Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

t973 február fS. irw rr-M AísvAnöT«!^— S Köszöntünk Budapest! A z ország szíve, a Duna királynője, az egyik legszebb fekvésű euró­pai város — Budapest. Egyik helyen ódon romantikus, másutt modern. Egyik kerülete ipari centrum, a másik kertváros. Itt már világvárosias, amott még kisvárosias. Akik szeretik, azt mondják: így szép, ahogy van. Akik jobban szeretik, azt, hogy Budapestet szebbé kell tenni. Mert minden itt van, ami ezt a vá­rost még szebb metropolissá teheti: a hegyek, a Duna, a partra kiülő házso­rok, sétányok, megbecsült és még elrejtett műemlékei, világhírű kulturális intézményei, — s lakóinak, az ország minden lakosának jobbító szándéka, cselekvő készsége. Mert harminc éve felszabadult fővárosunk, ma már gyö­nyörű Budapest — mindannyiunké. A Fő utca egy részlete 1945 ben, a háb orú utolsó napjaiban Illyés Gyula: Buda,1945. január Hajlongva jönnek hegyi házamig a katonák, van ki letérdel, négykézláb kúszik a havon át. kent ködlő, ősz tengerré válva fői Pest, a világ, mögülem bomba és akna fütyöl: a Hármas-hegy húsz ágyúja kiált. Front közt vagyunk. Lépek föl és alá a balkonon. Bizton vagyok. Körültem a halál a oltalom. Bujdostam s íme várrá vált a házam, mióta rom. Köpök, gondolom, most gyertek utánam, mióta golyó kopog kapumon. Mióta vendég csak olyan jöhet, mint a gránát, amely bevágta tegnap a gyerek­szoba falát. Bevágta! — ülök a kihalt hegyen, élem tovább, vas-zömmögés méhésze, csöndesen, elrettentő remeteség korát. Fogoly vagyok, — de soha szabadabb sorsom előtt. Meghalhatok, — de nem volt soha rab reménvkedőbb. Hetes borostám félig bár fehér: lakzit ülök, nagy nászt naponta, mátkám a veszély: soha ilyen pezsdítö szeretőt! Neki köszönöm a fő férfi jót, az örömet, hogy — szállnak bár gyilkos jelek, golyók. nem rettegek, hogy bennem itt, — ha mindent vesztenék — embert lelek, hogy — dongj, világ! — új sorsot ád az ég, minden reggelre bátrabb életet! A belváros forgalma — világvárosi / A főváros va'ü'W’nnv! t)nna-Mdiáf leromboHák a fasiszták. Romokban bevert a Szabadság-híd (az akkori Ferenc József-híd) És ugyanez a városrész 1975-ben Fe’épült romjaiból, és az uralkodás szimbólumából a kulturális felemelkedés jelképévé vált a Budai Vár S a Szabadság-híd lett az első újjáépített híd a Dunán, amelyet 1946 augusz­tusában adtak át a forgalomnak

Next

/
Thumbnails
Contents