Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

W75. jánuír 39. «fLíff-MXétXRb«9»W 9’ Napirenden a cigánykérdés Búcsú a telepektől Az MSZMP Politikai Bizottságának 1961. Június 20-i határozata óta több más fontos társadalmi kérdés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a cigánykérdés. A hatá­rozat szellemében történt felmérések alapján ma már vi­lágos képet kaphatunk erről a 320 ezer főt számláló társa­dalmi rétegről, lakás- és munkakörülményeikről, egészség- ügyi és művelődésügyi helyzetükről. Megyénkben megköze­líti a 40 ezret a cigánylakosság száma, úgy természetszerű, hogy a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. 1974. áprili­sában elemezte az elmúlt tíz év e téren szerzett tapasztala­tait, számbavette az eredményeket és meghatározta a to­vábbi feladatokat Társadalmi munkában készítették a tanárképző főiskola kollégiumi stúdiójának beren­dezését a főiskola diákjai. Képün'.ön: Osika Barna és Kiss Gyula a nonstop műsort ál­lítják össze. (Gaál Béla felvétele) Nyírmeggyes, Petőfi Tsz. Szolgáltatás a lakosságiak Szélesedő mozgalom Ifi. Schiffer Pál rendező és Andor Tamás operatőr közel­múltban bemutatott doku­mentum filmje, a „Mit csi­nálnak a cigánygyerekek?” ezt a rendkívül fontos, élő társadalmi kérdést vitte a széles nyilvánosság elé azzal a céllal, hogy a valóságról al­kotott képünket teljesebbé tegye, egyben ösztönözve ar­ra. hogy minél többek ügyé­vé tegye az elvégzendő fel­adatokat. A film, pontosab­ban az egy műsorban bemu­tatott két dokumentumfilm (a másik címe: Faluszéli há­zak) egyre szélesedő mozgal­mat indított el, példázva azt, hogy a művészet képes a gyakorlatban ható társadal­mi erővé válni. Az országban sokhelyütt került sor a film bemutatásával egybekötött ankétokra, ahol a helyi ci­gányság konkrét gondjai is megvitatásra kerültek, s e megbeszélések legnagyobb je­lentősége abban rejlik, hogy jelen voltak a kérdéssel fog­lalkozó tanácsi vezetők, párt­munkások, pedagógusok, egészségügy} doleozók mellett a cigányság képviselői is. Ezek a közös megbeszélések messzemenően példázzák azt, ami a közgondólkozásban is egyre inkább megerősödik: a cigányság gondjait, problé­máit csak velük egvütt, ve­lük egyetértésben lehet meg­oldani. E szélesedő mozgalom je­lentőségét és hasznát felis­merve a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt, valamint a megyei Moziüzemi Vállalat közös szervezésében. Fehér- gyarmaton megteremtette a lehetőségét annak, hogy más megvévhez hasonlóan itt is sor korüljön meglevő condia- ink elemzésire, megvitatásá­ra. A színhely megválasztá­sánál döntő ténvező az volt hogv megyénk lárásai közül a fehérgyarmati az. ahol számarányát tekintve legna­gyobb a cigánvnéoesség, az összlakosság 10 fi százaléka a legutolsó felmérések szerinti' f el világosít ás és lakások A vita során dr. Katona Sándor, a járási hivatal egész­ségügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a járás terü­letén az utóbbi években lé- nve°°s előrelépés tapasztal­ható az itt élő cigánvlakos- ság egészsá«;igvi problémái­nak megoldásában. Jelentős eredménynek minősítette, hogv lényegében minden ei- gánvoonfőn sikerült kialakft- ta*ní az őrgödrös WC-t, vala­mint említe+te. hogy — bár l^ssú ütemben — kezd ter­jedni a fogamzásgátló szerek használata, és a korszerű csa­ládtervezés érdekében Jelen­tős erőfeszítéseket tesznek a paészsZafiíprl dolgozói olv módon, hogv egvre több felvilágosító előadást tarta­nak. Németh Sándor, a nagyköz­ségi tanács elnöke hangsú­lyozta. tudatosan törekedtek arra. hogv az építkező ci- gánvcsaládok számára úgy biztosítsanak telket, högy ne hozzanak létre új telepet, bár hozzátette. Fehérgyarmaton az árvíz utáni új utcák meg­nyitása teremtett erre ked­vező lehetőséget A hozzászóló pedagógusok őrömmel nyugtázták, hogy a cigánygyerekek iskoláztatása terén náluk kedvezőbb a helyzet a filmen látottaknál. Botpaládon, Jánkmajtison je­lentős a VIII. osztályt is el­végző cigánytanulók száma. Kónya József, a járási hiva­tal művelődésügyi osztálya vezetője erőteljesen húzta alá, hogy káros az iskolában mindenfajta olyan törekvés, amely a cigánytanulók meg­különböztetésére irányul. Ér­dekes jelenségként vetették fel többen, hogy az iskolába járás aránya sokat javult, de feltűnően magas a hiányzá­sok száma a szabad szombato­kon. Halász Lászlóné, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának munkatársa a cigányóvodák jelentőségét hangsúlyozta, jelezte, hogy a megye te’"ü letép jelenleg nézv ib-en jellegű intézmény működük. A mérce: a munka Horváth László, a METRI- POND fehérgyarmati gyár­egységének KlSZ-titkára — maga is cigány szárma-’á'sű — elmondotta örömmel tapasz­talja környezetében, hogy egvre inkább munkáiuk. ma­gatartásuk alapján ítélik meg Sokszor egyetlen él­mény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt meg­szerezni az iskola feladata”. Kodály Zoltán idézett sza­vait juttatta eszembe a leg­utóbbi bérleti sorozat má­sodik előadása, amit a Mó­ricz Zsigmond Színházban tartottak. A hangversenyek közönségét ma már az isko­lák szervezik, egyre na­gyobb eredménnyel. Nagy­szerű dolog, hogy az Orszá­gos Filharmónia nemcsak a városokban, hanem a kisebb községekben is lehetőséget teremt zenei ismeretter­jesztésre. A műsorok kap­csolódnak az iskolai ének­zene órák anyagához, ki­egészíti azokat. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló című kisopera, amely bemutatásra került, alkalmas arra, hogy köze­lebb hozza a színpadi zenét, megszerettesse az opera mű­faját. Nagyszerű pedagógiai érzékkel, játékosan ismer­tette Farsang Árpád mind­Másodízben jelentetett meg évkönyvet a Szabolcs-Szat­már megyei Jósa András Kórház. A most megjelent kék könyv az Intézmény fennállásának 75. évforduló­ja kapcsán látott napvilágot, és ez meghatározza tartalmát is. Méltó, az intézmény múlt­jának szép emléket állító írást olvashatunk a kiadvány elején dr. Fazekas Árpád tol­lából, aki a kórház történetét irta meg. A kiváló kutató és orvos színesen, számos do­kumentumot felvonultatva mutatja be a fejlődést, és nem fukarkodik olyan kurió­azokat a dolgozókat, akik a cigányság köréből kerülnek a gyárba, szűnőben vannak az előítéletek. A vitát dr. Zagyva Imre, a Minisztertanács hivatala osz­tályvezetője zárta le. össze­gezésképpen elmondta, meg­győződése, hogy a jól szerve­zett munka a cigánylakosság gyorsabb ütemű társadalmi beilleszkedését fogja eredmé­nyezni. Ahhoz, hogy a ci­gányság jól beilleszkedjék ebbe a társadalomba, tovább­ra is segíteni kell a telepek felszámolását. Ennek érdeké­ben az üggyel foglalkozó koordinációs bizottság az Épí­tésügyi Minisztériummal karöltve 1975 első negyed­évében egy új előterjesztést visz a kormányhoz, melynek lényege: vizsgálják felül az eddigi építési konstrukciót és a megyei tanácsok a jövőben rugalmasabban használhas­sák fel a meglevő lehetősége­ket. Tény: a telepi viszonyo­kat rekonstruálni nem sza-1 bad. Egész társadalmunknak I az a célja a cigánysággal együtt, hogy az az elmarasz­taló, sok jelző, ami ehhez a szóhoz taoad: „cigánv”, foko­zatosan leváljék erről a jel­zőről. A jövőben — folytatta — a cigányokért a cigányok nél­kül egvetlen lépést sem tehe­tünk. A hei1les,7kedést nem­csak kívülről de belülről is segíteni kell. Arra kérte a cigányság jelen levő képvise­lőit. hogy tőlük telhetőén mindent tegyenek meg, gyűitsék maguk mellé azo­kat a sorstársaikat, akik se- I gíteni tudnak ebben a kér- I désben. Kifejtette, hogy is-1 meretesek azok az erőfeszíté­sek. amel veket a megyei szer­vek tettek a cigánykérdés megoldása ügyében s »z* ele­gendő biztosítóknak látja a jövő szempontjából. Hamar Péter azt, amit erről az operáról tudni kell. A fogékony közönség az előadás végén jól „vizsgázott”. A feltett kér­désekre nagyszerű vála­szokat adtak a pajtások, amiért a jujalomcsoki sem maradt el. A vígoperénak mindössze három szereplője van, Uber- to agglegény szerepéber Marcis Demetert láttuk öblös, mély, meleg bassz - sa sok mindent ki tudott fe jezni, mindig a játékos hu mór állt az előtérben. Zer binát, az úrhatnám szolga lót Bikfalvy Júlia (szop rán) alakította nagy siker rel. Vespone, néma szol” szerepét Holczer Dezső át éléssel játszotta. A Buda pesti _ Fúvósötös (Jene- Zoltán, Sz°szler Tibor. M-ü-’ Ferenc, Medveczky András, Hara László) feladatát nagy­szerűen oldotta meg. Az előadást a 107. számú Ipari Szamunkásképző In­tézet tanulói előtt is nagy si­kerrel ismételték meg. rumok bemutatásával sem, amelyek eddig ismeretlenek voltak még a kórházban dolgozók előtt is. Ezt követően közli a kék könyv a tudományos publi­kációk szövegét. Megyei or­vosaink, kutatóink sok éves tapasztalataik alapján szü­lettek ezek a reformátumok, melyek jelentősége túlnő a kórház, sőt a megye határain. Külön értéke a most megje­lent könyvnek, hogy betűren­des névsorban közli az el­múlt öt év alatt napvilágot látott olyan publikációkat, melyeknek szénái megyeiek. Nyírmeggyes és Mátészalka között olyan kicsi a távolság, hogy egy órányi idő alatt gyalog is meg lehet tenni. Kerékpárral negyedóra. Gép­kocsival néhány perc. Ha gyalog nem is — kerékpáron, vagy gépkocsin még Máté­szalkáról is gyakran „átsza­ladnak” az emberek Nyír­meggyesre, a Petőfi Termelő- szövetkezet szolgáltató üze­mébe, ahol minden háztartá­si gépet és híradástechnikai eszközt megjavítanak. Tehát: mosógépet, tv-t, rádiót, mag­nót, lemezjátszót és más ké­szüléket. A budapesti RA- MOVILL Vállalattal kötött szerződés alapján a nyír­meggyes! Petőfi Tsz vállalja és biztosítja e gépek, eszkö­zök garanciális javítását is. Körzete: a mátészalkai és a fehérgyarmati járás. Nem a haszonért Két évvel ezelőtt, 1973 ele­jén szervezte meg a tsz ja­vító szolgálatát. Az első év- cen csak 34 000 forint volt a lakossági szolgáltatásból szár­mazó bevétel, de az elmúlt évben ez az összeg megdup­lázódott Ugyancsak a lakosság ré­szére szervezte meg és biz­tosítja a nyírmeggyesi tsz a fűtőolaj, a benzin, a motor­olaj és más üzemanyagok forgalmazását. Nem kell ezekért Mátészalkára, vagy máshová menni — helyben vásárolhatók. Az ebből szár­mazó forgalom — a megen­gedett törvényes haszonnal — 1974-ben már több, mint egymillió forint volt — De nem is a haszonért szerveztük meg ezt a szol­gáltatást — mondotta Vadon Kettőszáznegyvenhárom or­vos 727 írásának bibliográfi­áját kapják kézhez a szakem­berek, akik így az öt évvel ezelőtt megjelent első év­könyv hasonló jellegű tájé­koztatójával együtt egységes áttekintést kapnak az itt dol­gozó egészségügylek gyógyí­tás mellett végzett tudomá­nyos tevékenységérőL Adatok gyűjteménye, tájé­koztató, név- és tárgymutató teszi könnyen kezelhetővé a most megjelent évkönyvet, amely a szakmai közönség körében méltán számíthat sikert«. Gusztáv tsz-elnők —, hanem azért, li-gy legyen, hogy a község lakóinak ne kelljen Mátészalkára járniuk olajért, vagy üzemanyagért a gépko­csikhoz és egyéb gépekhez. Kapacitásunk, szakemberünk is van, miért ne csinálnánk, ha a lakosság igényli is? Csinálják csak, ez a véle­ménye mindenkinek. Senki­nek se okoznak rosszat vele, csak jót. Mert egészen más Mátészalka .ópályi végéről kerékpárral Nyírmeggyesig te­kerni két kanna olajjal, mint otthon, a lakáshoz közel meg­vásárolni. Márpedig az olaj, mint fűtőanyag, Nyírmeggye­sen is legyőzte a fát és a szenet. Még akkor is, ha emelkedett az ára. Van a nyírmeggyesi Petőfi Tsz-nek egy harmadik szol­gáltató tevékenysége is. Min­denféle hűtőgépet és beren­dezést szerelnek, s javítanak. Nem is csak háztartási hűtő­gépeket, hanem ipariakat és mezőgazdasági üzemeieket is. Például: bármilyen tejház, tej tároló hűtőberendezéseit felszerelik, s ha kell, javítják. Márpedig a hűtőgép manap­ság a tejhá2akban és tejbe­gyűjtőkben nélkülözhetetlen eszköz, sőt, a szakosított te­henészeti telepek el sem képzelhetők hűtőgépek és be­rendezések nélkül. A nyír­meggyesi tsz ezek szerelésére és javítására is berendezke­dett. Ám nem ismerik még eléggé a környéken — és a megyében — a tsz-nek ezt a szolgáltatását, mert előfor­dult tavaly is, hogy az egyik közeli tsz elnöke bejárta a fél országot hűtőgépszerelők után. Végül — véletlenül — megtudta, hogy a nvfrmegv- gyesi tsz ezzel is foglalkozik. Szerelt-javító szo'"á!at o E három fontos szolgálta­tási tevékenység nem jelenti azt, hogy a nyírmeggyesi tsz háttérbe szorítaná a klasszi­kus mezőgazdasági termelést: a növénytermesztést, a gyü­mölcstermesztést és az állat- tenyésztést. Sőt, éppen a me­zőgazdasági termelés hagyo­mányos ágazataiban érik el a legjobb eredményeket. A há. rom szerelő-javító szolgálat évente — egyelőre — csak másfélmillió forint bevételt biztosít, de a mezőgazdasági termelés 65 millió forintot. Ennek v felét az alma adja. Foglalkoznak kertészeti nö­vények — zöldségfélék — termesztésével is. Köztük na­gyon jól jövedelmez a mák. Most is, hogy a január „ta­vasziasra” fordult, azon töp­rengtek, vessék-e már a má­kot, vagy sem? Mert a mák, ha nem jön rá tartós kemény hideg, annál jobb, minél ko­rábban vetik eL Az alma máris sokat jövedelmez, de évente 5—6 millió forintot költenek a gyümölcstermesz­tés feljesztésére, korszerűsí­tésére — új telepítésekre. Az alma területe most 440 hektár. (A közös szántó csak 1069 hektár.) További 105 hektáron termelnek csemege- szőlőt, 50 hektáron őszibarac­kot és 20 hektáron egyéb gyümölcsöt, elsősorban megy- gyet Mert az sem véletlen, hogy a község neve Nyír­meggyes. Köze van a meggy­hez. — Ezen a vidéken valaha nagy meggyes erdők voltak, de nem telepítve, hanem va­don, össze-vissza, dzsungel­ban — magyarázta Vadon Gusztáv tsz-elnök. — Innen ered, erre utal a község neve is. De a régi meggyesek ki­pusztultak. — Mi ennek az oka? — Bizonyára az alma. Azt könnyebb termelni és bizton­ságosabb is. Alighanem az alma túrta ki a meggyet a ml homokos területeinkről. Mfggy!a«or az utcán — A termelőszövetkezet nem gondol meggytelepítés­re? — De, Igen. A tsz ebben az évben telepít 20 hektár megy- gyest és a lakosság is elha­tározta a „meggykultúra* felújítását. „A szép. virágos faluért” nevű mozgalomban nemcsak virágokat, hanem meggyfasorokat ültetnek az utcákra. Ha erdők nem is. de meggvfasorok bőven lesznek itt néhány év múlva. — De az nem nagyüzem.­— A nagyüzem egyelőre óvatos. Ha az új meggyes be­váltja a hozzáfűzött remé­nyeket — telepítünk többet is, mert tudjuk, hogy a meggy finom és keresett gyü­mölcs. Tehát: a szolgáltatás csak kiegészítő tevékenység, első­sorban a lakosság igényei szerint fejlesztik, ha kell. Ha nem, hát nem. A nyírmegy- gyesi tsz —bár nem nagy — a környék egyik legjobb kö­zös gazdasága. Az elmúlt ne­héz esztendőt is nyereségesen zárják. Az általa végzett szolgáltatásokra viszont a környéken, ahol ez a tevé­kenység nem kielégítő — a jövőben is szükség lesz. Szendrei József Iíjúsági koncertek Kovács László Kék könyv a kórházról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents