Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

t*7* február Sí. KBUST-MAeVARORSZÁO 4 Élmény egy életre 1 íz nap Nyírbátorban — Szikszai Edit a nyíregy­házi tanárképző, Tarezy Pé­ter a mezőgazdasági főisko­la, Molnár Pál és Rétháti Miklós a debreceni orvostu­dományi és Bokodi István az agrártudományi egyetem hallgatói már a bemutatko­záskor tisztázzák, hogy ók együtt egy úgynevezett „kqroplexbrigád”. Bár a túlságosan is hivataloskodó elnevezés minduntalan meg­nevetteti őket, arra már az első napokban rájöttek, hogy nagyon is szerencsés ami az elnevezés mögött van. Ti? nap alatt ugyanis — amíg á nyírbátori művelődési köz­pontban népművelési gyakor­latukat töltik — sűrítve ját­szódik le szemük előtt mind­az, ami a hivatáson, a mun­ka teljesítésén túl a pálvá- kezdő értelmiségieket, a pe­dagógusokat, az agrárszak­embereket, az orvosokat ér­dekli. Találkozás a gyakorlatban Megegyeznek a vélemények arról, hogy az egyetemeken, főiskolákon megszokott „nyüzsgés” után a pályakez­dés szegényes lenne, ha meg­elégednének a kötelességsze- rűen elvégzett napi felada­tokkal. S azt is tudják, hogy a leendő lakóhely is többet vár; azt, hogy bekapcsolód­janak az adott közösség szel­lemi életébe, tegyenek mi­nél többet a falu, a város, a munkahely közös céliaiért, segítsék a hivatásos népmű­velők munkáját, vagyis a közművelődést. Be hogyan? Erre a hogyanra próbáltak már az első napokban választ keresni, érdeklődési körüket, leendő foglalkozásukat és a művelődési központ terveit egyeztetve. Örömmel szá­molnak be róla. hogv ez már eddig is «ikeriilt. Szikszai Edit biológia­mezőgazdasági ismeretek sza­kos, Borsodból jött Nyíregy­házára, a főiskolára. Egy nyári gyakorlaton találkozott először nevelőotthonban lakó gyerekekkel, s ez az élmény talán egy életre szólt. — Nem Gsak azért volt él­mény — emlékszik vissza — mert a pedagógus komolyabb és szebb munkát végezhet a nehezen nevelhető gyerekek kö?ött. de azért is, mert kü- lön-külön mind szomjazzák a szeretetet. Egy ilyen inté­zetben szeretnék majd dol­gozni, s most azt gyűjtöge­tem össze, milyen lehetősé­gem lesz 3 gyerekek érdek­lődési körét a leghasznosabb dolgok iránt felkelteni. Vetélkedő rendezése A Nyíl-vasvári Általános Iskolában, a nyírbátori ci- gínviskolában, a könyvtár­ban, az alkotóházban, az is­kolai rájzszakkörben és az éppen kapóra jött hangverse­nyen kezdte meg ezt á „gyűj­tögetést”. Tarezy Péter másodszor vesz részt népművelési gya­korlaton, s másodszor már kérte, hogy Nyírbátorba jö­hessen. — Különösen a műemlékek és a képzőművész-stúdió mun­kája érdekel. Ä mezőgazda­sági főiskoláról a végzősök legnagyobb része falura ke­rül, közülük sokan válíaliák, hogv többet tegyenek a fa­luért a napi munkán túl. Mint leendő üzemmérnök én is ezt tervezem, s mivel főleg a művészetek érdekelnek, szeretném másokkal is meg­kedveltein!. , A tíz nan alatt konkrét megbízatásokat is kapnak. Tarczv és Bokodi a körnvék termelőszövetkezeteiben ké­szíti elő és rendo-zj a rnező- gazdasági szocialista brigá­dok vetélkedőit. Bokodi Ist­vánnak az agrármérnök'előli­nek “zen - túl még arra is ma­rad iJoie. hogv a nvfrbátori művelődési központ mondá­ién rnoofígvelie a közműve­lődés helyi „specialitásait". A két orvostanhallgató azon túl, hogy bekapcsolódik a mezőgazdasági és ipari ü?er mek szocialista brigádjainak támogatásába, vagy á grafi­kai kiállítás, a nyári ‘alkotó- telep előkészítésébe, az Alko­tó ifjúság pályázat anyagá­nak szervezésébe, szintén ki­használja. a lehetőséget, vá­laszt keresni szakmai jelle­gű kérdésekre. Arról szeret­nének tájékozódni; mi az oka,'hogy ebbe a megyébe kevés orvos pályázik, -s ha jön is, nem tud megmeleged­ni, a? első jo alkalommal el­megy. Molnár Pál ötöd-, Rétházi Miklós negyedéves terveik hasonlóak, belgyó­gyászatból szeretnének majd Szakvizsgázni, a további cé­lok azonban különbözőek. Molnár Borsodba, valószínű­leg Miskolcra megy majd, kórházba. Rétháti, aki „haza­jött” á gyakorlatra Nyírbá­torba, körzeti orvosnak ké­szül. „Komplex" brigád — A végzősök között vala­hogy így van a rangsor: kli­nika, kórház, körzet. Én ez utóbbit választom. A szako­sodás lehetősége így is adott, s már arra is gondoltam, ho­gyan tudok majd egy telepü­lés életébe jobban bekapcso­lódni. Legjobban saját esz­közeinkkel — egészségűid felvilágosítással, ismeretter­jesztéssel — tudunk segíteni, akár az iskolákban, akár az idősebbek között. Ha rövid is ez a tíz nap. legalább Nyírbátorban, egy népművelési gyakorlat kere­tében „találkozott” a négyfé­le iskola. Egy kisváros min­dennapi életén, közművelő­dési feladatain, művészeti tevékenységén túl egymás leendő munkájával is megis­merkedtek. Erre is szükség van, mondták a búcsuzásnál, majd ugyanolyan humorosan mint a megismerkedésnél még > azt is hozzátették: sok ilyen „komplexbrigád” kel­lene, s nem csak a művelő­dési központokban. (baraksó) Doboz* jyj őrlők Leszerelés előtt A fiatal életében nagy esemény a bevonulás, de legalább ilyen a leszerelés is. Éppen ezért dicséretesek az olyan kezde­ményezések, mint amilyet a megyei KISZ-bizotpág és az MHSZ valósít meg: felkeresik az alakulatokat és beszélget-, nek a leszerelő fiatalokkal. Tucatnyi kérdés vetődik fel ilyen­kor. így volt ez nemrégiben a Sziklai Sándor, KISZ-klubban is, ahol nemcsak a „kiváló katona” címért járó jutalomsza­badságról, hanem a munkahelyi beilleszkedésről, a hadsereg­ben szerzett szakmai gyakorlat kamatoztatásáról, a katona­élet során gyűjtött politikai ismeretek hasznosítsáról volt na­gyon sok szó. Azért is lényegesek ezek a találkozások, mert az újabban gyakori „munkahely-alakulat” kapcsolat ellenére két eszten­dő mégiscsak lazít a katonák és a munkahely kapcsolatain. Időközben olyan rendeletek is megjelentek, amelyek a koráb­binál kedvezőbb feltételeket teremtenek a leszerelők számára a munkahelyen: szabadság, fizetésemelés, szakmai gyakorlat elismerése, a kollektív, szerződések számukra kedvező módo­sításinak általános tapasztalatai és még számos olyan hasz­nos ismeret, amely segíti a beilleszkedést a régi vállalati kol­lektívába. A nyí,-“'Tv''á’!Í h",,í*npa pírgyár rloho- irtó csar­nokában Rome Béla a haj- toTaté-ragacztó gépso-, gé" "etetője. Az ügyes gép­pé* műszakonként — mé-. rettő függően -a- 40 —50 ezer dobozt gyártanak le. Természetesen, a KISZ és az MHSZ számára is haszno­sak ezek a. találkozások. A katonafiatalok — ha bekapcsolód­ok a munkahelyi alapszervezetek életébe — kiemelkedően <5 segítői lehetnek a helyi KISZ-életnek. Az MHSZ-ben pe- 'ig á különböző klubbokban segíthetnek és egyben tölthetik asznosan szabad idejük egy részét. Olyan beszélgetések ezek, melyek min ’rnki számára sok újdonságot, gazdag tapaszta­ltakat hoznak. Megjeleni a Fáklya új sráma A Fáklya új száma a Szov­jet Hadsereg és Haditenge­részeti Flotta napja alkal­mával vezető helyen kqzö' írásokat a szovjet katona­életről. Újabb folytatást üvasha tunk a Hadtörtének jegyze­tekből — ezúttal Budapes1 felszabadításáról. A? eee- ménvről egv másik cikk be­mutatja 8 szovjet ígjderjtQk tevékenységét a magvar fő­város felszabadításával kapcsolatos hadműveleteket megelőzően. A lap KGST-rovata a nem­zetközi testület jpgi vonat­kozásaival ismertet meg­Olvashatunk egy zöm­mel diákokból áijó T- Ú'abb Pamir-expedíeió mun- k íjáról. A technikai újdonságok .cözül a lap ismerteti a mes­terséges esípőizület-ken- strukciót és a fájdalommen­tes fogászati lézeres gyógy­kezelést A szórakoztató rovat ezút­tal kétoldalas színes divat - összeállítást, valamint mozi- krónikát közöl, ismerteti a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának esedékes programját és a Rejtvényes utazás című jubileumi rejtvénypályázat újabb feladványait, a sport kedve­lői pedig érdekes beszá­molót olvashatnak a szov­jet kajak-kenu sport felké­szülési évadjárÓL Nyíregyháza esti fényben Három felvételünket » nyíregyházi Kun Béla utcán készítette fotó­riporterünk esti vilá­gításban. Az első ké­pen: toronyház és a körúti fények. Szép kivitelezésű neonfelirat a MÉK boltján. A Kun Béla út sarkán új ÁFÉSZ ABC-uzlet megnyitására került sor. 