Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

3TXXH. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JABTüAK 7, KEDD Az újítómozgalom vállalati irányítása Egyesült fs^ek BRIGÁDOK érdemes (enne egyszer fölkutatni a brigád szó pon­tos eredetét A nyelvészeti kutatás izgalmas társada­lomtörténeti adalékokkal szolgálna a ma emberé­nek, akinek a brigád las­sacskán munkahelye termé­szetes környezetét . jelenti. Munkában összekovácsoló- dott. erős, újabb célok el­érésére serkentő közösséget — a hovatartozás biztonsá­gát. mint az otthoni, egyet­értő családok. Röviddel a felszabadulás írtán alakultak meg az első munkabrigádok. Eqyüttes munkára szövetkeztek, . úqy akartak beiéoni a tulaido- wukba, hatalmukba kertilő gyárba, hogy minden egyes napon önmaaukat gazdagít­va térhessenek haza. Az .első munkabrigádok menmutatták mire kénes a munkás, ha kizsákmányolni he,ve*t manónak dolgozik. Uiiáéeftették a gyárakat, jnea-lnnor+ák a szocialista pazdasáaoi. Á szocializmus értésének eisben az első nanv csatádban a brigádok éllfök az e'en.. . A szocialista ferlaádok m'cd^nrirtni életében most annak vdavunk tanúi, hoav ^ri-ánt értelmezik ezt a mai kftsrilminvek között. Akkor Is erről van s»á bg iskolába já-á társaik bft|vett mások vállalnak rendszeresen dél Utáni mű széké kot.' és gkkr>r Is, ba vasárnap az eaész b-:cóó eavik taala bó-réní­téséoi) sea't. A kérről körre járá könwek. a színbá-bgn e|+sHsw nsték sem besrölnek nsós-ől A avermekof+bonok- ba látooo+ó briaódok. az ea'-o'lül élő fireoeket támo­gatók. a környékbeli iskolá­kat és a avnnik táiékát eav* aránt szénltők nyíltan f«»'e- ló-oek torfiák moonkot tá­volabbi környezetűkért, Ma­guknak is örömet szereznek nii'.s-ben másokrál aondos­kodoolf. Tes-rik om't SZn.nk fcöte!^< «önérzetük rl'k*á! és körössöoj annrio«korió«i|k Cslsrolörlilr. erá<ö«líir Völe- «„öovek szembesülnek, dön­tések születnek Inönvek fá mariook. taooszolotok hal­lY,orö-JlM«.k munkobeb/nk ter­ápiásétól fűngetlen Bővek­ben Is mert íirtv tértink rá­juk tartozik, közűk van hoz­zá Harc ez Is. nvuaodtnn ki- mnoribotlfik Nnoi kflsde lem során dönt envre több. szőr a ..ml’* az ,.én” belvett nemo«ok a munkákon, de az élet minden területén. A sorrend mindenki nvéresé gö-e nserölorilk fel A sze­mélte« elfonultsáaok. önös érrfeir^i. Isirr.-rlfte aZ ele* volórli értékel fölismerésé­nek. menbensűlösönek ad felvet. A szodollstn brinn Jnk ereket az értékeket kén viselik amikor eavűHesen vállallak g ggzdnsánl és #rnberl érdekek szolgá'-tó» V. E Ütést tartott a SZOT elnökséqe Január i-én lépett életbe az új újítási rendelet, amely­nek végrehajtására a válla­latoknak, szövetkezeteknek újítási szabályzatot kell ki­dolgozniuk. A szabályzatok elkészítésére, s általában az újítómozgalom vállalati irá­nyítására az Országos Talál­mányi Hivatal elnöke a SZOT-tal és a szövetkezetek érdekvédelmi képviseleti szerveivel közösen irányelve­ket bocsát ki- Ezekről az irányelvekről tárgyalt héttői üiésén a SZOT elnöksége. Az irányelvek részletesen foglalkoznak az újítás fogal­mával, az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántar­tásának, elbírálásának rend­jével, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésével, az újí­tások értékesítésével. A többi között kimondják az irányelvek: a vállalati szabályozásom akkor rendel­keznek helyesen, ha a pénz­ben kimutatható nyereség- növekedés mellett hasznos eredményként veszik figye­lembe azt is, ha a javasolt újítás kimutatható nyere­ségnövekedéssel : nem jár ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat az. állandóan növekvő műszaki színvonal­lal lénést tartson, vagyis ki­küszöböli vagy csökkenti a műszaki elmaradásból adódó veszteségeket Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabály­zatban meg kell jelölni, hogv az -újítási javaslatokat a vállalat mely * szervénél, hol. mikor és milyen formai kellékekkel ellátva lehet be­nyújtani. Biztosítani kelt a tavaslatok gvors, akadályta­lan bejelentését, nyilvántar­tásba vételét A kormányrendelet ki­mondja. hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legki­sebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt ke­letkezett eredmény kettő, be­ruházási útítás esetén ezv százaléka. Az irányelvek rá­mutatnak. hogv ez rsunán a minimális úift.ás] dít. Az újí­tó és a vállalat, me«á'la>>od- hat több év alatt keletkező haszon alánján történő díja­zásban. illetve naevobb szá­zalékarányú újítási díjban is. igen fontos annak helyes szabályozása, hogy a vállalat mikor. milyen feltételek alapján tesz javaslatot a Ki­váló újító kitüntetés adon>- nyozására. (E kitüntetést, amelynek arany, ezüst és bronz fokozata van, a kor­mány alapította.) Az Irányel­vek kimondják, hogy a ki­tüntetésre való előterjesztés alapja a rendszeres és ered­ményes újító tevékenység Célszerű ugyan, ha általában például az 1 millió. 500 ezer, illetve a 250 ezer forint kö­rül] újítási eredmény esetén terjesztik fel az újítót a ki­tüntetés arany, ezüst, illetve bronz fokozatára, az ilyen ér­tékhatárokat azonban nem szabad mereven kezelni. Fi­gyelembe kell venni az újító emberi magatartását a mun­kába a munkatársaihoz való viszonyában. Nem szabad ki- rekesztaai a kitüntetés Le­hetőségeiből például azokat a főként fizikai dolgozóikat, akik nagymérvű pénzben! megtakarítást nem érmék ugyan el újításukkal, de rendszeresen újítanak, hasz­nos javaslataikkal állandóan segítik a vállalat eredmé­nyes gazdálkodását, vagy akik pénzben nem mérhető, de igen hasznos újításokat dolgoznak ki a munka- és egészségvédelem javítására. A kormányrendelethez kapcsolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői, szövetke­zetek vezetőségei rendszere­sen, de legalább évente, egy alkalommal újítási íeladai­Szabölcs-Szatmár megye legnagyobb állami gazdasága több egyesülés után alakult ki jelenlegi, hatezer-három­száz hektáros terjedelmében. A hajdúdorogi határtól Apagyig, Gyulatanyától Kál" lósemjénig terülnek el föld­jei. A megyeszékhely közelé­ben, az ílona-tanyai közoont a hagyományok értelmében oktató üzemmé is teszi a tel­jes nevén a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskolai Tan­gazdaságot A jövendő agro- nómusok itt sajátítják el a gyakorlatot és az oktató sze­mélyzet itt nemcsak tanít, hanem korszerű elképzelései bekerülnek a tervekbe is. Ho­gyan dolgoznak a tervidőszak utolsó évében? Ezt kérdeztük Kozák János igazgatótól, Mó- dis Imre terme1 ósi igazgató" helyettestől és Herczegh La­jos főkertésztől, valamint munkatársaiktól. Már az első szavakból ki­derül, hogy az elkészült program messzemenően fi­gyelembe vette a Központi Bizottság irányelveit, áthat­ják a munka termelékenysé­gének növekedése, a meglé­vő eszközök céltudatosabb ki­használására, a tartalékok nagyobb feltárására iránvuló és a takarékosság minden té­ren való szigorú érvényesíté­sének gondolatai. Az egykori „minden nö­vényt termelő” gazdaságban 1973-ban és 1974-ben felére csökkentették a termesztendő növények számát. Amelyek nem illenek bele a gazdaság távlati fejlesztésébe, vagy népgazdaságilag nem feltét­len fontos és elvárt ágazatok, azok kimaradtak. Idén ala­kul ki véglegesen sok évre a vetésszerkezet. Méghozzá úgy, hogy a szántóföldi növényter­mesztésnek minden ága vala­milyen komplex rendszerhez tartozik és komplex gépesíté­se befejeződik. Az idei terv: 1500 hektár kalászos, 1250 hektár kukorica». 