Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

tm. Jana'Ir 2S; I _ ______ KELET-MAGYAROHSZÄO 3 — ^ Aszociális otthon életéből Segítség az időseknek „Ne csak éveket az élet­nek, hanem életet az évek­nek” — ez lehetne az eszmei mottója szociális otthona­ink rendeltetésének. Hiszen az a feladatuk, hogy az arra rászoruló idős embereknek minden tekintetben ideális környezetet adjanak ahhoz, hogy idős korukat ne tehernek hanem életük szép szakaszá­nak tekintsék. Találják meg minél teljesebben azt a har­móniát, amelyet hozzátarto­zóik nem tudnak megterem­tem. A kétszáz személyes sós­tói városi szociális otthon — amelyet 13 millió forintból építettek — 1968. január el­sejével kezdte n ’g működé­sét. amelyet a koruknak meg­felelő szellemi és testi álla­potban levő emberek vehet­nek igénybe. (Betegek, fo­gyatékosok részére külön ott­honokat tartanak fenn me­gyénkben is). A sóstói erdő adta szép környezetben, egészséges körülmények kö­zött nyolc kétágyas, és negy­venhat négyágyas szobában helyezték el az első lakókat, akiknek ellátását és ápolását negyvenhat gondozónő végez- ;e. Ezt a létszámot — minősé­li fejlesztés címén — évente cettővel növelték. 1973 tava­szán az árvizes fejlesztési ilapból bővítésként pavi- onok készültek, ahol 80 két­ágyas szoba van. Az új be- ■unázás költsége 18 millió órint volt. Jelenleg 341 a gondozottak száma. Az otthonba a felvétel sa- át kérésre történik. Hoz- .átartozó nélkül maradtak, fagy olyan családi körűimé­nek közé kerültek veszik génybe, akiknek a körülmé- iyeik nem adhatják meg a avartalan, gondtalan öreg- :ort. A jelentkezők kérésé- e a városi tanács szociál- lolitikai csoportja tesz fel­ételi javaslatot. Megelőzi zt a környezettanulmány, hozzátartozók szociális elyzetének vizsgálata, ese­tként a jelentkezők sze­gélyes látogatása az ott- onban. A férőhelyek elosz- ása felett a megyei tanács zociálpolitikai csoportja iszponál. A beutalással kap- solatos adminisztráció saj­og néha hetekig, hónapokig Ihúzódik. Most például csak városból negyvenen várnak eutalásra, nagyobb részük- ek tudnának helyet is adni, e a beutaló határozat ké- ik. szesen 106 ezer forintot fi­zetnek, 35 gondozott hozzá­tartozója fizet térítést, össze­sen 16 ezer forintot. Az intézet lakóinak egész­ségügyi ellátását két körzeti orvos végzi, minden nap há­romórás rendelést tartanak. A múlt év őszétől hetenként három alkalommal • orr-fül- gégész, szemész, sebész- orthoped szakorvosok vé­geznek vizsgálatokat. Gondolnak arra is, hogy az idős emberekrek elfog­laltságot adjanak. Segíte­nek ebben a vállalatok, in­tézmények. Könnyű, az ott­honban elvégezhető munkát ajánlanak fel a gondozottak foglalkoztatására. Az utóbbi időben például a Tempó Ktsz 60 embernek ad elfog­laltságot. Negyven lakó segít a takarításban, a konyhai munkában, a kertgazda­ságban, kézimunkák készí­tésében, és akad munka a műszaki részlegben is. ösz- szességében 140 lakó rend­szeres foglalkoztatását — akiknek egészségi állapota engedi — oldották meg a sós­tói [Otthonban. Az általuk végzett munkában nem a jö­vedelmet. hanem az egysé­ges életet segítő szükséges elfoglaltságot tartják a leg­fontosabbnak. Számon tartják kultu­rális igényeiket és gondos­kodnak az idős emberek szó­rakoztatásáról is. Tizenegy tévé, és hét rádiókészülék, 2500 kötetes könyvtár, vala­mint évente 40 ezer forint értékű sajtótermék áll ren­delkezésükre. Gazdag a rendszeres tudományos­kulturális program, és a mo­ziüzemi vállalat jóvoltából minden héten filmvetítést tartanak. Ezeken kívül fő­leg nyári Időszakban csere- üdülést, • illetve látogatásokat szerveznek a szomszédos me­gyék hasonló intézményeivel, valamint kívánság szerint egynapos kirándulásokat is megyén belül és túl. A kol­lektív élet erősítésére az ott­honban különböző szavaló-, ének- és más csoportokat alakítottak. De igyekeznek megadni a gondozottaknak a személyi függetlenséget is. Ehhez tartozik a kijárási le­hetőség, valamint az is, hogy a hozzátartozók bármikor meglátogathatják az otthon­ban élőket. K. E. Az elmúlt év novemberében kezdte meg működéséi a Nyír­bátori ÁFÉSZ húsfeldolgozó üzeme. Termékeik a lakosság jobb áruellátását szolgálják. Első képünkön: Kurczina Imre és Bodnár Sándor a szalonna sózását végzi. Á második ké­pünkön: Nagy Károly kolbászt tölt. (Caái Béla felvételei) A télében láttuk Nyugalmunk Az űj környezetbe való be- leszkedés mindenki számá- i, s az idősebb embereknél léginkább sok nehézséggel ír. Meg kell szokniuk az j környezetet, az új isme­rőket, a más életritmust, :ért az elhelyezésnél igye- eznek figyelembe venni az ■deklődési kört, az esetle- 2s korábbi ismerettségeket b. A sóstói otthon múlt évi ádási költsége — a kapott íthitelekkel együtt — nyolc- illió forint volt. Az egy kora jutó évi kiadás 600 forint. Bevétel főleg a >ndozási díjakból adódik, nely évente egvmillió-hét- ázezer forint. A gondozot- k közül * 230 rendelkezik mgdíjjal, ők havonta ösz­Uvasőnk írja Álló lift fósavárosban a Május 1 10. szám alatti torony­iban már két hete rossz ift. Többször szóltunk a ci Mihály Lakásszövetke- nek — mivel az épület g garanciális, hiszen alig r éve, hogy beköltöztünk de bejelentésünkre eddig k ígéretet kaptunk, a lift >ta is rossz. Sok kiágyer- kes család és idős ember ik a házban, bizony nekik önösen nehéz az e nelete- , a lépcsőket járni. !Egy ;n tízemeletes bérházban n volna szabad hagyni, g napokig sem, hogy a rossz legyen, nemhogy ékig. — panaszolják a ház lakói. Uj sorozatot indított csü­törtökön este a televízió: ne­gyedévenként jelentkező, polgári védelemmel kap­csolatos műsor első adását láthattuk. A szerkesztő (Ka- rácsondi Miklós), a forga­tókönyvíró (Berkes Péter) és a műsorvezető (Vértessy Sán­dor) nem kevesebbre vállal­kozott, mint az atomfegyver 30 percben történő bemutatá­sára. Nagyon nehéz dolog 1975- ben a háborúról beszélni, hi­szen az elmúlt három évtized békés építőmunkája, az egy­re gazdagabb lehetőségek, a jobb élet azok többségével is feledtette a háborút, akik átélték. S közben felnőtt egy új nemzedék is, amelyik csak másoktól, filmekből ismeri. A béke és a biztonság Euró­pában ma erősebb, mint va­laha: most a tárgval óaszta­lok mellet ülő politikusoké, a diolomatáké a szó, a fegy­verek hallgatnak. De ezek a fegyverek mű­ködőkénesek, s egyre mo­dernebbek. i félelmetesebbek — és erről nem szabad elfe­ledkezni akkor s°m. ha a tárgyalások biztatóak, az euró­pai országok vezetői talán ha­marosan aláírhatlak a föld­rész szemnonttósól kiemelke­dő fontosságú nVmánvokat. A te'evízió csütörtöki mű­sora több szempontból fi­gyelemre méltó. Ismereteket terjeszt: a filmek, a rajzok és az élő beszéd együtt olyan eredményt érhet el, amelyet propaganda-füzetekkel, mun­kahelyi vagy lakóterületi ok­tatással is csak sokkal ki­sebb hatásfokkal lehet­ne megvalósítani. Ugyan­akkor tévhiedelmek elosz­latását is segíti, hiszen az emberek többsége jórészt ma is legyint, ha atomfegyver­ről van szó: nem érdemes vele foglalkozni, mert ha valaki látja, tapasztalja hatását, an­nak már úgyis mindegy. A műsor vezetője, s a közre­működő szakértők bizonyít­ják: egyszerű módon is na­gyon hatásosan lehet véde­kezni a legfélelmetesebb atomfegyver hatásai ellen is. Ezekre az ismeretekre fő­leg a polgári lakos­ságnak van szüksége. Adatokkal bizonyították, hogy a korábbi arány megfordult: régen a harcolók közül szedte áldozatait a há­ború, de egy esetleges újabb háborúban már minden tíz áldozat közül kilenc polgári személy, a hátország lakója lehetne. Ezért is fontos meg­ismerni a fegyvert és az el­lene való védekezés lehető­ségét m'nd°nkinek. Természetesen nem egy- célú ismereteket akar ter­jeszteni a polgári védelem. Nagyon sok ismeret a béke­időben a környezetvédelmet segíti, más tudnivalók ka­tasztrófahelyzetekben (pl. árvíz esetén) is hasznosak le­hetnek. (Az 1970-es számos- közi árvíz idején pél­dául figyelemre mél­tó volt, hogy olyan gaz­daságoknál, szövetkezetek­nél, ahol közismerten jó pol­gári védelmi oktatás volt ko­rábban, az árvíz idején ki­sebb volt a pánik, gyorsab­ban, hatékonyabban, jobban mentették a javakat, kisebb volt a kár. De jónéhány pol­gári védelemi ismeret, egészségügyi, műszaki tud­nivalók a hétköznapi életben is hasznosak lehetnek. Érdemes tehát a „Nyugal­munk érdekében” című so­rozat adásait megnézni. Ak­kor is — mint azt a közre­működők írják filmjük első részéről —, ha a béke meg­növekedett reménveinek kor­szakában semmi különös „oka” nincs a műsorsorozat meg­indulásának. Mindössze — más országokhoz hasonlóan a televízió sajátos eszközei­vel kíván hozzájárulni a polgári védelem tevékeny­ségéhez. amely immár ne­gyedszázada szolgálja a la­kosság biztonságát és nyu­galmát. m. s. »Okosabban kéne élni..." Egészségnevelési munka Szabolcs-Szatmárban Az egészségnevelési mun­ka, amint azt az országos fel­világosítási központ is meg­állapította, Szabolcs-Szatmár­ban kiemelkedően jó. Ez an­nak köszönhető, hogy a me­gyei egészségnevelési csoport több év kitartó szervezési munkájával elérte, hogy a vá­rosok és községek orvosai és gyógyszerészei mellett egyre több olyan aktivistát vont be ebbe a fontos munkába, akik az üzemekben, intézmények­ben, iskolákban nap mint nap tevékenyen részt vesznek a legfontosabb ismeretek ter­jesztésében, az egészségügyi és higiénés követelmények gyakorlattá tételében. Mel­lettük számos társadalmi és tömegszervezet, a maga sa­játos eszközeivel vesz részt a nevelésben, és ezzel nyújt ha­tékony segítséget az egészség­ügy hivatásos dolgozóinak. Ezekre az alapokra építette a Szabolcs-Szatmár megyei egészségnevelési csoport idei munkatervét, amely a sok ál­talánosan fontos feladat mel­lett a megye sajátos problé­mait is szervesen beépítette ebbe a folyamatos, időhöz és naptári évhez nem köthető tevékenységbe. Nem elég egy kiadvány A legfontosabbnak a mun­katerv azt tartja, hogy a már eddig kialakított szervezetre építve még hatékonyabbá te­gyék a felvilágosítást. Elsősor­ban a népesedéspolitikából adódó különleges feladatokat tartják szem előtt. A megfon­tolt családtervezés, az egész­séges gyermek világrahozata- lának problematikája, a meg­felelő környezetbe születő gyermek olyan kérdéseket vet fel, amelyeket nem elég né­hány kiadvánnyal ismertetni. Ehhez szükséges, hogy az or­vosi munka mellett mind több szociológust, pedagógust, vé­dőnőt aktivizáljanak, akik egy-egy helység viszonyaiból, emberismeretükből fakadóan tudnak hatékony magyarázat­tal és segítséggel szolgálni. A másik terület, ahol igen sok, mondhatnék egyre több tennivaló van: a városiasodás. Ma már nem csupán néhány valóban rangjában városban merülnek fel ilyen gondok. A községek, ahol jelentkeznek az életforma-változás okozta problémák, a feloldás komoly munkát igényel. Nem vélet­len, hogy az utóbbi időben, amint ezt