Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
WTjpjsnmn* tKfiEffP-IKTRjTARO&SXÄ® , ti * > 'JLi 1 örvrnypss^nj vizsgálat után Leltet mindent ? Munkában a szerelők. A nyírmeggyes! Petőfi Termelőszövetkezet gépjavító műhelyeben a téli időszak alatt közel félszáz erő- és munkagépet javítanak. (Elek Emil felvétele) A törvény kimondja.. Erdő a l§z>ckbcn A múlt év nyarán törvényességi vizsgálatot végzett a tarács a Nyírbátori Ruházati Szövetkezetnél. A megállapítások közül néhány: tagnyilvántartást a szövetkezetnél nem vezetnek, a vezetőségi ülésekről felvett jegyzőkönyvek sem a formai, gem a tartalmi követelményeknek nem felelnek meg. Jelenléti ív hiányában a határozatképességet nem lehet megállapítani, a jegyző' 1'önyvekből a hozott határozatok nem tűnnek ki. A felügyelő bizottság az alapszabályban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, így tevékenysége nem értékelhető. A szövetkezeti bizottság sem ügyrenddel,' sem munka- tervvei nem rendelkezik, a közgyűlés által rájuk bízott feladatot nem látják el. a szervezeti és működési szabályzat előírásait a munka- és bizonylati fegyelem terén nem tartják meg. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére kötelezett 48 dolgozó közül csak négyen rendelkeznek ezzel, minősítés senkiről sem készült, az alapszabályban foglalt alapelvek nem érvényesülnek. mivel annak megtartását ellenőrző bizottságok nem működnek. Síi (orient azóta? Ez volt a helyzet tavaly nyáron. Az év végén a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottsággal tartott egvüttes vizsgálatnak egyik célja az volt, hogy megnézzék: megszüntették-e a hiányosságokat, a másik pedig hogy meggyőződjenek a szövetkezet tevékenységével, egyes vezetők magatartásával kapcsolatos közérdekű bejelentések valódiságáról. ' Mi történt azóta? Serriml. Illetve ugyanúgy nem felelnek meg a bizonylatok sem a formai, sem tartalmi követelményeknek, mint korábban, a bizottságok énp úgy nem dolgoznak, mint korábban, ami pedig a szövetkezeti tulajdon védelmét illegi az egvenlő a nullával. A nyilvántartásnVV'an, szerenlő anvagok, ruhák nem egyeznek meg a valódi készlettel, az ismerősöknek már akkor eladják a ruhát, amikor az exporttervet még nem teljesítették. Találtak öt — kézzel írt — elismervényt, ami azt bizonyítja, hogy rendszeresen adnak ki (vagy el?) készterméket a szalagról úgy, hogy annak szabályszerű bevételezése, kiadása elmarad. A vizsgálatot végzők megnézték azokat az anyagokat is. amelyek különböző bérmunkavállalás teljesítése után maradnak meg. A szakszerűtlenül tárolt anyagokról nem vezetnek anyagnyilvántartó lapokat, egy leltárfelvételi ívre azonban rögzítették a készletet. A raktárban — becslések szerint — 60— 70 ezer forint értékű anyagot találtak, a leltárfelvételi ívek szerint a készletnek 500 ezer forintnál is többnek kel- létt volna lenni. Rendszeresen szállított készterméket a szövetkezet a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezet boltjának. Ezek papírmunkái sorozatban szabálytalanok voltak, de 1973 végén már ennél is továbbléptek. 36 ezer forint értékű árut vittek el Fehérgyarmat: ra. amiért nem kaptak pénzt iőt követelésként a mérlegben sem szerepelt és ha nihes vizsgálat, akkor valószínű, már észre sem veszik, hogy tartoznak nekik. Volt más is. 1972-ben munkaügyi miniszteri rendelet szabályozta a saját személygépkocsi használatát hivatalos kiküldetések esetére A rendelet — többek között — előírja, hogy a személygépkocsi használatáért fizetett térítési díi nem haladhatja meg az 1971 évben kiküldetésre felhasznált összeget. A szövetkezet ezt nem vette komolyan- az 1971-es 34 ezerből 1972-ben 50 ezer, 1973-ban 65 ezer forint lett pedig a szövetkezet elnöke kapott átalányt. De hogy? Átalány az elnöknek Az átalány kifizetését csak akkor engedélyezték, ha a gépkocsi-tulajdonosnak CAS- CO-biztosítása van. Ez 1972. július elsejétől volt érvényes. Kovács Miklós, a nyírbátori szövetkezet elnöke csak 1973 márciusában kötött biztosítást, de az átalányt addig is felvette. Ekkor, vagyis 1973 márciusában a közgyűlés — a KISZÖV elnökének ajánlására — az átalányt havi 1500 forintban állapította meg. Indoklás: az elnök havonta 1824 kilométer utat tesz meg nyíregyházi lakásától a nyírbátori szövetkezetig, ez 2 forintjával számolva 3648 forint lenne, így gazdaságosabb az 1500 forint átalány. Az 1974. május 27-én megtartott termelési tanácskozáson — amelyet közgyűléssé nyilvánítottak — az átalányt a megye területére 2000 forintra növelték és kimondták, hogy megyén kívüli igénybevétel esetén kilométerenként 1,50-et fizet a szövetkezet. Indoklás: a megye területén lévő szövetkezetek elnökeinek gépkocsiátalánya magasabb. Az elnök nem csak saját kocsijával utazott, hanem a szövetkezet kocsijával is, mégpedig úgy. hogy ő vezette. (A kormányrendelet szerint nem vezetgette volna.) A menetlevelek szúrópróba szerinti ellenőrzése során olyan esettel is találkoztak az ellenőrök, amikor a hivatásos gépkocsivezető és a szövetkezet elnöke külön menetlevélen tette meg az utat Nyírbátor—Budapest—Nyírbátor útvonalon. Ugyanazon a nanon. Ez a „nagy igény- bevétel” meg is látszott a gépkocsi állapotán. 1973 decemberében 11 és fél ezret fizetett a szövetkezet egy kisiparosnak egy teljes motorfelújításért, majd 9500 km megtétele után újabb 10 ezret — szintén teljes motorfelújításért! A kisiparos nyilatkozata szerint — ezt az elnök is alátámasztotta — a motorfelújításokat a gépjármű szakszerűtlen kezelése, teherbíróképességének és megengedett sebességének túllépése okozta. Kártérítést senki nem fizetett A „rcpi“ Nagyjából ezek voltak a vizsgálat megállapításai, illetve még néhány olyan „apróság”, mint, hogy a nyilvántartási rendszer az alapvető követelményeknek sem felelt meg, a közgyűlési jelenléti íven szereplő nevek nem szerepelnek a tagnyilvántartóban, az 1973 évi reprezentációs keretet a közgyűlés nem hagyta jóvá, az elF eltaláltam egy érdekes újítást. Bementem a munkahelyre és így szóltam a munkatársaimhoz: — Képzeljétek! Komolyan mondom, jeltaláltam valamit! Mindenki rámnézett és nagyon elcsodálkozott: ilyen fiatal és máris újítása van? Megörültek, gratuláltak és megcsókoltak. Hirtelen egyikük elkiáltja magát: „Dobjuk fel!" Megfogtak; egy. kettő és máris kiutaztattak... Először » kértem, hagyják abba, a fejem szédült a magasságtól Ezután csendben repültem. egész tekintetemmel bizonyítva, hogy elégedetlen vagyok. Majd a bizony- gatással is felhagytam. költött 6750 forint szabálytalan, és továbbra sem követtelik meg az erkölcsi bizonyítvány beszerzését az erre kötelezettektől. Mi lehet ennek az oka? A szövetkezet elnöke korábban a SZÖVARU nyírbátori ki- rendeltségének a vezetője volt, majd megválasztották a ruházati szövetkezet elnökének. Közvetlenül előtte csalás vétségóért, azóta vámszabálysértés miatt büntették meg. A Statisztikai Hivatal is megállapította, hogy a szövetkezet nyilvántartási rendszere nem biztosítja az állami statisztikára vonatkozó törvények megtartását. Ezek a megállapítások már mind papíron voltak, amikor egy újabb bejelentés érkezett a NEB-hez: a szövetkezet kerítést építtetett és ennek értéke Jóval kevesebb, mint amennyit kifizettek érte. A vizsgálat a2»nnal megtörtént. Az első meglepetést az okozta, hogy a kerít“*' Farkas Pál orosi autófényező kisiparos készítette, aki — mint egyesek tudni vélik — nemrég az elnök karambolozott kocsiját is javította — és 29 410 forinttal számolt többet mint amennyit a kerítés éri Lazaság, hanyagság Es most álljon itt néhány vélemény azokból, amelyek a tanács-vb és a NEB együttes ülésén elhangzottak. Kovács Miklós, a szövetkezet elnöke: — Tudott-e hivatala átvétele előtt a társadalmi tulajdon hanvag kezeléséről? — Tudtam, .hogy problémák vannak a vagyonvédelem nem olyan, mint amilyenhez én szokva vagyok. Kezemhez semmi olyan nem tapad, ami miatt engem elmarasztalás érhet és megpróbálok oda hatni, hogy a feltárt hiányosságok — úgy mint eddig — felszámolásra kerüljenek. — Vorrtak-e valakit felelősségre az utóbbi időben? — Igen. Egy asszonyt, mert elfelejtett feladni egy táviratot! Az ügyész: ilyen lazaságot, ilyen hanyagságot még térnél őszövetkezeteknél sem tapasztaltunk, pedig ott á szétszórtság miatt sokkal nehezebb a vagyonvédelem A KISZÖV képviselője: kérem, a megállapítások közül töröljék azt, hogy az érdekképviselet az egyéni érdeket a szövetkezet érdeke fölé helyezte, továbbá ne kelljen megfizetni az elnöíknek a személygép- icocsi-használatért felvett 8 ezer forintot, és a 6750 fo- i intőt, amelyet 1973-ban reprezentációra költötték. A szövetkezet egész vezetését — az elnökkel együtt — képesnek cartom a hibák kijavítására! E véleményével — szerencsére — egyedül maradt. Balogh József Szabolcs-Szatmár megye erdőállományának egy jelentős része, 23 ezer hektár, termelőszövetkezetek tulajdonában van. Állami tulajdont képez 32 ezer hektár, 690 hektár tanácsi és magánkézben szerepel. A területből 1200 hektár leromlott, rosszul kezelt, vagy felújításra szoruló állomány. A közelmúlt eredményei megmutatták, hogy területileg a tsz-erdőgaz- dálkodás fejlődik a legdinamikusabban. Ugyanakkor számos * hibás és még meg nem valósított gyakorlat fordult elő. Ma is egyik probléma a tsz-erdőgazdálkodás szakemberhiánya. Ha éppen nem is általános, de sok helyen. a termelőszövetkezetben a növénytermesztő agronó- mus vagy kertész kénytelen saját munkáján felül az erdő gondjait kézije venni. Bár az erdőtörvény kimondja: a tsz köteles erdőfelügyelőt alkalmazni. Időközben az is kiderült, hogy erdőfelügyelők sem képesek produktív munkát végezni szakirányítás nélkül. És ha még tud foglalkoztatni a tsz erdészt, az a jobbik eset A tények azt bizonyítják, hogy megyénkben jelenleg is 3—400 szakmunkás hiányzik. Mi erre a megoldás? Vonzóvá kell tenni a tsz-er- dő^azd álkodást az erdészek számára. A „NYÍRSÉGI” TESZÖV- nél már megalakult egy négytagú szakirányítási csoport amely a termelőszövetkezetek tevékenységeit koordinálja. A jövőben segít az erdőfelújításokban, a csemetebeszerzésekben. Az állam a tsz-eknek egy hektár tölgy telepítéséhez ?2, fenyőhöz 35, nyárhoz megközelítőleg 20 ezer forint támogatást nyújt. A most meglevő állomány 40 százaléka ipari fa. A kitermelhető Ipari célokra felhasználható fában van az effektiv haszon. Kevés a fánk. Minden évben 6—8 millió köbméternyit hozunk be külföldről. Az erdő közvetett haszna — amiért még érdemes telepíteni — környezetvédelmi, szociális és népjóléti funkciójában keresendő. E hármas szerep- , körnek kell meghatároznia az erdőgazdálkodás jövőjét. A távlat feltétlenül magával hozza a kis erdőterületű tsz- ek közös társulását, a meglevő, leromlott erdőállományok felcserélését, új, esztétikumában és gazdaságosságában jobb erdők telepítését és a velejáró korszerű erdőgazdálkodást Jelentős feladat a jövőben: 1990-ig 300 ezer hektáron kell újtelepítést fásítást végezni hazánkban. A terv szerint az ország erdőállományának 49 százaléka lenne ipari erdő, 42 százaléka környezetvédelmi, 9 százaléka szociális szerepet töltene be, amiből valószínűség szerint 73 százalék ipari, 15 százalék védelmi, 12 százalék pedig szociális rendeltetésű lesz. Jelenleg Szabolcs-Szatmár megyében 1,2 millió köbméter élőfakészlet található, az egész országban 33 millió. Nem elhanyagolható tehát az a 6—7 milliárd forint érték, amit az erdő- gazdálkodás eredményez évenként népgazdaságunknak. Buzgó Ferenc Alekszandr KanyevszlsiJ: Dobjuk fel? Hintázom, mintha mi sem történt volna.. Földobtak hozzám egy kis lakást is és a fizetésemet is — teljes komforttal kezdtem repülni. Azok, akik engem a levegőbe feldobtak, fokozatosan cserélődtek, elvégezték a főiskolát megvédték a disszertációt, másik munkahelyre kerültek. A helyükre újak jöttek a főiskolánkra, megragadtak és hintáztattak tovább Teltek az évek. Unalmas lett egyedül. Elhatároztam, hogy megnősülök. Látom, hogy mellettem, a szomszédos részlegben egy nő* hintáztatnak. Az arcán semmi öröm nincs. A fontos az, hogy az én szintemig repül. Nyáron tettem neki egy javaslatot. Repülés közben beleegyező választ adott. Egy év múlva, o kellő magasságon egy fiunk is született. Hármasban repülünk. A fiam né. ha leereszkedik a földre, iskolába jár. Hozza nekünk az újságot a barátainkról, szüléinkről, munkatársainkról: ki nősült meg. kinek született gyereke, ki kapott új lakást... Így aztán követjük a dolgok folyását • repülés során is. Es hirtelen; trah, bah, tararah! Mi ez? Földobtak most is, de nem tudtak elkapni. Csak arra figyeltek, hogy a főiskola nem működik és mindenkinek benn kellett maradni dolgozni, ahelyett, hogy a dotálásommal foglalkozhattak volnak. Mindenki visszament a rajzasztalához. Feldobni ugyan feldobtak, de elkapniuk már nem sikerült: mindenki a munkájához sietett. A magasból egyenest a munkaasztalomhoz repültem. Csupa kék folt, véraláfutás vagyok előző helyzetem eredményeként. Körös-körül mindenki el van foglalva valamivel, nekem semmi sem, a körzőt nem tudom megkülönböztetni a eeruzAmtől. a tustoTlhegyet a tuskihúzóval... [ Amíg dobáltak, min- * dent elfelejtettem Elhatároztam, hogy gyorsan feltalálok valamit, ho'V’ ismét dobáljanak. 7., Óltettem az agyamat, összpontosítottam a maradék eszemet. A koponyám majd megreped, még sem jut eszembe semmi. Es megértettem, hogy többet nem szabad a magasban lennem. Mit tegyek most? Hisz sem dolgozni nem tudok, sem gondolkodni nem vagyok képes.! Hirtelen megvilágosodott: ha már engem nem dobálnak, megyek másokat dobálni. No, mi az? Hogy, s hogy nem, ez is munkai Oroszból fordította: Tóth Kornélia Palicz Mihály emlékére Dr. Palicz Mihály, a párt«1 és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista hazáért érdemrend kitüntetettje, hosszas betegség után, 67 éves korában elhunyt. 1938 óta vett részt az illegális kommunista párt munkájában Szabolcs megyében. A felszabadulás után a párt- és az állami élet különböző területein dolgozott, egyebek közt Szabolcs megye alispánjaként, majd a Helyiipari Minisztériumban miniszter- helyettesként. Hamvasztás előtti búcsúztatása január 8-án, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. ★ M 1 \ Nyíregyházán született ötgyermekes családból. Már hétéves korában dolgozott. A bolgárkertészeknél, a dohánygyárban, aztán kitanulta a szűcsmesterséget. Gyermekkorában kapcsolódott a baloldali mozgalomba, ahol a szocialista ideológia terjesztését bízták rá. Agitált a fasizmus, a háború ellen, « Szovjetunió mellett. Letartóztatták, házi őrizetbe vették. A felszabadulás első napjaiban ott volt a Magyar Kommunista Párt megalakításánál, majd a nyíregyházi rendőrség politikai osztály- vezetőjévé nevezték ki. As 1945 márciusában megalakult népbíróságnak is Palicz Mihály volt az első kommunista küldötte. Harcolt a nép ellenségei, s közigazgatásban megbújt reakció ellen. Ott volt a földosztásnál, majd a nagy nyíregyházi tüntetés szervezői között, akik a földért és a demokratikus közigazgatásért emelték fel szavukat. Ebben az időben lapunk elődjében, a Magyar Népben írt cikkében „Győzelem, vagy halál” címmel arra hívja fel a megye munkás és paraszt proletárjait, hogy álljanak a kommunisták igaz ügye mellé. Nagyon fontos volt számára, hogy minden becsületes embert megnyerjen a párt, a nép ügyének. Sokat tett azért is, hogy fellendüljön a megyében a növénynemesítés, a zenei élet. 1947-ben a megyei pártbizottság közigazgatási felelőse volt. Ott volt a választási harcok kellős közepén, majd az építés és szervezés időszakában részt veti az iskolák államosításában. 1948- ban, amikor eldőlt e hatalom, ez a hatelemis ember lett Szabolcs megye első munkás alispánja. Sokat tett azért, hogy a nép fiai kerüljenek a megyei közigazgatás különböző funkcióiba. 1949- ben pártiskolára küldik, ennek / elvégzése után « Belügyminisztérium tanácsszervek főosztálya vezetőjeként szervezi a néphatalom új szerveit, a tanácsokat. Másfél évig áll ezen a poszton, s akkor a párt miniszterhelyettesként az akkor szerveződött Helyiipari Minisztériumba küldi. 1957 decemberében jogi doktorrá avatják. Feleségével, az egykori varrónővel együtt kapják meg s diplomát Betegsége elhatalmasodott rajta, de a pártmunkából mindig kivette C részét. A Szabolcsból érkező hírek mindig érdekelték. Az ellen- forradalmat követő napokban is eljött megyénkbe, hogy tevékenyen segítse az élet kibontakozását, a párt szervezését Hűséges harcostársra és elvtársra emlékezünk Palicz Mihályban. Sorozatos visszaélések a Nyírbátori Ruházati Szövetkezetnél