850 hektár terveit kötelesek készíteni, il­letve pályázatot kell kiírni. Az irány élveket kidolgozó szervek célszerűnek tartják, ha a vállalati újítási sza­bályzatokat az 1975—80-as évekre legkésőbb 1975 már­cius végéig mindenütt elké­szítik. További, napirendi pont­ként az elnökség a szakszer­vezeti vezető szervek újjá- választásáról hozott határo­zatot Eszerint 1975-ben újjá kell választani az összeg vá­lasztott szakszervezeti szer­vet és tisztségviselőt a szak- szervezeti bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Ta­nácsáig. takarmány, 260 hektár bur­gonya és 270 hektár ipari nö­vény, mint amilyen a zöld­borsó, repce, dohány. A gazdaság tagja a CPS- kukoricarendszernek. A tan­gazdaság továbbá gesztora a Solanum-burgonyatermeszté" si rendszernek és évről évre több burgonya termelésére vállalkozik. Ez 1973-ban még 400 vagon volt, tavaly hatszázötven és idén eléri a nyolcszáz vagont A kalászo­sokból pedig nagy mennyisé­get több mint száz vagont vetőmagnak termet De talán még nagyobb fél­adat, ami a tangazdaság gyü­mölcsöskertjeire és kertészei­re vár. Saját almáskertje;ket két részletben — az első két­száz hektárt most kát év alatt — teljesen felújítják. És — mivel az ország, négy faisko­lája közül az egyiknek a tu­lajdonosai, 1978-ig évi nyolc- százezerre akarják növelni az évente megtermelt oltványok számát A faiskola fejlesztése már is indul, hűtőtároló, olt­ványtároló, fóliaház, munka­termek épülnek hozzá. Természetesen a kertészet most is a legértéksebb ága­zatuk, az összbevétel negyven százalékát hozza, tavaly 1100, Idén már 1400 vagon almát várnak tőle, jó minőségben. Nem is lehet rossz, ha egyszer a jövendő kertészei tanulják mellette mesterségük gyakor­lati fogásait De ez különös felelősséget ró munkásokra és vezetőkre egyaránt Az állattenyésztés adja máris az összbevétel harminc százalékát Az új 460 kocás sertéstelepet most már telje­sen benépesítették, de a ha­gyományos telepen is meg­maradt 240 koca. Ez lehetővé teszi, hogy az 1973-as 3600 má­zsa és a tavalyi 7500 mázsa sertéshús helyett idén már 11 500 mázsát adjanak a fo­gyasztásnak. Ismét csak a megyeszék­hely közelsége indokolta. Az 1975-ös év Szabolcs- Szatmár megye számok me­zőgazdasági termelőszövet­kezetében hozott lényeges és kedvező változást azáltal, hogy a kisebb gazdaságok egyesítették erejüket, s ez­zel megteremtették a haté­konyabb gazdálkodás felté­telét. Január elsejei hatály- lyal a kemecseí mezőgaz­dasági termelőszövetkezet a kótajival a dögéi a fényeslit- keivel és a szabolcsveres- martival, a dombrádi a ti- szakanyárival, a pátrohai a gégényivel és a rétközbe- rencsivel, a nyírmadai két szövetkezet a pusztadobosi­val, a rnáriapócsi a pócspet- rivel és a kislétaival, a szabolcsbákai az anarcsival, a nyírtass: a berkeszivel, a papi a nyírlövőivel, a petne- házi a laskodival, a vajai a nyírparasznyaival, az apor- ligeti a teremivei, a baktaló- rántházi a nyírjákóíval és a nyírkércsivel, a leveleid a hogy .amikor . a gyulaíanyai tehenészeti telepüket korsze­rűsítették, egyértelműen az egyhasznú tejelő szarvasmar­ha-állomány kialakítása mel­lett döntöttek. Ezért 450 da­rab Holstein-Friz tejelő típsú üszőt