Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
«ÉLCT-MACTARÖRSZA« im. Jnrair V 9 Takarítás, sütés, / // r lozes... A háziasszony vasárnapja 99 Vállaljuk -e a harmadikat ?w • Lakás, bő'csődc, óvoda, iskola — Miben segíthet az osszetogas? „Vendégségbe megyünk a lányomékhoz. Ki tudom én ott is dolgozni magamat!” „Levágjuk a disznót, azzal úgvjg újra kell kezdeni mindent. Mi lesz ott? Gyors munka, mert már kedden .'.esté küldöm a gyereknek a ".csomagot.” „Asszony vagyok én is, de nem háziasszony! Két hónapja van a házasság, azóta "m4g keveset forgattam a kanalat. Anyósom főz, mos, takarít ránk. Én legtöbbször kézimunkázom, amikor hazamegyek. A készülés is az 6 gondja.”- „Nekem akkorra marad a 'mosás, takarítás, vásárlás. . na meg majd a főzés, a sütés. Ki ne feledjem, hogy -mi is vágunk egy kis disz- Tiót. azzal is lesz dolog. Csak 'legyűröm valahogy a sok munkát” — Tessék mondani, a háziasszony vasárnapja ünnep? Dínomdánom ? Meglepődik a négy konzervgyári asszony — Tóth Tiászlóné, Zelenák Györgyné, Hegedűs Lajosné, Szekeres Józsefné. Nem is válaszolnak rögtön. A tennivalókat sorolják. Könnyebb azt mondani. Csak végezni nehéz. Zelenikné tört meg a csendet — A készülődés is attól függ. milyen nagy a család. Nekem van három gyermekem. egy beteg ember — meg én magam. Egy fizetésből. Nálunk nem az a gond, hogy sok a munka, azt én megszoktam. Inkább azon töröm mindig a fejem, hogy kéne okosan beosztani azt a kis pénzt, hogy olcsón jöj- Jjek ki. % Én nem módiból sütök áé'gy tepsi tésztát, a disznót Mm szokásból öljük. Jobban jövünk ki így. A gyerekek úgy eszik a tésztát, mint a cukrot, több félét kell csinálni, mert átmennek a szomszédba, aztán ott látnak vagy négyfélét — már jönnek is haza, hogy „anyu te csak ezt tudod? A bolti meg drága egy nagy családnak. egv kis semmi tésztáért elkérnek négy-öt forintot. Az veszi, aki bírja. Inkább több a munkám vele. Mire asztalhoz kell ülni, ritkán kívánok valamit. Én mégis úgy gondolom, ünnep a vasárnap a háziasszonyoknak is. Ha sikerül az ebéd, megéri a legnagyobb fáradtság is. Tóth Lászlóné a fiatalok határozottságával szól: — Mondhatnák azt is, hogy könnyű helyzetben va°vok, azért beszélek olyan köny- nyen. Mi ugyanis vendégségbe megyünk. Tulajdonképpen egy vendégnek van a legkönnyebb dolga, megy a készre. De arra is gondolni kell azt hiszem, hogy legközelebb meg hozzám jönnek, akkor mennyi lesz a munkám! Jobb ha vendégségben is otthon érzi magát az ember, már ami a munkát illeti. Szerintem már faluhelyen is megszűnik lassan a régi vasárnapok di- nom-dánomja. Okosabban szervezik az emberek. Ez a jó. Legyen rend, meg legyen asztalra való is — de ne kínálgatásból álljon az egész nap. Csak mi? Hegedüsné: — Ünnepnek érzi ezt minden háziasszony. A szépségén kívül már csak azért is, mert ezeken a napokon legalább csak az egyik műszakot dolgozza le az ember. Az otthonit. Több munkával jár, ez is biztos. De egy családnak szépen be lehet osztani azt a munkát. Mi ketten vagyunk a férjemmel már. Egész életünkben segítettünk. egymásnak. Erre szoktattuk a gyerekeket is. Ha mindenki tudja a dolgát, mennyivel kevesebb marad a háziaszszonyra! Van itt még valami. Az az igazság, hogy mi asszonyok sokszor gondoljuk ú'*- hogy ehhez csak mi