Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
NAPJAINK Korszerűség A Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója nyilatkozott arról a minap, hogyan látja ő a korszerű termelést napjainkban. Rendelkezni kell — mondta — a technikával, a korszerű eljárással. Ezekkel egyenrangú — ha nem fontosabb — követelménynek tartotta a dolgozók magasabb általános, politikai és közgazdasági ismereteit, a pozitív erkölcsi viszonyt a munkához. Kifejtette, hogy ez utóbbi többet jelent a szakmai ügyességnél is. És persze a gazdaságosság, amely nélkülözhetetlen a gyári tevékenységben. A cél: a jobb, az olcsóbb termék nem kapható készen, azt csak a tett, a Eelelősségvállalás hívhatja életre. Mint az igazgató folytatta: az ember minél jobban képes azonosulni a céllal, annál alkalmasabb a felelősség vállalására. Ennyit dióhéjban az igazgató nyilatkozatáról. hiszen gondolom sokan elolvasták a Ke- let-Magyarország vasárnapi számában az újságíró érdekes beszélgetését a nyíregyházi gyár vezetőjével. A korszerűség azonban olyan téma, aml- rel érdemes többet, naponta és behatóan fog- alkozni. Központi Bizottságunk decemberi ilésén, a megyei pártbizottság januári ülésén is ez a kérdés szerepelt tulajdonképpen a fő lelyen. Nem titok: életünk minősiége ma és lolnap elsősorban azon múlik, hogy teljesíteni ;udjuk-e a korszerűség makacs követelményeit. Nem túlzás azt állítani, hogy városunkban valamennyi termelő jellegű munkahelyen a Beszélgetések központi helyére került a gazdasági munka hatékonysága. Vannak, akik hiánytalanok, mert nem ismerik ki magukat a ennivalók köpött, mert nem tudják kitapintani a fő feladatot, mert nem képesek elválasz- ani a lényegest a lényegtelentől. Az ilyen ve- ietés esetében ez a bizonytalanság természetes tényező. Vannak azután, akik most azonnal és egyszerre próbálják helyrehozni a korábbi ívek összes mulasztásait, s megalapozatlanul, ;ervszerűtlenül, úgynevezett tűzoltó munkával készítik intézkedési tervüket, amelyek tülső látszatra bombasztikusnak tűnnek, de ;gy esztendő alatt és ott, abban a közegben sivihetetlenek. Mi tehát a járható út? Azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy nem kell megijedni, de nem is kell óriási dolgokra gondolni. Előttünk zajlanak a hétköznapok, s mindenki — aki figyel, aki nem :sak néz, hanem lát is — tudja, hogy egyszerű hétköznapi tettekkel nagyon sok anyagot, mergiát, jelentős munkaerőt lehet megtakartam. így lehet javítani a termék minőségét, az így szolgálatába állítani az egész termelő kol- ektívát Tulajdonképpen ez a korszerűség. Korszerűség a termelésben, korszerűség a nikában és korszerűség a fejekben. Vajmi keveset ér ugyanis az a takarékos- ügyében intézkedő vállalati terv, amely az sztal mellett születik és készítői a statisz- kedvéért és nem a valóságos eredménye- dolgoznak csupán. Az egész folyamatot i, a lényegesre figyelni, érteni a politikát közgazdaságot — ez a korszerű vezető tu- onsága, és így ennek az alapján lehetséges izerű termelésről beszélni. Nyíregyháza iparvállalatainak gazdasági, ;-, szakszervezeti és KISZ-vezetői a napok- ülnek össze, hogy megtárgyalják az 1975. gazdaságpolitikai feladatokat. Szükség van íyen tanácskozásokra, hiszen ezek mód- t, friss lendületet adnak a további mun- oz. De hadd figyelmeztessünk: egy megéléssel — bármilyen hasznos is legyen az íem lehet letudni a korszerűség érdekében :séges lépéseket, amelyek sorozata csak most kezdődik. Az embereken nem múlik, az emberek szeretnek és képesek a pontos, jó munkára, mint arra eddig is számos jel mutat. A feltételek megteremtése azonban a vezetés feladata és bármennyire hangsúlyozzuk is unos-un- kalan e követelmény fénye nem kophat el. A korszerű termelés elsősorban a vezetés Iskolája. Itt dől el ezután, hogy ki, mennyire képes megteremteni a mai követelményeknek megfelelő munkához a technikát, a korszerű technológiai folyamatot és ezekkel párhuzamosan az emberek magasab fokú ismereteit, gyakorlatát. Azt a pozitív erkölcsi viszonyt a munkához, amelyről cikkünk elején a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója beszélt. % K. J. Súly, ár, minőség A vásárlók érdekében Munkában a társadalmi ellenőr. A mérlegen 291 dkg liszt! (3 db kilós csomag) A RÉGI KORONÁBAN LAKODALOM VOLT. A termet még novemberben lefoglalták, az esküvői vacsorára pedig egyik vezetőhelyettes tett ajánlatot. Másfél adagos menüt javasolt és bár ebben nem volt teljes egyetértés a rendezőkkel, végül is ebben állapodtak meg. A megegyezésben ugyanis az is szerepelt, hogy a konyha nem adagolja ki a vacsorát, hanem közös tálakban rakják az asztalra, ami pedig megmarad, azt hazavihetik. Elérkezett az esküvő ideje. A hetven tagú násznép megérkezett, ám amikor a vacso7 rára került a sor, kiderült, hogy az "étterem nem tartja magát a megállapodóshb£'Kíada- golva viszik az asztalhoz az ételt és az adagok is kevesebbnek tűntek, mint apaennyit a másfél adagtól elvártak volna. Ekkor nem tudtak kihez fordulni, másnap azonban ösz- szeírták panaszaikat és elküldték a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségéhez. A vizsgálat megkezdődött. Azt már nem tudták utólag megnézni, hogy az adagok mennyiségé milyen volt, hiszen ahhoz meg kellett volna mérni, az árakat viszont megnézték. A számla 10 945 forintról szólt, 10 forint híján 900 forinttal többről, mint szólhatott volna. Kiderült ugyanis, hogy az esküvői vacsorát a Szabolcs III. osztályú éttermében rendezték és — az ital kivételével — másod- osztályú árakat számoltak, továbbá hogy elszámolták a zenés felárat is. pedig a zenekart a násznép vitte magával. Az üzletvezető-helyettes — aki a számlát összeállította — arra hivatkozott, hogy bár a III. osztályú teremben volt a vacsora, a másodosztályú szintet biztosították, a zenés felár indokolása pedig: a vendégek átjártak táncolni a II. osztályú terembe. Miért számolták az italt III. osztályon? Mert ezt a vezető engedélyezte. A kereskedelmi felügyelőség nem fogadta el ezeket az indokokat: az aláírás és bélyegző nélkül számlázó vezetőhelyettest 3000 forintra bírságolta meg. Egy másik vezetőhelyettes ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek, mert a vacsora megrendelésekor felvett előleget nem fizették be, hanem a boltban őrizték — szabálytalanul. S ajnos nem egyedüli példa, hogy valamelyik étteremben, presszóban, vagy boltban a vendég nem azt kapja, amit kér, nem annyit fizet, mint amennyit az étel-ital ér. Hogy ez minél kevesebbszer forduljon elő, arra a kereskedelmi felügyelőség vigyáz. Huszonkét évvel ezelőtt, 1952 december 8-án kezdte meg működését Nyíregyházán akkori nevén az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, amelynek hatásköre kiterjedt az állami és szövetkezeti kereskedelemre a vendé<?]étá"fa. n kereskedelemre és a magánvendéglátó-iparra, az állami, társadalmi szervezetek és egyesületek által fenntartott konyhákra, büfékre, az ipari vállalatok nvilt árusítási üzleteire, a kisipari szövetkezetek, termelőszövetkezetek és ma- gánkisinarrsok kereskedelmi tevékenységére, továbbá a termelők piaci árusítási tevékenységére. 1970. január 1-től az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget átszervezték, azóta a megyei lan ács vb kereskedelmi osztályának szervezetében működnek, feladatuk azonban továbbra is a fogyasztók érdekeinek védelme nacrv gondot fordítanak a fogyasztói érdekekkel összefüggő társadalmi fiaidon védelmét szelaéló read pl VpaécoV pneataa+ésá- nak ellenőrzésére. A fogyasztókat károsító jelenségek okainak feltárása érdekében vizsgálják a kereskedelmi szervek, továbbá az illetékes felügyeleti szerv hozzájárulásával az előállító és szállító vállalatok áruforgalommal kapcsolatos tevékenységét. A LEGTÖBB HIÁNYOSSÁGOT az áraknál találják a felügyelőség dolgozói — mondja Koncz Sándor főtanácsos, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője —, amely többnyire az árrendszerből fakad. Sok áru tartozik a 3-as, vagy 4-es árformába, vagyis nem rögzített az áruk, a szállítók nem tudják feltüntetni azjifíí, így ez a munka a kereskedelemre hárul. Sok munkát ad ez az eladóknak, boltvezetőknek egyaránt, ám a vásárlók tájékoztatása mindenként megköveteli az árjelzések használatát. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az eltérések legtöbbször a vásárlókat sújtják. Ennek oka, hogy az elszámolás, a leltáreredmények olyan hatást gyakorol a kereskedőkre, hogy hiány ne keletkezzen, ezért inkább drágábban adnak el valamit. Kisebb mértékben ugyan de az árdrágítás mögött esetenként az egyéni haszonszerzés húzódik meg. Az árak témájához tartozik az is, amikor egy-egv áruféleséget nem a minőségének megfelelő áron adják: másod-, harmad- osztályú árut néha első osztályúként adnak eL A felügyelőség munkájának egy jelentős részét a lakosság által bejelentett panaszok, bejelentések vizsgálata adja. Nemrég például Cs. Andrásaiéra, a Nyíregyházi ÁFÉSZ volt mozgóárusára érkezett bejelentés, hogy saját lakásán italboltot rendezett be, ahol Tószegieket is kiszolgál. A büntetése 300Ö fo- forint lett. Egy másik bejelentés — szintén jogtalan kereskedés miatt — arról számolt be, hogy R. Miklósné is házi kocsmát nyitott, pedig ezt kifejezetten megtiltotta neki az ÁFÉSZ, ahol ő is mozgóárusként dolgozott. A vizsgálat időjén fiatalkorúakat is kiszolgált, a hitelesített mérőedény alját erőszakkal be_ nycmták, íp" abba kevesebb fért. A büntetés itt is 3000 forint. A NYÍREGYHÁZÁN VÉGZETT vizsgálatok között jelentős helvet foglalnak el az élemiszer- és iparcikkek tárolására vonatkozó előírások, a közegészségügyi szabályok megtartásának vizsgálatai. A vizsgálatokat intézkedések követik: sok bolt ilyen vizsgálat után kaoott hűtőszekrényt hűtőpultot, de arra is volt példa, hogy festést kellett elrendelni. Vizsgállak az áruk származásának körülményeit, és azt is, hogy a vállalatok szerződéskötéseikben milyen kikötéseket írnak elő a minőséggel kapcsolatban. Az ár és minőség vizsgálatakor az elsődleges szempont: tartozzék is bármely árformába valamely árucikk, az árnak összhangban kell lenni a minőséggel. A kereskedelmi felügyelőség közel 2C éves munkája eredményes volt és helyes vo!‘ az a döntés is. amely a megyei tanács vb ke reskedeimi osz.táivának irányítása alá vont- munkáiukat. mert ígv jobban érvénvre tud iák juttatni a tanács és a vb érdekvéde'em mel kapcsolatos határozatait. Az ellenőrzik nyomán csökken a szahábdaiansó«^’ száma, a kere-kedelmi dolgozók többséé«» Ke- csípettel vévz.i muokáiót. az. oieovésző v; sebbség pedig megkapja méltó büntetését. Balogh Józse', Munkásőrök A területi parancsnokság legjobb önálló egysége kitüntetést és a vele |áró vándorserleget ünnepélyes keretek között nyújtják át január 25-én a nyíregyházi munkásőr zászlóaljnak. Legjobbnak lenni a jók között jelentős ér- | dem, nagy megtiszteltetés az élet minden területén. Különösen igaz ez munkásőreink esetében, akik önzetlenül, a napi munka fáradalmain túl telje-. ítik nemes vállalásukat: a munkáshatalom védelmét. Városon és falun a lakosság nagy tiszteletté' övezi azokat, akik pihenés és kikapcsolódás helyett sokszor egvenruhát ö'tenek magukra s szolgálatba vagy gyakorlatra indulnak, hogy harc- készültségük, képességük mindenkor a legkorszerűbb legyen. Nyíregyháza munkásőreinek mostani eredménye azonban mást is mutat. A megye- székhelyen élő és dolgozó, szolgálatukat becsülettel ellátó munkásörök mindenekelőtt munkahelyükön bizonyítottak az elmúlt év ben is. A legtöbb üzemben megtalálni a munkásőröket a szocialista brigádokban, azokban a kollektívákban, amelyek nemcsak a termelési eredményekért hanem a jó munkahelyi légkör kialakításáért is nagyon sokat fáradoznak. Munkásőreink ugyanakkor kezdeményezői és ösztönzői voltak az üzemekben a XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenynek. Nyíregyházán az elmúlt év őszén társadalmi méretű mozgalom indult azárt, hogy a kommunista műszakok munkabéreinek felajánlásával jobb lehetőséget teremtsünk a bölcsődei hálózat fejlesztésére. A több, mint 2 millió forintot eredményezett kezdeményezés sikeréért sokat tettek a névtejeii munkásőrök Is, akik például az elsők között siettek a mostoha időjárás nehézségein átsegíteni a környékbeli termelőszövetkezeteket A munkásőrök nem szokták számolni,’ hogy mikor, mennyit tettek a közösségért, a társadalomért. Évenként egyszer azonban ők is számvetést .készítenek, hogy maguk is lássák: sikerült-e mindent megtenniük azért, amit a munkásosztály és a párt vár tőlük. A nyíregyháziak számvetése ezúttal gazdag. Egy évvel ezelőtt — elsők között a megyében — éppen a nyíregyházi munkásőrök rögzítették részletesen felajánlásaikat, amelyek teljesítésével méltóképpen szerettek volna készülni a szűkebb haza, Nyíregyháza város felszabadulásának jubileumi évfordulójára, s hogy a közelgő párt- kongresszus tiszteletére kibontakozó munkaversenyben minél értékesebb eredményeket tudjanak felmutatni. ígéretüket maradék nélkül valóra váltották városunk munkásőrei. Nagy részük van abban, hogy tavaly tovább erősödtek fiatal üzemeink, hatékonyabb lett a munka, fontos exportmegrendeléseknek sikerült eleget tennünk. Különösen jó munkát végeztek a KE- MÉV és a papírgyár dolgozói, közöttük a városi zászlóalj derékhadát adó munkásőrök. Számokkal nem mérhető, mégis kiemelkedő eredménynek számít, hogy — közösen a munkahelyi alapszervezetekkel —• Nyíregyházán 1974-ben 18 fiatal, túlnyomó részt fizikai munkást, munkásőrt neveltek a párt tagjává. Jelentős szerepűje van e fiatalok nevelésében azoknak az idősebb munkásőröknek, akik ma már veterán kommunistáknak számítanak s akik az első perctől szolgálják a munkáshatalmat. A legtöbb ilyen, nagy tapasztalattal rendelkező kommunista munkásőrt éppen a nyíregyházi egységben találhatjuk. Az elmúlt évben a munkásőrségen be-1 lül nemes vetélkedő kezdődött Felszabadulási Emlékverseny elnevezéssel, melynek sj-ár* munkásőreink számot adnak felkészültségükről. Az eddig lezajlott két fordulóban a nyíregyházi kollektíva sikeresen szerepelt, ami újabb erőfeszítést igényelt tőlük. Hozzá járult a nyíregyházi munkásőröfe mostani szép sikeréhez, hogy az év során állandóan érezhették a városi pártbizottság segítségét, segítő szándékú irányítását. A mikor szívből gratulálunk munkásőreink elmúlt évi becsületes helytállásához, nem feledkezhetünk el arról sem.’ hogy most másodízben éri ez a magas kitüntetés a megyeszékhely áldozatkész egyenruhásait. Először 1970-ben, az emlékezetes sza- mosközi árvíz és az újjáépítés során bizonyították városunk munkásőrei, hogv a legnehezebb helyzetben is bizton számíthatunk "ájuk. Akkej: az életek és az értékek mentésében, szinte pihenés nélkül siettek embertársaik, a távoli falvak segítségére. A károk, helyreállításánál, a lakások újjáépítésénél is Btt találtuk a nyíregyházi munkás őröket, sokszor napokig, hetekig távol a családjuktól ,’gyekeztek új reményt gyújtani az árvízká- ■osultak között kemény munkával, bíztató szóval. Jól végzett munkát ünnepelhetnek egy- éggyűlésükön a közeli napokban Nyíregvhá- •a munkásőrei. Helytállásuk egyúttal azt is ueggvőzően példázza, hogy városunkban 1 emcsak számbelileg izmosodik a munkás- • osztály, erősödik öntudatban, is.