vásároltak. Ez teszi le­hetővé, hogy az elmúlt évi 1,6 millió liter tej helyett idén már kétmillió, jövőre pedig már horommillió liter tejet adnak. Mennyibe kerül ez? Nem drágább-e az igények kielégí­tésére törekvés, mintha csak a forintokat nézik? A válasz egyértelmű. Tavalyi termelési értékük 185 miljió volt, az ideit 210 millióban határozták meg. Beruházásaik — nagyon szerényen összesen ötven mil­lió értékben — leginkább az állattartás korszerűsítésére és a faiskola fejlesztésére fordít­ják. Természetesen jut belőle bekötő utakra, új szociális épületekre, a munkásszállítás korszerűsítésére is. Leglényegesebb: évek óta nő a termelési érték, miköz­ben csökken a felhasznált munkaórák száma. Az elmúlt két évben 300—300 fővel ke- 1 vesébben dolgoztak a tangaz­daságban, tavalyi létszámuk már csak 1294. De az egy főre jutó halmozott termelési ér­ték az 1972-es 102 ezer forint­ról fokozatosan nőtt 1974-ig 130 ezer forintra. Idén meg­célozzák a 150 ezer forintos számot. Az átlagkereset köz­ben 26 ezer forintról 29 900- ra nőtt a tangazdaságban és idén SÍ 500-at irányoztak elő. A kongresszusi versenyben egymillió 235 ezer forint ered­ményjavulást Ígértek a bri­gádok. Úgy az övék, mint a vezetőség közös határozata: kiemelt takarékosság üzem-1 anyagban, villamos energiá­ban! Végül egy érdekes Ígé­ret: a tangazdaság a terme­léshez szükséges anyagok és eszközök beszerzésénél a le­hetőséghez mérten mellőzi az importanyagokat bessenyődivel és a magyie val egyesült Kevés kivételtől eltekintve az egyesülésekkel 3000—7006 hektár területű termelőszö­vetkezetek jöttek létre. Az optimális nagyságú terüle­ten gazdálkodó szövetkeze­tekben lehetőség nyílik a hagyományos növényű kul­túrák intenzív termelésére*, az adottságoknak leginkább megfelelő állattenyésztésű ágak kialakítására. Cziiiege Lajos issii'uáSjan Hétfőn a Varsói Szerző­dés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának so­ron levő ülésére Moszkvába utazott Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Csórni Károly altábor­nagy, honvédelmi állam­titkár, Oláh István altábor­nagy, vezérkari főnök, mi­niszterhelyettes, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoka, V. K. Andrjuscsenko altá­bornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő­parancsnokságának magyar- országi képviselője, és D. I. Osszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének« katonai és lég­ügyi attaséja. Jugoszláviába utazott Púja Frigyes Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsa al- elnökének, szövetségi kül­ügyi titkárának meghívá­sára hivatalos baráti láto­gatásra Jugoszláviába átá­zott. Fogadás a Mai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe a kubai forradalom 16. évfordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a mar­gitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Kállai Gyula és Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Hor­gos Gyula kohó- és gép­ipari . miniszter, Keserű Já- nosné könnyűipari minisz­ter, dr. Orbán László kul­turális miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Marjai József külügyi ál­lamtitkár, továbbá a politi­kai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Je­len volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja is. AZ 1875. ÉVI TERVEK Szakosodás, termelékenység­növelés, takarékosság a nyíregyházi tangazdaságban LAPUNK TARTALMÁBÓL Felelősség a holnapért (3. oldal) Magazin ' (4. oldal) Rozscinó, gyógyzsemle (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents