Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
m KELET-MAGYARORSZAQ 1975. Január SE I Újdonságok *$• Tudományos kutatások •$* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A zöldpaprika iparszerű termesztése Eddig megjelent két írásban iparkodtunk bizonyítani, hogy az iparszerű paprikatermesztés bevezetése az egyetlen járható út ezen kultúra gazdaságossá tételében. Most röviden ennek a rendszernek azt a gépegységét mutatjuk be, ami nem csak a paprikatermesztést, de a palántáról szaporítható összes zöldságnövény termesztését is megoldja. Távol áll tőlünk, hogy valami „gépcsodáróT* beszéljünk, de az első cikkben említett gyökeres változást csak modern géppel érhetjük el. Ezt a gépet mi jelen pillanatban úgy nevezzük, hogy „sekély vezetőbarázdás ágyáshúzó és ültetőgép kombinációja!’. A működési elvét bemutató rajz már elkészült, kifejlesztését főiskolánk gépészkarán megkezdték, és valószínűleg ez év tavaszán kísérleteink során ki tudjuk orpbálni. ' Röviden ezen gép rendeltetéséről: - az ültetéshez hagyományosan előkészített talajon (megfelelően simítózva és 10 cm mélyen talajmarózva) 10 cm mély, 40 cm felső peremszélességű és 30 cm széles fenékszélességű barázda kihúzása és profilírozása. A vezetőbarázdák középpontjának egymás közötti távolsága 180 cm. (Az ágyáshúzó és ültetőgép kombinációjú gépet az MTZ—80 típusú erőgépre alapozzuk, mivel ennek nyomtávolsága 180 cm-re állítható.) Ennek megfelelően a beültethető hasznos felület 180—40=140 cm. A 340 cm ágyúsba 3 sorvariáció helyezhető el: 3 sor/ágyás. Elsősorban nagy testű zöldségnövények (képei kel- és fejes káposzta) kiültetésére. Ennek ültetési sémája % következő: (30+60+60+30 cm): 3 sor = 60 cm sortávolság. Ezen belül az alábbi tőtávolság-variációk lehetségesek: 60 cmx20 cm = 83 300 tő/ha 60 cmx25 cm = 66 600 tő/ha 60 cmx30 cm = 55 500 tö/ha 60 cmx35 cm = 47 620 tő/ha 60 cmx40 cm = 41 166 tő/ha 60 cmx45 cm = 37 030 tő/ha 60 cmx50 cm = 33 300 tő/ha 60 cmx55 cm = 30 300 tő/ha 60 cmx60 cm — 27 770 tő/ha § 4 sor/ágyás. Középtermetű zöldségfélék (korai kelká|»szta, karfiol, erős növekedésű paprika stb.) ültetésére. Ültetési sémája az alábbi: , (30+40+40+40+30 cm): 4 sor = 45 cm sortávolság. Tőtávolság variációi az alábbiak: 45 cmx20 cm = 111100 tő/ha 45 cmx25 cm = 88 000 tő/ha 45 cmx30 cm = 74 070 tö/ha 45 cmx35 cm =, 63500 tö/ha • 45 cmx40 cm — 55 500 tő/ha 45 cmx45 cm = 49 300 tö/ha 5 sor/ágyás. Kistermetű zöldségfélék (korai és kései karalábé, zeller, korai karfiol, kistermetű csemege és az összes fűszerpaprika fajták) ültetésére. Ültetési sémája: (30+30+30+30+30+30 cm): 5 sor = 36 cm. Ezen a sorvariáción belül az alábbi tőtávolság-va- riációkat állíthatjuk be: 36 cmx20 cm = 139 000 tő/ha 36 cmx25 cm = 111 100 tö/ha 36 cmx30 cm = §2 600 tő/ha 36 cmx35 cm = 79 360 tö/ha A sekély vezetőbarázdás ágyáshúzó és ültetőgép kombinációs képessége tehát magasan felülmúlja a szinte világszerte elterjedt 160 cm szélességű ágyásművelésű rendszereket. összesen 19 variációja van és a tőszám beállítható 28— 940 000 között, vagyis az összes palántáról, ültethető zöldségnövény (ami géppel ültethető tápkockás, vagy szálas palántával) optimális sor- és tőtávolság-variációja beállítható ezen e génen. Egyidőben az ágyúsok kihúzásával és profilírozásával történik a kiültetés. Az ágyáshúzó eszközhordozó gerendelyei. re felszereljük a hazánkban forgalomban levő bolgár gyártmányú TP típusú palántaültető gép ültető elemeit. Az ültetés hagyományos módon történhet. A palánták adagolásának üteméhez a hagyományos ültetőgépre szerelt jelzőberendezésnél hatásosabb jelzőberendezést kell alkalmazni, mert csak így biztosíthatók a felsorolt, soron belüli tőtávolságok. Ültetés után a növényápoláshoz az eszközhordozó ge- rendelyekre megfelelő sorközlazító kultivátorkapákat kell felszerelni, hogy az öntözések után felcserepesedett talajt fel tudjuk lazítani és az esetleges gyomnövényeket ki tudjuk Vágni. Ültetéskor a barázdanyitő kapáknak és az ágyás profilírozó barázdavezető papucsnak fenn kell lenni. A barázdavezető profilírozó papucsnak súlyozottnak kell lennie, hogy az egész gép oldal irányú kilengését megakadályozza. Sor- közlazításkor a barázdanyitó kapákat le kell szerelni, de a barázdavezető papucsnak fenn kell maradni. Konstrukció "közben gondolni kell arra a lehetőségre is, hogy esetleges szedőelemek beállításával az első kézi szedést is ülve végezhessek a dolgozók. Összefoglalva: az ágyáshúzó és ültetőgép-kombinációnak tudnia kell: egyidőben, vagyis egymenetben ágyásthúzni, ültetni; sorlyizt lazítani; a későbbiek folyamán a kézi szedést könnyíteni azáltal, hogy a dolgozók azt ülve végezhessék. Dr. Varga Imre mezőgazdasági főiskola Innen •— onnan Befejeződött a Badacsonyi- hegy több mint egy évtizede megkezdett „foltozása”. Az egykori kőbányák által okozott sérülést a hegy felső részén a „bazaltsapkán” a bányaudvarokon, a meddőhányókon és a vízmosta területeken igyekeztek eltüntetni. Összesen 80 hektáron 820 000 facsemetét és cserjét ültettek el. A hegytetőn jelenleg 221 hektár erdő díszük, s az a táj esztétikai képének javítását és a turisztikai érdekeket szolgálja. E területen már 13 kilométernyi turistautat is kialakítottak. Újabban korszerűsítik a méhek szállítását is az egyik akácosból a másikba- A méhészeti szakemberek kezdeményezésére a Debreceni Mezőgazdasági • Gépgyár méhszállító konténereket gyárt. Egy konténerben 52 méhcsaládot lehet biztonságosan szállítani a távoli méhlegelőkre. Az első 25 konténerből egyet a Zalaapá- ti Méhésziskolában helyeznek el, hogy a szakmai tapasztalatcserére odajáró méhészek megismerjék az új szállítóeszközt Tavaszra készülnek a pusztadobos! Be’ e Tsz műhelyeiben. Takács István kovács és Sápi Miklós az ekevasakat élezi. Többet saját erőből A fehérjegondokről tanácskozott a Tessedik brigád A mezőgazdasági főiskola tanácstermében dr. Vétek János főigazgató nyitotta meg a Tessedik brigád megyei tanácskozását jan 27-én. A brigád országos mozgalmat indított a jobb, korszerűbb takarmányozás érdekében, ehhez biztosítja a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat és szaktanácsadókat. A mozgalomhoz a Dunántúlon megyénként 15—20 tsz már csatlakozott. A vitaindító előadás (dr. Virányi Sándor tud. oszt. vez., a brigád országos titkára) után elhangzó korreferátumok mérték fel a megye állattenyésztési problémáit (Szűcs István oszt vez., állattenyésztési felügyelőség) és a megyénk takarmányel- látásának jelenlegi helyzetét. (Czomba Lajos oszt. vez.., gabonafelvásárló v.). Az előadásokat, illetve hozzászólásokat rövid összefoglalónkban ismertetjük. Drágán etetünk A világgazdaság növekvő árai egyre erősebben éreztetik hatásukat a takarmányozásunkban, hiszen állandóan fehérjedús takarmányok behozatalára szorulunk. Az átlagár 10 év alatt 2,7 dollárról 27 dollárra emelkedett mázsánként, ehhez mérve a 2460 liter országos tejátlag nagyon kevés. Megyénk termelőszövetkezeteinek 70 százaléka kedvezőtlen adottságú, jóformán a létfenntartó takarmánykészletét termeli csak, holott a többlettejhez legalább napi 6 kg lucerna kellene. Dé nem csak a talaj minőségével van baj: drágán is etetünk. Az összes költségnek 70 százalékát a takarmány viszi el, mert a meglevőt sem tudjuk jól kihasználni, a takarmányt nem tudjuk helyer arányban összeállítani. A va- konetetés miatt — mivel mit sem tudunk a beltartalmi értékről — a világszínvonalhoz képest a rossz keményítő—fehérje arány következtében túletetünk. (A laboratóriumok szervezését többen is sürgették.) Legelő és lucerna Legelőink, kaszálóink már 10—15 kg/ha műtrágya-hatóanyagért 1 q szénatöbbletet adnának, igen jó fehérjearánnyal. Óvakodni kell azonban a rendkívül mutatós nitrogén-túladagolástól, mert a takarmányban felszaporodó nitrát és nitrit nemcsak az állatra, hanem a húson, tejen keresztül az emberre is veszélyes, sőt értékesítési nehézséget is okozott. A gazdaságok a hiányzó fehérjét tápok formájában veszik meg. A gabonafelvásárló vállalat a megyére jutó 18—19 ezer vagon keveréktakarmányból legfeljebb 20 százalékot tud a szarvasmarhatartásra juttatni. A többit az igényesebb egygyomrúak (baromfi, sertés) viszik el. A háztájira alig marad, pedig a megyénkben ez is tetemes igényt jelent. A takarmányokban 65 féle, számítógéppel összeállított alapanyag van, a létfontosságú aminosa- vak közül a lizint kristályosán importáljuk, de a tejtermelés szempontjából ugyancsak fontos metioninra nincs lehetőségünk. Jövőre felépül a kaposvárt lizingyár, de a ipetionin továbbra is helyi gond marad. Az ésszerű gazdálkodás a lucernával ezt megoldaná, másrészt „melléktermékként” az ország vetőmag-ellátását is biztosítaná. S ez, mint exporttényező, va- lutárisan is jelentős. Biológiai szemléletet t A vakonetetés kiküszöbölésével a brigád munkáéi folytán 9 hónap után 4,2 literről 16,8 literre emelkedett a tejtermelés az egyik Borsod megyei tsz-ben. A biológiai szemléletnek ki kell szorítani a mechanikus technológiát: a növény vagy állat nem gép. Ha egyfajta „eltűnik”, honnan veszünk egyre újabbat? (Dr. Mándy György egy. tanár, Debreceni Agr. Egy.). A termelést egységében kell látnunk, ahol a növény, az állat, az üzemi és az országos érdek együtt érvényesül, És erre a tudomány ma már módot ad. ^ Maácz János mg. főiskola Érdemes A dombrádi Petőfi Mg Tsz a KITE-rendszerhez csatlakozott három nő« vénnyel; kukoricával, burgonyával és cukorrépával. Az iparszerű termelés előnyeiről mindennél többet mondanak, az alábbi adatok: Kukoricából eddig 39 mázsa/hektár volt májusi morzsoltban kifejezve a termésátlag, míg zárt rendszerben termesztve 60 mázsa 'hektár. Burgonyából (Desi- rie) 100 mázsa/hektár, most 300 mázsa/hektár. Cukorrépából 250 mázsa hektár és a rendszerben 360 mázsa/hektár. Termelőszövetkezetünk 400 hektár cukorrépát, 800 hektár kukoricát és 300 hektár hurgonvái termeszt a KITE rendszerében. Takács Bertalan KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA Gyümölcssövények Az alma- és a körtetermesztésben a legintenzívebb, a legnagyobb termést hozó koronaforma a gyümölcsr sövény. A nyugati fejlettebb gyümölcstermesztő államokban, Franciaországban, Olaszországban 'máF régebben bevezették. Nálunk csak most van elterjedőben. A sövények egysíkban nevelt koronaformák. Szélességük' ICO cm-nél terebélyesebb ne legyen. A nagy terméseredményeket az igen magas tőszám biztosítja. Sövény- gyümölcsöst csak ott szabad létesíteni, ahol a várható nagy termés eléréséhez nagy mennyiségű tánanyagot és sok vizet tudunk biztosítani. Legújabb kutatások (Mi- háiyffy) azt az elvet alakította ki, hogy a sövény formáját, vagyis azt, hogv vízszintes vagy ferde karú, nem választhatjuk meg szabadon, hanem azt a fai, illetve ezen belül a gyümölcsfajta növekedési ereje fogja meghatározni. Amint a termőkaros orsónál megkülönböztetühk gyenge, közenes és erős növekedésű fajtákat, itt is azt kell csinálnunk. A karok szögállása ennek megfelelően 20—25, 30—35 és 40— 45 fokos lehet. Akár vízszintes, akár ferde karú sövényt akanmlc kialakítani, ajánlatos előzőleg a támrendszert elkészíteni. A támrendszer oszlopai készülhetnek betonból, vascsőből és akácfából. A két végső oszlopot támasztással, vagy tuskóhoz való kötözéssel rögzíteni kell. A közbülső oszlopok 15 méter távolságban helyezkedjenek el a sorban. A 3,5' mm műanyag bevonatú huzalokat 60—120 és 180 cm magasságban feszítsük ki. Ä sorok’ észak—dél irányúak és egymástól 4—5 m távolságban legyenek. A sövény nevelése a 60— 80 cm törzsmagasságú koronás oltványból induljon, ki. Az első évben a fővezérvesz- szőt és két oldalvezérvesszőt hagyunk meg. Az oldalvezér- vessző a sorok irányában helyezkedjen el. A fővezérvesszőt a felére metsszük vissza, az oldalvezéreket t>e- dig metszetlsnül hagyjuk. Ezeket a vesszőket a kifeszített huzalokhoz a kívánt szögállásban lekötözzük. A következő években 50—60 cm távolságokban emeleteket alakítunk ki és azok vesszőit is az elhatározásnak megfelelő szögállásban kötözéssel rögzítjük. Az oldalkarokon a függőleges irányban növekedő vesszőket minden évben tőből eltávolítjuk, az oldalt növekedő és a vízszintes helyzetet megközelítő vesz- szőket kiritkítjuk, hogy a vázknrokon megfelelő termőfelület alakuljon kL \ Inánísy Fér éné Első a cukor jó talajkultűra—több tej és hm Amikor a tiszavasvárl Zöldmező Termelőszövetkezetben 1 arról faggattam" Czuczor- Károly tsz-elnökötr és dr. Kerekes Béla főmezőgazdászt, milyen mellékhaszna van náluk a cukorrépa-termesztésnek egyenesen tiltakoztak, hogy csak erről írjak, hiszen ők elsősorban az ország cukorellátását szem előtt tartva növelik a répa vetésterületét. Igazat adva a két vezetőnek, mégis abban egyeztünk meg, hogy ebben az írásban ne azt boncolgassuk menynyivel több cukrot (répát) adnak — mert sokkal többet adnak — a népgazdaságnak 1975-ben, mint az elmúlt esztendőben. Ugyanis a vetésterületet megduplázták. 1974-ben 41 hektáron, az idén pedig 90 hektáron termelnek cukorrépát. Előre lépés van a termesztés technológiájában is, csatlakoztak a KITE-termelési rendszerhez. _ A cukorrépa-termesztés egy intenzív talajkultúrát kívánó és visszahagyó növény. Jól elhelyezhető a vetésforgóban, jól gépesíthető. a megtermelhető nagy értékhez képest ma már kevés az élőmunka szükséglete. A cukorrépa-termesztésben megkívánt magas technológia jó hatással van más növények termesztésére, a munkaszervezésre, a fegyelemre. További és igen lényeges előnye a cukorrépatermesztésnek a melléktermékeinek hasznosíthatósága az állattenyésztésben. A Zöldmező Termelőszövetkezetben a melléktermékek még nem a íegfejlettebb formában jutnak el. Ebben a körzetben például nincsen’ a Dunántúlon gyártott urebetin. A szövetkezetben eddig jórészt kézi erővel takarították be a cukorrépát, így szinte száz százalékig fel tudták használni a leveles répafejet. Erről most sem akarnak lemondani, amikor a betakarítást géppel fogják végezni. Ezért is vásárolnak magyar betakarító gépsort. Természetesen a magyar gépnek egyéni előnyei is vannak, mint a biztos alkatrészellánem utolsósorban a devt» zamentes vásárlási lehető*: /fiÉT’-V: . ' Ä répatermesztés gépesítését úgy oldják meg, hogy vásárolnak egy nyugatnémet RAU, úgynevezett tavasz* gépsort, amivel a vetést, növényvédelmet és a növény- ápolást oldják meg. A betakarítás marad a magyar gépsorra. A német RAU-gép ugyan több területre valé mint az ő 90 hektáruk, de erre is gondoltak. A szomszédos Vasvári Pál Termelőszövetkezettel, egy laza társulásban hasznosítják a 250 hektár teljesítőképességű gépet. A leveles cukorrépafej mellett jelentős tömegtakarmány a nyersszelet, amiből a közös szarvasmarha-állomány részére az elmúlt: őszön is 10 ezer mázsát vásároltak vissza a gyártól. A háztáji gazdaságokban, különösen a száraz szeletet kedvelik. A tagok, nagyobbik része még foglalkozik szarvasmarhatartással, mintegy 150 portán van még tehén, sertés pedig, szinte mindenütt. A száraz szeletet abrakkal keverve a sertésekkel is etetik a háztájiban. A termelőszövetkezet vei zetői szerint a répa melléktermékei béltartalmuk miatt is figyelmet érdemelnek, de nem elhanyagolható az étrendi hatásuk sem. A melléktermék úgy a tehenészetbe^, mint a hizlalásban hasznosítható. Gond a termelőszövetkezeteknek és a gyárnak is egyaránt, hogy a nagy térfogatú és súlyú nyersszelet óriási szállítói kapacitást köt le, éppen a legnagyobb mezőgazdasági szállítás rídején. Jobb lenne szárított szeletet kapni, de a szárítás energiaigényes, és a mostani helyzetben ez a kívánság nem valósítható m,g, hangsúlyozták a termelőszövetkezet vezetői. Végül is azzal búcsúztunk mindenekelőtt a cukor először, másodszor és harmadszor is, de a melléktermékekkel is fokozni lehet a cukorrépa-termesztés hasznát. Cs. Bl, I
