Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
w«. hmsMí m. iMrp-MxeTAfiöRSÄÄff Negyedmilliárd forint fejlesztésre Befejeződik a könyvtár, kezdődik a művelődési ház építése KÉM EV — konzervgyár együttműködés Munkásszálló albérletben Nem csupán óhaj, kívánság, hanem komolyan számon tartott terv esztendők óta egy női munkásszálló építése a Nyíregyházi Konzervgyárban. Szükség lett volna rá korábban is — és kellene most is. A gyár dolgozóinak 65 százaléka nő. Az 1600 nődolgozó nagyobb része bejáró, tehát nem nyíregyházi lakos. S ha a vonzáskör távolságai kilométerben számolva nem is nagyok, a három műszak, a rossz közlekedés miatt a bejárók tágabb értelemben vett munkakörülményei kedvezőtlenebbek a nyíregyháziakénál. Legalább egy részüknek az ilyen gondját még az idén meg akarják oldani: azokét, akik most albérletben laknak, a nem családosokét, a fiatal leányokét. Már csak azért is, mert nem néhány hónapig foglalkoztatottakról van szó. Ami óta a konzervgyárban gyakorlatilag megszüntették a szezonmunkát, megszűnt az „átjáróház”, minimálisra csökkent a fluktuáció. És nem utolsósorban hozzájárult ehhez az is, hogy 1969—1973 között a munkások évi átlagkeresete néhány forint híján 5600 forinttal hőtt. > Csakhogy egy munkás- szálló sok millióba kerül, fenntartása sem olcsó a mai igények szerint. Pénz viszont nem volt, és belátható időn belül nem is lesz erre a célra. Bár a konzervgyár több év után tavaly jelentős nyereséggel zárta az évet. Ebből a pluszból 10 millió forint összegű a beruházható fejlesztési alap. Ez nem kévés, de nem is sok, ha tudjuk, a nyíregyházi gyárban még háromszor meg. kell, ismételni a legalább ilyen eredményes évet csak ahhoz, hogy az egv , évtizede használt, elkonott gépi berendezéseiket kicseréljék. S ha ezt Nyíregyházán meg is valósítják, még mindig ott van a porcsalimi telep, amelynek gondja külön lehetne. Röviden: az 1000 vagönos kapacitású mini konzervgyárban néhány éven belül * ott ’ is jelentős Összegek szükségesek. Mindezeket azért említjük itt, hogy a konzervgyár 1974-ben képződött 10 milliós fejlesztési alapjára sok helyen lenne szükség. De semmiképpen sem épülhet, ebből munkásszálló, mert első a termelés, s ha az'eredményes, gazdaságos, akkor jut minden másra, egyszer bizonyosán munkásszállóra is. . \ % Kevés pénZböl is megvalósítható megoldásként- adódott a kollektív „albérlet”, gondolata annak -az apropójára, hogy szinte a szomszédban a KEMÉV munkás- szállót kezdett építeni saját dolgozói részére. Meg is kezdődtek a tárgyalások a kát vállalat között, hogv. abbén bérlőként helyet kapjon a konzervgyár is, néhány szobát, esetleg egy teljes emeletet. Jövőre pedig a bejáró dolgozók úiabb nasvobb csoportjának helyzetén köny- nyítenek egy autóbusz vásárlásával. Ez á munkásbusz Nyíregyháza—U'fehértó vonalon szállítía majd a konzervgyári dolgozókat, akiknek a pihenésre fordítható szabad ideiét megrövidíti az inkább Debrecen-centrikus voriatközlekedés. (kádárt Cj formák Nyíregyházán. (Gaál Béla felvétele) Több, mint negyedmilliárd forint a megyei tanács idei saját fejlesztési alapja, s ebből körülbelül harminc jelentősebb megyei beruházás megvalósítását támogatják. A kisvárdai kórház építésének második üteme 1975- beb ' műszakilag befejeződik. A 186 millió forintos tervezett beruházási összegből az idén 76 millió forintot használnak fel. Tavaly megkezdődött a nyíregyházi fnégyei kórház és rendelőintézet rekonstrukciója. Az idén elkészülnek a kiviteli tervek és megteremtik a közműcsatlakozások feltételét, amely alapja a további munkáknak. Erre a célra ebben az évben körülbelül hatmillió forintot költenek. Szintén az egészségügyi beruházásokhoz tartozik a nyíregyházi tüdőgyógyintézet területén épülő 20ff ágyas épületrész. A munkák ugyan tavaly megkezdődtek. de a harrnincmilliós építési költségből huszonkilencet 1975-ben használnak fel. A.z oktatás, művelődés létesítményei fejlesztésének sorát a megyei művelődési ház vezeti: erre a célra 1975- ben több, mint 30 millió forintot használnak fel, amelynek nagy részét a terület-előkészítésre költik. Hamarosan elkészül a kiviteli terv, és megkezdődnek az alapozási munkák is. A megyei könyvtár harmincmillió forintos beruházása az idén befejeződik. Jelenleg a belső szakipari munkákat végzik: a befejezésig az idén még több. & mint 11 millió forintot használnak fel. A sóstói falumúzeum gyarapítására az idén egymillió forintot költ a tanács. A kereskedelmi oktatási központ átadását az 1975/76- os tanév megkezdése előtt tervezik. Addig nagyon jelentős, főként szakipari munkát kell elvégezni, s erre a célra 18,6 millió forintot biztosított a tanács. Több éve húzódott Nyíregyházán a fémipari szakközépiskola építésének ügye, elsősorban az új létesítmény helyének eldöntésén vitáztak az illetékesek. Végül is a jósavárosi Korányi Frigyes utca keleti oldalát találták legalkalmasabbnak. Az építkezések meggyorsítása érdekében a terület előkészítésére, a tervezésre és kivitelezési munkák első ütemére 1975-ben közel 18 millió forintot költenek. Közművesítés, közműves vízellátás segítésére két területen ad külön támogatást a megyei tanács: a középtáv üű tervben 1975-re tervezték Beregdaróc, Beregsurány, Márokpapi közműves vízellátását. Erre a célra hárommillió forint támogatást biztosít a megyei tanács. Ugyanilyen összeggel segítik Újabb prospektusok Szabo’cs-Szatmárról Segítség a megyejáráshoz az Uj fehértó—Téglás regionális vízmű éBító^k5anj^ly- lyel a megye " legnagyobb , községének vízélTát¥sátr ki-4 vánják mégála(iözHir~ 4 ” A IV. ötéves tervben kiemelt segítséget kapott a kapacitásbővítéshez a megye sütőipara. Az idén ez 17 millió forintot jelent. A mátészalkai vállalat a rozsályi sütőüzemhez 2,9 millió, a nyíregyházi vállalat a záhonyi és a tiszavasvári fejlesztéshez 14,1 millió forintot kap. A megyei tanács fejlesztési alapjából kétmillió forinttal támogatják az egészségügyi ellátás színvonalának emelését szolgáló gép- és műszer- beszerzéseket. A gyógyszertárhálózat fejlesztése érdekében — az előző évek gyakorlatának megfelelően — az idén is négymillió forinttal támogatja a tanács a gyógyszertár vállalat központját. Az idén 15 millió forintot használnak fel a Vállaj— Ágerdőmajor közötti út átépítésére. Ezt az összeget az érdekelt szervek fizették be a tanácsnak, az építésre most kerül spr. M. S. Megyénk idegenforgalma évről évere növekszik. Várhatjuk, hogy az idei szezonban a tavalyinál is több turista, látogató fordul majd meg házunk táján. Ezért talán aktuális szólni arról, hogy amikor megérkezik a megyénket csak hallomásból, tehát alig, vagy egyáltalán nem ismerő vendég, bizony nincs „iránytűje”, -’Nincs megyei útikönyvünk; az idegen nem , tudja, merre, hová indulhat! Ha útra kel, merre, mi látnivaló várja? Néhány hiánypótló színes, képes, rövid 3zö_ veges ismertető a Bereg, a Tisza-kanyar, a Nyíregyháza, a Nyírbátor napvilágot látott a korábbi években a NYÍR- TOURIST Idegenforgalmi Hivatal kiadásában. Ezek elfogytak, most a nyíregyházit és a nyírbátorit a legfrisebb ada. tokkal kiegészítve 20—20 ezer példányban utánnyomatták. Van egy kis füzetecskénk Sóstóról, ezenkívül egy levelezőlap nagyságú, valamint egy ennél nagyobb színes szép idegenforgalmi térképünk, műemlékeinkről, emlékhelyeinkről, s egy kis kézitérkép Nyíregyházáról, — Sóstóról. Az autóbuszos megyejárást — szabolcsi, szatmári, beregi tájakon — ajánló ismertető csak címszavakban tartalmazza a félnapos, egésznapos programba iktatott látnivalókat. Eny- nyi, s ez bizony nem sok. Kétségtelen, hogy ezeknek a kiadványoknak az előállítása rendkívül drága, ráadásul az ismertetőket ányagi ellenszolgáltatás nélkül adja a NYÍR- TOURIST az érdeklődőknek Megyei idegenforgalmi in. tézőbizottságunk érzékelte ezeknek a propaganda célokat is szolgáló ismertetőknek a hiányát. Középtávú feladattervében — többek között — több kiadvány, sőt kisfilm elkészítése is szerepek a Felső. Tisza-vidék propagálására. (Ez a terv annak hangsúlyozásával készült, hogy a propa- gánda munkállak .* szinkronban kell lennie az idegenforgalmi fejlesztések ütemével és a fogadókészség mértékével.) Ezek sorában igen jelentős, a hiányzó megyei útikönyvünket is helyettesítő kiadvány, a fel- szabadulás 30. évfordulója jegyében 20 ezer példányszámban, nagyrészt a megyei tanács finanszérozásából megjelenő füzet. A 130—150 oldalasra tervezett szines, képes reprezentatív kiadvány a negyedévenként megjelenő Vue Touristique című folyóirat (Utazási Világmagazin) magyarnyelvű kiadásának külön számonként kerül az érdeklődőkhöz. A tartalom: a tnegye idegenforgalmi térképe, a megye színes képekben, a négy város múltjának és jelenének ismertetése, irodalmunk és képzőművészetünk kulturális életünk, népművészetünk és népi műemlékeink, múzeumaink bemutatása, magyar, orosz és lengyel nyelven, valamint gyáraink, üzemeink tevékenységét reklámozó hirdetések, stb. A FIB tervének részeikén^ illetve annak figyelembe vételével dolgozza ki idegenfork galmi intézményi progtaíhjái a NYÍRTOURIST. A hivatal is szaporítani szeretné á hazai és a külföldi turistákat el», igazító kiadványainak számát. Az első negyedévben jelenik meg a fehérgyarmati járás látnivalóit bemutató „Szatmári irodalmi emlékhelyek és műemlékek” című ismertető. Tervezik egy kis ké. zifüzet Megjelentetéséé amelyben tulajdonképpen ötleteket adnak, egy—két órás, félnapos, esetleg eéésznapos programok összeállításához é megyében és Nyíregyházán) leírva hol, milyen látnivaló) vagy szórakozási lehetőség várja a vendéget. Hasonló, hé nem is teljességre törekvá| igényével készült, de az előbbinél már átfogóbb kiadvány 30 gépelt oldajas kézirata már kész, mondhatnánk nyomdakész. Ez megyénk Szinte mine den látnivalóját ismerteti röviden ; városainkat, idegen- forgalmi szempontokból érdekes községeinket, azok környékét, a kirándulási. lehetőp ségeket, a megközelítésük útvonalát, az ott kapható szolgáltatásokat (szállás, étkezés, szórakozás, stb.), Az idén végre elkészülnek közúti idegenforgalmi tájékoztató tábláink is. Egy részüket már az idegenforgalmi szezonra, a többit folyamatosan ez évben az országutak mentén helyezik el. (kádárt Garázdák a rendőrségen A Magyar értelmező szótár így határozza meg a garázdaságot: „Bűncselekménynek számító, megbotránkozást, vagy riadalmat keltő közösségellenes rrtagátártás”. Sajnoá, a garázdák száma nem csőkké: ; sőt kissé emelkedik Szabolcs-Szatmár megyében. Elszomorító ez azért is mert az értélmező szótár definíciója sok mindent takar. A közösségellenes, magatartás. vagyis a garázdaság nemcsak riadalmat kelt, hanem erkölcsi és anyagi kárt is okoz a közösségnek, a becsületes embereknek. A közösség ellen irányuló cselek- mőnv ellen jó. ha á közösség is védekezik, segíti a rendőrség munkáját. A rend "rségen három tanulságos aktát fel elevenítettünk. Bizonyára a tapasztalt rendőr tisztek is meghatódtak, .amikor, az egyik , aktához égy kérvény érkezett írója egy' kállósemjéni édesanya, V A.-né. Idézet a kérvényből: „Fiámat ezer forint pénzbírsággal sújtották garázdaság szabálysértése miatt. Hetedmagammal vagyok, ezért kérem a szabálysértési hatóságot, engedélyezze, hogy a még ki nem fizetett 600 forintot három havi részletben fizessem be.” Az előzmény tus, hógy a sok gyermekes anya András nevű fia Nyíregyházén a Kismozdonyhoz címzett szórakozóhelyen egy kávét, illetve egy pohár sört kért. Ez á számla került végül is ezer forintba. De miért? Mert a huszonkétéveS fiatalember rosszul értelmezte ezt a mondást: „mindent a vendégért”. Nem a jő munkájával akart kitűnni t'.rsar közül, hanem a „feltűnő” viselkedésével. Kávéblokkot váltott. amiért nyomban sört követelt. Természetesen nem kapott, csak egy sörblokk váltása után. Közben dulakodott és a vezetőnőt kávéval leöntötte. Drágán fizetett egy betört ablakért K.' I. nyírbogdányi Iákos. A közösségellenes magatartás miatt itt nemcsak a család nélkülözött, hanem a "munkahely, a helyi tsz is. Az ablaktörés a postán történt, de a garázdaság, illetve a garázda itt is a kocsmából indult el. Megivott egy liter bort, majd duhaj kedvében földhöz vágott egy széket. Hogy erre miért került sor, arra nincsen magyarázat. A semmiről sem tehető ülő alkalmatosság megroggyant lábakkal került vissza az asztal mellé. Aztán az ital hatása alá került férfi a postára ment, hogy telefonáljon távől lakó édesanyjának. A postás arra kérte, hogy várjon, vagy jöjjön vissza később, mert a vonalat nem kapják azonnal. Józan ember ezt könnyen megérti, még akkor is, ha türelmetlen. De K. I. a kötekedő, kellemetlenkedő emberek közé tartozik, azonnal telefonálni akart, pedig nem volt sürgős dolga, aznap már aligha szándékozott munkába állni. A szép szóra gorombán válaszolt, fenyegetőzött és aztán repültek az üvegcserepek. Tizenöt napi elzárásra büntették. Le is töltötte büntetését. Éppen egy fél hónapig nem számíthattak munkájára a tsz-ben, hónap végén a család csak fél fizetést kapott. Nős, négy kiskorú gyermeke van. Talán erre az eseményre nem került volna sor, ha a székdobás után valaki segített volna neki hazatalálni... Harminckétéves fiatalember N. G. Állandóan bejelentett lakása Oroson van, de tartózkodási helyét ritkán lehet eltalálni. Két helyre is mehetnek Oroson. Varja őt a szülői ház. Feleségéhez és két gyermekéhez is mehetne. A kényelmet, az otthon melegét felcserélte a bizonytalansággal. A saját rétege így nevezi: csőlakó. Éjszakáit romos épületekben váróteremben, vagy éppen az utcán tölti. A rendőrségen úgy van nyilvántartva, mint közveszélyes munkakerülő. Pedig olyan a szakmája, ami jól jövedelmez: pincér. De nem szolgálja már a vendégeket, sem a családját és szolgálatára egyelőre senki nem számíthat. Mégis megél. Mint a hippik. Még alkalmi munkát sem vállal, alkalmi ismerőst azonban mindig keres és sajnos. talál is. Ezek az ismerősök biztosítják a biológiai létét. Gyermektartást nem fizet, miből is. fizetne? Több helyen talán a felszolgáló kollégáinak sem fizet, mégis kiszolgálják. Vajon nem veszik észre, hogy 6 a szakma szégyene! Sok van a rovásán. A tavalyi „anyagán* hat rovás látható. Hat esetben tettek ellene feljelentést. Többnyire botrányos részegség és garázdaság miatt. ÉV elején a rendőrség csak figyelmeztette, aztán egyre súlyosabb büntetést kapott. Decemberben 30 nap elzárással büntették. A családi ünnepet is a cellában töltötte. Most nem azt kell keresni egy pincér hogyan jutott idáig, hanem azt, hogyan lehetne ismét felemelni az emberek sorába. Sok-sok társát is meg kellene állítani közös erővel, mert a rendőrség nem lehet mindenütt jelen. A társadalmi szervek, a munkahelyi vezetők, a tanácsolt szociálpolitikai előadói, á vendégek, a szórakozó társak sok bajt megelőzhetnek. Esetleg a saját bajukat is. A csaposok. a felszolgálók is sokat javíthatnak a statisztikáig mert a legtöbb garázöq tőlük indul el... (nábrádi) : 9.
