politikájának következetes megvalósítását.” A megyei pártértekezlet vitája reálisan felszínre ho^ta eredményeink, sikereink mellett meglévő gondjainkat és munkánk fogyatékosságait is. Ezekre a jövőben — s már is! — jobban oda kell figyelni, a gondokat, a problémákat idejében meg kell oldani. Szép siker, hogy az elmúlt 4 esztendő időszakában felnőtt egy új, munkás nemzedék, s elindult az igazi nagyüzemi munkássá válás útján, hogy iparunk évente 10—12 százalékkal, a mezőgazdaságunk évi 8 százalékkal növelte termelését. Az is figyelemre nél- tó, hogy a mezőgazdaságban 45 szakosított telep épült meg, s ez évben már mintegy 35 ezer hektáron termelünk kukoricát, burgonyát, cukorrépát, , napraforgót ipari jellegű termelési rendszerekben. Büszkék lehetünk arra. hogy az elmúlt négy év alatt a tervezettnél több — 21 510 — lakás épült fel. amely mintegy 70 ezer embernek biztosít korszerűbb életfeltételeket. S vajon hogyan értékelhetjük, hogy végleg eltűntek az árvíz okozta sebek? S vajon elérkezhettünk volna-e a fejlődés ilyen állomására. ha a párt itt „a végeken” nem erősödik tovább? Nem! Tanúsítják a nép' esztendő eredményei azt is. hogy pártszerveink, pártszervezeteink tovább erősödtek, párttagságunk zöme egyre aktívabban vesz részt a politika kialakításában, a döntések meghozatalban és a végrehajtásban. M egalapozott, jó startról indulhatunk, bízvást tölthet el bennünket reményekkel az elkövetkező öt esztendő is. Ez jutott kifejezésre a megyei pártértekezleten elfogadott dokumentumokból, a referátumból, s azokból az Ígéretekből, amelyeket a felszólalók mondtak el. Magunk mögött négy gazdag esztendő. előttünk újabb öt év. amely újabb magaslatokra vezet. Úgy, hogy hűek maradunk pártunk politikájához. s azt a jövőben még következetesebben valósítjuk meg. Együttes ülést tart az MSZ91P Központi Bizottsága és a KHB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülését február 26-ra összehívták. A Politikai Bizottság az ülés napirendjéül a párt XI. kongresszusa elé kerülő előterjesztések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak és a Központi Ellenőrző Bizottságnak. (MTI) B Növekvő anyagi /ehetőségek B Jobb lakossági ellátás H tanácsok 1975. évi költségvetése 56 miliiársi Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata Befejeződtek a magyar- osztrák Négy új megaiiapodast írtak alá Kedden délelőtt a Külügyminisztériumban a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti egyezmények aláírására került sor. Az egyezményeket Púja Frigyes külügyminiszter és dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere írta alá. A konzuli egyezmény szervesen illeszkedik a tőkésországokkal az utóbbi években kötött konzuli szerződéseink sorába. Szabályozza a konzulátusok lét ásít ésének konzüli tisztségviselők kinevezésének rendjét, meghatározza a könnyítéseket, kívánságokat és mentességeket, valamint a konzuli feladatokat. Egy másik szerződés a bűnügyi jogsegélyről rendelkezik. A jogsegélyt a szerződő országok bíróságai és ügyészségei nyújtják egymásnak büntető ügyekben. A kiadatási szerződés a fel. szabadulás után az első ilyen szerződésünk, amelyet tőkés állammal kötöttünk. A negyedik egyezmény a gazdasági, tudományos, kulturális vagy sportcélú utazá. sokhoz illetékmentes vizűm kiadását teszi lehetővé. E szerződés magáncélú utazások vizumilletékeire természetszerűleg nem terjed ki. (Folytatás a 2. oldalon) Az elmúlt napokban, hetekben fontos téma foglalkoztatta megyénk, városaink tanácsait: a helyi parlamentek — alapos, elemző vita után — országrészek, kisebb-nagyobb települések fejlődésének pénzügyi kereteit szabták meg, döntöttek a kiadások és a bevételek 1975-ös összegei, ről. Mennyit s mire költenek az idén tanácsaink? — Kérdezte dr. Papp Lajos államtitkártól, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökétől Fehér Péter, az MTI fő- munkatársa. — A tanácsok pénzügyi forrásai — ahogyan az elmúlt esztendőkben is — 1975. ben a népgazdaság fejlődésével összhangban növekedtek — mondotta. Az országgyűlés a tanácsok idei pénzügyi keretét mintegy 56 milliárd forintban hagyta jóvá. A fejlesztés legszámottevőbb része a lakásépítés, és az ahhoz kapcsolódó járulékos beruházások. Az állami lakásépítést az idén 14,6 mii. liárd forint szolgálja, ebből várhatóan 32 ezer tanácsi lakás kerül tető alá. A terv szerint felépül még további 3000 állami lakás is, részben tanácsi, részben vállalatoktól, egyéb szervektől átvett pénzekből. A gazdasági és kommunális intézmények fenntartásával kapcsolatos teendőkre a tanácsok 5 milliárd forintot fordítanak, ennek 8 tekintélyes summának nagy hányadát — csaknem 4 4 milliárd forintot — az utak, hidak fenntartására, felújításá- ra, a közvilágítási, parkfenntartási, köztisztasági, vár~s- és községrendezési, valamint vízgazdálkodási feladatok ellátására költik. Közelebbről: lehetőség nyíl'k a parkterület 4,5 százalékkal, a közvilá«ítá„ si lámpahelyek számának 5 százalékkal való növelésére, s a tavalyinál 15.8 százalékkal többet költhetnek a községi lakosság közműves víz-l’^tá- sának biztosítására, a belvizek elvezetésére. — Szociális és egészség- ügyi feladatokra, az Intézmények fenntartására 9,3 milliárd forint jut, ennek nagyobb hányadát a gyógyintézeti és a járóbcteg-ellá- tás fejlesztésére. A gyógyintézeti ágyak száma as idén körülbelül 1800-zal gyarapodik: megnyílik az 500 ágyas nagyatádi kórház, a kisvárdai kórház 332 ágyas új részlege, 386 ággyal bővül a miskolci gyermekkórház, 156-tál a karcagi kórház, 124-gyel a budapesti Róbert Károly körúti kórház új szülészeti osztálya, e 150 ággyal a szegedi kórMa. Az ez évi jelentős erőfeszítések ellenére azonban (Folytatás a 8. oldatot^ Térmelőszövetkezet! elnökök továbbképzése Szabolcs-Szatmár megye valamennyi termelőszövetkezeti elnöke számára kezdődött kedden délelőtt háromnapos tanfolyam Nyíregyházán a növényvédő állomás nagytermében. A múlt évben is volt hasonló tanácskozás, de most fordult elő, hogy azonos időben valamennyi közös gazdaság vezetője egy teremben ül össze, hogy megtárgyalja a végzett munka tanulságait, valamint a megye mezőgazdaságára váró feladatokat. Évente 200000 ügyirat Az ügyintézésről tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács VB Kedden ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen jelentés hangzott el a városi könyvtárak tevékenységéről, a fizikai dolgozók könyvtári ellátásáról. az MSZMP Kozpo Hi Bizottságának 1972. novemberi határozatában foglaltak végrehajtására hozott intézkedések megvalósításáról. Intézkedési tervet fogadtak el i város területén élő cigánvla- kosság helyzetének iavításá- ra, határoztak az állampolgárok töbhletlakás- és üdülőtulajdonának tanácsi értékesítéséről és megvitatták a tanácsi apparátus hatósági tevékenységéről, a külső és belső ellenőrzés tapasztalatairól készített jelentést. A városi tanács szakigazgatási szerveihez évente általában 180—?00 ezer ügyirat érkezik, amelyből egv- egv dolgozóra 1700—1000 közötti ügyirat elintézése jut Ez a gyakorlatban annyit lelem. hogv a tanács minden dolgozóiéra naoona hét ki sehb-nagvobb ügv «diotézése vár. Ez azért <s nagy feladat mert a hatósági te *ékenvs4<J és az ellenőrzés winkátuk- nak csak egv részét képezi A tapasztalatok szeri ri a ha tározatok közfii évente ólaiéban 600—700 ügyet fellebbeznek meg a város lakd!. azt jelenti, hogy javult a hatósági ügyintézés színvonala. A megfellebbezett határozatok többségét a megyei szervek h .lybenhagyják, 150—200 esetben új eljárásra utasítják a vá^si tanácsot és 100—150-et változtatnak meg. ezek nagy részét is főleg méltányossági okokból. Ha ezeket a számokat vizsgáljuk, olyan következtetés vonható le, hogy még mindig adódik pontatlanság, felületesség. Évek óta okoz gondot, hogy az előírt 30 napon belül nem mindig intézik el a lakosság ügyes b^ijos dolgait. Ebben a tekintetben az idén jelentős javulás történt, de még mindig van elmaradás a műszaki osztály és a szo- ciálnolitikai csoport munkájában. A belső és a külső ellenőrzés tapasztalatairól a végrehajtó bizottság megállapította, hogy azok hatékonysága még mindig nem éri el a megkívánt szintet, mert az osztályok a hibák felszámolására nem fordítanak kellő gondot. A legtöbb fogyatékosság még mindig az osztályok által végzett külső ellenőrzések köréből tevődik ki. A végrehajtó bizottság megállapította hogy a hatósági ügyintézési valamint a belső és külső ellenőrzési tevékenység a korábbi évekhez képest javult, szükséges azonban e munka tartalmi színvonalának további emelése, a tanácsi apparátusban dolgozók szakmai és poVtikai képzettségének állandó növelése (fealogh) A tanácskozást dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, aki a végrehajtó bizottság nevében üdvözölte a szövetkezeti elnököket. Az első előadást Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság gazdaság - politikai osztályának vezetője tartotta, a megye élelmiszergazdaságának termelésppliíí. kai feladatairól. Ezután d •. P. Szabó Gyula az 1975. é\ 1 termelésfejlesztési célkitűzi - sekről és a kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok támogatási rendszeréről tartó.; tájékoztatót Bacsu József, s megyei tanács vb osztályvezetője, a termelőszövetkezetek és a helyi állami, társadalmi, és gazdasági szervek kapcsolatát ismertette. Mind a három előadást élénk vita követte. A mai napon az állami törvényességi vizsgálatról, a korszerű üzem- és munka- szervezésről, a takarékossági tapasztalatokról lesz szó, valamint a hitelpolitikai Irányelvekkel és a pénzgazdálkodásból adódó feladatokkal is„ merkednek a tsz-elnökök és megtárgyalják az elmúlt éiri revíziók tapasztalatait. Az előadók a megyei irányító, illetve ellenőrző szervek vezetői lesznek. A harmadik napon a megye párt- és tanácsi vezetői találkoznak a termelőszöv et- Kezeti elnökökkel, kötetlen konzultáció keretében megvitatják a továbbképző tanfolyam tapasztalatait, azokat a iegfontosabb kérdéseket, amelyek e megye élelmiszer-gazdasága és a termelőszövetkezeti mozgalom előtt állnak. Ülést tartott az SZMT elnöksége Február 25-én, kedden ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának elnöksége, amelyen elsőként meghallgatták azt a jelentést, amely a szakmaközi bizottságok működését, tevékenységét elemezte. Ezt követően a HVDSZ-hez tartozó ipari üzernek területén alkalmazott normák rendszeréről, a korszerűsítésekről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti tevékenységről szőlő előterjesztést elemezte és vitatta meg. Ez után az elnökség meghallgatta azt a tájékoztató jelentési, amely az SZMT múlt esztendei pénzgazdálkodásáról szólt.
