Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

10 «ELET-MAGYARORSZAG —VASÁRNAPI MELLÉKLff? 2975. február tát • \3*= I Takarékosan, vagy gavallérosan? Tanván innen, tanyán tűi Gólyatánc — csak fiataloknak O Huszas hétfőn O A jegyekért? O Kétezer kirándulásra O Subapárna ajándékba MILYEN „NAGY” A DIÄKZSEB? Meny­nyi zsebpénz van benne? Annyi, amennyire szüksége lehet egy kis-, vagy nagydiáknak, annyi, amennyire tehetősek a szülők, vagy annyi, amennyi fogalomként egy szűkebb környezetben, egy osztályban kialakul? Ered­ményt, munkát jutalmaznak-e a szülők a zsebpénzzel, vagy magától értetődően jár? Mire költik? Ki veszi a mozijegyet, a fiú, vagy a kislány? Vannak-e mai gavallérok? Megvonható-e a zsebpénz és miért? Hogvan lehet takarékosan beosztani? És így tovább, de a kimeríthetetlen kérdések helyett lássuk inkább a válaszokat. — Mikortól természetes, hogy zsebpénzt kap a gyerek? — a napközis nevelő sokéves tapasztalata szerint összegez. — Alig van olyan gyerek, aki pénz nélkül jönne el. Az elsősök, másodikosok általában nanonta kap­nak két, három, öt forintot, a nagyobbak he­tente nagyobb összeget. — Tizenhat éves a fiam — mondja egy anyuka — harmadik osztályos korától kap rendszeresen zsebpénzt. A nagyobb diákok véleményéről az épí­tőipari és vízügyi szakközépiskola 2. C. osztá­lyában érdeklődtünk. A heti zsebpénz az ál­talános, aki egy húszast kap hétfőn, félénkeb­ben jelentkezik, de az sem dicsekszik, aki hetvenet. Végül kiegyeznek harminc—negy­ven forintban — ez az osztályátlag. P. István — édesapja munkás, édesanyja alkalmazott — kevesli a heti harmincat, kü­lönösen azért, mert már a másodikos kis- öccsc is kap egy tízest hetente. — Előfordul, hogy finoman „elkérem” tőle, nekem jobban kell. Egy mozi hetente, eg/ kólával, plusz az iskolai büfé, mások is költe^k, nem árt ha több van. — Nekem hetven forintom van minden hétre — mondja a kollégista K. János. — Nekünk kollégistáknak több is kell, a mozi és a büfé mellett egyszer egy kis sütemény­re, édességre. Tsz-tagok a szüleim, ritkán járok haza, szívesen adják, csak tanuljak. TDBBST KAPNAK-E A Jö JE­GYEK ÉJIT, vagy természetes, hogy jár a zsebpénz? Egyhangú a válasz, természetes, mert mindenkinek van. Jó bizonyítvány, jobb jegy után esetenként külön „prémium” is dukál, de ismernek olyan példákat Is, amikor a nagylány zsebpénzét emelik a rendszeresen végzett házimunkáért. Vajon ezt helyesnek, vagy károsnak tartják? Elvi­leg károsnak, mert nem pénzért kell tanul­ni, seg’"' sni, gyakorlatilag ismerős ez a ju­talmazás. Csaknem általános a heti egyszeri mo­zi. Ki vegye a moziiegyet? K. Ilona az osz­tály lá iytagjai nevében fogalmaz. — Szerintem ma már nincs szükség a gavairrkodásra, a dolgozó nők anyagilag függét’.etnek lehetnek, nem a férj tartja el az asrzonvt. vegve tehát a mozijegyet is kü­lön a fiú és Jíülön a lány. Ebben az élet- korbn nincs még olyan tartós barátság, hogy hosszú távon kiegyenlíthetnék a köl­csön "két. „ — Azért hallgassuk meg a fiúkat is — jele tkezik az ellenvéleménnyel H. András — egy tizenhat-tizenhét éves „fiatalember” Sm- ón élni akar. ha megveszi a kislány mozi- jer -ét. A gavallérkodis lehetősége a lányo- ko.i múlik, elfogadják, vagy nem. P. István, aki minden héten elmegy egy- S' r moziba, nehezen tudná fedezni a köit- s gok’t, s véleményével végül az egész osz- t iy kiegyezik. — Amíg a szüleim pénzéből élek, a mo­zi legyen fele-fele. Mi a véleménye erről a Uzehhat éves fiú édesanyjának? — Azt mondtam, alkalmanként egy mo­zijegyre meghívhatja a barátnőjét. Később színházba is meghívta, ez személyenként hu­szonöt forint, megegyeztünk, hogy ezt már a kislánynak kell a szüleivel megbeszélni. LEHET-E TAKARÉKOSKODNI a heti zsebpénzből? Az általános vélemény szerint nem, de van aki meg tudja oldani. Egyikük a héti harmincasból kimaradó összegből gyűjtött ötszáz forintos órára. A másik rá­dióra gyűjt, négyszáznyolcvanba kerül, se­hogy sem akar összejönni az ára. — Áz általános iskolában — mondja egy harmadikos kislány édesanyja — meg­mondták a tanárok, hogy aki a legtöbb ta- feerékbélyeget gyűjti, piros pontot kap maga­tartásból. Elkeződötf a szülőik, rokonok ada­kozása, s ezzel én nem tudok versenyezni. Nem helyeslem, hogy így mérik a magatar­tást, főleg most, hogy büntetésből egy időre megvontam a zsebpénzt. — Háromnapos kirándulásra ment az egyik osztály — emlékszik vissza egy közép­iskola gazdasági vezetője. — Három nap — háromszáz forint, ez az általános tarifa. A diákok teljes ellátást kaptak, egy reggeli ki­vételével. Megdöbbentő volt, amikor az egyik fiú kijelentette, hogy kétezer forintot kapott. A kényeztetésnek ez a formája ellenkezik az iskolában megszokott elvekkel, fölösleges. Mi tartozik a zsebpénz fogalmába? Csak a személyes kiadás, még a könyv-, vagy ce­ruzavásárlás sem. Arra vajon jut-e, hogy névnapra, születésnapra meglepetést szerez­zenek? Általában nem — ez az osztály vé­leménye. Ha ilyen alkalom közeleg, a másik szülő óvatosan felemeli az összeget, figyel­meztetőül. LEHET-E VAJON a zsebpénzzel a rend­szerességre, a jó beosztásra és az ésszerű takarékosságra szoktatni, nevelni azokat a diákokat, akik hamarosan saját keresetükkel rendelkeznek? Mégegyszer a tizenhat éves fiú édesanyja válaszol. — Lehet, sőt kell is, a szülők és a pe­dagógusok közös munkája alapján. Ha kez­detben megfelelő irányítással önmaga kény­szerül a pénz beosztására, jobban megbe­csüli a család pénzét is, nem kíván erőn fe­lüli kiadásokat, ajándékokat. Egyébként az ajándékozást sem szükséges feltétlenül pénz­zel megoldani. Karácsonyra elhatároztuk, nem nagyon költekezünk, de korábban már megvettem egy párnaanyagoí, fonalakkal. Ezt a subapárnát varrta ki titokban a gye­rek, s nekem ez sokkal szebb meglepetés volt, mintha az apjától pénzt kért volna, hogy engem megajándékozzon. A fiatal erdők rendezett sorokban állnak, a rózsabokrok és a kökény­bokrok pedig rendezetlenül, nagy összevisszaságban hevernek minde­nütt. A városokat, a falvakat, sőt, még a tanyákat is a fiatal erdőkhöz lehet hasonlítani, a szétszórt házi­kókat pedig találóan , neveztek cl bokroknak. Sulyán-bokor, Polyák- bokor, Rozsrétbokor.. „ A fiúk sok helyen nem kiálthatnak át a szomszédjuknak: „Gyere már pajtás, told meg a motoromat, mert nem akar indulni.” Nem kiálthatnak, mert a házak hallótávolsá­gon kívülre épültek egymástól. A bokroknak több a hátrányuk, mint az előnyük. Persze erről a fiatalok nem tehetnek, ők a világért sem építenének ilyen településeket. Nagy­cserkeszen külön utcát nyitottak maguknak, de még ettől is jobban szeretnek Nyíregyhá­zára költözni, ahol a falicsapból folyik a víz... Varázs és tisztelet Vajda-bokor és Benkő-bokor körül tíz bokrot számlálnak nyolcszáz lakóval. Olyan ez a környék, mintha egy közepes nagyságú szatmári falut szétfújt volna a szél. Évről évre kevesebb, de viszonylag még mindig sok itt a fiatal. Hívja őket innen a nagyváros fénye és varázsa, vonzza, visszahúzza őket a hagyománytisztelet és a szülői ház melege. Mennek is, maradnak is. Maradnak, mert nekik mást jelent a tanyán élés, mint azok­nak, akik városon nőttek fel. Aztán ha las­san is, de pezsgőbb, ritmusosabb lett az élet a bokrokban. A tömblakások között van még jó néhány nádfedeles, mohává! benőtt lakás is, de a fényt hozó drót már elért minden­hova. S egy másfajta fény is megvilágította a fiatalokat. Nemcsak költőt adtak a bokrok az országnak, hanem jelentős számú értel­miségi dolgozót is. A Benkő-bokorban lévő iskola igazgatója büszkén sorolja, hogy a nem túl régi tanítványai közül Liskány Zsu­zsi tanárnő lett, Kosina Mihály mérnök, And- rikovics István pedig most jár levelező úton agráregyetemre. A kommunális különbségek nőnek- a város és a bokrok között, de egy sör" különbség egyre csökken, sőt, el is tű­nik.. Ma már nem..- lehet rámutatni egyetlen fiatalra sem Nyíregyházán: „Ez biztosan ta­nyáról jött.” Mert ezeken a fiatalokon is jól áll a farmer, hónuk a'att magnót, rádiót szo­rongatnak, a Zsigulit és a Pannóniát épp oly biztonsággal vezetik, mint a városiak. Citera és gitár * Az említett tíz bokor kulturális és szó­rakoztató központja Vajda-bokorban van, az alsó tagozatosok iskolája Benkő-bokorban. A kis diákok száma negyvenöt. Tíz évvel ez­előtt még kilencvenen voltak. Ezek a szá­mok is a városba áramlásról beszélnek. De nem cáfoljuk meg az előbbi állításunkat: még mindig szép számmal élnek fiatalok a bok­rok világában. A Vajda-bokori klubba har­mincötén váltottak tagsági igazolványt, öé rendszeresen járnak ide, a többiek rendszer» telenül, főleg akkor, _ha táncolni, mulatni kell. A klubban egy prospektus gazdag prog­ramot ígér. Színházlátogatás, találkozás a nyírszőlős: klub tagjaival, ismeretterjesztő előadások, tájékoztató a nemzetközi helyzet­ről, tánc és nagyon sok tánc... A klub kö­zelében találjuk a Nyírfa nevű büfét, csár­dát, vagy ha úgy tetszik, eszpresszót. A né­pi motívumokkal díszített épület küszöbét sok fiatal is átlépi. Esténként nem az indu­latok uralkodnak már a helyiségben, hanem a fegyelem, az önfegyelem és a barátság. Névadót, névnapot, sőt esküvői mulatságot is szoktak itt tartani. Furcsák ezek a mu­latságok és igen szórakoztatóak. Mert a fia­talok kezében az ősi citera épp úgy meg­rendül, mint az elektronikus gitár. A sé- kelést néha-néha gólyatánc követi. Ennyit áltálában az itteni életről és most ismerked­jünk meg három fiatallal közelebbről is. Csónakban, vagyis hatalmas gumicsiz­mában áll ifj. Oláh Pál. A szerelése most különösen furcsa, a kezében egy rossz ved­ret tart. Bizonyára az apja Fiat-ját, vagy a saját Pannónia motorját igyekszik tisztítani. Ezekkel a „járgányokkal” Nyíregyháza, vagy Tokaj percek alatt elérhető, a megyeszék­helyig nyolc kilométerkövet kell elhagyni, a földút ebből mintegy kétezer méter. A tíz bokorban könnyebb már motorozni, mert az egyik bekötő ■ utat meghosszabbították, ta­vasztól már az autóbusz is egészen a Róka­bokor közepéig közlekedik. De a fiatalember útia többnyire a városba vezet. Itt érettségi­zett, a Kölcsey Ferenc gimnáziumban. Most elektronikai műszerésznek tanul, hamarosaa érettségizett szakmunkás lesz. Ennek a szak­mának nincs nagy jövője a tanyákon, nősü- lós után — még nem tudni, hogv mikor — a városba szeretne költözni. A KISZ-csekről ígv vélekedik: „A maguk módián az itteni fiatalok is mozgalmi életet élnek. Színházba járnak, főleg a könnyű műfait szeretik. Tár­sadalmi munkájukkal pedig igyekeznek vonzóbbá tenni a szétszórt településeket" Ápolják a hagyományokat is. A híres gólva- táncukkal még a tv-bsn is szerepeltek. Oláh Pali nem járja jól e táncot, de mondja hogy találunk táncos fiatalokat Vajda-bokorban. Egy szőke lány i Egy szőke lány színes, mintás kabátot vi­sel. A neve: Balázs Júlia. Azt mondja, hogy a gólyatáncot a bálokon az idősebbek közö sen (járják a fiatalokkal. A klubban ez tánc persze csak fiataloknak van. Egy fiú é egy lány megfogja egymás kezét, aztán jö! mág egy pár és még egy. így kettesével egy­más mögött, majd egymás mellett járják az öregektől ellesett mozdulatokat. Júlia ugyan ritkán járja, mert az estéi többnyire munká­val telnek. Reggel és este dolgozik: tejkezelő. Napközben el-eljön a klubba, kölcsönöz és olvas. Olvasott már a felhőkarcolókban élő lányokról is. Nem irigyli őket. A házukhoz közel van a (buszmegálló, gyakran beruccan- hat Nyíregyházára, nem foglalkoztatja az ai gondolat, hogy mi a különbség város és ta­nya között. Örül a közlekédés javulásának, a tanyai kocsik szaporodásának. Nem kell stoppolni, szívesen beviszi bárki a városba sürgős esetben. Neveket is sorol. Van itt már kocsija Asztalos Jancsinak, Maróczkí Jóskának ... Az itteni zenészek szerinte fel­vehetik a versenyt a városi zenészekkel is. Ferkó Pista nemrég tett szakmunkásvizsgát és kapott az anyjától ajándékba egy har- mónikát. A Simkó ikrek a Nyíregyházi Kon­zervgyárban dolgoznak, de a klubesteken, táncesteken ők is kezükbe veszik a harmoni­kájukat, ha itthon , vannak. Több hosszú ha­jú fiú megtanult citerázni, de Júlia szavaiból kivehető, hogy itt nem csupán zenéből és táncból áll az élet... Világot látni Mint a legtöbb műhelyben, a Szabolcs .zakszövetkezet műhelyében is többnyire if- ;ú szakmunkások dolgoznak. Az egyik kö­röttük —. Kosa Kálmán — furcsán hajlított kalapot és derékszíját visel. A csavarokat, az alkatrészeket nagy szakértelemmel rakja a helyére, foglalkozása,: mezőgazdasági gépsze­relő. Decemberben szerelt le a honvédség­től, katonakorában sikerült „világot látnia.’* 3őven van összehasonlítási alapja, így nens tartja sajnálatra méltónak az itt élő íiatalo* kát. Három éve tud citerázni, kéthetente fii* trier vetítenek a közeli moziban, a szomszé* dós Nyírfában nyáron fagylaltot is árulnak, a klubban némelyik előadás egészen izgal­mas. Ha pedig magasabb igényei támadnak, felszáll a buszra, vagy ha kell, a vonatra. Pár év alatt összejöhet egy kis pénze; még repülőjegyet is válthat. A világ megismer­hető. ' Nábrádi Lajos, Barakső Erzsébet Különkölcsön Lakás — ifjúsági betéttel Minden családban előbb-utóbb szóba ke­rülnek a gyermek jövőjével, önálló életével kapcsolatos problémák, helyes tehát jó előre gondolni arra, hogy a ma' még iskolás gyer­mek majd egyszer önálló lesz és sok min­denre szüksége lesz, melyek megszerzéséhez a szülők is segítséget nyújthatnak. A pénz biztosításának egyik módja a takarékosság, ami még kisebb jövedelem esetén is lehetsé­ges, különösen, ha az rendszerességgel páro­sul. Ennek elősegítésére hozta létre az Or­szágos Takarékpénztár 1970. szeptember 1-én — a 14—26 éves fiatalok tészére — az ifjú­sági takarékbetétet: Az elsők között megkö­tött ifjúsági betétek esetében az öt évre tör­tént megállapodás az idén lejár. Hogvan jut­hatnak lakáshoz, Illetve külön hitelhez azok a fiatalok, akik a szerződésben vállalt köte­lezettségüknek eleget tettek? A takarékpénztár a fennálló rendelkezé­sek alapján lakásra jogosult, öt éve ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok részére a meg­épülő lakásszám 10 százalékát biztosítja. Kü- lönkölcsön, új lakások építése és a takarék- pénztár lakásértékesítési tevékenysége kereté­be tartozó új lakások vásárlása esetén nyújt­ható abban az esetben, ha ezekhez a takarék- pénztár hosszú lejáratú építési, vásárlási köl­csönt is nyújt. Ha két öt éves ifjúsági takarékbetéttel rendelkező fiatal házasságot köt és együtte­sen építenek, vagy vásárolnak lakást arra mindkettőnek külön-külön adhat a takarék- pénztár különkölcsönt. Az engedélyezhető különkölcsön összege attól függ, hogy a betétben milyen összeget helyeztek el öt éven át rendszeresen. Száz forint havi betét esetén 7000 forint, kétszáz forint esetén 14 ezer, háromszáz forintos rendszeres betételhelyezés esetén 18 ezer fo­rint, négyszáz forint esetén ned’g mór 22 ezer forint különkölcsönt kaphat a fiatal. A különkölcsön természetesen lakásépí­tés, lakásvásárlás címén adható, a hosszú le­járatú hitelen felül engedélyezhető A külön­kölcsön a lakásépítési kölcsönnel egy időben, a betét felvételétől számított egy éven belül engedélyezhető. Nem engedélyezhető viszont különkölcsön telekvásárlásra, új lakást nem eredményező célokra (lakásmegosztás, tolda- lékém'tés, helyreállítás, tatarozás). A kamatfeltételek a hosszú lejáratú épí­tési kölcsön kamatfeltételeihez igazodnak és lejáratuk az építési kölcsönével mindenben azonos. A különkölcsön kamatozása tehát: ta­nácsi értékesüésű lakásnál 1 százalék, mun­kásfeltételű társasházlakásoknál 1 százalék, lakásépítő szövetkezeti telepszerű társasház lakásoknál 1 száza’ék. munkáltatói támogatá­sú társasházlakásoknál 2 százalék. három vagy ennél több gyermekes családok csalá­di ház építése esetében két százalék. Egyedi társasházlak.ások esetén a kü- lönköícsön összegének 80 százaléka után 2, míg 20 százaléka után 6 százalék: családi ház építés­nél a kö'.rfsöuösszeg 50 százaléka után 2 szá­zalék, további 50 százaléka után 6 százalék F. P.

Next

/
Thumbnails
Contents