értünk, csak mi tudunk tolakodni az üzletekben, csak ipl cipelhötjük Haza a csomagokat és még nagyon sok mindent csak mi tudunk. Az biztos, hogy utána is csak mi esünk össze a. fáradtságtól — nem más. Eljárt már az áz Idő— szerintem legalábbis ■— amikor a férfiak borozgattak egész nao, az asszony meg nem ült le egy percre sem, mert hol ezt csinálta, hol azt, végezte a dolgát. Válahogy ez volt az igazi' ünnepi hangulat. Az asszonyok szervezőképességén is múlik, hogy milyen fáradt lesz, én csak azt mondom. — Vendégjáráskor sokszor van az emberekben egy olyan hajlam, hogy ha éh most megmutatom mi a 1 vendéglátás! Mindegy ha ott is maradok a gyúródeszka mellett, de lássák, hogy ez nem akármilyen háztartás! És ha meglátják, akkor mi van? Jő ez i%y? Minden évben, különösen a karácsonyi és újévi ünnepek után, szinte minden háziasszony megfogadja, hogy jövőre okosabban ósztia ^ be erejét. Csak akkor veszik észre, hogy' elszállt az idő, amikor készülődnek a vendégek, és még annyi mindent el kéne mondani. De volt rá idő? Jókedv, hangulat? — Szép ünnepek voltak azért — szakít félbe Zelé- nákné — mert a készülődést is megszokja az ember. Első években fárad el legjobban, de akkor még fűti a lelkesedés, aztán megszokja, mint a többi munkát. De vajon jó ez így? Kolláth Adrienne Nyíregyháza 85 ezer lakosú város. CsaK emlékeztetőül: 1960-ban léptük tűi a hatvanezres, 1970-ben a hetvenötezres lélekszámot. A növekedés ütemét tekintve másfél évtized távlatában a megye- székhelyek között a harmadik helyen áll városunk. A látványos számok azonban korántsem jelentik azt, hogy a város népesedési helyzetében minden gond megoldódott. .Egész sor új feladat jelentkezik az egészségügy, a szociálpolitika, a művelődésügy, a beruházások területén, de a vállalatok, intézrpányek vezetőinek tennivalói között is A közvélemény támogatása Mindez azt jelzi, hogy a népesedéspolitika fő kérdései közül csak az elsó, amely a családban elhangzik „vállaljuk-e a harmadik gyermeket?”. A központi intézkedések, a, szülési segély, a gyermekgondozási szabadság, a családi pótlék és más, új kedvezmények, mint például a nagycsaládosok so- ronkívüli lakáshoz juttatása — széles körben ismert, a közvélemény helyeslésével találkozik. Ez azonban még mindig csak a kiindulás, mert ezek mellé kell párosulnia a szőkébb kollektívák, a munkahely, a város segítségének. Rendkívül sok történt ezen a területen, de a dolog természeténél fogva a rossz hír jár szárnyon, és a még jelentősnek minősíthető eredményekről is kevesebb szó esik, vagy., a közvélemény előtt nem eléggé^ ismertek,. Vegyük elsőként a * állasatok segítségét, magatartását. Mostanában elég gyakran, elég sok szempontból vizsgálják a népesedéspolitikai határozat nyomán tett intézkedéseket. Ezekből az derül ki, hogy a nagyobb gyárakban, üzemekben, intézményekben már csaknem általánossá vált, hogy a gyermekgondozási szabadságon lévő kismamákat időnként felkeresik, évről évre közlik a ki- sebb-nagyobb fizetésemeléseket, meghívják őket a nőnapi rendezvényekre, a télapóün- nepre pedig a gyermekekkel együtt. Ezekkel a szálakkal is igyekszik magához kötni a munkahely a hosszabb ideig i- ■ I,. .... . I.— --------távollévő kismamákat. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez már minden munkahelyen így van. Érdekes módon főleg ott kerül ki a figyelemből a megfelelő gondoskodás, ahonnan csak néhányan hiányoznak, s főképp nem régen dolgoznak az illető munkahelyen. De a pártszervezetek, a szakszervezet egyre több ' helyen járul hozzá jó eredménnyel a megfelelő légkör kialakításához. A nagycsaládosokért Egyre több helyen, válik rendszeressé a nagycsaládosok segítése az iskolakezdés heteiben, vagy karácsonykor. Van már példa arra is, hogy a sokgyermekes családoknak kérés nélkül is felajánlanak üdülőjegyeket. A két év alatt felépített csaknem háromszáz munkáslakás nagy többségét is két- vagy több gyermekes családok és fiatal házasok kapták, s ezekben a vállalatok támogatása egyenként is sok ezer fontot ér. Szintén az üzemi kollektívák támogatása nyilvánul, meg a szocialista brigádok egyre gyakoribbá váló lakásépítést segítő, a gyermekintézményeket patronáló mozgalmában. A társadalom, a család, & munkahely közös eredjné- nyeiből és gondjaiból jelentős rész illeti a vámost is. A bölcsőde, óvoda, iskola, a gyermekegészségügy tennivalói csaknem teljes mértékben a város vezetői előtt csoportosulnak. Rendkívül nagy munka ez,.,de a közvé- íemány..szemében -ag eredSS#- ryék és a gpndpk- aligha szerepelnek. egyiorma-, mércével. Ez részben jó is, higzi^n nem kevesebbről- . ya$v.szój,.-,tnjin‘t hogy természetes a jog a bölcsődei. óvodai ellátáshoz. De az új épitkezések, bővítések ellenére sem tudnak ,ma még a városban minden' jogos igényt kielégíteni.-A miért?- re és- az igyekezetre egyetlen példa a Városi tanács 1975. évi 'fejlesztési tervéből: a gyermekintézményeknél a legszorftóbb' gond a Jósavá- rosban jelentkezik, ahol most szinte kritikus a helyzet feltétlenül szükséges egy újabb ‘ általános iskolp, ' egv óvoda és egy bölcsőde. Csak ehhez több tízmillió forintot kell a tanácsnak előteremteKözlekedok, kötekedők, óvatlanok Egy óra a baleseti sebészeten — A vonat egyik ajtaja nyitva volt. Amikor kimentem a peronra, odahajoltam, hogy becsukjam. Minden elsötétült előttem... A húszéves fiatalember kizuhant a nyitott ajtón. Jobb lábfejét levágták a kerekek. Fehér kötésben végződó lábszárát nézi a kórházi ágyon. Nem tudni, mi jár a fejében... Emberi tragédia — orvosi szempontból pedig viszonylag egy szérű eset. A nyíregyházi megyei kórház baleseti sebészeti osztályán nem szokatlan a hasonló sérüléssel beszállított ember. másfél ezer műtét Baleseti sebészet. A laikus számára azt jelenti: egy osz- Ttály a kórházban, ahol ál- -iandö készenlétben várják a ‘ balesetek áldozatait. Igaz. Ám a baleseti sebészeti osztály létét nem pusztán a -gyors segítségnyújtás 'szükségessége indokolja. -Ahol nincs, ott meg- -eshef: egy csonttöréses beteget a sürgős műtétre si- &ó se Vész rutinmunkának 'tekint Gyors gipszelés., és rendben van. De ha rosszul forr össze a csont maradandó elváltozás jöhet létre... — Specializálódik a sebészet — külön ággá változott az idegsebészet, a koponyasebészet és még Sorolhatnám, így jött. létre a baleseti sebészet, a traumatológia. Az olyan betegeket kezeljük itt, akik valamilyen külső erőhatás következtében sérültek meg — legyen az késszúrás, autóbaleset vagy egy rossz lépés az utcán... Az osztály főorvosa végigkalauzolt a megyei kórházban a kórtermeken. Hetven ágyuk van — s ezek többnyire foglaltak. Ám mindig készen kell állni az újabb sérültek fogadására. — Naponta körülbelül tíz beteget veszünk föl. A múlt hét végén például tizennyolc új sérültet szállítottak be. November végéig 1540 műtétet hajtottak végre. Ez napi négy-öt operációt jelent EGY TŰLÉLÖ Idős férfi fekszik csukott szemmel feltofnyozatt párnákon. Arcán látszik, hogy fájdalmai vannak. Elütötte egy motoros. Az ágy végére akasztva lóg fehér botja.« Felpolcolt lábú férfi az ajtó inelleti ágyon. Testén vágások nyomai, sebhelyek. Egy tragikus karambol egyik túlélője. A két Volga összeütközése három ember életébe került. — A leggyakoribbak és a legsúlyosabbak a közlekedési balesetek. De igen sok verekedés áldozata is ide kerül. Ezek szinte szezonális sérüléseknek is tekinthetője — a hétvégek előtt felkészülünk- Üres ágyakat kell biztosítanunk — akit lehet, hazaküldünk. Ha ez nem lehetséges, pótágyakat kell beállítanunk... Kevés,a helyünk. Kövérkés fiatalember ül az ágyon — orrától a homloka közepéig mély vágás. Egy verekedés résztvevője. Van egy igen Súlyos beteg is: a fiatal férfi nyakába szúrott késpenge gerincvelő-sérülést okozott Előtte sokat ittak ÉGÉSI SÉRÜLÉS — Nagyon széles körű Ismeretekkel kell rendelkezni* az Itt dolgozó orvosnak. Egy autóbaleset áldozata például számtalan sérülést szenvedhet — különböző sú- lyosságúakat Ezért lenne jó a további szakosodás: idegsebészre, koponyasebészre, mellkasi sebészre volna szükségünk — aki csak szákterületével foglalkozhatna. Gyorsabb diagr nózlst, eredményesebb kezelést adhatnánk betegeinknek .. Orvosaink minden lehető tanfolyamot elvégeznek — de egyikben sem válhatnak specialistává. Holott manapság már külön szakma a kéz sebészete is... A Jósa András megyei kórházban nem gyógyítanak égési sérüléseket — a baleseti sebészethez tartozna, de nincsenek berendezkedve rá. Ha ilyen eset fordul eló, akkor szállítható állapotba hozzák a beteget — és újra mentőbe kerül. Irány Miskolc. — Csak kérdés, hogy a miskolci kórház meddig bírja a terhelést. Véleményem szerint feltételenül szükség lenne egy ilyen osztályra Nyíregyházán is. JÁRVÁNY? Dél van. Nagy tálcákkal lépnek a kórtermekbe az ápolónők. A betegek némelyike felül a leves érkezésére — sokan azonban " nes* képesek erre. őket etetni kell. Az itt dolgozó nővéreknek nehezebb dolguk van, mint egy sok járóbeteggel rendelkező osztálynak. Tizenöten vannak — papíron huszonegyen. Többen szülési szabadságra mentek, helyet- -tes nincs, el kell látni a betegeket... A huszadik század orvos- tudománya nagyon sok betegséget szinte eltüntetett — a legjobb példa a „magyar betegség”, a tüdőbaj. . Ám jött helyette más. A, szív1 betegségek, a rák különböző formái. És a balesetek. •Korunk betegsége. Manapság a nagy Járványokat meg lehet előzni — a baleseti járvány azonban egyre szélesedik. — A népesség száma nő, á gépesítettség fokozódik — növekszik a baleseti veszély. És egyre több a baleseti sérült. Á baleseti, sebészet jelentősége, sajnos, egyre nagyobbá válik... E járvány megelőzésére Is születnek intézkedések — gondoljunk csak a , sebesség- korlátozásra. Azt viszont ne feledjük: a biztos megelőzés többn.yire rajtunk — közlekedőkön, kötekedőkön, óvatlanokon — múlik. S hogy mennyire nem. vesszük ezt figyelembe, azt a baleseti sebészei forgalma bi znnyítja— Yaraavőlgyí György ni, hogyha lehet, már egy esztendő múlva enyhítenek a zsúfoltságon. Ismét rekord Azért érdemes egy pillantást vetni az összehasonlító statisztikai adatokra. Nem lesz ettől több bölcsődei, óvó. dai hely, de a fejlődés irányát és törvényeit mutatja: Nyíregyházán csaknem két- ezer-nyolcszáz óvodai hely áll rendelkezésre, ez majdnem kétszerese- az 1970 évinek. A fejlődés, amely nagy társadalmi összefogás eredménye, példa nélkül áll a megyeszékhelyek vagy a városok sorában. A következő ötéves terv időszakára azonban ismét, hasonló mértékű fejlesztésre kell felkészülni a városban. Ennél még nagyobb feladatok vannak a bölcsődei fejlesztésben. Hogy a bölcsődeépítés nem olcsó és könnyű dolog, arra egyetlen adat: az új nyolcvanszemélyes Krúdy Gyula utcai bölcsőde például 14 millió forintba kerüL Az építési normatívák szerint egyetlen bölcsődéé gyermek elhelyezése, pontosabban egy bölcsődei hely építése átlagosan 175 ezer forintba kerül, s ilyen összegek mellett a kívánatosnál kevesebbre futja a város pénzéből. Az ősszel a párttá- zottság és a tanács akciót kezdeményezett a bölcsődé, építés gyorsítására. A társadalmi munkákból, a támogatásokból mintegy kétmillió forint gyűlt eddig össze. Állami támogatásból származó pénzekből csaknem három-* szór ennyivel kell megpótolni,--hogy valamelyik — kedvező lehetőségeket kínáló — bölcsőde bővítésével, tehát a kiegészítő létesítmények „taegspörólásával” újabb negyven bölcsődei helyet hoz. hassanak létre. Egy másik téma, ami szorosan kapcsolódik a népesedéspolitika céljainak valóra- váltásához, & gyermekegészségügy. Tizennégy gyermek- orvosi körzet van jelenleg Nyíregyházán. így elvileg kb. 1800 gyermek jut egy körzeti orvosra, mintegy négyszázzal több, mint egy átlagos helyzetben. A gyakorlatban ennél jóval több is, mert három körzet hosszabb Ideje betöltetlen, s a helyettesítések tetemes pluszmunkát rónak áa orvosokra. A fejlesztés ezért nem kerülhet le a napirendről. A védőnőknél jobb y helyzet, mind a 29 védőnői állásban szakember dolgozijk, de aligha lehet biztosítani, nogy hatéves korig, az iskolába indulásig látogassák • gondjaikra bízott gyermekeket. A túlterheltség miatt ez szinte lehetetlen. Gyermekélelmezé* Jő néhány tere van ma 1st. amellyel a város tovább kívánja javítani a feltételeket Uj, korszerű helyen működik a terhestanácsadó, háromszor annyi rendelési órával, mihá két-három esztendővel ezelőtt. De ez máris kevés, újabbak építéséről kell gondoskodni ®. város más részein is, s tovább bővíteni a rendelés? órák számát A bölcsőde-,, óvodaépítés és -bővítés mellett az egyre iparosodó Nyíregyházán reális közelségbe kerülnek a több műszakos bölcsődék tervei, amelyekkel már most foglalkoznak. a gyermekélelmezésben I« aas új utakra térés lehetőségeit: vizsgálják a város vezetői: * következő ötéves tervben már feltétlenül szükséges megépíteni mintegy háromezer adag étel készítésére alkalmas központi konyhát A már-már nagyvárosi méretű fejlesztések és- eredmények, gondok közül e* csak néhány, amelyeket a család, a munkahely, a váró«, a társadalom támogatásával együttesen oldhat meg. MarS: Simla»
