Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

TOMMENTÄ1 Ciprusi vihar A ciprusi viharos tünteté­m.i. első pillantásra megle­pőnek tűnnek. Hiszen né­hány nappal ezelőtt még úgy i átszőtt, hogy annyi vihar mán végre nagynehezen ren­deződik a sokat szenvedett sziget élete. Végül is megva­lósult a legfőbb követelés, a pozitív semlegesség, a füg­getlen Ciprus jelképe, Ma- kariosz államfő visszatérhe­tett Nicosiába és elfoglalhat­ta hivatalát, amelytől az elmúlt év nyarán az Athén­ből .. irányított puccsisták megfosztották. A helyreállított törvényes hatalom égisze alatt megin­dulhattak, immár új és re­ményteljes körülmények kö­zött, a török és görög közös­segek képviselőinek tárgya­lásai, Mind Kleridesz, a gö­rög, mind Denktas, a török népcsoport fődelegátusa han­goztatta, hogy a légkör ked­vező, bár természetesen gyors eredményekre nem le­het számítani. Sbben a múlthoz kcoest Äem idilli hangulatban következett be a robban!? lévő Shrit0U,*ílOgy ® “»»ten legfelsőin ^főpontokról, legfelsőbb szintű londoni r^Lny°mán> Szállítják • török menekülteket. A tá- *ék°z.a.tlan szemlélő számára ® .^tdrozat logikusnak lát- P°lfiffí menekültek sza­mara valóban nem lehet hosszú távon tartózkodási hely egy katonai támaszpont. fcflSS31*?? bár 1 mene- feUtek első uticélja állítólag Torokország _ véglegesen Sow" kíVtnJák őket lete­lepítem, méghozzá a török « által megszállt te­*tt efnn; ? megszállás mi­egyszerű emberiességi ala- Pf" ®em rokonszenves. Az intézkedés politikai háttere Pedig olyan veszélyeket reit melyek nem korlátolj a C-Prusi belpolitikára. Ankara, már régóta a szi­get felosztását javasolta ®dtákaé tSbbsz5r is értésére J?0gy Nic0sia számára SfoMdhééTWás eSyszerűen elfogadhatatlan. Egy {íven ^/ofztás előbb-utóbb meg cf^le\TJ független t-iprus létét, hiszen a sriset ^vk°énaiíÍlag- egy athéni °és owlant k?mi érdekszférára S váinf VÍSZOnt sem" S^SkT “ Öná110 Cipóért A. tömegek, munkások, dl- ték *?S érzékkel ismer­döntés1 f?* rejlik a londoni é nem utolsósorban annak washingtoni támoga­sXen EZért tdntetifek n a n!c°siai brit e^Stt kai küIkéPviseletek Ä Pravda eikk© a lenini eszmékhez „A leninizmus gy őzedéi mss eszmei lobogónk. E dicső zászló alatt haladunk előre a jövőbe a Lenin által kijelölt történelmi ügy igazságába vetett mély hittel” — írja keddi számában a Pravda, az SZKP KB lapja. Lenin halá­lának 51. évfordulója alkal­mából. ­„Lenin tanítása, tanácsai, előrejelzései jelentik a leg­megbízhatóbb tudományos iránytűt” — hangsúlyozza a lap vezércikke. A párt min­den lépését ellenőrizve ezzel az iránytűvel óriási történel­mi feladatot oldott meg — létrehozta a világ első fejlett szocialista társadalmát — je- leAleg pedig állhatatosan ve­zeti az országot a kommunis­ta építés egyedüli helyes út­ján. Az SZKP szilárd és követ­kezetes bel, és külpolitikája — a leninizmus a gyakorlat­ban. Ez a politika biztosítot­ta az elmúlt négy évben a szocialista gazdaság dinami­kus fejlődését, a nép anyagi jólétének és kultúrájának emelését, a szovjet társada­lom szociálpolitikai és eszmei egységének további megszi­lárdítását „Az SZKP XXIV. kongres­szusa hangsúlyozta, hogy a leninizmus örökké eleven, fej­lődő tanítás, amely a párt ideológiai életének középpont­ja, forradalmi átalakító te­vékenységének alapja volt, maradt és lesz a jövőben is. Mély és kedvező hatást gya­korolnak a lenini tanítások a szovjet emberek lelkivilágára. A forradalmi gondolat és for­radalmi tett e kiapadhatat­lan forrásából merítünk al­kotó erőt és lelkesedést az új teljesítményhez” — írja a lap. „A dolgozó kommunista vi­lágnézetét alakítva a párt fo­lyamatosan gondoskodik ar­ról, hogy megismertesse őket a marxizmus—leninizmus el­méleti gazdagságával. Az em­berek tízmilliói tanulmányoz­zák Lenin eszmei örökségét. A lenini tanítás propagandá­ja egyre nagyobb méreteket ölt, egyre hatékonyabb. Je­lentős mértékben hozzájárul ehhez Lenin műveinek nagy példányszámú kadása. A szov, jethatalom évei alatt ezeket a műveket több mint tizenkét­ezer alkalommal adták ki, összpéldányszámuk megköze. líti a félmilliárdoL Folytatja kutatási programiát a Szaljut—4 ETlériA ÉB.ft M Folytatja repülését a vi­lágűrben a Szaljut—4 jelzésű szovjet tudományos űrállo­más, Alekszej Gubarev és Georglj Grecsko űrhajósok kedden délután megkezdték 11. munkanapjukat az űrál­lomáson. A kozmonauták ed­dig nagyszámú orvostudo­mányi és műszaki-tudomá­nyos kísérletet és vizsgálatot végeztek el. A szakemberek elégedettek az eredmények­kel. Vlagyimir Ojegtyarjov. az orvostudományok kandidá­tusa kedden délután a moszkvai rádiónak adott nyi­latkozatában elmondotta, hogy Gubarev és Grecsko or­vostudományi kísérletei — kutatási programja az egyik legátfogóbb azon programok közül, amelyeket űrhajósok valaha is végrehajtottak. A legénység eddig 15 különbö­ző — a tudós szerint — komplex és bonyolult orvosi kísérletet végzett el. Ezek kö­zött több egyedi kísérlem jp volt Harcok Indokínában SAIGONS A saigoni csapa­tok újabb támadást indítot­tak hétfőn a. felszabadított dél-vietnami területek ellen az északi kikötőváros, Da Nang térségében. A felszaba­dított területet védelmező népi erők felvették a harcot a támadókkal. A saigoni lé­gierő hétfőn is folytatta lé­gitámadásait Dél-Vietnam szinte valamennyi felszabadí­tott területe ellen. A beve­tések számát nem közölték. PHNOM PENH: A kam­bodzsai felszabadító erők kedden hajnalban ismét tü­zérségi támadást hajtottak végre Phnom Penh katonai célpontjai és repülőtere el­len. Az egyik lövedék meg­rongálta a Shell-társaság tá­rolójának vezetékét. A fővá­ros szempontjából stratégiai fontosságú Neak Luong rév- átkelőhely közélében folyta­tódtak a fegyveres összecsa­pások. A felszabadító erők tüzérsége 150 lövedékkel lőt­te hétfőn a várost. Megron­gálódtak a helikopterkikötő berendezései X. Keres- kedőkkei a merk se tón §7 tiópiában úgy terem a ^ kávé, mint mondjuk nálunk a vadszőlő. Vidéken járván, útközben, ha megáll az ember, hogy pihenőt tart­son, gyakran megesik, hogy árnyas helyet keresve egy út­menti kávécserje alatt köt ki. Csak fel kell nyúlnia, s ott az ízletes csemege bogyója. Természetesen vannak szépen rendezett, nagy kiterjedésű kávéültetvények is az or­szágban, főleg a déli Koffa tartományban, ahonnan a ki­vitelre szánt kávémennyi- ségnek javarésze is szárma­zik. Eddig mi nem vásároltunk belőle. Kereskedelmi taná­csosunk véleménye szerint azonban alighanem kellemes gesztus lenne most, az új ve­zetés idején, ha mi is beáll- nánk az etióp kávét vásárlók sorába. Talán mert ez tovább erősíthetné hagyományos jó kereskedelmi kapcsolatainkat is, amelyek évek óta egyre erősödnek, fejlődnek. Bizo­nyítéka: üzletekben, piacon, használatban számtalan olyan árucikkel találkozom, ame­lyen ott díszük a magyar védjegy. Női fehérneműkből és ha­risnyafélékből például Ma­gyarország többet ad el Eti­ópiában, mint az ide expor­táló országok együttvéve. Igen kelendő a szegediek kenderáruja is. Az addisi labdarúgópályákon Aríex- labdával játszanak a csapa­tok, s a főváros szakboltjai­ban gyakorta keresik és ked­velik a magyar aluminium- edényeket. Hallottam az egvik nagyáruházban, hogy villanyégőt kereső fiatalem­ber mindenáron a Tungsram márkához ragaszkodott. Kint pedig, a merkátdn, micsoda zsibvásár,' tarka forgataggal. Vevők, árusók’. Ügynökök, taxik, autók, öszvérek, sza­marak színes és hangos tö­mege! Ez Afrika talán leg­hatalmasabb szabadtéri pia­ca! Az üzletek utcájában ar­ra leszek figyelmes, hogy az esvik kirakat előtt két fia­talember a magvar kalap gvár termékeit próbálja. Ahol Addis piacán. lakom, meglepődve konstatá­lom, a hátsó, udvari kapu ajtaján lógó Elzett felírású lakatot. 17 zt adjuk mi. De vajon mit kapunk tólük, az etiópoktól? Kecske- és juh- bőrt jó minőségben, és kitű­nő gyapotot félkész áru for­májában, amit elsősorban a győri GRABOPLAST használ fel. Uj, nagyszerű üzlet is van kilátásban! Ami több mint tíz éve nem sikerült, az most, úgy látszik, sikerülni fog az Ikarusnak. Azaz: jó minőségű csuklósaival be­törhet az etióp piacra. Egy alkalommal elkísértem üzletkötőinket a merkátóra. A textiles Saleh Saad Alit kerestük meg. Több mint húsz év óta kitartó vásárlója a magyar áruknak, s évente 200 000 dollárért vásárol tő­lünk zoknit, harisnyát, s egvebej ,£r^b. mint mrw.&, más üzlettársa a, merjcáípnu , r Irodájában fogad bennün­ket. Sötét raktárhelyiség, ab­laka nincs. A falon dülöngé­lő, porosodó képek. Köztük ott lóg a császáré is. Mikor észreveszi, hogy a képet fel­tűnően fixírozom, a rozoga asztalra ugrik — az Íróasz­talra! — megragadja a képet és szitkok közepette úgy vág­ja a földhöz, hogy üvege menten darabra törik. A z üzletkötés azonban már korántsem ilyen gyors és eredményes. Hány­szor, de hányszor kell megis­mételni üzletkötőinknek az eladás feltételeit, körülmé­nyeit, lehetőségeit. S aztán az alku! Ugyanaz nagyban, mint ami kint az árusoknál, a piacon. Centekért folyik a harc. De úgy látszik, ezúttal másról is lehet szó, mert az üzletfél makacsul ellen álL Saleh úr óvatosabb lett, akár a többi kereskedő a merká- tón. Fél, hogy raktáron tna- rad az áru. Ezekben a „za­varos” időkben „mit lehessen tudni”. Mielőtt elbúcsúzunk, megpróbálom színvallásra bírni: — Mi a véleménye a mos­tani változásokról? Hosszú csend, néz balra,’ . ;Réz ajohferarJft a földre, fel. — Uram — válaszolja ~l én kereskedem és nem poli­tizálok A politikát csinálják csak a katonák, , ■ » (Következik: Katonák beszél*, nek) • Valkó Mihály FEKETE GYULA: E E G E N Y 13. Szadat a kőze!-ke!eti helyzetről Szadat egyiptomi elnök, aki » jövő hét elején Párizsba látogat, a Le Monde számára adott nyilatkozatában kije­lentette, hajlandó békét kötni Izraellel s tiszteletben tartani az ebből fakadó kö­telezettségeket, s hajlandó lenpe- a Sinai-félsziget demi- litarizálására is, amennyiben Izrael hasonló lépést tesz saját területén. Szadat azt hangoztatta, hogy a közel-keleti helyzet nagyon robbanékony, ezért sürgette, hogy Izrael három hónapon belül vonja hátrább csapatait mind a Sinai-félszi- geten, mind a Golan-magas­laton, mind Ciszjordániában, de hajlandó volna azt is el­fogadni, ha ez „fokozatosan” .-.- a - - r- iigyip’iíunu (szá­mára a minimális követel­mény az, hogy Izrael ürítse ki a Sinai-félszigeten a Mit- la- és a Gidi-hágókat, vala­mint a kőolajmezőket. Arra a kérdésre, hogy mit tesz Egyiptom, ha Izrael há­rom hónapon belül egyik fronton sem hajlandó vissza­vonulni, Szadat elnök azt vá­laszolta, hogy a genfi konfe­rencia összehívását fogja kö­vetelni. „Ha Izrael nem haj­landó globális rendezésről tárgyalni, akkor csak a há­ború útja marad hátra. Mi azonban jobban szeretnénk a békés megoldást. Egyik fél sem képes erőszakkal rá­kényszeríteni a megoldást a másikra, s ha ezt végre az izraeliek is megértik, akkor barátságos megegyezésre jut- Hátuak.. • Az alatt is lehetne hálni, ha ezek otthagyják. Mégi* védettebb hely, ha esne az eső. De nemigen hagyják azok ott. Füttyer.tett a kutyának, sí tovább indult Szokatlan volt a sapka nél­kül, jobban is fázott Most hogy jó darabon tiszta volt előtte az út föltette a sapkát megint Hirtelen megállt a hasá­hoz kapott — a kötél jutott eszébe: nem érezte a derekán a kötelet Pedig ott volt, ugyanúgy a derekára csavar­va, csak annyira megszokta, nem érezte már. Tényleg, a kötél. Akkor meg nem kell tartania a fa­lusiaktól sem, ha szállást kér. A távolban a domb mögül kibújt egy teherautó. Azok ott kiáltozva, integetve meg­állították, s fölkapaszkodtak rá. De egyikük ott maradt a felfordult valamivel; innen már az is látszott, hogy gép­pisztolya van, pedig civil ru­hás. Karszalagot nem látni raj­ta. Nem igen nyilas. Egy perc múlva feltűnt autó, amelyre a többiek fel­kapaszkodtak. Lekapta a sapkáját, a ke­belébe dugta. Zsákokkal volt megrakva ez a teherautó. Négyen ültek hátul a zsákokon, kettő kö­zülük német egyenruhás. A másik kettő civil. Sima civi­lek, karszalag nélkül. Akkor meg az is német, aki ott maradt. Kár azért, ilyenkor látni, milyen kár, hogy nem tud többet néme­tül. Végiggondolta miket tud: ájn, cváj, dráj, kaput (ez ugyan oroszul van, de a né­metek is értik), loszlosz, jé, hájhitler — egyéb nem jutott az eszébe. Úgy van, még az autó meg a rokk, mint a ma­gyarban. Meg strumf meg kitől, de azt nem tudni, mi­csoda. Nem látta már a sö­tétben, mire mondja Henrik, amikor tanította a aénjét né- metüL Kevés ez beszélgetni. Rög­tön látná a német, hogy ő idegen. Az autót őrző géppisztolyos is észrevette őt, de szemláto­mást nem törődött vele. Hát­tal fordult, rágyújtott . Az­után körbejárta a íelhempe- redett autót, és lekuporodott valahol a túloldalán. Keltemé tiarái fújt most a Mégis igaza lett a vörös naplementének. Vagy már csakugyan itt van Magyaror­szág, egészen közel, onnan fúj át a széL Mert az biztos, hogy Magyarországon szelet hoz, ha napnyugtakor vörös az ég alja. Nagy papírdóbozok voltak feltomyozva az autó végé­nél; nyilván a szétszóródott rakomány. Lehet azokban va. lami, nem üresen menekítik a papírdobozt. Alkony odott lassan. De máskülönben sem látszott most már a dombtól a falu. Ki tudja, mennyire van még. Ha biztos volna, de egészen biztos, hogy az már Magyar- ország. Egyáltalán nem biztos. Jő volna valahol a közel­ben letanyázni éjszakára. Ahonnan a felfordult teher­kocsit is szemmel tarthatná. Bajosan vontatják ezt el reggelig onnan. Vagy ki tud­ja — még az lenne a leg­jobb, ha elvontatnák. Mert az a civil képes ott ülni reg­gelig; oka lehet, hogy ennyire őrzik a rakományt. Ha vi­szont elvontatnák — kivált, ha sötétedés után jönne érte valami traktor —, hogy tud­nák már azt mind összeszed­ni, ami a földön erre-arra szétszóródhatott Mert ipar­kodna az a traktor is, min- toK'.ti sL=< teexL; megteLsí, reggelre idáig ér a front Hidat nem látott a Ijözeí- ben. Bár a híd amúgy sent jó éjjeli szállásnak, őrá a katonaság. A töltés túloldalán, ao, domboldalon, a felfordult autóval átellenben, néhány rudas tavalyi széna. Hált ő már szénakazalban, télen is, Ha jól befúrja magát az em­ber, ki lehet bírni. Halkan füttyentett a tu­nyának, és oldalt, kerülővel közelítette meg a szénacso­mókat Jobb, ha nem vesz? észre a géppisztolyos. Innen már azt is látta, hogy ott ücsörög a felfordult autó mel­lett, s konzervdobozban váj- kálva eszeget Jót bukfencezhetett az au­tó, míg odaért, nem is csak egyet-kettőt. Az a csudálatos, hogy mind épségben marad­tak — vagy nem az ő autó­juk volt? De mi lehet vajon a papír- dobozokban? — Nem üresen menekítik, ez az egy biztos. Kolbász — az volna jó. Nem igen kolbász, nem szokták azt ilyen papírdobo­zokba rakni. Meg a szalonnát sem. Bár ki tudja, ezek né­metek. Marmalád? Az a kemény lekvár. Olyan kemény, hogy bicskával kell vágni. Az se volna rossz. Aprócska petrencék vol­tak. Ebben nem fúrhatja mélyre magát, mert ,a. másik oldalán kilyukad. Kiválasztotta a legnagyob­bat, és hozzálátott az éjjeli szállás elkészítéséhez. Míg turkált a szénában,' a kutya izgatottan szaglászott. Lehet ezekben egér is. Tágas helyet fúrt, hogy mind a kerten be­leférjenek. (Folytató utí 4

Next

/
Thumbnails
Contents