Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám
fe«LirrCftX(STAiioirs7Ä(f ■; 'Í Felelősséggel A pártvezetőségek újjáválasztá&a mindig jelentás esemény volt az alapszervezetek életében. Nem mindegy, hogy az elkövetkező időszakban mi* lyen vezető testülettel és hogyan oldják meg feladataikat, hiszen a párt politikájának végrehajtása, az eredmények és gondok nagyban függnek majd a megválasztott új pártvezetőségek munkájától. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a párttagság a fentiek tudatában már a jelölő bizottságok megválasztásakor igyekezett elősegíteni az eljövendő választás sikerét. Olyanokat választottak e bizottságokba, akik jól ismerik a párt káderpolitikáját, akikben bíznak, aldk a lehető legjobb vezetőség kialakításán fognak majd. fáradozni. Á feladatok jó végrehajtásához adottak a feltétem lek: elegendő az idő a jelölő bizottságok munkájához és mindenekelőtt biztosítottak a szükséges politikai feltételek is. A Központi Bizottságnak a káder- és személyzeti munkáról, a nő- és ifjúságpolitikai feladatokról szóló határozata, s nem utolsósorban a március 19—20-i irányelvek a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről világosan megszabják azokat a követelményeket és tennivalókat, amelyek iránymutatásként szolgálnak. A határozatok végrehajtása során megnőtt azoknak a fizikai munkásoknak a száma a pártban, akik különös érdeklődést tanúsítanak a közügyek iránti érett politikai érzékkel, közösségi szenvedéllyel képviselik a párt politikáját, s ezenkívül a termelő mimikában is példamutatóak. Nem statisztikai, hanem politikai kérdés a vezetőség megfelelő összetételének alakulása. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy híven tükrözze az adott terület párttagságának társadalmi összetételét. Természetesen nem valamiféle mechanikus tükröződésről van szó. De a termelő területeken működő pártszervezeteknél például magától értetődő, hogy á termelő munkában részt vevők legyenek többségben, mint ahogy az iskolai pártszervezetekben elsősorban a pedagógusok kerüljenek a vezetőségekbe. Az is természetes, hogy a fiatalok és a nők is a jelenleginél nagyobb képviseletet kapjanak. A jelölő bizottságnak az előkészítés egész folyamatában úgy kell dolgoznia, hogy minden párttag élhessen a szervezeti szabályzat által biztosított jogokkal, a pártdemokrácia adta lehetőségekkel. Szorosan összefügg ezzel — külön is hangsúlyozzuk’—, hogy a jelölő bizottság, nem a régi vezetőség bizottsága. Miután a tagság megválasztotta a bizottságot, annak nem egyes személyek Igényeinek, hanem a párttagság egészének az alapszervezettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő vezetőség kialakításán kell fáradoznia. Nagyon lényeges az is, hogy a jelölő bizottság alaposan felkészüljön javaslatának megindoklására, hogy a párttagság megfelelő Lmformáeióval rendelkezzen a jelölés elfogadásához, majd bizalommal adhassa szavazatát a javasoltakra. Elképzelhető, hogy a jelölő bizottság jelöltjei közül a nyüt szavazáskor nem kerül fel mindenki a jelölőlistára Ezért szükség szerint újabb javaslattal kell, hogy éljen a bizottság. Erre az eshetőségre is jó előre fel kell készülni Sok múlik a jelölő bizottságokon. Ne sajnálják tehát az erőt és fáradtságot mert rövid idő alatt végzett tevékenységükkel több évre szólóan alapozhatják meg az alapszervezet vezetését, munkáját. M. ?. E z volt a harmincadik békés esztendő. Az azóta felnövekvő nemzedék már nem tudja, mi a háború, nem érzik a viszonyításban a béke óriási értékét így van ez jól. Láttak filmeket olvastak könyveket a háborúról, elkomolyodtak a film nézése közben és az igazságos harcot viselők oldalára álltak, miközben a regények sorait rótták végig. De élnek még a világégés borzalmait magukon viselők, akik láttak szőnyegbombázást és romokat Még élnek azok, akik a poklokból tértek vissza, és akik csak azt remélték: béke lesz. Európában harminc éve nem volt háború. L. Miklóssal a vonaton találkoztam. Mintha tizenhét éves bolyongó énemre találtam volna rá, olyan volt ez a harmadikos gimnazista. Magas, vékony, csontos, elmélázó tekintetű. Tapasztalatlan, ábrándos és romantikus, mint sokezernyi teenager. — A háborút csak filmekből, könyvekből, a rádióból és televízióból ismerem. Közvetlenül nem tudom érzékelni. Egy-egy film után mégis elgondolkodom, már odáig jutottam, hogy félek tőle. A film tartalma a borzalmak akarva-akaratlanúl a hatalmába kerít és együtt élek a szereplőkkel. Na, ne gondolj félre, tudom, hogy kik képviselték az 'igazságot De mégsem tudom Mit jelent? megérten! az emberiség miért rombolta le önmagát, sok ezer év alatt felépített kultúrát miért pusztított ei órák alatt. A béke: ebben szeretek élni. Még netn választottam ki leendő életpályámat. Mi legyek ? Növényvédelmi ■ repülős vagy rádió és tévészerelő? Vagy1 menjek ki az NDK-ba dolgozni? Szeretnék pilóta lenni! Ebbe vagyok belebolondulva. —- Maga nem emlékezhet a háború előtti nagy hercehurcára — «agyapáskodik velem K. Jóska bácsi, " aki jócskán túl van a nyolcvanon. — Úgy mentünk ki a frontra, mint aki bálba készül. Meg voltunk győződve, hogy az ellenség csak rossz lehet, gonósz és alattomos és nekünk ezt az ellenséget meg kell ölnünk. Az orosz frontra küldtek minket. A szerelvény fel volt virágozva, ' senkinek nem láttam könnyet, az arcán a búcsúztatáskor. Az úton végig énekeltünk. Hanem kint a fronton, de már előttünk a vasútállomáson is etfehéredtünk. Úristen hova hoztak minket? Kinek a keze, a lába, a feje völt bebugyolálva fehér gézzel, azon -meg átütött a vér; Nem volt kellemes látvány. Az dolunk-e a szüretre? Mert arra már most kell gondolni, az év első napján! Ezt mondom a kezdőknek is, most velük vagyok néhány napig,. a tanulólányokkal, asszonyokkal, Belejönnek ők is gyorsan ebbe a munkába, nem ördöngösség ez. Még odaszólok néha, hogy „a fájóst ne vágd, xe!” — de nincs más baj velük. így kívánnám az egész esztendőt, baj nélkül, jó terméssel, na meg egészséggel* K A. „Nem lesz könnyűd Muha Béldné ruhaipari technikus, szalagvezető, Nyírség Ruházati Szövetkezet: A szokásos időben, 5 óra4ö perckor, teljes létszámmal kezdtük az új év első napját. Szoknyákat készítünk egy nyugatnémet cég részére. Ballon alapanyagból, maxi hosz- szúságú, elöl hólos, öves szoknyákat Ebből csak néhány száz darab készül, azután a mi szalagunk is varr majd ruhát és kosztümöt ugyanennek a cégnek. Uj partner, az idén havonta négyezer különféle női felsőruhát készítünk részükre bérmunkában, készíttetett volna szövetkezetünkkel többet is, * tudat, hogy holnap már mi is így járhatunk, végképp kijózanított Szerencsére csak a vállára „lőtték át”, ezzel megúsztam a háborút Ez volt az’első világháború. Még örültem is a sebesülésnek. Végül is ezzel mehtettem meg az életem, s talán a mások életét is. Én megismertem a háborút Sosem láttuk egymást lőttünk egymásra, rongyosok, kiéhezettek voltak azok is, mégis egymásra fogtuk a bajonet- tet. Rumot osztogattak nekünk, hogy nagyobb „vadállatok” legyünk. Szuronyrohamkor a szélső sorba húzódtam. Nem a gyávaság vitt engem oda. Ott értettem meg mi’ a háború. H_ Ahtálné egyik vállalatunknál portás, öt éve múlt hagy szívroham miatt ösz- szeesett az utcán. Leszázalékolták. — A baleset után azt mondtam a nagyfőnöknek, adjon nekem valami köny'- nyébb munkát,’ nekem is szükségem van arra a kis pénzre. A kislányom a MÁV-nál dolgozik, tavaly végezte el az építőipari szakközépiskolát Azzal nyaggat hogy ő tanítani akar, gyermekeket nevelni, Próbálom lebeszélni: lányom, hát jó fizetésed van, s tanítóskodással sohse lesz ennyi Da®ee és hajthatatlan, de azért nem haragszom rá. Csinálja azt, amit akar. Az első férje ottveszett a háborúban. Az esküvő után egy héttel elvitték. A Donnál pusztult el. — Jómagam is benne voltara a bajokban. A mostani Kölcsey gimnáziumban volt egy hadikórház. Ott ápoltam a betegeket, sebesülteket. Aztán ahogy a front közeledett, a kórházat elvitték Pestre. Pesten maradtam, egy József körúti bérház pincéjében „éltem”. A ház összes lakója itt zsúfolódott össze. Ez volt a legszerényebb karácsonyom. Fenyőfáról, karácsonyi hangulatról szó sem lehetett akkor. Áztatott kenyérhéjat ettünk és örültünk minden csepp víznek. Mindenkinek egy csészével jutott. Néha felmentünk a szabad levegőre, amikor nem bombáztak, és nem lövöldöztek. Az utcán rengeteg volt a halott. Ha egy döglött lovat találtunk nagy karéjokban vágtuk róla a húst Egy asszony minden reggel vizet hordott nekünk. Oroszok jártak lent a pincében. Kenyeret és élelmét hoztak nekünk. Az egyik asszony felkiáltott: „Jaj a víz!” Sajnos a kanna kiborult, alig maradt benne valami. Nem is annyira az asszonyt féltettük, mint a vizei. Ez volt a háború. Végül . gyalog hazajöttem Nyíregyházára. Emlékszem: március volt... Buzgó Ferenc de nem győzzük kapacitássá?: Rendkívül igényesek, egy technikusuk állandóan \ itt tartózkodik, hogy figyelemmel kísérje a gyártási Elégedettek szövetkezetünk dolgozóinak munkájával, és nem szeretnénk elveszíteni jó hírnevünket. . ■ i Erről is szó volt egyébként a ma reggeli rövid megbeszélésünkön a szalagnál, meg arról, hogy milyen feladataink lesznek és hogyan oldjuk meg. Munkánk bőven van és lesz, ez biztonságérzetet ad mindnyájunknak. De ázt is tudjuk, hogy teljesítése nem lesz könnyű. Á mi szalagunknak is ugyanazok a problémái, mint az égési szövetkezetnek. Rendkívüli mértékben megnövekedett a minőségi követelmény. Ráadásul új alapanyagokkal, ballonnal, selymekkel dolgozunk, és nemcsak az anyagok, a fazonok is munkaigényesebbek az idén. Szalagunkban is kévés szakmunkás dolgozik, A régiek közül többen szülési szabadságon vannak, helyettük fiatal,. új. munkásnők jötték. Gyakorlatlanok,, nehezebben birkóznak meg egy-egy új feladattal. Pedig a munkánk gyakran- változik, nincsenek ezres Szériáink. A fokozottabb minőségi követelmények nagy figyelmet követelnek majd mindnyájunktól és több fegyelmet Jobban kell ügyei" nünk a segédanyagokkal való takarékosságra, és a tisztaságra, amely nálunk alapvető követelmény. Egy gép bepiszkolódása a munka leállásához is vezethet, s ez időveszteség. Viszont éppen a nagyobb követelmények miatt kell majd nagyon jól gazdálkodnunk a munkaidőnkkel SL »,Dolgozunk becsületté LJ* RIPORTEREI Tóth Ldsstóné, a Nyíregyházi Konzervgyár munkásnál jé: — Nekünk elég hosszú volí az ünnep: a gyár dolgozói « két ünnep közöt szabadságon voltak. Nem könnyű egy háziasszonynak a karácsony még a szilveszter — nem unatkoztam én sem... De újévkor má» pihentem. Az év első, munkanapján almahámozással kezdtük. A gyümölcsüzemben, ahol dolgozom, most állnak a gépek. A jövő héttői kezdődik az igazi nagy munka. Jól zártuk az 1974. évtó — remélhetőleg a nyereségben is meglátszik majd a terv idő előtti teljesítése. Nem volt könnyű éve a konzervgyárnak — az idei sem lesz az. De mindenki dolgozott becsületteL Ebben az évben is fogunk... Jutalmakat, prémiumot elég sokat osztottak •— ettől az évtől még többet várunk; Ezért a várakozásért tesznek is. Az angol exportra kerülő puddinghoz készítik elő az almát. Ebből a gyárban 200 ezer doboz készül. A képen : munkában a brigád. T, Gyá A Nyíregyház! Konzervgyárban: Munkácsi Józsefné, MáM. földi Józsefné és Horváth Andrósné. (öcsé! Béla-felvételei az új év első munkanapján Három, plusz egy Uj év, új gép, új munka és egy. jól sikerült ő esztendő. „Hát kell ettől jobb kezdet?” — mondja Inczé Miklós marós, a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat Papp Ferenc brigádjának tagja. Azt az ME—250-es típusú marógépet ugyanis, amelyet még az ó esztendő utolsó napjaiban alapoztak le a forgácsoló műhelyben, az új év el?ő munkanapján vették „kezelésbe”.-4 Ma töltjük " fel olajjal, aztán kezdődik a bejáratás. Ha az öntvények megérkeznek, akár már holnap-hoí- napután megkezdhetjük rajta, a nagy munkát Tudniillik ezt á gépet — az univerzális marót — a vállalat egy most kezdődő, speciális munkához vásárolta. Az úgynevezett bevezetők —■ a hengerelt . acél gyártásánál nélkülözhetetlen szerszámok — az ózdi Kohászati Művek nagy rekonstrukciójához, készülnek. Egy komplett darab mintegy száz, speciálisán megmunkált alkatrészből áll. — A határidő — ahogy hallottam — rövid, de mégis örülünk az új munkának, mert részese lehetünk egy nagy, országosan is jelentős beruházásnak. S bizony itt nemcsak a brigád, a vállalat hírnevéért, hanem Szabolcs becsületéért is helyt kell- állnunk— Az elmúlt évet jól zárták, teljesítményük jóval felül & százon. Bizakodva várják az értékelést, amely már a szocialista cím elnyerését jelentheti . . - ■ . ?-i’. : f. IL „Baj nélkül jé termessel™ Csattognak a metsz Süllők. Szemet vakít. a fehér hó. A régi metszőket nem zavarja, az újak meg ne azt figyeljék — mondják viccesen —, mert sietős a munka, és ennék már a fele sem tréfa. Tavaszig végezni kell. Sok még a hátralevő a nyíregyházi főiskolai tangazdaságban is. Hatvan A Nyíregyházi .Állami Gazdaságnak 752 hektár termő almása van. Az év első munkanapján hetven fő ment kí a metszési munkákra. A képen: Vitai György, Blazsár* István, Blazsán Mihály, Szabó Bertalan és Irsa Miklós (Hamme! József felvétele} ember fogott ollót az új év első munkanapján. Irsa János a tizenhatodik esztendőbe vágott a mai napon. — ötvenkilenc óta járok Őrösről mindennap. Nyáron jobban szeretem a járást, mert akkor a magam ura vagyok, vagyis a biciklié. De ilyenkor a buszhoz vagyok kötve, én meg nem szeretem a sok várakozást. Fél kilenckor kezdtük ma a munkát, előtte elmondták az irányítók, hogy lesz ebben az évben. Szerencsére nálunk, a gyümölcsösben nincs nagy változás. Persze ami év közben adódik, azt nem tudja előre kitalálni az ember. Úgy jó az, én úgy szeretem, ha nincs változás, amikor csendben megy az esztendőváltás. — Jó termés legye*», jó hozzáállás. Mert nem mindegy, hogy forgatjuk az ollót, gonWTS. járaár * é