dr. Juhász Pál egyetemi tanár éppen egy szatmári tanulmányában ál­lapította meg, az idegi sérü­lések ma legalább Olyan gya­koriak, sűrűek egy-egy fa­luban, mint bármely urba- nizált területen. Ezek kivé­dése, megelőzése és leküzdése olyan bonyolult feladatokat ró az egészségnevelőkre, me­lyekre jól fel kell készülni. Tanítani a táplálkozást Természetes, hogy ezek az ál­talános nagy, mondhatni alap­vető feladatok elsősorban azt célozzák, hogy megyénkben mind több olyan ember él­jen, aki az új élet, a modern kor lehetőségeivel szembe tud nézni. Ezek mellett számos olyan részfeladat is jelentke­zik, amelyek ezek köré cso­portosulnak, és közvetve vagy közvetlenül az segítik, hogy az ember mind lélekben, mind fizikailag egészséges legyen. Az egyes nagy témacsoportok napi „aprópénzre” váltása is szerepel az idei elképzelések között. így külön figyelmet szentelnek a népesedéspoliti­kával kapcsolatban a szülők, pedagógusok, egészségügyiek felkészítésére. Segítik a nő­védelmi tanácsadók munka, ját, hogy minél kevesebb le­gyen a formális elem, és as ott folyó munka betöltse erre- detileg tervezett feladatát. A. családi életre nevelést —» m kijelölt négy iskolában — olyan szintre emelik, hogy az mintaként szolgálhasson ak­kor, ha a tantárgy általános­sá válik. Külön helyet kap ebben az évben is az egészségnevelési programban az egészsége* táplálkozásra nevelés. Sze­retnék eloszlatni azt a tév­hitet, hogy itt egyszerűen az evés kultúrájáról van szó. Számos, más, ezzel összefüggő gond vár megoldásra, így a sok mozgás, a friss levegő megszeretése, a torna, a moz­gás. Itt kap helyet a káros szenvedélyek elleni küzdelem, ami nem csak a tervezett al­kohol ellenes hónap megren­dezésében jut kifejezésre, ha­nem helyet kap a modellüze- mekben éppígy, mint a kü­lönböző intézményekben, is­kolákban is. A dohányzás, á szesz ártalma, a mértéktelen- ség káros hatásai megyénk­ben sok helyen teremtenek olyan helyzetet, amelyek ké­sőbb súlyos orvosi gondokat vetnek fel. (Koraszülés, ab­normális gyermekek stb.) Itt keresendő a krónikus beteg­ségek, a rák, a fekélyek, * szív- és érrendszeri megbe­tegedések elleni küzdelem kezdete is. ' Az egészségügyi világnap keretében egy nálunk már le­küzdött betegség áll a közép­pontban az idén, a himlő. Ennek kapcsán a védőoltások fontosságát hangsúlyozzák majd, hiszen a megszokottság, a betegségek időnkénti alábe- csülése sokfelé okoz bajt, és szüntelen felvilágosítás szük­séges ahhoz, hogy a szülők ezt ne valami rossznak tart­sák, hanem szervesen illesszék a család életébe. Egészségnevelési napok Ebben az esztendőben, a jól bevált gyakorlatot követve, is, mét egészségnevelési napokat rendeznek ezúttal a Nyírség­ben. Ez alkalommal a megye legkiválóbb orvosai, egészség- ügyi dolgozói adnak számot az eredményekről, hívják fel a figyelmet a fontos kérdé­sekre. így többek között sze­repel a programban a hátrá­nyos helyzetben lévő tanyai emberek egészségvédelme, a betegségek megelőzésének kérdéscsoportja, és az együtt­működés a különböző társa­dalmi és tömegszervezetekkeL Az egészségnevelési napok, mint már 1974-ben is, mész - sze túlnőnek egy szűk szak­mai kör éredeklődésén, a nagyközönség egésze számira kívánnak új ismereteket ad­ni, és közben ráirányítani a figyelmet arra az egészséges életmódra, amely jobb ked­vet teremt a munkához, és a szabad idő hasznos eltöltésé­hez. A tervek szépek, de megva. lósításuk közel sem csak az egészségnevelésért felelősö­kön múlik. Értünk vannak, nekünk is tenni kell valóra váltásukért. Cb)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents