Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

10 KWtf!T-MAe?ÄWORS*Ä<l S^T feSruIr SS.' A kereskedelem terveiből Udvariasabb kiszolgálás, jobb eüátás A lakosság ellátása szem­pontjából legjelentősebb ágazat a kereskedelem. Az idei tervekből kitűnik: min­den termékből a korábbi évekétől nagyobb választék­kal készülnek. Az eddigiek­nél több figyelmet szentelnek a munkáslakta területek, te­lepülések ellátására, s arra is felkészültek, hogy megfe­lelő mennyiségű és minősé­gű olcsó, vagy közepes áru gyermekruházati termék le­gyen a boltokban, s Árpolitika Mindez persze csak az egyik oldala az éremnek, hi­szen a kereskedelmi vállala­tok, szövetkezetek feladata az is, hogy megfelelő módon gondoskodjanak saját dolgo­zóik élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáról. Azt is meg kell oldani, hogy a csök­kentett munkaidő bevezeté­se nyomán a kereskedelem­ben dolgozók is élvezhessék a szabadnapokat, illetve a szabad szombatot, ügy kell alakítani az árpolitikájukat is, ahogyan azt az árutasítá­sok előírják és például a szabad árak se emelkedjenek magasabbra, mint azt a vá­sárlók reálisan tisztességes­nek ítélnek. Ugyanakkor a vásárlóközönség azt is várja, hogy több és korszerűbb bolt legyen, vagy éppenséggel ne kelljen hosszú sorba állni a pénztárgép előtt. Ennél a néhány mondatná! lényegesen nagyobb terjedel­mű volt az az irányelv, ame­lyet a megyei tanács keres­kedelmi osztálya a kereske­delmi vállalatokhoz és szö­vetkezetekhez eljuttatott, hogy vegvéK ....figyelembe, hasznosítsák azokat idei iiz- letpolit'kai térdeik kialakí­tásánál. Az irányelvekben termé-zetesen számok is voltak: mégpedig, hogy a bolti kiskereskedelmi forga­lom várhatóan 9—10 száza­lékkal, a vendéglátás forgal­ma 0.5 százalékkal, a szövet­kezeti bolti forgalom 8,8, a szövetkezeti vendéglátás ne- dig 9.3 százalékkal emelke­dik majd. Ettől nagyobb mő»-t-%h°n növekszik maM a gé-éá-művek. a tej és teiter- má’-ek. a zöldség-gyümölcs­félék forgalma. Mire alapozzák idei terve­iket a kereskedelmi vállala­tok és a szövetkezetek? Egy­részt a múlt évben elért eredményekre, amikor 945 millió forinttal emelkedett a forgalom, ami 13,2 százalék­nak felel meg és ma már meghaladja a 8 milliárdot. De erre enged következtetni az is, hogy ebben az évben a lakosság pénzbevétele 8,5 százalékkal emelkedik majd. Fejlesztések A tavalyi kiemelkedő for­galomnövekedéshez termé­szetesen hozzájárult a bolti alapterület jelentős növeke­dése. Az ötéves terv elején 90 000 négyzetméter alapte- rület-növelést irányoztak elő, ezt a számítást azonban ke­resztülhúzta az 1970-es árvíz, az azt követő helyreállítás, majd a beruházási stop és végül az építési költségek növekedése. Az alapterület azonban így is mintegy 65 ezer négyzetméterrel bővült az elmúlt négy év alatt. . A fejlesztés ma sem állt meg, jelentős állami támogatással épül a baktalórántházi, a ti- szaszalkai, a tiszalöki, a nvír- madai és a nyírbátori ÁBC- áruház, bővül a nyíregyházi új lakótelepek kereskedelmi hálózata és épül a vásáros- naményi vendéglátó kombi­nát. A vendéglátásban is vár­ható javulás: megfiatalítiák az Anna cukrászdát és a Ti­sza éttermet, a Zrínyi Ilona utcai cinőboit helyén pedig megkezdték egy szeszmentes szórakozóhely kialakítását. Keresik a megoldást a Koro­na felújítására és készülnek a tervek a sóstói Krűdv-szál- ló és étterem átalakítására is. A korszerűbb hálózat kia­lakításához. tartozik a Nyír­egyháza köznontiában lévő iilatszerboit bővítése. A rö­vidáru- és la,kástex*:!öo)t he­lyén pedig nr\‘’'-d™-d+ök; p«v tejbár kialakítását. Nagv fi­gyelmet fordítanak a keres­kedelmi szervek az űj ela­dási módszerek h ^vezetésére, a gépesítés fokozására. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat például kétmillió forint támogatást kapott új pénztárgépek beszerzésére, a Telefonszereié» Jósa városban Nyár végére végeznek a munkával Jósavárosban szinte máról holnapra épülnek az emele­tes házak és a legtöbbe azon­nal be is költöztek. Sok ■olyan család kapott itt la­kást, akiknek korábban volt telefonjuk. A távbeszélő-há­lózat építése azonban még m~st is tart. Erről kérdez­tük Bartha Józsefet, a me­gyei távközlési üzem vezé- tőjét. Elmondta, hogy a ká­belek lefektetése és szerelése még nem ért véget. A mun­kát a Debreceni Postaigazga­tóság hálózatépítő üzeme végzi, és 1—2 hónapon belül befejezik az énítást. Ezután a m-g-mi távközlési üzem ve­szi át a munkaterületet és következik a készülékek be­kötése. Az üzemvezető elmondta, hogy takarékos megoldás az ikerállomások építése. így ugyanolyan hosszúsági ve­zetékpárhoz lényegében két­szer annyi készüléket kap­csolhatnak. mint a szóló te­lefonok esetében. Az előfi­zetők is jól járnak, mert töbl lakásba jut telefon, és ilyen- sor a havi előfizetési díj is kevesebb. Jósavárosban minden lakásban ikerállomás lesz. Ezeknél mindenhová le­het telefonálni, csak azt az egy számot nem hívhatja az illető, amelyik az ikerpár. Az ütemezés két részre oszlik. Először is azok kap­nak telefont, akiknek koráb­ban is volt. Az új igénylők között fontossági sorrendet állapítanak meg. Elsőként az egészségügyi dolgozók, orvo­sok, gyógyszerészek és egész­ségügyi intézmények kannak. Ezután az országos intézmé­nyek helyi szervei, a külön­böző társadalmi, politikai és gazdasági vezetők következ­nek, majd a vállalatok, in­tézmények igényét elégítik ki. Végül a kisiparosok, szö­vetkezetek és egyéb megren dalok kannak te’efont. A ma­gánszemélyek között hasonló a fontossági sorrend. A korábbi előfizetők szá­ma körülbelül ötven és eh­hez jön 400 új kérelmező. Minden igényt nem tudnak kielégíteni, mert egész tísa város mintegv 3—400 telefon­nal rendelkezhet. A távköz’ési üzem jelenleg munkaerőhi­ánnyal küzd, így a korábbi tervben megjelölt időpont eltolódik és körülbelül a n-ár végére befejezik a te­lefonbekötéseket. Tóth Kornélia régiek kicserélésére, hogy csúcsforgalom idején megrö­vidíthesse a sorbanállást. A kereskedelem korszerűsítésé­hez tartozik, hogy tovább szélesítik a kiskonténeres áruszállítást, hiszen így a termelőtől az eladótérig nem kell az áruhoz nyúlni és a nehéz fizikai munka csök­kentésé i túl gyorsabbá is te­szi a szállítást. Takarékossá? Miként a népgazdaság minden ágában, úgy a ke­reskedelemben is fontos szemponttá válik idén a ta­karékosság. Ez persze nem azt jelenti — nem jelentheti —, hogy lespórolják a ke­nyérről a papírt, vagy egyál­talán rontsanak az eddig ki­alakított csomagolástechni­kán. Sok lehetőség, sok tar­talék van ma még a keres­kedelemben, amelynek ki­használása, feltárása az ott dolgozók leleményességétől függ. Az üzletpolitikai tervek készítéséhez adott irányelvek hasznosításával elkészültek a konkrét tervek, amelyek arra engednek következtetni, hogy valóban jobb lesz az ellátás. Hogy csak az egyik leglényegesebbről szólj unk: körülbelül 4 százalékkal kap többet a megye, de a válasz­tékban ennél jóval nagyobb arányú változás lesz. A fo­gyasztási szövetkezetek szak­csoportok működtetésévé] a termelőszövetkezetek fel­dolgozóhelyek üzemeltetésé­vel közel 100 vagon sertés vágására és feldolgozására kaptak lehetőséget, január elején pedig egy MÉM és BkM közös rendelet adott lehetőségit a vendéglátóknak húskészítmények termelésé­re és értékesítésére. Ha ez­zel a lehetőséggel jól élnek ez minden bizonnyal jelentős javulást eredményez a tölte­lékáruk választékának bőví­tésében. Balogh József Nyírmihálydi pillanatkép Közeleg a tavasz Nagytakarítás a parkokban Még javában benne já­runk a télben, a kertészeti és parképítő vállalatnál azonban már sürget az idő a tavaszra való készülődésben. Már végzik a szokásos tél végi munkákat, az utcákon ás a parkokban a 32 ezer fa és a 11 ezer cserje metszé­sét, több százezer négyzet- méter füves területen szór­ják a műtrágyát és a pá­zsittrágyát. Rövid egy-két héten belül pedig hozzá kell kezdeni a városi és a sóstói parkok további nagy- taftáritíteáK’óz. Nyíregyházát már össze­sen 660 ezer négyzetméter területen díszíti park, s ennek csak kisebb része a csupán füvesített fás, cser­jés terület, amelynek keze­lése egyszerűbb. 530 ezer négyzetméter a virágosított zöldterület. Arra készülnek, hogy már március végére Nyíregyháza parkjai, terei is tiszta, ren­dezett, szép ünnepváró kül­sőt ölthessenek pártunk XI. kongresszusa tiszteletére. S mivel a parkokban a szep­temberben kiültetett 62 ezer tulipánhagyma virágainak pompájában csak április második felében és május­ban gyönyörködhetünk, a. városcentrum valamelyik terén és a Szabadság téren cserepes virágokból készí­Az alperes előadja Műhelyből a tárgyalásra Akácfák tövében lapul egy hosszú műhely, a Felső-ti­szai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műhelye. Itt dol­gozik egy középmagas, mar­káns géplakatos , — Gál Jó­zsef. Sötét ruhájának felső zsebéből messzire világít a sárga colstok. Vastag ujjai feketék, a pórusokba, a re­pedésekbe mélyen beivódott az olaj, a kenőcs és a ko­rom. Ezek a vastag és dur­va ujjak néha a Nyíregyhá­zi Munkaügyi Bíróság vé­kony aktáit forgatják. In­nen, a Kótaii úti műhely­ből, vagy a Kossuth utcai otthonából szokott indulni a bíróságra, ahol társadalmi bíróként, más néven ül­nökként vesz részt a dönté­sekben. A jövőben a váUa- lat, illetve a gazdasági dön­téseiben is hatékonyabban tud majd részt venni, mert februárban pártvezetőségi tagnak választották. A munkaügyi bíróságra azért mennek az emberek, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos vitás kérdé­sekben megtalálják az igaz­ságot. Mert sokszor kacs- karingós paragrafusokon vezet a hosszú út az igaz­sághoz. ő maga kevésbé is­meri a paragrafusokat, em­berismerete, igazságérzete azonban jól kifejlődött, s ezzel segíti a bíróság elnöké­nek döntéseit. A tárgyalá­sokon igazgatók, jogászok, mérnökök, főkönyvelők, la­katosok és segédmunkások egyaránt megjelennek. Ismeri őket, a lelkűk mélyére lát. főleg a munkások gondolat- világában tud könnyen el­igazodni. Huszonkét éve la­katos. Mint mondja, tavasz vé­gén már kevesebb gonddal formálhatja a vasat, az or­szág címere alatt lévő asz­talhoz is gondtalanabbul ül­het, hogy enyhítsen mások gondjain. A vállalat a mun­káslakásépítők akcióban ott­honhoz juttatja. Tavaszra a gyakorlata is növekszik, a jogismerete úgyszintén. Már két éve, hogy a megyei tanácson letette az esküt. Az igazságszolgáltatás se­gítésére esküdött. S hogy esküjéhez hű legyen, szak- irodalmat olvas, néha beveti magát a hivatalos közlö­nyök birodalmába. A dönté­seknél, illetve a tanácsoknál egy maga által megszabott hármas követelményt vesz figyelembe. „Az alperes­nek, vagy a felperesnek mi­lyen a munkához, a munka­helyhez és a családhoz való viszonya?” S amikor ezeket a viszonyokat mérlegre teszi, a maga módján segítségül hívja a filozófiát és a logi­kát. Egvik mondatát szó sze­rint idézzük: „O'yan dönté­seket segítek elő, amelyek jogszerűek és igazságosak, s ez által nyugodt a lelkiis­meretem és nem alszom ri­adtan.” A beszélgetést tereljük most 2 konkrét tárgyalásra. Az egyiken igazat adott a dolgozónak, a másikon nem. Egy gazdasági vezető és egvik beosztottja, a boltve­zető állt egymással szem­ben a tárgyaláson. Csaknem ezer forint kártérítésre akar­ták kötelezni a boltvezetőt. A keletkezett kárt csakis „az ő nyakába akarták varr­ni.” Ezen a tárgyaláson egy olyan tanú is részt vett, akit a bíróság nem idézett be. Vallomástétel közben a tanú jelentőségteljesen mindig a vállalat képviselőjére né­zett. Erre ő kérte a tanút: álljon az asztalhoz és néz­zen a bíróság felé. Állt, né­zett és zavarba jött. így de­rült ki az igazság, s a bolt vezetőjének nem kellett kártérítést fizetnie. Az igazság kiderítéséhez a jog­tudományon kívül egy kü­lönös tudomány is szüksé­ges: tudni kell az emberek arcáról és tekintetéből ol­vasni. A másik tárgyalás előtt egy vállalat egyszerre két dolgozóját bocsátotta el. Súlyos volt ez a büntetés, mert mindkét dolgozó csa­ládos ember, egyikük ti­zenhat, másikuk több mint tíz évig dolgozott a válla­latnál. A mérleg másik ser­penyőjét azonban súlyos bűn húzta: a két ember vé­tett a társadalmi tulajdon ellen, s nem is először. A bí­róság elnökének kérdéseiből meg az aktákból kiderült, hogy ezek az emberek vi­szonylag rendezett anyagi körülmények között éltek, a lopásokat főleg az italozás miatt követték el. Ebben az esetben nem kérte a bíróság elnökét, hogy hozzon eny­hébb ítéletet. Azt mondta: az ilven embereknek nincs helyük az igazi munkások között. A tárgyalásra váró ügye­ket, az aktákat skszor csak a tárgyalás reggelén és tárgya­lás közben ismeri meg. Mert előző nap „fájrontig” dolgoznia kell. Az akták mögött álló embereket azon­ban régen ismeri, hiszen kö­zülük való. (näbrädi) tenek kongresszust köszönt® növénydekorációt Április 4-re pedig a tavaszi város­képhez szinte már hozzá tar­tozó kővázákat is kihelyezik és beültetik cserepes virá­gokkal. Később sem hiá­nyoznak majd a sokszínű vi­rágok parkjainkból. A válla­lat üvegházaiban 25 fajta ösz- szesen 200 ezer tő palánta előnevelésével foglalkoz­nak, s ha elvirágoznak a tu­lipánok, helyükbe Salviák, Begóniák, Verbénák, törpe­dáliák és más virágok ke­rülnek. Április 4-re egyéb­ként a 25 nyíregyházi ját­szóteret is kitakarítják; rendbeteszik és kihelyezik a 380 féle játszóeszközt a város gyermekeinek. Ebben az esztendőben már 20 mil­lió forintot fordítanak arra,; hogy szebb legyen a város, minél több helyen üdítsen a házrengetegben fű, fa, bo­kor, virág és hogy rende­zettek, ápoltak legyenek a parkjaink. A megyeszékhely már jó­val több, mint félmillió négyzetméternyi zöld-, illet­ve park felülete az idén tovább növekszik. Város­szerte összesen 73 ezer négy­zetméter területet rendez­nek, parkosítanak, nagyobb részben az épülő, új lakó­telepünkön, a Jósavárosban. Áprilisban kezdik meg a munkát és három szakasz­ban novemberig dolgoznak a parképítők, végig a Ko­rányi Frigyes utca házso­rai mögötti területen, és a városrész északi végében. Parkosítják itt az űj iskola udvarát is, ahol sport- és játékpálya is készül. Már az új tanévre szép környe­zet várja a gyerekeket. A jósavárosiaknak jó hír: „a parkosítással egyidőben több játszóteret építenek az idén, ahol 23 féle sport- és ját­szóeszköz várja már őket Az idei munka eredménye­ként jövő tavaszra 42 ezer négyzetméter parkfelület díszíti a most még bizony kopár, homokos talajú Jósa- várost amely több ezer em­ber otthona már. Csupán az itt létesülő parkokért 5 és fél millió forintot fizet a városi tanács ebben az év­ben a kertészeti vállalat­nak. (kádárt

Next

/
Thumbnails
Contents