Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
10 «ELET-MAGYARORSZAG —VASÁRNAPI MELLÉKLff? 2975. február tát • \3*= I Takarékosan, vagy gavallérosan? Tanván innen, tanyán tűi Gólyatánc — csak fiataloknak O Huszas hétfőn O A jegyekért? O Kétezer kirándulásra O Subapárna ajándékba MILYEN „NAGY” A DIÄKZSEB? Menynyi zsebpénz van benne? Annyi, amennyire szüksége lehet egy kis-, vagy nagydiáknak, annyi, amennyire tehetősek a szülők, vagy annyi, amennyi fogalomként egy szűkebb környezetben, egy osztályban kialakul? Eredményt, munkát jutalmaznak-e a szülők a zsebpénzzel, vagy magától értetődően jár? Mire költik? Ki veszi a mozijegyet, a fiú, vagy a kislány? Vannak-e mai gavallérok? Megvonható-e a zsebpénz és miért? Hogvan lehet takarékosan beosztani? És így tovább, de a kimeríthetetlen kérdések helyett lássuk inkább a válaszokat. — Mikortól természetes, hogy zsebpénzt kap a gyerek? — a napközis nevelő sokéves tapasztalata szerint összegez. — Alig van olyan gyerek, aki pénz nélkül jönne el. Az elsősök, másodikosok általában nanonta kapnak két, három, öt forintot, a nagyobbak hetente nagyobb összeget. — Tizenhat éves a fiam — mondja egy anyuka — harmadik osztályos korától kap rendszeresen zsebpénzt. A nagyobb diákok véleményéről az építőipari és vízügyi szakközépiskola 2. C. osztályában érdeklődtünk. A heti zsebpénz az általános, aki egy húszast kap hétfőn, félénkebben jelentkezik, de az sem dicsekszik, aki hetvenet. Végül kiegyeznek harminc—negyven forintban — ez az osztályátlag. P. István — édesapja munkás, édesanyja alkalmazott — kevesli a heti harmincat, különösen azért, mert már a másodikos kis- öccsc is kap egy tízest hetente. — Előfordul, hogy finoman „elkérem” tőle, nekem jobban kell. Egy mozi hetente, eg/ kólával, plusz az iskolai büfé, mások is költe^k, nem árt ha több van. — Nekem hetven forintom van minden hétre — mondja a kollégista K. János. — Nekünk kollégistáknak több is kell, a mozi és a büfé mellett egyszer egy kis süteményre, édességre. Tsz-tagok a szüleim, ritkán járok haza, szívesen adják, csak tanuljak. TDBBST KAPNAK-E A Jö JEGYEK ÉJIT, vagy természetes, hogy jár a zsebpénz? Egyhangú a válasz, természetes, mert mindenkinek van. Jó bizonyítvány, jobb jegy után esetenként külön „prémium” is dukál, de ismernek olyan példákat Is, amikor a nagylány zsebpénzét emelik a rendszeresen végzett házimunkáért. Vajon ezt helyesnek, vagy károsnak tartják? Elvileg károsnak, mert nem pénzért kell tanulni, seg’"' sni, gyakorlatilag ismerős ez a jutalmazás. Csaknem általános a heti egyszeri mozi. Ki vegye a moziiegyet? K. Ilona az osztály lá iytagjai nevében fogalmaz. — Szerintem ma már nincs szükség a gavairrkodásra, a dolgozó nők anyagilag függét’.etnek lehetnek, nem a férj tartja el az asrzonvt. vegve tehát a mozijegyet is külön a fiú és Jíülön a lány. Ebben az élet- korbn nincs még olyan tartós barátság, hogy hosszú távon kiegyenlíthetnék a kölcsön "két. „ — Azért hallgassuk meg a fiúkat is — jele tkezik az ellenvéleménnyel H. András — egy tizenhat-tizenhét éves „fiatalember” Sm- ón élni akar. ha megveszi a kislány mozi- jer -ét. A gavallérkodis lehetősége a lányo- ko.i múlik, elfogadják, vagy nem. P. István, aki minden héten elmegy egy- S' r moziba, nehezen tudná fedezni a köit- s gok’t, s véleményével végül az egész osz- t iy kiegyezik. — Amíg a szüleim pénzéből élek, a mozi legyen fele-fele. Mi a véleménye erről a Uzehhat éves fiú édesanyjának? — Azt mondtam, alkalmanként egy mozijegyre meghívhatja a barátnőjét. Később színházba is meghívta, ez személyenként huszonöt forint, megegyeztünk, hogy ezt már a kislánynak kell a szüleivel megbeszélni. LEHET-E TAKARÉKOSKODNI a heti zsebpénzből? Az általános vélemény szerint nem, de van aki meg tudja oldani. Egyikük a héti harmincasból kimaradó összegből gyűjtött ötszáz forintos órára. A másik rádióra gyűjt, négyszáznyolcvanba kerül, sehogy sem akar összejönni az ára. — Áz általános iskolában — mondja egy harmadikos kislány édesanyja — megmondták a tanárok, hogy aki a legtöbb ta- feerékbélyeget gyűjti, piros pontot kap magatartásból. Elkeződötf a szülőik, rokonok adakozása, s ezzel én nem tudok versenyezni. Nem helyeslem, hogy így mérik a magatartást, főleg most, hogy büntetésből egy időre megvontam a zsebpénzt. — Háromnapos kirándulásra ment az egyik osztály — emlékszik vissza egy középiskola gazdasági vezetője. — Három nap — háromszáz forint, ez az általános tarifa. A diákok teljes ellátást kaptak, egy reggeli kivételével. Megdöbbentő volt, amikor az egyik fiú kijelentette, hogy kétezer forintot kapott. A kényeztetésnek ez a formája ellenkezik az iskolában megszokott elvekkel, fölösleges. Mi tartozik a zsebpénz fogalmába? Csak a személyes kiadás, még a könyv-, vagy ceruzavásárlás sem. Arra vajon jut-e, hogy névnapra, születésnapra meglepetést szerezzenek? Általában nem — ez az osztály véleménye. Ha ilyen alkalom közeleg, a másik szülő óvatosan felemeli az összeget, figyelmeztetőül. LEHET-E VAJON a zsebpénzzel a rendszerességre, a jó beosztásra és az ésszerű takarékosságra szoktatni, nevelni azokat a diákokat, akik hamarosan saját keresetükkel rendelkeznek? Mégegyszer a tizenhat éves fiú édesanyja válaszol. — Lehet, sőt kell is, a szülők és a pedagógusok közös munkája alapján. Ha kezdetben megfelelő irányítással önmaga kényszerül a pénz beosztására, jobban megbecsüli a család pénzét is, nem kíván erőn felüli kiadásokat, ajándékokat. Egyébként az ajándékozást sem szükséges feltétlenül pénzzel megoldani. Karácsonyra elhatároztuk, nem nagyon költekezünk, de korábban már megvettem egy párnaanyagoí, fonalakkal. Ezt a subapárnát varrta ki titokban a gyerek, s nekem ez sokkal szebb meglepetés volt, mintha az apjától pénzt kért volna, hogy engem megajándékozzon. A fiatal erdők rendezett sorokban állnak, a rózsabokrok és a kökénybokrok pedig rendezetlenül, nagy összevisszaságban hevernek mindenütt. A városokat, a falvakat, sőt, még a tanyákat is a fiatal erdőkhöz lehet hasonlítani, a szétszórt házikókat pedig találóan , neveztek cl bokroknak. Sulyán-bokor, Polyák- bokor, Rozsrétbokor.. „ A fiúk sok helyen nem kiálthatnak át a szomszédjuknak: „Gyere már pajtás, told meg a motoromat, mert nem akar indulni.” Nem kiálthatnak, mert a házak hallótávolságon kívülre épültek egymástól. A bokroknak több a hátrányuk, mint az előnyük. Persze erről a fiatalok nem tehetnek, ők a világért sem építenének ilyen településeket. Nagycserkeszen külön utcát nyitottak maguknak, de még ettől is jobban szeretnek Nyíregyházára költözni, ahol a falicsapból folyik a víz... Varázs és tisztelet Vajda-bokor és Benkő-bokor körül tíz bokrot számlálnak nyolcszáz lakóval. Olyan ez a környék, mintha egy közepes nagyságú szatmári falut szétfújt volna a szél. Évről évre kevesebb, de viszonylag még mindig sok itt a fiatal. Hívja őket innen a nagyváros fénye és varázsa, vonzza, visszahúzza őket a hagyománytisztelet és a szülői ház melege. Mennek is, maradnak is. Maradnak, mert nekik mást jelent a tanyán élés, mint azoknak, akik városon nőttek fel. Aztán ha lassan is, de pezsgőbb, ritmusosabb lett az élet a bokrokban. A tömblakások között van még jó néhány nádfedeles, mohává! benőtt lakás is, de a fényt hozó drót már elért mindenhova. S egy másfajta fény is megvilágította a fiatalokat. Nemcsak költőt adtak a bokrok az országnak, hanem jelentős számú értelmiségi dolgozót is. A Benkő-bokorban lévő iskola igazgatója büszkén sorolja, hogy a nem túl régi tanítványai közül Liskány Zsuzsi tanárnő lett, Kosina Mihály mérnök, And- rikovics István pedig most jár levelező úton agráregyetemre. A kommunális különbségek nőnek- a város és a bokrok között, de egy sör" különbség egyre csökken, sőt, el is tűnik.. Ma már nem..- lehet rámutatni egyetlen fiatalra sem Nyíregyházán: „Ez biztosan tanyáról jött.” Mert ezeken a fiatalokon is jól áll a farmer, hónuk a'att magnót, rádiót szorongatnak, a Zsigulit és a Pannóniát épp oly biztonsággal vezetik, mint a városiak. Citera és gitár * Az említett tíz bokor kulturális és szórakoztató központja Vajda-bokorban van, az alsó tagozatosok iskolája Benkő-bokorban. A kis diákok száma negyvenöt. Tíz évvel ezelőtt még kilencvenen voltak. Ezek a számok is a városba áramlásról beszélnek. De nem cáfoljuk meg az előbbi állításunkat: még mindig szép számmal élnek fiatalok a bokrok világában. A Vajda-bokori klubba harmincötén váltottak tagsági igazolványt, öé rendszeresen járnak ide, a többiek rendszer» telenül, főleg akkor, _ha táncolni, mulatni kell. A klubban egy prospektus gazdag programot ígér. Színházlátogatás, találkozás a nyírszőlős: klub tagjaival, ismeretterjesztő előadások, tájékoztató a nemzetközi helyzetről, tánc és nagyon sok tánc... A klub közelében találjuk a Nyírfa nevű büfét, csárdát, vagy ha úgy tetszik, eszpresszót. A népi motívumokkal díszített épület küszöbét sok fiatal is átlépi. Esténként nem az indulatok uralkodnak már a helyiségben, hanem a fegyelem, az önfegyelem és a barátság. Névadót, névnapot, sőt esküvői mulatságot is szoktak itt tartani. Furcsák ezek a mulatságok és igen szórakoztatóak. Mert a fiatalok kezében az ősi citera épp úgy megrendül, mint az elektronikus gitár. A sé- kelést néha-néha gólyatánc követi. Ennyit áltálában az itteni életről és most ismerkedjünk meg három fiatallal közelebbről is. Csónakban, vagyis hatalmas gumicsizmában áll ifj. Oláh Pál. A szerelése most különösen furcsa, a kezében egy rossz vedret tart. Bizonyára az apja Fiat-ját, vagy a saját Pannónia motorját igyekszik tisztítani. Ezekkel a „járgányokkal” Nyíregyháza, vagy Tokaj percek alatt elérhető, a megyeszékhelyig nyolc kilométerkövet kell elhagyni, a földút ebből mintegy kétezer méter. A tíz bokorban könnyebb már motorozni, mert az egyik bekötő ■ utat meghosszabbították, tavasztól már az autóbusz is egészen a Rókabokor közepéig közlekedik. De a fiatalember útia többnyire a városba vezet. Itt érettségizett, a Kölcsey Ferenc gimnáziumban. Most elektronikai műszerésznek tanul, hamarosaa érettségizett szakmunkás lesz. Ennek a szakmának nincs nagy jövője a tanyákon, nősü- lós után — még nem tudni, hogv mikor — a városba szeretne költözni. A KISZ-csekről ígv vélekedik: „A maguk módián az itteni fiatalok is mozgalmi életet élnek. Színházba járnak, főleg a könnyű műfait szeretik. Társadalmi munkájukkal pedig igyekeznek vonzóbbá tenni a szétszórt településeket" Ápolják a hagyományokat is. A híres gólva- táncukkal még a tv-bsn is szerepeltek. Oláh Pali nem járja jól e táncot, de mondja hogy találunk táncos fiatalokat Vajda-bokorban. Egy szőke lány i Egy szőke lány színes, mintás kabátot visel. A neve: Balázs Júlia. Azt mondja, hogy a gólyatáncot a bálokon az idősebbek közö sen (járják a fiatalokkal. A klubban ez tánc persze csak fiataloknak van. Egy fiú é egy lány megfogja egymás kezét, aztán jö! mág egy pár és még egy. így kettesével egymás mögött, majd egymás mellett járják az öregektől ellesett mozdulatokat. Júlia ugyan ritkán járja, mert az estéi többnyire munkával telnek. Reggel és este dolgozik: tejkezelő. Napközben el-eljön a klubba, kölcsönöz és olvas. Olvasott már a felhőkarcolókban élő lányokról is. Nem irigyli őket. A házukhoz közel van a (buszmegálló, gyakran beruccan- hat Nyíregyházára, nem foglalkoztatja az ai gondolat, hogy mi a különbség város és tanya között. Örül a közlekédés javulásának, a tanyai kocsik szaporodásának. Nem kell stoppolni, szívesen beviszi bárki a városba sürgős esetben. Neveket is sorol. Van itt már kocsija Asztalos Jancsinak, Maróczkí Jóskának ... Az itteni zenészek szerinte felvehetik a versenyt a városi zenészekkel is. Ferkó Pista nemrég tett szakmunkásvizsgát és kapott az anyjától ajándékba egy har- mónikát. A Simkó ikrek a Nyíregyházi Konzervgyárban dolgoznak, de a klubesteken, táncesteken ők is kezükbe veszik a harmonikájukat, ha itthon , vannak. Több hosszú hajú fiú megtanult citerázni, de Júlia szavaiból kivehető, hogy itt nem csupán zenéből és táncból áll az élet... Világot látni Mint a legtöbb műhelyben, a Szabolcs .zakszövetkezet műhelyében is többnyire if- ;ú szakmunkások dolgoznak. Az egyik köröttük —. Kosa Kálmán — furcsán hajlított kalapot és derékszíját visel. A csavarokat, az alkatrészeket nagy szakértelemmel rakja a helyére, foglalkozása,: mezőgazdasági gépszerelő. Decemberben szerelt le a honvédségtől, katonakorában sikerült „világot látnia.’* 3őven van összehasonlítási alapja, így nens tartja sajnálatra méltónak az itt élő íiatalo* kát. Három éve tud citerázni, kéthetente fii* trier vetítenek a közeli moziban, a szomszé* dós Nyírfában nyáron fagylaltot is árulnak, a klubban némelyik előadás egészen izgalmas. Ha pedig magasabb igényei támadnak, felszáll a buszra, vagy ha kell, a vonatra. Pár év alatt összejöhet egy kis pénze; még repülőjegyet is válthat. A világ megismerhető. ' Nábrádi Lajos, Barakső Erzsébet Különkölcsön Lakás — ifjúsági betéttel Minden családban előbb-utóbb szóba kerülnek a gyermek jövőjével, önálló életével kapcsolatos problémák, helyes tehát jó előre gondolni arra, hogy a ma' még iskolás gyermek majd egyszer önálló lesz és sok mindenre szüksége lesz, melyek megszerzéséhez a szülők is segítséget nyújthatnak. A pénz biztosításának egyik módja a takarékosság, ami még kisebb jövedelem esetén is lehetséges, különösen, ha az rendszerességgel párosul. Ennek elősegítésére hozta létre az Országos Takarékpénztár 1970. szeptember 1-én — a 14—26 éves fiatalok tészére — az ifjúsági takarékbetétet: Az elsők között megkötött ifjúsági betétek esetében az öt évre történt megállapodás az idén lejár. Hogvan juthatnak lakáshoz, Illetve külön hitelhez azok a fiatalok, akik a szerződésben vállalt kötelezettségüknek eleget tettek? A takarékpénztár a fennálló rendelkezések alapján lakásra jogosult, öt éve ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok részére a megépülő lakásszám 10 százalékát biztosítja. Kü- lönkölcsön, új lakások építése és a takarék- pénztár lakásértékesítési tevékenysége keretébe tartozó új lakások vásárlása esetén nyújtható abban az esetben, ha ezekhez a takarék- pénztár hosszú lejáratú építési, vásárlási kölcsönt is nyújt. Ha két öt éves ifjúsági takarékbetéttel rendelkező fiatal házasságot köt és együttesen építenek, vagy vásárolnak lakást arra mindkettőnek külön-külön adhat a takarék- pénztár különkölcsönt. Az engedélyezhető különkölcsön összege attól függ, hogy a betétben milyen összeget helyeztek el öt éven át rendszeresen. Száz forint havi betét esetén 7000 forint, kétszáz forint esetén 14 ezer, háromszáz forintos rendszeres betételhelyezés esetén 18 ezer forint, négyszáz forint esetén ned’g mór 22 ezer forint különkölcsönt kaphat a fiatal. A különkölcsön természetesen lakásépítés, lakásvásárlás címén adható, a hosszú lejáratú hitelen felül engedélyezhető A különkölcsön a lakásépítési kölcsönnel egy időben, a betét felvételétől számított egy éven belül engedélyezhető. Nem engedélyezhető viszont különkölcsön telekvásárlásra, új lakást nem eredményező célokra (lakásmegosztás, tolda- lékém'tés, helyreállítás, tatarozás). A kamatfeltételek a hosszú lejáratú építési kölcsön kamatfeltételeihez igazodnak és lejáratuk az építési kölcsönével mindenben azonos. A különkölcsön kamatozása tehát: tanácsi értékesüésű lakásnál 1 százalék, munkásfeltételű társasházlakásoknál 1 százalék, lakásépítő szövetkezeti telepszerű társasház lakásoknál 1 száza’ék. munkáltatói támogatású társasházlakásoknál 2 százalék. három vagy ennél több gyermekes családok családi ház építése esetében két százalék. Egyedi társasházlak.ások esetén a kü- lönköícsön összegének 80 százaléka után 2, míg 20 százaléka után 6 százalék: családi ház építésnél a kö'.rfsöuösszeg 50 százaléka után 2 százalék, további 50 százaléka után 6 százalék F. P.
