Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
1973. JamiSr 2Ä, KELET-MAGYARORSZÄG — VASÄRNAPT MELLÉKLET 9 I tt a legmakacsabb, a legmostohább a föld, kétszer, háromszor többet kell dolgozni, mint másutt. A homokdombok hullámzását sok helyen megtörte már az emberi kéz. Markoló- és talajgyalu. ló gépek nyomában almáskertek nőnek fel az évek során. Ezen a környéken található az országos hírű arborétum és itt áll, egykori falujában a nagy mesemondó, Fedics Mihály emlékszobája... , Kitalálják olvasóink e rövid leírásból, hogy ütünk a nyírbátori járás községeibe vezetett, ahol az utóbbi négy év alatt dolgos kezek munkája nyomán, az okos helyi politika lehetőségeivel élve szép utat tettek meg. A járás eredendően mezőgazdasági jellegű, de nem úgy, mint a szatmár-beregi részek. A homokos talaj az uralkodó erre felé. S bár az utóbbi évtizedekben mindjobban sikerül termőre fogni a mostoha talajt, a járás 67 ezer hektáros területének háromnegyed része dombos, több mint egyharmada pedig kimondottan futóhomok. A szakemberek jól tudják milyen csengése van, ha azt hallják: a földterület átlagos aranykorona értéke hektáronként 7,6. Mégis, a közös összefogás, a termelés szakosítása, a mezőgazdasági üzemek koncentrálódása, a korszerűbb termelési eljárások és eszközök terjedése lassan meghazudtolja az aranykorona érték örökletességét. Mit ad ez a járás a megye, az ország asztalára? Kenyérgabonát, kukoricát, dohányt, burgonyát, takarmányt és mind több gyümölcsöt. A járásban tizenöt termelőszövetkezet gazdálkodik, mintegy 33 ezer hektáron, az összes földterület 49,2 százalékán. Valameny- nyi tsz kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságú. Mégis, amint Kovács Ferenc, a járási pártbizottság első titkára mondta, legfeljebb egy tsz-ünk zár — nem túl jelentős — mérleghiánnyal. Nagy szó ez, abban a járásban, ahol igen szűkmarkuan méri a természet a jó terméshez szükséges adottságokat, s ahol a még közbéjövő rossz időjárással meg kell küzdeni. Az eredmények több éves erőfeszítések során érdeklődnek. Sokat szilárdult a tsz-ek gazdálkodása, nőtt a gazdálkodás vállalati jellege, a termelés biztonsága. Önállóságuk erősödése mellett igen fontos tényező, , hogy egyre inkább szocialista tartalmat nyer az egyén és a közösség viszonya. Egyre világosabban látják a községek lakói, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő nagy lehetőségek birtokában jól meg tudnak élni. Képes ez a sokat korholt homokos föld eltartani a lakosságot. A tsz-ek árbevétele 416 millió forintra emelkedett — olvastuk a járási pártértekezlet elé kerülő beszámolóban. Utunk során is észrevehető volt, hogy a homokbuckák hatalmas almáskertté változnak ezen a vidéken. A negyedik ötéves terv időszakában 108 hektár új. korszerű gyümölcsöst tele- ppettek, ezzel egyidőben 92 hektár régi gyümölcsöst megszüntettek. Mindjobban a gépeké lesz a döntő szó a nehéz adottságú vidéken: jelenleg 3 tized hí ján már elérték az egy traktoregységre jutó szántóterületnél a megyei átlagot. A szélsőségek járásának Is szokták ne- ▼e-’ ' a nyírbátorit, s ebben van is némi igazság Ebben a iárásban található az egyik legjobban gazdálkodó állami gazd^sán. a nyír- lugosi. amely négy év alatt 55,4 millió forintot ruházott be. Nem csak a termelés moderál' -'ásával törődnek. Városra is beillő ebédlő* 39 személyes munkásszállodát építettek aho' kertész szakmunkásokkal találkoztunk. Sa' dkoztak a gazdaság vezetői, hogy még ne-' -ikérült berendezni a munkásszá’ló klub- já* de hamarosan sor kerül erre is. Az erdőgazdaság nyírbéltekl üzemegysége is jelentős gazdasági tényező a járásban. Az összterület majdnem tíz százaléka erdőség, az újratelepítések, felújítások nem kis feladatot ad- mk a csaknem kétszáz erdőgazdasági dolgozónak. De nézzük a szélsőség másik pólusát... A modern mezőgazdasági üzemek, — az éü-rni gazdaság és a tsz-ek mellett — a járásban szakszövetkezetek is vannak. Sőt jó zskán vannak egyénileg gazdálkodó parasztok is. E három-négy arculat néhol egy községen belül is megtalálható. A mezőgazdasági szakszövetkezetek a járás területének 6.6 száraikén gazdálkodnak. Tevékenységük mérsékelten fejlődött. A legnagyobb fejlődés a piriA Nyírlugos? Állami Gazdaság új munkásszállója. Rli pAmtnniimn KlzDn AAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Változások a nyírbátori járásban 1973 ban helyezték üzembe a nyfrlugosl vízmüvet. Képünkön: Betlen László kezelő. csel szakszövetkezetnél volt, ahol az elmúlt év decemberében mondták ki az egyesülést a helyi termelőszövetkezettel. További egyesülések vannak még folyamatban, s a járási párt-, tanácsi, gazdasági szerveknek még sok erőfeszítésbe kerül, amig minden feltételt megteremtenek a magasabb szintű gazdálkodáshoz. Sajátossága a járásnak, hogy a földterület 16,5 százalékán jelenleg is egyéni gazdálkodás folyik, főként Penészleken, Nyírbélte- ken és Nyírlugoson. A jövőben kiemelt feladatnak tekintik a járásban a gazdálkodás korszerűsítését, mivel ez nem csak gazdasági, hanem társadalompolitikai és szociálpolit’kai kérdéseket vet fel. Többek között a sok idős, egyéni gazdálkodó, de már-már munkaképtelen parasztemberekről való gondoskodást. . A kenyéradó gazda a föld — mondják a tárásban. Ezt nem tévesztik soha szem elől, de nem mondtak le az iparosításról sem. A járás egyik legszámottevőbb ipari létesítménye a faipari vállalat nyírbélteki üzeme, me- ■yet eleinte — kissé viccesen — colstokgyárnak neveztek. Aki benéz a korsze ű územcsar nokba, meggondolja, hogy élcelődjék-e a colstokkal. Noha ezt is gyártják sok más egyéb mellett. Újabban kszigyalukat is készítenek, s van egy számunkra kurióziumnak tűnő, de nagy karrier előtt álló cikkük; modern lakásokba is illő, hangulatos gye'-mekbölcsővel kísérleteznek. Jó ötlet volt „feltámasztani” a bölcsőt, amit, ha a kereskedelem elfogadható írón forgalomba hoz, hamar megkedvelnek a rásá’-lók. Természetesen az iparosítás további gond % feladat a járásban. A faipari üzem — és a másik, a nyírbátori férfiruhagyár nyírlugosi ■észlege — nem tudja foglalkoztatni a meg- évő szabad munkaerőt és hazahívni az eljárókat. Még sok a tennivaló a járásban, hogy a helyi erőforrások jobb kiaknázásával, a köz- oonti támogatás ésszerűbb felhasználásával 'okozatosan megközelítsék életszínvonalban, -zociális elláfott®á»h'>n. szellemi felzárkózásban a megyei átlagot. Jó néhány területen már elérték ezt, de még akadnak tennivalók, többek között a sokgyermekes családok, a tanyai lakosok helyzetének javításában, a munkában megöregedett és magukra maradt idős emberek helyzetének javításában. A feladatok nem oldható meg máról hólnapra. Hogy a nyírbábátori járás lakói lényegesen jobban élnek, mint a korábbi években, ezt i külső szemlélő is megállapíthatja az egészséges, néhol már emeletes, családi házak, gondosan művelt kertek, nagyüzemi táblák, boltok, orvosi rendelők, egészségházak láttán. Elkészült a járás első tsz-ebédlője is, Nyírbogá- ton, ahol már nem kell a parasztembereknek az árok parton szalonnázni. Meleg étel várja... Utunk során fedeztük fel Nyírlugos határában a vízmű üzemházát, ahonnan kétszáznál több család kapja már az egészséges ivóvizet. Igaz, hogy a többi község még ásott, vagy fúrott kútból hordja a vizet. De Lúgoson már vízcsap adja, sok házban a fürdőszobában is a vizet. Nyírmi- hálydiban az orvosi rendelőt, egészségházat néztük meg, ahol központi fűtés van, s a nemrég ideköltözött, de a községről olyan nagy szeretettel beszélő orvos, dr. Kraffcsik István nem csak gyógyít, hanem az egészséges életmódra is igyekszik megtanítani az embereket. Nem mondhatjuk, hogy mérföldes léptekkel, de a nyírbátori járás is előbbrejutott az elmúlt négy év során Rengeteg még a tennivaló, a gond, sok tekintetben másabb, mint a többi járásban. Erről sem fognak hallgatni a közelgő járási pártértekezleten. De van értelme a küzdésnek. S ebben a járás egész dolgos népe együtthalad az élenjárókkal, a járás kommunistáival, társadalmi aktivistáival Mert tudják, a boldogulást itt kell keresniük a homokdombok környékén. Értelemmel, cselekvőén és nagy-nagy kitartással, ahogyan a gondos kezek megkötik és termőre fogják a futóhomokot. Páll Géza Kép: Elek Emil Orvosi rendelés a felújított nyirmihőlydi rendelőben. Ar országban eayedül a Nyírbátori Faipari Vállalat nyírbéltekl üzemében gyártanak kézi gyalut. Az elmúlt évben adták át Piricsén az új hattantermes általános iskolát
