Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
freLET-MAGYATtORSZAÖ Y9fr. läfnilrf-0 Szülők fői urna 1-l „L ......■■ — Hobby és a nevelés Tapasztalatból tudjuk, hogy a szülői munkaközösségek tagjai, valamint sok édesanya és édesapa milyen szívesen működnek közre egy-egy iskolai klubdélután, kirándulás vagy más iskolai megmozdulás megszervezésében. Ezeknek az iskolai rendezvényeknek szervezése mindig szerepel a szülői munkaközösségek munkatervében. E rendezvényeknek már komoly hagyományai vannak iskoláink életében. „Y A szjilpk ilyen irányú tevékenysége, közreműködése komoly támogatást jelent a nevelőtestületeknek, mert bizonyos tekintetben tehermentesítik a pedagógusokat s nem beszélve arról, hogy ezáltal a nevelők és a szülők közelebb is kerülnek egymáshoz. A szülők segítsége azonban nem korlátozódhat csupán az anyagi igények biztosítására. Szeretném felhívni a szülői munkaközösségek, a szülők valamint az iskolák figyelmét a nevelésnek egy olyan területére, mely gyakorlatilag nem nagyon kimunkált, kevésbé ismeretes. Ez a terület a szakköri munka. gok olyan szülőt ismerek, akinek valamilyen kedvtelése, hobbyja van, melyet saját szórakozására, szabad idejének eltöltésére űz. Ilyenek a bélyeggyűjtés, barkácsolás, rádiószerelés, női kézimunka stb. Az iskolák nagy többségében —, illetve minden iskolában — az úttörőcsapat szervezésében a fentiekkel kapcsolatban működnek szakkörök. Ezeknek a vezetése minden esetben az önként jelentkező, vagy igazgató által kijelölt nevelő feladata. Mennyivel érdekesebb, mozgalmasabb és főleg a gyermekeknek tetsző lenne a szakkörök élete, munkája, ha azok szervezésében, tevékenységében a hozzáértő szülők is részt vennének. Pl. sokan vannak olyan bélyeggyűjtő szülők, akik évtizedes gyűjtő munkájuk révén sok hasznos ismeretre tesznek szert. Milyen áldásos lenne, ha ezek a szakértő szülők irányítanák a gyermekek gyűjtőmunkáját. Sok hasznos tanáccsal látnák el a kis úttörőket és nem különben a nevelőket is. Ismerek idegen nyelveket jól beszélő szülőket, akik segíthetnék az iskolai diáklevelezést, a külföldi partnerek keresését. A rádiószerelésben, az amatőrrádiózásban számtalan édesapa járatos, ugyancsak a barkácsolásban. Mi lenne, ha ezek a szülők gyakorlatilag is közreműködnének az ilyen irányú szakkörök munkájában? Ismerek számos édesanyát, akik művészi érzékkel és ügyes kezekkel csodálatosan szép népművészeti kézimunkákat alkotnak. Ezek az édesanyák a szakkörök hathatós támogatói lehetnének. Az iskolai kiállítások a szülők, nevelők és a gyermekek közös munkáját dokumentálnák. Az iskolai vöröskereszt-szakkörök munkáját az orvosszülők támogathatnák és felvilágosító munkájukkal az egészségre nevelést segíthetnék. A szülők között sokan vannak olyanok, akik alapos ismerői községüknek vagy a megyének. Ezek a szülők segítséget adhatnának a község történetének feldolgozásában, felszabadulásunk utáni eredményeink összeállításában vagy múzpális értékű tárgyak, ruhák, szokások 6tb. gyűjtésében. Közreműködhetnének egy- egy iskolamúzeum létrehozásában. Részt vehetnének a pajtások gyűjtő kirándulásain. Sok bábszakkör működik megyénk iskoláiban, melyeknek problémát jelent a bábuk beszerzése. Az ügyes kezű édesanyák segíthetnének gyermekeiknek a bábukészítésben. Az iskolai klubdélutánok keretében kulturális seregszemléket, vetélkedőket, azok elődöntőit szokták megrendezni. Ezek levezetésében egy-egy lelkesebb szülő sok támogatást nyújthatna a nevelőknek. Elsősorban a megrendezésben, kérdések összeállításában vagy a döntőbíráskodásban. Ugyancsak az iskola; ünnepségeken nem lenne lealacsonyító a zenéhez értő, valamelyik hangszeren művészien játszó szülő szereplése. Egy-egy ilyen szereplés kimagasló esemény lenne az iskola életében. A hozzáértő barkácsoló szülők közreműködhetnének az iskolai klubhelviségek berendezésében, dekorálásában. A kertészkedő, kertbarát szülők segíthetnék az iskolai kertek és parkok létrehozását. Sok autótulajdonos apát ismerek, akiknek nem kerülne nagy fáradtságba gyakorlatilag ;s segíteni az iskolai KRESZ- jzakkörök munkáját. Az ilyen közreműködés nemcsak hasznos lenne, hanem nagy élvezetet is jelentene a gyermekek számára. Hosszan tudnám még sorolni a tevékenységeket illetve a különféle tevékenységi formákat, melyek révén a szülők segítséget tudnának nyújtani az iskolai nevelőmunkában. Ma állandóan keressük azokat az utakat, módszereket, melyek segítségével az iskolát és a szülői házat közelebb tudnánk hozni egymáshoz. A szakköri munka támogatásával a szülők gyakorlatilag 1$ részt vennének az iskola munkáidban és tapasztalhatnák, hogy az iskola oktató-nevelő munkája minden szépsége mellett nagyon is fárasztó. Ezáltal nagyobb megbecsüléssel tekintenének a pedagógusok munkájára Viszont a nevelőtestületek nagvon hálásak lennének a közreműködésért. Ez a munka emelné a szülők tekintélyét is a gyermekek előtt és egyenrangú félként sorakoztatnánk fel őket a nevelők mellé. A fenti tevékenységek megszervezése a szülői mMnkaközösségek, az úttörővezetők és az iskolavezetés kötelessége lenne. Üev gondolom, hogv ez igen hálás feladat lenne mindkét fél számára. Mindenesetre a szülők megjelenése az iskolában, a szakkörökben, változatosságot és új szint jelentenének iskoláink életében. Zalatnay Károly • » Olbey Irén: Veréb Feri, Veréb Fáni Veréb Feri, Veréb Fánl most tanulnak korcsolyázni. Mint a tükör, sima a jég, nagyot puffan a két veréb. $ tis? sgől Feri: „Csirip, csirip, inkább szánkózzunk egy kiesit.” § már suhan a szán a dombon | felborulnak azonmódon. „Jaj a bordám, — zokog i Fáni, — legjobb nekünk ottfenn szállni.” S a pórul-járt két madárka felrepül a magasságba S Feri, Fáni vígan zengi: „Nincs itt veszély semmi, semmA szánkó és a korcsolya nem kell nekünk többet soha.” GYERMEKEKNEK @ C'URMIKÍKNIK GYERMEKEKNEK TÖRD A FEIEDÍ Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetben két betű). 6. Szár' közepe! 7. Gabonafáleség. 8. Szintén. 9. Kén, nitrogén, hidrogén vegyjele. 11. Láfn. 12. Római 99, 999. 14. Tempó. 16. Darázs. 18. E napon. 20. Nagy költőnk betűi keverve. 21. Európai nép. 22. Nagy orosz folyó. 24. Vonatkozó névmás. 25. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. 27. Névelővel, tilolt kender. 28. Igen, kettőzve és oroszul. 29. Nem taszít, hanem... Függőleges: 1. Zenére végzett ütemes mozgás. 2. Kétjegyű mássalhangzó. 3. Lárma. 4. Egymást követő betűk a latin abc-ben. 5. Nem érdes. 6. Megfejtendő. 10. Folyó fölött épül. 11. Tejipari melléktermék. 13. ...határozó (mondatrész lehet). 14. Járom. 15. Megfejtendő (foly_ tatása a függ 6.). 17. Egymást követő betűk a magyar abc- ben. 19. Érintésre robbanó szerkezet. 21. Pravoszláv szentkép. 23. A vízszintes 20 keverve. 24. Régi űrmárték. 26. OA. 27. Asztalos Viktor. Megfejtendő: Megyénk nagy fia és szülőfaluja (függ. 15, 6, vízszintes 1.). Múlt heti megfejtés: Boldog új esztendőt. Könyvjutalom: Kiss Ferenc Ura, Juhász Éva Tiszavasvári, Toldi Zita Nyírtass, Szilágyi Enikő és Gönczi Sándor Nyíregyháza. Három sült kolompár Eccer vót, hun nem, vót eccer egy nagyon szegény ember, aki ott élt faleségivel a falu szálén. Nem vót azoknak semmijük a kis kunyhón kivól, amibe laktak. De az mindig olyan tiszta vót, hogy bemehetett hozzájuk még a vicispán is. Csak úgy ragyogott mindén. Igaz, hogy nem is nagyon vót semmi, de ami vót, az tiszta vót. Napszámba jártak mind a ketten, osztán abbúl éltek, éldegéltek, amit kerestek. Különösen őszön vót jódóguk, merthogy akkor vót a kolompérszedés. Akkor kerestek annyi kólóméért, hogy az egész télire való megvót. Eccer egy téli estén, mikor jól megvacsoráltak sült kolompárból, megmaradt három sült kolompár, amit az asz- szony eltett reggelre a kemence szájába. Le is feküdtek, hogy másnan újra munkába menjenek. De jóformán el se aludtak, valaki nagyon zörgött az ajtón. Azt mondja az asszony az urának: „Hall- ja-é kend, nyissa ki már azt az ajtót, hátha valami kincset hoz valaki.” — ..Kincset? Bizony csak várjad Rozi, inkább azt is elviszi, amit itt talál. Dehát itt ugyan keresni kell neki, ha vinni akar valamit.” Ment is, osztán kinyitotta az ajtót. Hát bizony ott csak egy öreg ember állott, aki nagyon fázott, osz- tánv kérte, engednék be éjszakára ütet, mert megveszi az isten hidege kinn. Hát mit vót mit tenni, beengedte a szegénvember a vándort, osztán felkőtt a felesége is, osztán csinált az öregnek egy jó fekvőhelyet a kemencesutba. Jó meleg vót ott, hiszen közel vót az erdő, hoztak mindig elég gallyat a tűzre. így, amikor készen vótak az ágyazással, az öregember megkérdezte, hát valami harap- nivalót nem tudnának-é adni néki, mert ü még ma egy falatot sem evett. Hát bizony nem nagvon vót a kamerába, de meg hát kamora se vót. De ott vót a reggelre eltett három sült kolompár. KI is vette az asszony, osztán kínálta vele szívesen a szegény vándort. Az meg. mikor látta a szegénységüket, megérezte. hogy ilyen jószívűek, összetetté a két kezét, osztán leült a három sült kolompár mellé. De halljatok csudát, abba a percbe a három ko- lompérbul olyan finom tányér húsleves lett, meg egy tál finom sült hús, meg egy piros héjú fehér cipó, hogy csakúgy nézte a szegényember meg az asszony, hogyhát ez hogy is lett, hiszen az űk házukba még karácsonykor se került ilyesmi az asztalra. De most ott vót, mert a szaga bejárta az egész' kis házat. Szinte a nyálok cseppent a nagyon finom szagokra. Dehát csak nézték, osztán mikor ezt észrevette az öreg vándor, akkor odahíjta üköt is mellé, osztán ettek, ettek jóízűen mind a hárman. Jól is laktak, még maradt is egy jó tányérra való. Azt eltette az asszony holnapra. Akkor aztán lefeküdtek, aludtak reggelig. De hogy szavam ne felejtsem, az asszonynak csak turkálta az oldalát, hogy miféle szegény vándor lehet ez. aki ilyen csudát tett. De szólni nem mert, mert az ura már horkolt mellette. Reggel még alig hajnallott, felkelt az em. bér, hogy vizet hozzon a ío- lyórul, hogy megmosakodjon az öreg vándor. De bizony kár volt sietni, mert annak hűlt helye se vót. Elment úgy, hogy észre se vették. ..Nahát, ez furcsa egy vendég vót, hogv még azt sem mondta a szállásért, bikmakk.” Dehát hiába, ez már így vót. Dehát csak úgy látszott, hogy így vót, mert aki ott hált nálok, az mindennapra otthagyta a húslevest, meg a sült húst, a fehér cipóval. így köszönte meg a jószándékukat. Nem is éheztek többet a szegényem- berék. Vót munka ezután is, de nem kellett gondoskodni, mit egyenek. így lassan egy szép kis házat vettek a faluban. Még egy kis tehenek is lett lassan a munkából. így jutalmazta meg a jóságot az öreg vándor. De a három sült kolompár még ma is a szegényemberek eledele. Ha megtudjátok osztani mással, még ti is járhattok így, mint ez a szezényember, meg a felesége. Ez a mese eddig vót. Kelemennek kedve vót, aki hallgatta, azé vót. (Szirmai Fóris Mária gyűjtése) Ígéretünkhöz híven most a 4186 számú Zrínyi Miklós Üttörőcsapat munkájával ismertetjük meg pajtás olvasóinkat. A nyíregyházi-pyír- szőlősi 16 számú általános iskola úttörőinek életével. Az anyagokat írták: Kohut Éva rajtitkár, Kuncsák Pál, Bencze Margit, Bucslcó Marianna és Sípos Hona. Havi rajfeladataink közé tartozott klubdélutánok szervezése. Minden felsős és alsós raj teljesítette ezt a feladatot, s mindegyik más és más jellegű volt. Voltak, amelyeket szellemi totóval indítottak, voltak, amelyek vetélkedővel és ügyességi játékokkal kezdődtek. A klubdélutánok tánccal értek véget, s bizony rájöttünk, hogy az illemszabályokat még jobban kell ismernünk és gyakorolnunk. A hetedikes és a nyolcadikos rajok elhatározták, hogy a legközelebbi klubdélutánra KISZ-tagokat is meghívnak. Látogatás a nyíregyházi gumigyárban. Iskolabuszunk késett, így gyalog sétáltunk a sóstói buszállomáshoz. Még egy hoszú gyaloglásban yolt részünk, mert a sorompótól ugyancsak gyalog tettük meg az utat a gyárig. Nagyon szívélyesen fogadtak bennünket. Az üzemmérnök elmondta milyen szociális juttatásokban részesülnek a dolgozók és megmutatta azokat az üzemeket, ahol a gyár termékei — gumimatrac, szőnyegpadló, kerékpártöm- 15 — készülnek. Beszélgettünk olyan fiatallal is, aki szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezében egyetemre készül. Sokunknak megtetszett az itteni szakmák sokfélesége, s többen elhatározták, hogy nyolcadik után ide jönnek dolgozni. A gyárlátogatás nagy élményt jelentett számunkra. Nyírbátori kirándulás. Csapatunk expedíciós programjában szerepelt egy meÚtiöl őposta gyei kirándulás, s elhatároztuk, hogy október vé"án a műemlékeiben gazdag Nyírbátort keressük fel. Mégnéztük a város híres templomait, az évenként megrendezésre kerülő zenei napok színhelyét, a múzeumot és a fiatal szabolcsi testők műveiből készült kiállítást. Várossétánkat a mosószergyárban fejeztük be. Patronáló üzemünk a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat ismét örömet szerzett nekünk. Dekorációs falrácsokkal ajándékozott meg bennünket, amelyeket az osztályok raj falaknak használnak. A raj falak cikkei a rajok munkáját, vállalásaikat mutatja be. A MEZŐGÉP Vállalat szocialista brigádjai hálótermeink otthonosabbá tételéhez az olvasósarok kialakításához ízléses könyvespolcokkal járult hozzá. Mindkét vállalat ajándékait ezúton is megköszönjük. Kisvárdai kirándulás. Három nyolcadikos osztály Kisvárdával ismerkedett. A sok érdekesség közül megnéztük a várban lévő hely- történeti múzeumot, a gimnáziumot, a műlovardát és a fürdőt. A fiúkat inkább a két gyár —■ a Vulkán és a műanyaggyár érdekelte. Aa öntödei vállalatnál beszélgettünk KISZ-es fiatalokkal^ akik elmondták, hogy szeretik munkájukat, de egy újabb, egy korszerűbb üzemben szívesebben dolgozná'» 1 nak. Azóta sokuk vágya, már teljesült. A műanyaggyár modem gépesített üzem. Sokunk számára tanulságos és hasznos volt eg a kirándulás is. A csapat munkájának csak egy részét mutatja be ez a cikk, elsősorban az utóbbi hónapok eseményeit. A szünidő után bizonyára még több hasznos ismereteket szereznek a pajtásaink úttör rőmunkájuk során. Játsszunk otthon bábszínházát Talán nincs is olyan gyer-r mek, aki ne szeretné meg egycsapásra a bábszínházát, aki első látásra ne választá- na kedvencet a népszerű bábfigurák kqzött. Bábszínházaink nézőtere előadásról előadásra csupa örömtől kipirult' arcú gyermekkel telik meg, s az apróságok a játék során közbeszólnak, azonosulnak a hősökkel, a jókkal, aggódnak a gyengébbekért, s legszívesebben saját kezűleg zavarnák el a gonoszt. Sajnos azonban nem sok bábszínház akad az országban, s így nem kevés az olyan gyermekek, száma, akik úgy nőnek fel, hogy meg sem ismerik ezt a fantáziát mozgató, a gyermekkor életkori sajátosságaihoz oly jól alkalmazkodó játékot. Hogyan segíthetünk ezen? Nagyon egyszerűen: játsszunk otthon bábszínházát. Akadnak szülők, — bizonyára nem is kevesen, — akik erre az „ötletre” felkapják a fejüket, s ki is mondják: „Még mit nem, már ezt is ránk testálják? Nincs elég gondunk, otthoni munkánk, még színházasdit is rendezzünk a kévés időnkből, még bábozással is feldúljuk a nehezen rendben tartott otthonunkat?” Higyjék el ezek az édesapák és édesanyák, hogy idegenkedésük csak addig tart, míg felcsendül gyermekük első önfeledt kacagása az otthoni bábelőadáson. Nem kell sok kellék a es ládi bábozáshoz, elég két ajtófélfa közé kifeszítenünk egy plédet, s megvásárolnunk néhány, már 20—30 forintom áron kapható bábfigurát, a Jancsit és a Juliskát, égy mókust és farkast és már rögtönözhetünk is egy mesebeli történetet. A párperces móka a felnőttek számára is kikapcsolódást nyújt. Megtaníthatjuk gyermekünket is a bábozásra, s akkor magunk is leülhetünk nézőnek a kisszék- re. Itt vannak a hosszú téli esték, a meghittebb otthoni együttlétek, amikor szülők és gyermekek több időt töltenek a lakásban. Aki igazi élményt akar szerezni gyermekének, varázsoljon a gyermekszobába bábszínházát, iktasson ba a hét egy-egy napján bábozó estét. Ahová beköltözik Piroska és a farkas, onnan biztosan elszáll az unalom, ot| nem lesz nyűgös és unatkozó a kisgyermek. Segítséget is ajánlunk az édesapák és édesanyák számára ehhez * szívet-lelket felélénkítő játékos órához. A Móra Ferenc Könyvkiadó nemrég jelentette meg Granasztói Szilvia: Játsszunk a bábuval című könyvét, amely az otthoni bábkészítástől, a bábozás soksok fortélyáig, hasznos ötleteket ad számukra. A játéK a legmagasabb rendű örömök egyike. Játsszunk hát otthon bábszínházát Kocsis £t§ t 4
