Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
MftS. Januar 29. KELET-MAGYARORSZÄO ft Képzőművész-jelöltek Talán a jövő művészei lesznek ezek a kisdiákok. akik most ismerkednek a művészet alapjaival a Nyíregyházi 6-os számú Általános Iskolában. A rajzszakkör tanulóinak egy csoportja egy lelkes pedagógus, Ács Lászlóné tanárnő irányításával végzik ezt az újszerű szakköri munkát. Az elméleti foglalkozások keretében a képzőművészet alapjaival ismerkednek meg, emellett gyakorlati munkát is végeznek. Vállalkozásukat a nyíregyházi UNIVERSIL csempeüzemé is támogatja, innen kapják az agyagot, amiből különböző kis figurákat. plasztikákat készítenek s ezek kiéaetését is a csempeüzem vállalta társadalmi munkában Az elkészült kis „alkotásokat’’ iskolájuk szépítésére, díszítésére használják. valamint más iskolákat ajándékoznak meg velük. A iőglalkozás keretében szerzett tapasztalatokat a tanulók és nevelők a tantervi anyagban is hasznosítani tudják. Elek Emil Munka közben két tanuló a nyolcadikosok közül. A kis diáHfezek ügyesen formálják az élettelen agyagot, Az eddig elkészített több száz „alkotásból" két darab. A szakkör tagjai hetenként három alkalommal vesznek részt a közös fcg’olkezísokon. S/abo’csi lüMrfcon Tervek három fsz-ben Néhány (hegyei termelőszövetkezetbe látogattunk el megkérdezni: mi újság, hogyan zárták az évet, és hogy készülnek 1975-re? A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet már nyolc éve nem volt veszteséges, de idén bizony többen tartottak tőle, hogy nem lesz meg a tervezett bevétel. Szerencsére mindent összeadva sikerült elérni, hogy a 20%-os kiegészítést kifizetik zárszámadáskor. Ebben legtöbbet az állattenyésztés segített, amelynek a bevétele a meggyorsult szaporodás miatt 830 ezer forinttal több lett a tervezettnél és így elérte a 13 milliót. Pedig a legtöbb jövedelmet adó szarvasmarhák sem korszerű istállóban nevelkednek. A 2500 sertést nevelő ólak pedig szerfás épületekből vannak átalakítva. A kilencszáz tag 4000 hektáros gazdaságánál szinte fö- lösle"esnek éreztük megkér, dezni, hogy terveztek-e egyesülést Pedig éppen erre gondolnak. Mégpedig a tiszatelekiekkel kívánnak már zárszámadáskor közös útra lépni. Ennek indokát úgy fejezik ki, hogy a nagyhalászi Petőfi már kiadta magából azt. amit ezzel a taglétszámmal és ezen a területen elérhetett. Az első dolguk lesz az egyesülés után az, hogy belépnek az iparszerű kukoricatermesztésbe. Ehhez pedig nagy darab földre van szükség. A maradék szántási munkákon ottjártunk alkalmával is dolgozott két Dutra a Pap-tagban. Befejezett egyesülés után jártunk Kótafhan és Keme- csén. ahol az Ujbarázda és az Uj Erő szövetkezetek Egyesült Erő néven közös gazdaságot alakítottak, amelynek a területe kis híján 4300 hektár. Az egyesülés után leegyszerűsítik a vetésszerkezetet. Csak kalászosokkal, napraforgóval és kuko-icáva! foglalkoznak ezután a szántóföldeken A kertészetben a meglévő 80 hektáros almás- kerthez telepítenek egy köí rülbelül ugyanekkora sárgabarack gyümölcsöst. A kát termelőszövetkezet „házassága” azért is érdekes, mert líemeese egy 25 milliós beru. házás gondjait szenvedte az elmúlt években az új tehenészeti telep megépítéséért. (Már most is 35 milliót ér.) Kótaj- nak viszont olyan állatállománya van, amely nagyon hasznos a jó minőségű állatok kiválasztásához. A Lónyai- csatorna mellett egy egybe- fekvő 500 hektáros legelőterületet akarnak korszerűsíteni. A sényői Búzakalász szintén az egyesülés útját járja a nyírturai Zöld Mezővel. Tavaly a gyümölcskertészet nem sikerült, a szántóföldi növények. főleg a dohány jól sikerült, de leginkább az állat- tenyésztés bevételei segítettek itt is abban, hogy az előző évi napi 94 forintos díjazás meg legyen talán száz is. Éppen ezért ezt és a takarmánybázisnál akarnak jelen, tős haladást elérni. (gnz) A megyei hl EB napirendjén ffei vízgazdálkodási társulat munkája Kedden délelőtt Nyíregyházán ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatták a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének vizsgálatáról, valamint az 1974-ben végzett vizsgálatok tapasztalatairól készített jelentést. Ezt követően az iskolaegészségügy helyzetének utóvizsgálatához készített programot hagyták jóvá és kijelölték az idei vizsgálatok vezetőit. ★ Az alapszabályban meghatározott feladatokat látják-e el a Tisza-rétközi, a keletnyírségi, a Tisza—Szamos közi, a Kraszna-balparti, az Ecsedi-láp, a vásárosnamény —beregi és a felső-szabolcsi vízgazdálkodási társulatok és mi az oka, ha attól eltérnek? Mennyire tervszerű és menynyire szervezett a működésük, hogyan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló eszközökkel, milyen a társadalmi tulajdon védelme? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a múlt év októberében és novemberében a megyei, a nyíregyházi, a mátészalkai, a kisvárdai járási-városi, a fehérgyarmati és vásárosnamé- nyi járási Népi Ellenőrzési Bizottságok. A hét vízgazdálkodási társulatnál — ahogy ezt a vizsgálat megállapítja — az alapszabályban meghatározott fel. adatoktól általában nem térnek el és kielégítőek a személyi feltételek. Nem mondható el ugyanez az anyagi feltételekről: a gépek a legtöbb helyen elhasználódtak és kedvezőtlen a pénzügyi helyzetük is. A Tisza—rétközi Vízgazdálkodási Társulatnál például az állóeszköz-ellátottság csak 70 százalékban elégíti ki a szükségleteket és ezen belül is kevés a szállítóeszközük. Emiatt nőtt mintegy kétmillió forinttal — a tsz-ek és az AKÖV által végzett fuvarok árával —, 1974- ben a társulat önköltsége. Csak részben felelnek meg a követelményeknek az erő- és munkagépek a Kraszna-balparti társulatnál és a Tisza— Szamos közi társulatnál. Ezek megváltoztatására, a forgóalapok feltöltésére — vizsgálat megállapításai szerint — önerőből aligha van lehetőség. A társulatok tervei általában reálisak annak ellenéfe, hogy többségük az előző évi számok alapján készül. A tanácsi igényeket ugyanis az esetek többségében csak az év második felében tudják meg, mert az a bevételektől, a tsz-ek beruházásai esetén attól, hogy megkapják-e az igényelt hiteleket, illetve állami támogatásokat, ami sok esetben a beruházások''hiányos előkészítése miatt elmarad. Bizonytalanná teszik a tár. sulatok reális tervezését a tanácsok által bejelentett belsőség! vízrendezési munkák, mivel ezek pénzügyi fedezete — a tanácsok bevétele — csak az év második felében ítélhető meg. Ha a tanácsok bevételei nem a tervezettnek megfelelően alakulnak, a vízrendezési munkák elmaradnak. A társadalmi tulajdon védelme általában mindenütt biztosított — állapította meg a vizsgálat. Kisebb hiányosságok azért előfordulnak: a kelet-nyírségi társulatnál egy kilépett dolgozó jogát nem szüntették meg az átutalási betétkönyv felett, több esetben nem^vételezik be a vásárolt anyagot, a magánkisiparostól nem kémek adóigazolást, nem vizsgálják ki a leltári hiányok és többletek okát, nincs felelősségre vonás még a társulatra kiszabott bírságok okozóival szemben sem. Nem kérnek erkölcsi bi. zonyítványt a vagyonőröktől a Tisza—Szamos közi társulatnál, és előfordulnak szabálytalanságok a személy- és tehergépkocsik használatánál. <b. j.) Félmillió a nylonzacskóban Bíróság elölt a mándoki betörő Két nőismerőséhez ment taxival 1974. október 24-én délelőtt Csepelre a 16 éves Szabó András mándoki lakos. A ház előtt egy kocsit pillantott meg és benne barátját, Veréb Ferenc 27 éves mándoki lakost. Megbilincselve. Gyorsan vissza- ugrott a taxiba, de már késő volt: a rendőrségi autó utolérte őket és az ő kezén is kattant a bilincs. Szabó András bálban volt augusztus 31-én. Fél egy körül indult haza szülei mándoki lakására, aztán'amikor a tsz épülete elé ért, meglátta, hogy nyitva van a kapu, az udvaron pedig ott áll egy motor. Nem volt még kedve lefeküdni, úgy gondolta, elviszi a motort és átmegy Ti- •szabezdádre, hátha ott még nincs vége a bálnak. A tsz udvarán körülnézett. Meglátta, hogy az éjjeliőr a mérlegházban alszik és azt is, hogy az irodaépület egyik ablaka nyitva van. Bemászott és mivel a hűtőszekrényt látta meg először, azt akarta kinyitni, hogy hátha talál benne valami innivalót. A hűtőszekrény ajtaja nem nyílt ki, de meglátta, hogy innen nyílik a pénztárajtó. Megnézte a vasrácsot és úgy gondolta, ha szerez valamilyen szerszámot, ide köny- nyen be tud jutni. Kimászott az udvarra, a kovács- műhelvben összeszedett néhány feszítővasat és visszament. Rövid idő alatt sikerült lefeszíteni a rácsról a lakatot, az ajtót pedig ki sem kellett nyitni, csak betörni a rajta lévő ablakot és máris a pénztárszobában volt. A páncélszekrényt először kézzel próbálta kinyitni. (A zárhoz persze nem puszta kézzel nyúlt, hanem egy nylonzacskót húzott a kezére hogy ujjlenyomatok ne maradjanak.) Nem sikerült. Aztán a feszítővassal próbálkozott, és amikor kinyílt a páncélszekrény ajtaja, legnagyobb csodálkozására egy halom pénzt feküdt előtte. Megszámolni nem volt ideje és nem is akarta, kihajigálta az ablakon a másik szobába, a szerszámokat otthagyta, aztán ő is kimászott. A pénzt belerakta a nylonzacskóba, aztán kimászott az udvarra, ott talált egy papírzsákot és abba rakta az egészet. Mindenki azt hihetné, hogy Szabó András ezután a legrövidebb úton próbált elmenekülni a tsz udvaráról. Nem így történt. Továbbra sem akart lemondani a motorról, visszament és azt próbálta elindítani. Most sem sikerült, ennek ellenére nem hagyta ott, hanem eltolta a kultúrházig. Elindítani itt sem sikerült. A tanácsháza előtt kezdett el azon gondolkozni, hová is rejtse a pénzt. Eszébe jutott, hogy van a tanácsháza udvarán egy disznóól, amit már nem használnak, úgy gondolta itt lesz a legjobb helyen, itt nem keresi majd senki. Kétfelé szedte a pénzt: felét a nylonzacskóban egy nagy kő alá rejtette, a másik felét a papirzsákban a disznóól egy másik rekeszébe dugta el. Szabó ezután még jó kéthétig otthon dolgozott és mivel tudta, hogy a feltűnő költekezés gyanússá tenné, alig nyúlt a pénzhez. Két-három- száz forintot vett csak ki, amit elszórakozott. Szeptember 16-án otthagyta munkahelyét és Eoerjeskén helyezkedett el, de három -m múlva — amikor megtudták, hogy korábban már büntetve volt — innen is elküldték. Munka nélkül csatangolt az utcán, amikor psszetalálko- zott Veréb Ferenccel. Barátja Pesten dolgozott és azt mondta, szerez ő majd neki munkahelyet. Szeptember 24-én együtt utaztak Budapestre. A vonaton beszélgettek róla. hogy a rendőrség mindkettőjüket kihallgatta a pénzlopás miatt, aztán Szabó azt is elárulta, hogy a betörést ő követte el. Akkor tizenkétezer forint körüli összeg volt nála és felét mindjárt átadta Verébnek. Budapesten a házgyárnál helyezkedet el, de háromnégy nap múlva megunta a munkát és kilépett. Az addigi esti szórakozásokból egész napos szórakozások lettek. Újabbnál újabb tkőkkel ismerkedtek és ezreseket fizettek egy esti szórakozás után. Citadella, Balaton étterem, Busuló Juhász voltak a legkedveltebb helyeik és pénzük is volt, csak időnként haza kellett jönni érte Mándokra. Szeptember 28-án taxival jött Mándokra Pestről Szabó és 80 ezer forintot vett magához. Ebből ötvenezret Verébnek adott, aztán mikor elfogyott a pénze, október 16-án ismét taxiba ült és újabb 80 ezerért ruc- cont haza Mándokra. ötvenezer ebből is Verébé lett és hat nap alatt megint elfogyott a megmaradt harmincezer. Október 19-én újabb 80 ezerért taxizott haza, de ebből már csak negyvenezret, az október 22-én elvitt 70 ezerből pedig már csak háromezerét adott Verébnek, mert közben megharagudott rá. Veréb ugyanis mikor berúgott, követelőzni kezdett, sőt meg is verte Szabót, aki nem akart adós maradni és 1500 forintot adott pesti ismerőseinek, hogy verjék meg Verébét. Szabó András 477 ezer forintot lopott el a mándoki tsz-ből és letartóztatásáig 277 ezer 923 forintot költött el belőle Veréb Ferenc barátjával. Szabó Andrást a megyei főügyészség jogtalan behatolás útján és különösen nagy érték tekintetében elkövetett lopással, Veréb Ferencet különösen nagy érték tekintetében elkövetett orgazdasággal vádolja. (balogh)
