Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

% RELET-MAGYARORSZAO h/fS. teSruIr tft HÉTFŐ: Kissinger Tel Aviv-ba érkezett. — EHenzé- ki képviselők tiltakozása Saigonban Thieu kormányzása ellen. KEDD- A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ratifikálta a baktériumfegyverek és mérgezd anyagok eltiltásáról szóló nemzetközi egyezményt. — Thatcher asszonyt választották vezérüknek az angol konzervatívok. SZERDA: Zavargások Madagaszkár-szlgetén az új malgas elnök meggyilkolása után. — Kissin­ger Szadattal tárgyalt, CSU l'ÖRTŐK: Wilson brit kormányfő Moszkvába ér­kezett. — Kissinger Damaszkuszban járt, majd visszatért Izraelbe. PÉNTEK: Görög tiltakozás a ciprusi török kisebbség vezetőjének egyoldalú cU^tése miatt. — Á Közös Piacon megegv I a mezőgazdasági árak átlag 10 százalékos -«nelésében. SZOMBAT: Az Afrikai Egységszervezet ülése alkal­mat ad az eritreai lázadás ügyében a köz­vetítésre. A szovjet—angol tárgyalá­sok ígérkeztek jó elóre a hét legfontosabb nemzetközi ese­ményének, így is lett. ön­magáért beszélt már' az a tény is, hogy hatéves — mondjuk így — kényszer- szünet után folytatódik a párbeszéd csúcsszinten Moszkva és London között. (A Szovjetunió és Nagy-Bri- tannia viszonyának fagyossá dermedéséért a konzervatív kormány volt a felelős: Heath, Home és a többiek tudatosan távolodtak el a nemzetközi enyhülés vonalá­tól, a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés és politikai normalizálódás vo­nalától.) Várakozással tekintett a világ a moszkvai tárgyalá­sok elé azért is, mert szá­mítani lehetett arra, hogy a szovjet tárgyalóküldöttség élén Leonyid Brezsnyev is­mét hozzálát a legmagasabb szintű diplomácia alkalma­zásához. Az angol kormány vezető­jével való eszmecsere jelen­tőségét pedig megadta hé­hány más tényező is: kezd­ve a Nagy-Britannia ciprusi érdekeltségén egészen odáig hogy londoni hozzájárulás is szükséges az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet mielőbb eredményér befejezéséhez. Wilson szá­mára a kétoldalú, szovjet— angol gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fellendí­tése szempontjából ugyan­csak fontosnak mutatkozott a moszkvai utazás. Még nincs vége, ígv tehát nem is értékelhetjük még egészében, de az bizonyos, hogv a szovjet—angol tár­gyalás elmozdíthatta a holt­pontról a két nagyhatalom együttműködésének ügyét. A hét elején kezdődött az i amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti körútja, amelyet Washingtonban úgv harang >ztak be, hogy döntő fordulatot hozhat. Kissinger környezetében azt mondták 50 százalékig már biztosított a külügyminiszter tárgyalá­sa* oak sikere. Olvastam er­ről egy szell-'mes francia megjegyzést: „Kissinger kor­sójáról nem tudni, hogy félig üres-e vagy félig tele van...” Nos, az amerikai „csodadip­lomata” a ielek szerint nem nagvon változtatott a .(kor­sói ában” lévő arányokon Egyelőre csak annvi bizo­nyos. hogy márciusban úirr vissza akar térni a közöl kelőt1 fővárosokba, s fob' tat"" kívánja tárgyalásait. Á Közel-Kelettel bizonyo: fokig összefüggésben van mindaz, ami Cipruson és Ciprus körül történt. A cin rusi török köz*yZg vezető Je, Denktas kikiáltotta a tö­rők föderatív államot, mint a Ciprusi Köztársaság ré­szét ... Az egyoldalú lépés szinte puccs jellegű, nem is fogadja el sem Makariosz érsek, sem a görög kormány. Washingtonban képmuta­tó módon hivatalosan „saj nálkozásukat” fejezték ki, Londonban „helytelenítik” a dolgot, Luns, a NATO-főtit- kár „aggodalmáról” beszélt Pedig — éppen hét hónapja — az atlanti' boszorkány- konyhában főzték ki a Cip­rus elleni akciók tervét. A cél az volt, hogy megakadá­lyozzák a Makariosz-féle független politika folytatását, akár a szigetország kettéosz­tása árán is. Bizonyára szá­mításba vették a terv koc­kázatos voltát: Athén és Ankara szembekerülését, a NATO déli szárnyán a pil­lanatnyi zűrzavart, de alig­ha gondolták, hogy a görög —török ellentét ilyen heves­sé válik. A ciprusi török lépésnek nyilván az is a célja, hogy ráijesszen az amerikai kong­resszusra: a honatyák — szembehelyezkedve Forddal és Kissingerrel — megvon­ták a katonai segítséget Tö­rökországtól. Most aztán az ankarai kormány azzal fe­nyegetőzhet, hogy felülvizs­gálja az Egyesült Államok­kal való katonai szerződést, amelynek révén a Pentagon a Szovjetunió közelében, meg a Szíriái—török határ mentén katonai támasz­pontokkal rendelkezik. Ugyanakkor azonban At­hén azért neheztel Kissin- gerre („Ciprus hóhérjára”, ahogyan Papandreu, a gö­rög ellenzék egyik vezére elnevezte ..), mert legalábbis 50 százalékig a törökök ke­zére játszik. És a görög kor­mány ugyancsak azzal sze­retne az amerikaiakra nyo­mást gyakorolni, hogy az USA görögországi katonai támaszpontjainak további fenntartását kérdésessé te­szi. Tudjuk, hogy Pireusz kikötője a földközi-tengeri 6. flotta atommeghajtású ten­geralattjáróinak fő bázisa. Makariosz érsek és a gö­rög kormány az egyoldalú törők lépés ügyét az ENSZ biztonsági tanácsa elé kí­vánja terjeszteni. Álláspont­juk az, hogy csakis az ENSZ részvételével lehet biztosíta­ni Ciprus sorsának igazsá­gos rendezését A hét eseményei között sok volt az angol vonatko­zású. így az is figyelmet ér­demel, hogy vezért válasz­tott a konzervatív párt, he­lyesebben női vezért! That­cher asszony, a tory jobb­oldal egyik jellegzetes kép­viselője került Heath helyé­re, az úgynevezett árnyék- kormány élére. (A sajátos angol kifej zés, tudjuk, azt jelenti, hogy ha holnap a munkáspárti kormány meg­bukna, a konzervatívok már készen álló kabinettel vál­lalnák az őrségváltást. Az árnyékkormály ilyen szép­reményű feje lett most Thatcher asszony...) Afrika két országa is hal­latott magáról véres vál­sághírekkel: Etiópia új ve­zetőinek, akik pedig orszá­gukat a nem kapitalista úton akarnák elindítani, s akik több antiimperialista intéz­kedést tettek, szembekerül­tek az eritreai lázadókkal. Aszmera környékén egyre több a fegyveres összecsa­pás. A Vörös-tenger partján lévő tartomány lázadó szer­vezeteit a nyugati polgári sajtó feltűnő rokonszenv- vel kezeli, most már haza­fiaknak titulálja őket... Madagaszkár szigetén, a Malgas Köztársaságban meggyilkolták a csak né­hány napja hatalomra ke rült új köztársasági elnö­köt. A tettesek egy olyan csoportból kerültek ki amelynek katonatiszt ér rendőrtiszt tagiai láthatóan a korábbi úi gyarmatosító politikát akarták volna új­ra szolgálni. Madagaszkár valaha francia gyarmat volt, önálló államként is, a franciák félgyarmata ma­radt. Madagaszkár jelentő­séget ma elsősorban a föld­rajzi, stratégiai helyzete ad­ja meg: az Indiai-óceán déli részén lehetőséget ad az Afrika körüli hajóforgalom ellenőrzésére. Bizonyos, hogy a Malgas Köztársaságról so­kat hallunk még. Pálfy József Megkezdődött Az arab orsz3go?t tájékoztatási minisztereinek tanácskozást) Szombaton Kairóban meg­kezdődött az arab országok tájékoztatási minisztereinek tanácskozása. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára mon­dott bevezetőt, majd vita in­dult az arab információs szervek munkájáról. A mi­niszterek megállapították hogy a közel-keleti válság alakulásáról változatos és sokféle módon kell az arib Ulamoknak tájékoztatniuk a világot. Nagyon fontos a megfelelő informálás, mert a szemben álló fél mindent elkövet az arab ügy lejára­tására. Példaként az olaj­válságot említették: valósá­gos saj,tóhadjárat kezdődött az olajtermelő államokkal szemben és még ma is meg­próbálják számos országban úgy beállítani, mintha az ■lajembargó robbantotta vol- la ki a nagyméretű nemzet­közi inflációt. Ugyanígy min. ien fórumot fel kell hasz­nálni a palesztinai nép ügyé­nek támogatására és a Kö­zel-Kelettel kapcsolatos arab álláspont megismertetésére. Kisvárdal Iár*s Több fogEalkaztafoflt A kisvárdai járási pártér­tekezleten — amelyen dr. Józsa István elnökölt — részt vett Alexa László, a megyei pártbizottság titkára is. Ja­kab Miklós, a járási pártbi­zottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz, A beszámolóban és a vitá­ban is egyértelműen megál­lapították, a járásban érvé­nyesült a párt és munkás- osztály vezető szerepe, erősö­dött a munkás-paraszt szö­vetség. Tovább erősödtek a szocialista termelési viszo­nyok. Jelentősen növekedett az iparban és a mezőgazda­ságban a termelés. Tovább javult a közoktatás, közmű­velődés helyzete, növekedett az egészségügyi, szociális és kereskedelmi szolgáltatás. Mindezek következtében gaz­dagabb lett a járás, jobban él a lakosság. A járás térületén az ipar­ban és közlekedésben 13 szá­zalékkal nőtt az elmúlt négy évben a foglalkoztatottak száma. A munkások több mint 60 százaléka a záhonyi átrakókörzetben dolgozik. Záhony átrakókörzet az egész népgazdaság szempontjából igen jelentős. A vasúti im­portforgalomnak több, mint 50 százaléka származik a Szovjetunióból. Az itt foglal, koztatott hatezer munkás magatartása, politikai állás, foglalása jó hatással van a termelőszövetkezeti paraszt­ság és az egyéb területen dol­gozók szemléletének formá­láséban is. A járási pártbi­zottság súlyának megfelelő, en, kiemelten foglalkozik a záhonyi üzemi pártbizottság és a pártszervezetek politikai irányításával, segítésével. A párt megyei végrehajtó bi­zottsága 1971-ben Záhonyban tartott ülésén megtárgyalta a térség közlekedésének fej. lesztésát, az ott dolgozó mun. kások szociláis, egészségügyi, munkavédelmi és ellátási fel­tételeinek javítását. A végre­hajtó bizottság határozata Mátésrsdka város: nagymértékben hozzájárult, hogy az elmúlt években több mint 700 millió forintot for­dítottak a szállítás korszerű­sítésére, műszaki fejlesztésé­re, a dolgozók helyzetének javítására. Az átlagbér négy év alatt 23,6 százalékkal nőtt, a munkások fluktuációja ne­gyedére csökkent. Jelentősen fejlődött az ÉRDÉRT Vállárat tuzséri gyáregysége, ahol mintegy 2000 főt foglalkoztatnak. Az éves árbevételük eléri az évi egymilliárd forintot. A Szov­jetunióba irányuló exportban nagy szerepe van a tuzséri HUNGAROFRUCT-telepnek. 1974-ben 200 ezer tonna al­mát dolgoztak fel és tovább- bítottak exportra. A Szovjet­unióból érkező kőolaj foga­dásában és továbbításában kulcsszerep jut a íényeslit- kei fogadóállomásnak. Az el­múlt évben több mint ötmil­lió tonna olajat továbbítot­tak. A pártértekezleten többen foglalkoztak a termelőszövet, kezetek helyzetével. Az el­múlt négy évben a szövetke. zetekben dolgozó tagok szá­ma két százalékkal csökkent annak ellenére, hogy kétezer­egyszáz fő, nagyrészt fiatal kérte felvételét a tsz-ekbe. A csökkenő létszám mellett a termelési érték 83 százalék­kal nőtt négy év alatt, a brut_ tó árbevétel 80 százalékkal. Egy negyedével több a fejlesztési alap, mint négy évvel korábban és 32 száza­lékkal magasabb a tagok kö­zösből származó jövedelme. A határozatban feladatként szabták meg a termelőszö­vetkezetek politikai, gazda, sági szilárdítása mellett a tsz-ek egyesülésének segíté­sét, hogy önkéntes elhatáro­zással optimális üzemnagy­ságok alakuljanak ki. " A pártértekezleten a be­számolóban és a vitában je­lentős helyet foglaltak el a párt- és társadalompolitikai kérdések is. A pártértekezlet vitájában részt vett: Alexa László, a megyei pártbizottság titká­ra, Vadon Gábor, a Kisvár­dai Vízgazdálkodási Társulat elnöke, Mitru Ferenc, a mándoki községi pártbizott­ság titkára, Re t'za Emilia, a fényeslitkei MÁV állomás munkása, Iványi János, a tuzséri ÉRDÉRT vállalat la­katosa, Farkas Tibor, a dombrádi Petőfi Tsz elnöke, Molnár Lajos, a Hazaüa* Népfront járási titkára, Fcigel Antalné, a tornyospálcai tsz növénytermesztője, Kamarás tíugó, a járási rendőrkapi­tányság vezetője, S\ • iku Lászlóné, a Nyírlövői Közséa gi Tanács elnöke, Oláh Mi­hály, a járási KlSZ-bizott- ság titkára, Halász Andrásáé, a mándoki tsz brigádvezető­je, Vincicki Imre, a Petne- házi Községi Tanács e>_öke és dr. Péter István, a Nyír- tassi Állami Gazdaság igaz­gatója. A pártértekezlet ezt kőve­tően megválasztotta a 49 ta­gú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet kül­dötteit Küldöttek: Jakab Miklós, Tóth Géza, Nagy Péter, Bez­zeg Istvánné, dr. Józsa Ist­ván, Gezsenyi József, Varga Zoltán, Czidor András, Ré­vész Lászlóné, Zilahi István, Virtics Ferenc, Drinku Ist­ván, Bodzái Jánosné, Oláh Gyula, T,ataki József, Gom­bos László, Irányi János, Lancs István, Halász András, Rentka Emília, Németh Bélá- né, Czirják Ferenc, Mitru Fe­renc, Lizák Béla, Tóth Mi* hály és Gyüre József. Az új pártbizottság meg­tartotta első ülését, amelyen megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a végrehajtó bi­zottság első titkárát, és tit­kárát. A végrehaitó bizottság tagjai: Jakab Miklós, Tóth Sándor, dr. Józsa István Rentka Emília, Szép Béla, Czirják Ferenc, Virtics Fe­renc, Vilmán Pál, és Tóth Mihály. A járási pártbizott­ság első titkárává Jakab Miklóst, titkárává Tóth Sáiu dort választották. D'nemlkus fejlődés A mátészalkai városi párt. értekezleten — amelyen Be­nedek Lajos elnökölt — részt vett Kállai Sándor, a párt megyei végrehajtó bizottsá. gának tagja is. Dr. Forgács András, a városi pártbizott­ság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszá­molóhoz. A beszámoló és a referá­tum sokoldalúan és részlete­sen elemezte azt a fejlődést, amely Szatmár központjának e dinamikusan fejlődő város­nak a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális életében a X. kongresszust követő időszakban végbement. Különösen behatóan ele. mézte Mátészalka iparosodá­sát, a munkásosztály létszá­mának fejlődését. Az új üze. mek létrehozásával, a régiek bővítésével, korszerűsítésével elérték. hogy Mátészalkád meghatározó szerepe van az iparnak. Az itt dolgozók szá­ma 48 6 százalékkal növeke­dett a beszámolási időszak­ban. Sikereket értek el a vá­ros üzemei a munkássá válás nehéz folyamatában. E kér­désekkel, az eredményekkel, gondokkal behatóan foglal­kozott a beszámoló. Ez a vá­ros jövője szempontjából is fontos, hiszen itt épült fel Európa egyik legkorszerűbb bútorgyára, a MOM gyáregy. sége, s épül a finomkötött- áru-gyár konfekció üzeme, jelentősen fejlődött az ISG, a MEZŐGÉP gyáregysége, az ÉRDÉRT Vállalat és az ÉP­SZER szövetkezet. A referá­tum szólt arról, hogy az el­múlt négy esztendőben megteremtették a város és vonzáskörzete hosszú oávü iparosításának az alapját. Biztosítottak újabb üzemek Mátészalkára történő telepí­tése, jelenleg 72 hektár a közművesített terület. S, hogy áz iparfejlesztés nem volt hiábavaló, bizonyítja, hogy a fiatal munkásgárda gyorsan megszokta az üzemi fegyelmet, rendet, noha e te­rületen még van teendő, de tény, hogy ma már a szo­cialista brigádmozgalom si. kerei is arról tanúskodnak, hogy izmosodik, öntudatban is fejlődik e fiatal munkás­gárda. Jelenleg az ipar, az állami mező- és vízgazdál­kodás a kereskedelem és köz­lekedés területén 336 brigád­ban csaknem 4 ezer dolgozó vesz részt a szocialista cí­mért munkálkodó verseny­ben. És az is figyelemre ér­demes. hogy 1970-hez viszo­nyítva 95,3 százalékkal nö­vekedett a termelési érték, s elérte az 1,686 millió forintot. Elismeréssel szólt a referá­tum azokról a kiemelkedő termelési sikerekről, amelye­ket a MOM, az ISG, a ME­ZŐGÉP, a Szatmár Bútor­gyár. az ÉRDÉRT, a te'Üzem ért el. Részletesen szólt a beszámoló a szakemberkép­zés fontosságáról, a közmű­velődésről. a káderekkel való foglalkozás fontosságáról, az élet- és munkakörülmények fejlődéséről, s a kulturális, egészségügyi helyzetet, fej­lődést értékelte. Behatóan foglalkozott a tömegszerve­zetek pártirányításával, a pártmegbizatásokkal, s kö­szönetét mondott mind­azoknak. akik becsületesen dolgoztak a X. kongresszus határozatainak sikeres telje­sítéséért. A pártért°kezlet vitájában felszólalt: Kállai Sándor, a •cárt megyei végrehaitó bi­zottságának tagla. Erdei Zol tán, a KISZ városi bizottsá­gának titkára, Tóth Ferenc- né. a MOM mátészalkai gyár­egységének optikusa, Seres Miklós, az ISG mátészalkai gyáregységének munkása, Tóth Sándor, a MEZŐGÉP mátészalkai gyáregységének tmk-csoportvezetője, Kállai Menyhértné, a Szatmár Bú­torgyár pártszervezetének titkára, Hegymegi István, a Mátészalkai Állami Tangaz­daság igazgatója, Balogh Ist­vánné, a Nyírségi Nyomai mátészalkai üzemének szedő munkása, Nagy László, az Esze Tamás gimnázium és szakközépiskola igazgat jja, Bancs József, a járási párt- bizottság első titkára, Vass József, a városi népfrontbi­zottság titkára. Tölgyesi Zol­tánná, a MÁV dolgozója, dr. Csiszár Gusztáv, a mátészal­kai kórház igazgató főorvo­sa, Lánczi János, a Mátészal­kai Városi Tanács elnöke, dr. Kondora Tibor, járási­városi vezető' ügyész, Verdes Miklósné, a mátészalkai lej­üzem csoportvezetője, Papp János, a Mátészalkai ÁFÉSZ elnöke Ezt követően a küldöttek megválasztották a 43 tagú városi pártbizottságot és Mi. tészalka város kommunistái, nak küldötteit a megyei párt­értekezletre. A 1 küldöttek: Balogh Istvánné, Bíró Miki is, dr. Forgács András, Friss Ist­ván, Gazdag Mária, Guthy Lajos, Győrvári Lajosné, Hegymegi István, Kállai Menyhértné, Kállai Sándor, Lánczi János, Pecséri Balázs, Tinái Gyula, Tóth Ferencné. A megalakult városi párt- bizottság a végrehajtó bi­zottság tagjaivá: Hegymjgi Istvánt, dr. Forgács Andrást, Nagy Lászlót. Lánczi Tánost, Lutheran Kálmánnét, Wíp- oich Ferencet. Seres Miklóst, Tinái Gyulát, Tóth Sándort választotta meg. A városi pártbizottság első titkára is­mét dr. Forgács András, tit* kára Tinái Gyula lett , VILÁCUÍPAD&

Next

/
Thumbnails
Contents