Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
$9TS. te&ruär í®. REti!T-MAÖYAROTtSZÄ(f Csak átutazóban ? Idegenforgalom Kisvárdán Kisvárdán igazán nem panaszkodhatnak, hogy „nincs semmink, amit mutathatnánk az erre vetődő látogatónak”. A fejlődő, iparosodó város, a restaurált vár, múzeumával, parkosított, rendezett környékével, a szép, tágaslevegős várstrand, amelynek vizéről éppen az idén nyertek bizonyosságot, hogy gyógyhatású, s a lovasiskola olyan együttes, amely alkalmas akár egy megyei turista-bázis kialakításához is. Ráadásul a 4-es számú nemzetközi főút várost megkerülő új szakaszát éppen a Vár, a strand, a lovasiskola szomszédságában építették. (Más kérdés, hogy azóta még nem jutott pénz a leágazó, a városba is vezető út rendbetételére.) Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mindezek melett a kis- várdaiak nem csupán az éppen erre vetődő látogatóra számíthatnak. A NYÍR- TOURIST Idegenforgalmi Hivatal erőteljesen segíti a város idegenforgalmának fellendítését, például rendszeresen szervezi a lovasiskolába elsősorban a külföldi turisták látogatását, de megyejáró körútjai egyikének programjában Kisvár- da is szerepel, azonkívül egyre növekvő számú prospektusai Kisvárda látnivalóiról is megemlékeznek, reklámozzák azokat Note! a Tárnál Szállodája is van Kisvár- dának, a 36 ágyas —igaz, csak kora tapasztól őszig üzemelő — motel, éppen a vár, a strand mellett, s amelynek korszerűsítését a NYlRTOURIST most fejezte be. A városi tanáccsal közösen az idén bővítik a szállóhelyek számát ötvenre; a motel mögött létesítendő kemping faházakat telepítenek. Ilyen módon egyszerre egy autóbusznyi turistát is elhelyezhetnek itt. A szállás- lehetőséggel tehát nem lesz probléma, eddig sem ez okozott elsősorban gondot. Sőt, éppen a motel szolgáltatta az adatot ahhoz, hogy Kisvárdán elgondolkodjanak a város múlt évi idegenforgalmának alakulásáról. Már csak azért is, mert a „tünet” állandósulása, ha nem tesznek ellene kihat az idei. de a következő évek idegen "/-galmára is. A NYlR- TOURIST-nál pontosan kimutatható. hogy mindig mindenütt máshol növekedett, Kisvárdán csökkent a szálloda, a motel bevétele. Vendéglátás másutt? Ugyanakkor viszont nőtt a vendégforgalom. Mit jelent ez? Azt, hogy Kisvár dán csak átutazóban, vagy csak egy napig érzi, érezheti jól magát a vendég? Szó sincs róla. Illetve mégis erről lehet szó, mert a vendégváráshoz a vendéglátás is hozzátartozik, és ez utóbbihoz a látogatók étellel-itallal ellátása, kulturált környezetben. No, ez az, amit nem talál meg a látogató Kisvárdán. Persze, hogy elmegy a kedve a több napos ott-tartóz- kodástól, ha Dombrádra küldik, vagy viszik át enni. Bizony, akármilyen furcsán hangzik, Kisvárdának nincs egy valamire való étterme. A helyi ÁFÉSZ Kinizsi étterme és Halász- csárdája — amelynek étel- forgalmában a közétkeztetés a döntő — nem az a hely, ahová a vendég, legyen az helybeli, átutazó vagy nyaraló — szívesen betér étkezni. Van ezeken kívül még egy nyári vendéglő, a kis halászcsárda a Várfürdő közelében, az sem különb, ráadásul kicsi is. Pénz nincs, a fogyasztási szövetkezet fejlesztési alapját 1980-ig kimerítette az új áruház építéséhez felvett hitel. Ötletesen. Kilátástalannak látszik a helyzet, amiben azért sem lehet őszintén hinni, mert nem egy példa vein rá, hogy szövetkezetek társulásos alapon létrehozott vendéglátó üzemei — éttermek, csárdák, önkiszolgáló falatozók — igen virágzó üzletnek bizonyulnak. Éppen Kisvárdán lenne ez ráfizetéses? Csupa törődés, szervezés dolga az egész, s egyáltalán annak a megértése, hogy az idegenforgalom ,üzlet. Olyan üzlet, amelyben „eladható”, haszon húzható abból, ami adott, például a szép környezet, a műemlék, a gyógyvíz. Ami már külön pénzbe sem kerül, így amit mellé tesznek anyagiakban, annak a befektetésnek jól kell kamatoznia. Kisvárdán eddig sem voltak ' híjával jó ötleteknek, ha arról volt szó, hogyan lehetne kevés pénzzel városi érdekű létesítményeket teremteni... K. E. NÉGYSZÁZÉ VÉS KRÓNIKA. 1575-ből származik a nyírbátori múzeum egyik könyvritkasága, a Heltai Gáspár-krónika „Az magyaroknac Dolga!” amelyet Kolozsvárott adtak ki. Csak néhány darab maradt fent ebből az értékes ritkaságból az utókor számára. (Elek Emil felvétele) A sóstói sátor alatt O Kevés a látogató r O Úszásoktatás O Új öltöző épül Hosszú évek óta nagy gond volt Nyíregyházán, hogy nem volt fedett uszoda. Sokat hangoztattuk, hogy milyen hasznos, milyen egészséges az úszás, hogy fiatal kortól kezdve jó hozzászokni a vízhez, és így tovább. Igaz, hogy fedett uszodánk ma sincs, de van egy nagyon szép légkondicionált, sátortetős meden. cénk. Még a vízre sem panaszkodhatunk, mert állandóan kellemes meleg, 28 fokos. Az uszodát mégis kevesen látogatják. Péntek délelőtt például mindössze 8—10 ember úszkált a vízben. Vajon csak addig kellett a fedett uszoda, amíg el nem készült? Vagy ilyenkor egy újabb jó lenne... következik? Vagy a meglévő uszoda nem felelne meg az igényeinknek? Vagy egyáltalán kényelmesek vagyunk? 1974. március elején a SZA- VICSAV vette át a tanácstól a fürdő üzemeltetését. Az első sátortetős szezon tehát még a tanács idejében volt. Az 1973—74-es ' télen napi 400—500 ember járt az uszodában. Azt gondolnánk, hogy Milliárdos beruházás Folytatódik Jósaváros építése A IV. ötéves terv egyik legnagyobb, milliárdos nagy. ságrendfl beruházása, megyénkben a Jósaváros építkezés Nyíregyházán. Az ötéves terv első esztendejében kezdték meg az építkezést a város északi részében, a sóstói erdő szomszédságában er. re a célra kijelölt 35 hektáros területen. Az elmúlt négy esztendőben házgyári elemekből közel másfél ezer lakást szereltek össze a SZÁÉV építői, s közben „önállósította” magát a lakótelep: ABC. árupáza, orvosi rendelője, bölcsődéje, óvodája, iskolája is van. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy egy félig kész város a Jósa, amelynek múltja, jelene és jövője van. Az építkezés még esztendőkig elNévadó, esVüvő, nyuqdüas búcsú ta*~gq Családi ünnepek - új módon Több mint egy évtizede, a hatvanas évek elejétől tartanak számon Nyírbátorban olyan rendezvényeket, amelyeken a különböző családi eseményeket — elsősorban házasságkötést és névadót — társadalmi ünnepségek keretében tartattak meg a helybeliek. Természetesen e rövid idő alatt szokássá mé;’ nem alakulhatott a családi életben bekövetkezett fontosabb események társadal - mi megünneplése, az azonban már megállapítható, hogy évről évre növekszik azoknak a száma, akik ezt a formát választják. Hg • ugyan szabad tisztán forma- változásnak nevezni az alapvető tudati változást tükröző jelenséget. Minden esetre a városi tanács helye sen reagált változásra, és ■ múlt év tavaszán létrehoz! a társadalmi ünnepséget szervező irodáját. (Már korábban .lehetővé tette, hogy ezeknek az ünnepségeknek méltó színhelye, helyisége legyen. 1969 őszén rendezték ke a szép házasságkötő termet, újabban meg egy elektromos orgonát vásároltak.) Az iroda életre hívása óta eltelt alig egy esztendő alatt növekedett ezéknek a rendezvényeknek a színvonala és gyakorisága is. Eddig 34 gyermek névadójának — 14 ünnepség keretében — pontosan félszáz társadalmi esküvőnek és 30 egyéb társadalmi eseménynek a megrendezésében működött közre a szervező iroda. Ez utóbbi ünnepségek listáján a nőnapi köszöntéstől a nyugdíjas búcsúztatásáig, az obsitos avatástól, a házassági évfordulóig az események meglepően sok változata szerepel. A díjtalan szolgáltatásokat nyújtó iroda működési terület nem csupán Nyírbátor, hanem kiterjed \z egész járásra. Néhány községgel, mint például Nyírgyulajjal, Nyírbogáttal és Nyírbéltekkel jó kapcsolat alakult ki, ahonnan a tanácsi és társadalmi szervek gyakran fordulnak segítségért „ szervező irodához a legkülönfélébb ünnepségek megrendezéséhez. Érthető módon azonban az irodának a legtöbb ügyfele Nyírbátorban van. Különösen az esküvők esetében, tehát a fiatalok körében mérhető a társadalmi ünnepségek iránti igények növekedése. 1970- ben a Nyírbátorban kötött 109’ házasság közül ötvenet, 1972-ben 110 közül 80-at, és 1974-ben 95 közül 53-at társadalmi esküvővel tartottak meg. A családi és társadalmi ünnepségeket szervező nyírbátori iroda fennállása óta eltelt idő rövid még ahhoz, hogy tevékenységében szá- monkérhető lenne az emberek idegenkedésének feloldása rendezvényei iránt. A próba év alatt azonban mindennapi munkájuk közepette maguk is tapasztalatokat szereztek tevékenységük gyengéiről, ha ezeknek nem is mindegyike ered munkájukból, hogy ne mondjuk: mulasztásukból. (kádár) tart, a jelen: 1975, amelyre úgy emlékeznek majd; amikor a legtöbb lakás készült... S mielőtt a jövőbe tekintenénk, vessünk egy pillantást a múltba is. 1971. Az építők megkezdték a felvonulást az építési területre. Hozzáláttak a terület előkészítéséhez, s már az első esztendőben építőnyelven szólva megszerelték az első száz lakást a Korányi Frigyes utcán, A lakásépítés, sei egyidőben végezték a terület közművesítését. 1972. Megjelentek az első lakók a Jósavárosban. Az építkezés második esztendejében 256 család kapott otthont, illetve költözhetett be az összkomfortos lakásokba. Az építők abban az évben összesen 376 lakást adtak át, ebből 120-at csak műszakilag. 1973. Az év végéig C51 lakás készült el. Gyakorlatilag befejezték a Korányi Frigyes, utca kiépítését, elkészültek az oda tervezett házgyári épületek. Újabb területeket vettek birtokukba az építők, kezdtek kialakulni a mellék, utcák, amelyek mentén szin. tén befejeztek több lakóépü. letet. Átadták az iskola úgynevezett tanügyi szárnyát,. 12 tantermet (egy év alatt építették!). ahol szentemberben megkezdték az oktatást. A toronyház. az első tízemeletes lakóház alsó szintjén megnyíltak az üzletek: Jósaváros első ABC-áruháza, és itt kapott helyet a körzeti orvosi rendelő. 1974: 444 házgyári lakás az esztendő jósavárosi lakásépí. tési programjában. És aminek a legjobban örültek a már szép számban itt lakó kisgyermekes családok: átad. ták rendeltetésének a lakótélén első 120 személyes óvodáját, a 60 személyes bölcsődét, s befeieződött az első iskola építése. A lakótelepet 'építő 3/2-es építésvezetőség az előző évben végzett munkájáért elnyerte a „Kiváló építésvezetőség” címet. Az előzőkben többször sze. repelt „az első” megielölés, az első toronyház, az első üz_ let, az első iskola, stb. Ezekből több lesz Jósavárosban. Tízemeletes épület azóta már főbb magaslik. A többi elsőt követő létesítmény pedig ezután készül. Ez a jövő. A legközelebb: 1975. Jósaváros építésének történetében az idén adják át a legtöbb lakást: 811-et, közöttük 176 házgyári minigarzont. A lakótelepen az építkezés szalagszerűen szerve, zett Egy házgyári szalag — alapozók, szerelők, befejezők — hozzávetőleg 500 lakást képes egy év alatt belső szak. ipari szerelésre átadni, így az idén két ilyen szalag állt munkába. Az egyik a Garibaldi és az Ószőlő utca sarkán kezdett dolgozni, ahöl egy sávházat és négy húszlakásos épületet szerelnek ösz- sze, valamint ennek a tömbnek a hőközpontját. Ettől beljebb készül egy tízemeletes épület, amelynek alsó szintjén újabb üzleteknek lesz helyük. Ebben a térségben kezdik meg a második óvoda-bölcsőde kombinát építését, az utóbbi 80, az előbbi 150 személyes lesz, s jövőre adják át. Ugyancsak ilyen, a következő évre áthúzódó építkezés lesz az idén a Jósaváros északi végén az ’ újabb 24 tantermes iskoláé. Viszont 1975-ben befejezik a lakótelep bevásárlóközpontjának kialakítását az Ungvár sétánynál, a már működő bölcsőde-óvoda mögött. A beépítési helyszínrajz a Korányi Frigyes, a Garibaldi, Ószőlő, az Eperjes utcák által határolt nagy területen több, még ezután épülő lakóház, valamint művelődési ház, étterem-presszó, óvoda, bölcsőde, és több élelmiszer- üzlet helyét jelöli. Például a Jósaváros Ószőlő utcai frontján a Korányi Frigyes utcaihoz hasonló házsor építését tervezik. Az épületek között levegős, tágas térségek jelzik, a tervezők nem feledkeztek meg a parkokról, a sétányokról, a játszóterekről, amelyek egésszé, széppé és otthonossá teszik a lakótelepet. A Jósaváros azonban egyelőre építési terület Kádár Edit a második szezon bizonyár« jobb eredményt hoz, több lesz a látogató. Vámos Zoltán fürdővezető arról tájékozta, tott, hogy nemhogy emelkedés lenne a múlt évhez viszonyítva, hanem éppen visz. s?aesést tapasztalnak. — Az idén naponta csak körülbelül 200 vendéget fogadunk, holott ennek a sokszorosát is lehetne. Úgy goh-, dőltük, hogy a második 'zé- zonra jobban megjön a kéd- vük a látogatóknak, a valóság azonban piáit műtét. Talán tavaly azért jöttek többen, mert akkor még új volt— Azért van, egy „törzsközönségünk” a 40 évesek között, is, körülbelül 2—300 a rendszeresen járó fiataloknak a száma. A „fedett” szezon október 15-től áprilisig tart. Az uszo. da megszervezte, hogy két úszómester főállásban havonta g0—gö embert oktasson az úszás alapelemeire.-+■ Itt nemcsak úszni tanul- hatnak meg. akik akarnak, hanem mind a négy úszás ne. met is elsajátíthatják. A gazdasági fenntartás szempontjából az uszoda — és a megye valamennyi uszodája — ettől az évtől tartozik a SZAVICSAV-hoz. Noha a nyári szezon szép bevételt hozott a „konyhára”, a tő nemcsak, hogy „feléli” ezt, de végül is hiánnyal zárnak. — Hatalmas összeget keQ költeni a vízfűtésre, világításra, a különböző szolgálta, tásokra és — a kevés fürdővendég mellett — ez a pénz nem térül meg. Most tartunk a szezon felénél, de úgy néz ki, hogy veszteséggel zárjuk az évet. Pedig most is építünk négy és fél milliós beruházással egy új öltözőt. Ez korszerűbb, szebb, modernebb, mint a régi. Szeretnénk, ha ez is hozzájárulna ahho2, hogy többen keresnék fel uszodánkat. Az új öltöző már a következő szezonban a vendégek rendelkezésére alL A SZAVICSAV mindent megtesz a nagyobb látogatottság érdekében. Az egész országban ma még egyedül dolgoznak egy új víztisztítási eljárással. Az eredmény any. nyira jó, hogy az ország min. den részéről ide jönnek a szakemberek tanulmányozni az új módszert Nagyon röviden összefoglalva az új víz. tisztítási eljárás lényege az, hogy a víz állandó szűrésen van és a különböző vegyszereket közben adják hozzá. Az uszodába nemcsak a fürdővendégek járnak, hanem az ÉVISZ, a 107-es és a 110- es szakmunkásképző intézet és a tanárképző főiskola hall. gatói testnevelési órák keretén belül jár ki Sóstóra. Ezenkívül a Spartacus és a Sportiskola állandó úszóoktatást is tart. — Reméljük, ezek a fiatalok később sem hagyják ab- ba az úszást, és akkor végre igazi „törzsközönségünk” lesz. _ A legjobb bor mellett sem árt a cégér — módosíthatnánk egy kicsit a mondást. Különösen érvényes ez az uszodára. Noha sokan tudna!* róla, még sem árt, ha alkalmanként az ember rábukkan, na egy-egy jó reklámra, valamilyen figyelemkeltő táblára. — Sajnos a propagandánk még gyerekcipőben jár. Mivel még csak egy éve üzemeltetjük az uszodát, nem is mertük annyira reklámozni, hiszen nem tudtuk, milyen lesz az üzemeltetés, nem lesz-e valami rossz. Azért egy néhány helyen a városban van egy kis tábla, ami a sóstói fürdést juttatja eszünkbe. Ez azonban nagyon kevés. Most, hogy a fürdő vezetősé. ge látja, hogy az üzemeltetés, sei, a fenntartással nincs probléma, jövőre bizonyára többet foglalkozunk a propagálásával is. De a legjobb •is a legeredményesebb reklám az, ha mindenki — bármilyen felhívás nélkül — ve- ' szí a fáradtságot és kimegy az uszodába. Nem a fürdőért, nem másokért, hanem önma» . gunkért, az egészségűnkért tesszük.