'Élek Emil felvételei) A jobb sorsra ítélt hulladék Lehetőségek, nehézségek a MEH-nél A cserépkályha nemcsak fűtésre volt alkalmas, hanem a háztartási hulladékok jó­részének elégetésére is. Ma egyre kevesebb lakásban dí­szeleg a cserépkályha, smeg- szüntetésük bizony nagy gon. dot okozott a városi lakóknak Hová rakják ezután, az össze­gyűjtött újságkötegeket, a na­gyobb dobozokat, az elhasz­nált ruhákat és egyéb tár­gyakat A kukában nem min­den fér el. A válasz kézen­fekvő: vigyék a MÉH-be. Igen ám, de ma egyre keve­sebben veszik a fáradságot, hogy a felesleges papért, ron­gyot, fixírvizet, üvegcserepe­ket, csomagolóanyagot a MÉH-be vigyék. Azok, akik már jártak átve- vőheiyen, nem valami ideális körülményeket találtak. A helyiségek kicsik, nincs rak­tár, egyetlen átvevő van, a boltok távol esnek a forgal­masabb helyektől. A Kelet­magyarországi Nyersanyag- hasznosító Vállalatnak a me gyében négy telephelye és mindössze öt begvűjtőhelye van három Nyíregyházár és egy Mátészalkán s ezel sem mondhatók a legkorsze­rűbbeknek. Az új lakótelepek létesítő sóvei pedig rohamosan nő a hulladék de nem bővül az átvevőihálózat A MÉH fej. lesztési alapjából — 4 mil­lió forintból — nem jut ezek­re á helyiségekre, mert a dol­gozók munkakörülményeinek javítására, a telepekre, a gé­pesítésre Is gondolniuk kell. Mit tehet a vállalat a gyűj­tés jobb megszervezése érde­kében — kérdeztük Egri Ti­bor igazgatótóL — Kísérleti megoldást elő­ször Debrecen egyik nagy la­kótelepén alkalmazunk, amely lényege, hogy a szabad szombaton papírgyűjtési akci­ót szervezünk'. Az átvétel a helyszínen történik, és a hul­ladékot azonnal «elszállítjuk- Ha a kísérlet «keres lesz, rendszeresen megismételjük Továbbá, az átvevőhelyeken már alkalmazzuk a necc. konténert, amely megkönnyí­ti és gyorsítja a szállítást. Ja­vítjuk kapcsolatainkat a tér- melőszövétkezetekkel. az ál lami gazdaságokkal, a MEZŐ GÉP üzemeivel, hogy alapo sabban válogassák szét a vas­hulladéknak mert aztán a több mázsás mennyiségbe már nehezebb a válogatás. A legideálisabb az lenne, ha a> új lakások pincéjében alaki tanúnk ki egy-egy begyűjtő helyet. Bár ez a megoldás a legjobb, mégis a bevezetése f- legnehetebb lesz. — öt önálló telepünket gépparkunkat fejlesztjük. A vállalat legnagyobb bálázó gépe iNyíregyaaznn Kezűi még munkáját márciussá«. A tő­kés importgép telepítési Költ­ségeivel együtt megközelíti a 2 és fél rrullíó forintot. A oá. lázó égy műszakban évj 4000 tonna rongyot és papírt uáláz. A tervek szerint az idén 2707 tonna papírt és 1087 ton. ha rongyok A tröszt támogatásával új telep épül Vásárosnamé. ,y­ban, Kisvárdán a gabonafel­vásárló vállalattal kötnek szerződést új telephely lét©, sítésáre, a mátészalkai és a nyírbátori telepek korszerű­ek. Nagy gpndgj; jelent a válla, latnál a magás fluktuáció, a szakemberhiány. A jobb kó. rülményeket és a magasabb bérszínvonalat biztosító 'pari üzemekkel nem tudják fék venni a versenyk A szaksze­rűtlen kezelés miatt már elő­fordult súlyos géptörés, mely kijavítása 200 ezer forintba került. Az automatizáció, a modernebb gépek nagyobb tudást követelnek meg a nunkásoktól, viszont jobb cörülmények megteremtése szükséges a felelősségte’ies munkához. Á nyíregyházi te­lep árbevétele meghaladja a debreceniét, ami aet jeíenti, hogy itt van mire építeni,, van mire beruházni.

Next

/
Thumbnails
Contents