Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
Wn. feßrclr tlf. rET.rr-MAGYAÄORRTÄ« Még 78~ig albérletben Szerepét keresi a művelődési központ Még 1978-ig, a 130 millió forinttal épülő új beruházás elkészültéig albérletben végzi sokirányú közművelődési munkáját a megyei művelődési központ Jó tízéves álom valósul meg az új létesítmény megépítésével. Addig is tevékeny és mind színvonalasabb munka vár az intézményre, amely közismerten mostoha tárgyi és személyi körülmények között dolgozik. A patinás Korona-épület tetőzetét gyakran kezdi ki az idő, és ilyenkor különösen a bábterem mennyezetének beázása ad okot a perlekedésre a művelődési központ és a vendéglátóipari vállalat között. Az épületet a vendéglátóipari vállalattól évi 300 ezer forintért bérli a művelődési központ. Egy nagyterem, egy játék- és egy bábterem, egy szakköri szoba ég ól irodahelyiség — ebből áll a bérlemény. Állandó gond a helyiségek — főként a nagyterem — fűtése, az állagmegó. „s, felújítás, bár a megyei művelődési szervek tekintélyes költségvetéssel gondoskodnak a művelődési központ fenntartásáról. Kettős profil korszerűbben Az éves költségvetésük 3,1 millió forint ebből fizetik az intézmény 23 dolgozóját, akik közül kilenc a hivatásos nép. művelő. A költségve s többi része fenntartási, működési célokat szolgál,, s egy szerény összeg — 60 ezer forint — jut a beszerzésekre. Az elmúlt évben a szimfonikus zenekar félhivatásos fenntartására a megyei tanács 400 ezer t^rjnt- tel megtoldotta az éves kolt-' ségvotési. A megyei művelődési központ fenntartása jelentős anyagi ráfordítást kíván a megyétől, mind ez, mind pedig a közművelődési párthatározatból eredő feladatok megkívánják, hogy az intézmény töltse be jobban hivatását. Géczi Ferenc, a megyei művelődési központ tavaly júliusban kinevezett igazgatója is úgy értékeli: igen sok még a tennivaló, hogy az intézmény megfeleljen szerepkörének, betöltse központi funkcióját a megye nagyobb művelődési centrumainak szakmai-módszertani irányításában, egyben a jelenleginél több helyi művelődési lehetőséget kínáljon a nyíregyháziaknak. Az idén a legfontosabb területi munkák közé sorolják az úgynevezett nagyobb bázisművelődési központok kialakítását, B jó módszerek gyorsabb, szí. pe=ebb közvetítését, terjesztését. Tematikusabbá, átfogóbbá akarják tenni a területi módszertani munkát Rivalizálás helyett ••• Mit vár az Intézménytől a város művelődni vágyó közönségé? Azt'a mozgalmasságot, ami — fogyatékosságaival együtt — több évvel ezelőtt jellemezte a művelődési központot. Gazdag műsorvá- lasztékot, sokszínű programot, hasznos művelődési szolgáltatásokat. Jelenleg elsősorban a nagyobb zenei rendezvények gazdája, az intézmény. ők tartják fenh és „menedzselik” a félfüggetlenített szimfonikus zenekart, a pedagógus énekkart, a város legkiforrottabb művészeti csoportjait Több éves múltja van a Berecz András által vezetett képző- művészeti szakkörnek, a szép díjakat elnyer' amatőrfilmes csoportnak. A megyei művelődési központó a Mesekert bábszínház. Rég ifjúsági klubjuk is volt, de nem váltotta be a hozzá fűzött re. ményeket — mondják az intézmény vezetői. Helyette most van alakulóban az úgynevezett utazók klubja. Az Expressz Ifjúsági Utazási Irodával közösen szervezendő klubban a rendszeresen' külföldre járó fiatalok kollektíváját szeretnék létrehozni gazdag kulturálódási lehetőségekkel. Elegendő-e ez vagy sem? — erre mi is és a művelődési központ vezetői is nemmel válaszolnak. Tény azonban, hogy a jelenlegi tárgyi és személyi feltételek is határt szabnak a mozgalmasabb városi közművelődési tevékenységnek. De más tényezők is vannak.-. nem sikerült megtalálni az egéw^ége'- münkámegosztást, megterem* teni a művelődési tevékenység összhangját a városi művelődési központtal. Eléinte az együttműködés és kölcsönös támogatás helyett rivalizálás is érződött a két intézmény között s a kapcsolat ma sem mondható jónak. Hasonlóan javításra vár a harmadik nagyobb művelődési házzal való kapcsolat Is: a szak- szervezetek megyei Móricz Zsigmond művelődési házával. Amíg az űj elkészül kosodásra, ne kelljen például a képzőművészettel foglalkozó főelőadónak a műszaki ismeretterjesztéssel, vagy a népi tánc szakembernek a mezőgazdasági ismeretterjesztéssel is foglalkoznia. Mindez nem csak szakosodás, szándék kérdése, új szakemberek munkába állítására is szükség van. Rendet szeretnének teremteni az évi százezer forintos költségvetéssel ügyködő, 1989-ben létesített megyei filmstúdió portáján is. Az: egyszemélyes stúdió, mely a művelődési központ egy főál. IÍjÚ népművelőjét foglalkoztatja, kizárólag filmezés céljából, nem váltotta be a hoz. záfűzött reményeket. Teljesítménye karántsincs arányban az évi 100 ezer forintos kiadással, s olyan értékes felszerelések megvásárlásával, mint a 6 ezer dollárért vett filmfelvevő gép és. egyebek. Normális működése viszont nagyon jól segíthetné a módszertani-tartalmi feladatokat, a közművelődést Páll Géza Munka után — engedéllyel Szolgáltatás — másodállásban Szabolcs-Szatmár megyében ötszázhetven vállalati, illetve szövetkezeti szakmunkást tartanak nyilván kisina- ros engedéllyel, működési engedéllyel, ötszázhetvenen üzemben dolgoznak —- több közülük kiváló dolgozó, vagy magasabb kitüntetés tulajdonosa — munka után, szabad szombaton és vasárnap javító tevékenységükkel a lakosság szolgálatába állnak. Jövedelmük arányában adót fizetnek az államnak, munkájukat garanciával végzik — főleg az ellátatlan területeken. Munkájukra még több évig szükség lesz. Mert a szolgáltatással foglalkozó vállalatok és szövetkezetek nem tudnak mindenhova eljutni, ha el is ^jutnak, viszonylag hosszú náluk az idő. Csakis azok kapnak újabban ilyen iparengedélyt, akik a munkahelyükön jól dolgoznak, jó szakember hírében állnak. Vegyünk egy példát. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat egyik kőművese Tiborszállá- son lakik. Ebben a községben — és környékén — sok az építkezés, ezért a kőműves megkeresi a helyi tanácsot működési engedélyért. A hivatalos út Iskolatáska, cipő Jól jár a lakosság is Autójavítás este Erre a tanács a KlOSZ-től véleményt, javaslatot kér. Ha ez kedvező, akkor a vállalat véleményét, hozzájárulását kikérve a hozzájárulás után a tanács működési engedélyt ad. Újabban a szociális körülményeket is figyelembe veszik az illetékesek: az első két évben adómenDe mindenekelőtt a saját házatájon szeretnének előbbre jutni, a belső tartalmi munkát javítani és elérni, hogy a munkatársak egy-egy népművelési ág avatott szak. értőivé váljanak. Lehetőség nyíljék többek között a szaKismamaklub Napjaink még mindig meglévő bőlcsőde- gondjait igyekszik enyhíteni a nyíregyházi városi művelődési központ kismamaklubja. A klub segítséget jelenthet a gyermekgondozási segélyen levőknek még akkor is, ha lehetőségeihez mérten egy héten csak egy alkalommal, hétfőn képesek fogadni a kisgyermekeket. A klubban két nagy helyiség áll a szülők és a gyermekklubtagok rendelkezésére. A klub vezetői Berta Erzsébet és Munkácsy Lászlóné elmondják; hogy a klubban egyelőre ' még kevés a „törzsgárdista”, kevés a gyermek, pedig a klub lehetőségei sokkal több gyermek nevelését, gondozását teszi lehetővé. A klub azzal, hogy megalakult, tulajdonképpen a gyermekgondozási segélyen lévé kismamákon próbál segíteni. Mit jelenthet a klub a gyermekeknek? Több gyermek együttléte egyrészt fejleszti a gyermekben a közösségi tudatot. Ügy is mond. hatjuk: az óvodai előnevelés iskolája. A mindennapi munkának és a gyermeknek élő fiatal anya elszokik a társaságtól és a közösségtől. Ebből következik a kérdés: miért nem lehet a gyermekgondozási segélyen lévő kismamáknak egy kapcsolatteremtő „fórumot” létrehozni? Talán ez a gondolatsor ösztönözte a klub megalapítóit is, amikor létrehozták ezt az intézményt. Ráadásul míg a gyermekek gondtalanul játszanak — egészségügyi felvilágosításokat, pszichológiai és gyermeknevelési előadásokat hallgathatnak a kismarnak, a szakemberek jóvoltából. A klübtagság díjmentes. A klub ajtaja minden kismama előtt nyitva áll. Képünkön: egészségügyi szakiskolások felügyelete mellett szokják meg a gyermekek a közösségi életet. lességet kaphat a szakmunkás-kisiparos. Ha több gyermeke van, később is csökkenthetik az adóját. Az adót egyébként a helyi tanács számlájára kell fizetni, ebből a pénzből egyebek között óvoda is épülhet. Három példával próbáljuk bizonyítani a legálisan kis- iparoskodó szakmunkások tevékenységének hasznát és fontosságát. A foltozó, javító cipészek száma évről évre csökken, mivel sokan új lábbelit vásárolnak a javítás helyett. Á foltozó, javító suszterre még szükség van, például Nyírbogdanyban is Poók István a Nyirbogdányi- Kőolajipari Vállalatnál kazánfűtő. A lakásán lévő táblán azonban ez áll a neve alatt: cipész mester. A nagyközségben nincs konkurense így majdnem mindenki hozzá viszi a javításra váró lábbelijét, ritkán az idősebbek még új csizmát is készíttetnek vele. Ha fő állasban volna kisiparos, nehezen tudná eltartani családját, kevés lenne a jövedelme. A kettősség révén a csaladja is jól jár, meg a lakosság is. Fők. leg ősszel keresik meg az iskolatáskák javításával, de ilyenkor többnyire cipőtal- palással és sarkalással is foglalkozik. Az ittenieket megkíméli attól, hogy Nyíregyházára, vagy Kisváráéra járjanak javíttatni. Nyíregyházán a Moszkva utca végén lakik Fehér Gábor, akinek géplakatos és elektroműszerész szakmája van. Több mint két évtizede, 1952 óta ő a nyíregyházi rádió technikusa. A rádióban déltől este fél nyolcig dolgozik, tehát .minden délelőttié szabad. Rádió- és tv-készü- 1 ékeket, elektromos háztartási gépeket javít. Trabant gépkocsijával kérésre házhoz megy, ha kell. a megjavított készülékeket' ^ hazaszállítja. Ügyarícsáí? 'Nyíregyházán, a Körányi Frigyes utcán, éppen Jósavárossal szemben található Malakuczi Miklós autószerelő műhelye. A cégtáblán ez olvasható1 nyitva 17—20 óráig, szombaton létől 20 óráig, vasárnap 8-tóJ- 12 óráig. A fiatalember az egyik termelőszövetkezetben dolgozik, szabad idejének nagy részét a szakma gyakorlásával tölti. Terveibe» szerepel, hogy műhelyét bővíti, korszerűsíti. S ennek főleg a jősavárosiak örülhetnek, mert az új települése» egyre több a gépkocsi és ide messze vannak a szervizek. Nem az a célunk, hogy t másodállásban kisipari tevékenységet folytató szakmun? kásoknak reklámot csinál» fűnk. Inkább az, hogy ezek az emberek megértőkre, támogatókra találjanak a vállalatoknál és a tanácsoknál egyaránt, a lakosság érdekéiben is, fnábrádil VÁLTOZÓ IDÓK TEGNAP De szeretnék gazdag lenni*, Egyszer libasültet enni* Jó ruhában járni, kelni, S öt forintért kuglert venni. (József Attila) Harminchét évvel ezelőtt — 1938 nyarán — kutatók érkeztek egy faluba. Papírt, ceruzát tettek a felnőttek és a gyermekek elé. A papíron kérdések voltak. A falukutató csoport a válaszokból — amint Illyés Gyula egykori naplójában írja — „a nép lelkivilágáról, értelmi képességéről, tehetségéről vagy fogyatékosságáról akart megbízható adatokat nyerni.” A gyermekek kérdései közt volt egy: „Mit tennél, ha nagyon gazdag lennél?” íme a válaszok közül néhány. A lányoké: „Mit tennék én. vennék ruhát, vennék búzát, cipőt, vennék 1.1- risnvát, meg vennék kötőt.” „Dolgoznék én, vennék ruhát, papucsot, egy almát.” „Ruhát, cipőt, nagy kabátot, csizmát, kötőt, tála^, tányért.” „Én szeretném, hogy házam lenne és földem.” „Szeginynek adnék pízt, magamnak ruhát.” „Nem csinálnánk semmit, csak mindig ennék, azt a jó húst, meg az urak csak sétálnak.” „Én földet vennék és házat építenék rá, félruháznám magamat, hogy legyen.” A fiúk válaszából néhány: „Lovat, tehenet vennék, meg vennék disznót, meg napszámba mennék” „Ruházkodnék.” „Én vennek két lovat, meg két tehenet, meg három disznót, tíz libát.” „A szegények számára kiosztanám az összes pénzt és mennék napszámba és keresnék sok pénzt és vennék rajta ruhát.” A gyerekek — 7—10 évesek — szabadjára eresztett képzeletükben sem tudtak igazán „gazdag” lenni, képtelenek voltak a valóságtól úgy „elrugaszkodni”, hogy néhányszáz pengőt érő „vagyonnál” nagyobbat óhajtsanak. Az élet játszani sem engedte a gyermeket, az embert. MA A felnőttek sohasem értik raeg jól, amit a kisgyerekek magyaráznak. (Anatoje France) Mire vágynak a ?nai gyerekek? Hogy megtudjuk, felkerestük Nyíregyházán a Bólyai téri általános iskolát. Negyedik osztályos gyerekektől kérdeztük meg: mit vennél, ha ötezer forintod lenne? íme a válaszok közül néhány: „És vennék egy labdát és egy stopnyis focicinőt. És még pinpongfelszerelést. Egy korcsolyát a hozzávaló felszereléssel. Rugós focit és bllliárdot. Még egy magnót. Társasjátékot, kesztyűt, sapkát Sakkot, tollaslabdát vennék. Vennék egy vízilabdát, úszógumit Egy villanyvasútat hat kis kocsival. egy órát. A megmaradt pénzből hathét forintot ceruzára, radírra, piros-kékre köttök.” „Én egy lemezjátszót És egy ruhát vennék. Vennék két kis babát. Hozzá bababútort vennék. Kérnék még 500 Ft-ot. Vennék azért 3 könyvet. És esernyőt és még egy táskát. Vennék még egy társasjátékot. És egy csomag kártyát. Édesanyámnak egy kendőt és egy zsebkendőt. Egy szoknyát is. Ami megmarad azt visszaadom.” „Vennék egy rulettet és egy Ki nevet a végén-t és egy irányítós kis kocsit.” „Én vennék 5000 Ft-ból labdát, könyvet, tollat, cipőt. A megmaradt pénzt odaadnám anyukámnak. Gyűjtök hozzá. Abból elveszek 1000 Ft-ot Veszek anyukámnak születésnapjára valamit belőle. Apukámnak veszek egy nyakkendőkészletet nagymamámnak veszek egy szemüveget. A szobámba veszek egy függönyt és egy asztalt” „Ha nekem 5000 Ft-om lenne egy magnót vennék. Nekem már 3500 Ft-om megvolt. 4000 Ft egy magnó. 1000 Ft-ot visszaadtam. Felmentem anyukámmal a városba. Bementünk a hangszerboltba. Nekem ami megtetszett kiválasztottam. A boltvezető megnézte, hogy jó. Nagyszerűen szólt. Odamentünk a pénztárhoz, fizettünk. Vidáman indultunk hazafelé.” „Hogyha nekem 5000 Ft lenne, akkor egy biciklit vennék és egy hajasbabát. Szüleim mindent megvesznek, amit akarok és amit meg tudnak venni. De ha már van babám, akkor legyen neki mibe feküdnie is. Na vajon mire gondolok? Egy babakocsira. Ha maradt pénzem, akkor veszek egy pingpongfelszerelést. D* mit csináljak, nem maradt pénzem. Most mit csináljak! — mondtam magamban. Megkértem szüléimét, hogy adjanak 300 Ft-ot, hogy had vegyek egy korcsolyát Meg is vettem. Ha felnövök és olyan sok pénzem lesz, visszaadom adósságaimat.” „Ha nekem 5000 Ft-ons lenne, vennék könyvet. Legkedvesebb könyveim: A dzsungel könyve, Vinetou, A törzsfőnök csapata. Egy pár cipőt, 1 sálat és egy sapkát vennék. Társasjátékot is vennék. Roulett. Kemping játék. A rablók. Autós kártya. Édesanyámtól kérnék 1000 Ft-ot kölcsön. Abból egy karórát és egy kerékpárt vennék. Egy focit , is vennék.” Az osztályban 19 munkás és 2 értelmiségi gyermek tanul. Úgy gondolom, hogy válaszaik beszédesek, nincs szükség semmilyen magyarázatra. Szabó György
