Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
Ä75. Január 19. KELET-MAGYARORSZAO 5 Evek és határidők Mi’yen fesz az új megyei művelődési központ? Száztízmilliós beruházás, szupermodern külső, a megye művelődési intézményeinek módszertani irányításához szükséges, illetve az ön. álló kulturális rendezvények céljait szolgáló funkcionális belső elrendezés —' röviden ez a leendő megyei művelődési központ. Építésének körülményeit már nem olyan egyszerű összefoglalni, mint költségeit és rendeltetését. Emlékszünk még, hogy a megye kulturális életének fejlődése iránt érdeklődők milyen nagy örömmel fogadták annak idején a hírt; új megyei művelődési központ épül Nyíregyházán. Valljuk be azonban, hogy éppen a kulturális élet fejlődése miatt türelmetlenek vagyunk, so- kalljuk az időt, ami eltelt az ötlet megszületésétől az előkészítésig, s ami a nyitásig még el fog telni. Fázisok Milyen okok nehezítették az előkészületeket, mikor kezdődik, s mikor fejeződik be az építkezés, s egyáltalán milyen lesz városunk és megyénk új büszkesége? — erről érdeklődtünk a megyei beruházási vállalatnál. Az ötlet tulajdonképpen sokkal előbb megszületett, mint amikor a konkrét megbeszélések és a tervezés egyes fázisai megkezdődtek, vagyis csaknem öt évvel ezelőtt. Még később, a tervezés során is történtek változások, míg végül az 1973 decemberi megyei tanácsi vb-határozat jóváhagyta a jelenleg is érvényes elképzeléseket. Ezek szerint az első tervekhez viszonyítva annyi változás történt, hogy egyes épületrészek elhagyásával és áthelyezésével gazdaságosabb lesz az" építkezés, a helyiségek rendeltetése funkciószerűen is konkrétabbá válik. Az eredetileg elképzelt épület egy kicsit „összement”, a legkifejezőbb számadat szerint több mint 40 ezerről 30 ezer légköbméterre csökkent, — többek között nem lesz benne szolgálati lakás, csökken néhány szoba területe — a tervpályázati jelleggel élkészült első elképzelés azonban jelenleg is érvényes az épület helyiségeinek rendeltetésére vonatkozóan. A legutóbbi döntés után a határidőket is kitűzték, sezek szerint a múlt év végére be kellett volna fejezni a telek kisajátítását és a szanálásokat. hogy 1975 első negyedévében- a KEMÉV megkezdhesse a terület előkészítését, majd a negyedév végén és a következő negyedév elején a SZÁÉV hozzákezdhessen az alapozáshoz. A szanálások befejezését azonban számos tény nehezítette, sőt nehezíti ma is. Negyven család új lakóházáról kell gondoskodnia a városi tanácsnak. Nem mindig felel meg a felajánlott lehetőség az érdekelteknek. a kiköltözők helyét pe- die pillanatok alatt elfoglalják az önkényes beköltözők. Ezek az indokok érthetőek, s most már kár is lenne szá- monkérni; ha ismerték a ha. táridőket, miért nem kezdték korábban, bízunk azonban abban, hogy az építkezések megkezdéséig az eddiginél gyorsabb ütemben fejezik be a terület átadásának előkészületeit. Pillérek Ha az eredeti határidőket az indulásnál tartani tudják, a tervek szerint csaknem három évet venne igénybe az építkezés, s 1978-ra átadhatnák az új művelődési intézményt. Hogy mái* az év elején, vagy később, az természetesen a munkatempótól függ. Milyen lesz tehát a megyei művelődési központ? Az épü. let külső képe az eredeti tervekhez képest nem változik, olyan, amilyennek láthattuk az elkészült maketten, egy M-betűt utánozó hajlított tetővel, ízléses külső burkolással készül. A Dózsa György utca és Lenin tér között a Véső utca egyik oldalán úgy épül, hogy a Selyem utca éppen „megfelezi”. Négy pilléren nyugszik egy mélyített részben, így a legalsó szint fedett része az ókori görög odeonszínpadra emlékeztetve kisebb színházi előadások, filmvetítések, divatbemutatók rendezésére és térzenére alkalmas. Az épület körül par- kirozóhelyeket, játszóteret, parkot alakítanak ki. Az első szint függesztett szerkezettel az előcsarnokot foglalja magába, fölé, a kiszélesedő első emeletre hármas lépcsőházi blokk vezet Valószínűleg ez a rész lesz majd a legmozgal. masabb, itt helyezkednek el a klubszobák, a szakköri he- : Jelentősen bővül az óvodahálózat ebben az évben Sza- bolcs-Szatmár megyében. A IV. ötéves terv elején a megyei tanács 20 millió forintot szavazott meg az óvodaépítések támogatására. Ebből az összegből évente négymilliót kaptak megyénk városi és községi tanácsai. Valamennyi tanács pályázat útján részesülhetett az említett összegből. A beérkezett pályázatok elbírálása után megyei tanácsülésen döntötték el, hogy az utolsó négymillió forintból mely tanácsok kapnak az idén. A döntés értelmében a kótaji óvodaépítést 700 ezer, a nagykállói óvodaépítést 600 ezer forinttal támogatja a megyei tanács. A szatmár- csekeiek. az óféhértóiak. a gégényiek és a cégénydányá- diak egyaránt 500 ezer forintot kapnak óvodaépítésre. Az űjkenézi építkezést 400 lyiségek, az irodák, itt kap j helyet a ruhatár. A második emeletre négyszázszemélyes • hangverseny- és színházte- j rém, valamint egy kisebb kamaraterem kerül, szintén színházi előadásokra. A felelős tervező, Bán Ferenc és a NYIRTERV tervező kollektívája, a Népművelési Intézet tanácsaival, a kialakított normatívákat figyelembe véve valósította meg a hármas funkciót, a megyei művelődési szárnynak, szakköri és klubövezetnek, illetve színház- és kamarateremnek nevezett egységekkel. Ékszerdoboz Az akusztikai követelmények szerint nem könnyű- szerkezetes, hanem vasbeton héjas megoldást, ahol szükséges, a belső falburkolást, textilszerkezetes eljárást alkalmaznak. Borításra használnak még úgynevezett klinkertéglát, amelynek meleg, vöröses színe otthonos hangulatot teremthet. Mivel sok a vasbeton, ezeket a felületeket fehér műanyag fes. tékkel vonják be. Kívülről is ez borítja a rácsszerű szerkezetet, mögötte csupa üveg, s mivel az épület mind a négy oldaláról egyenlő értékű képet mutat majd, olyan lesz, mint egy ékszerdoboz. A termeket légkondicionáló berendezésekkel látják el, a fontosabb helyiségekbe egyedi világítótesteket szerelnek,, a nagytermekben rejtett világítás lesz. A Dózsa György utcai homlokzatrá képkiíró berendezést szerelnek, olyat, mint a budapesti fényújság, ahol a napi programot közölhetik PW-íd á.’közönséggel^j; leo BEJ ezer, a nagycserkeszá építkezést pedig 300 ezer forinttal támogatják az óvodafejlesztési alapból. Valameny- nyi községben az óvodát nagyobb részt a helyi tanács pénzéből építik. A helyiipari és mezőgazdasági üzemek pénzzel és Jngyenfuvarral” járulnak hozzá az építkezésekhez és jelentős lesz a lakosság társadalmi munkája is. A legtöbb óvoda az elmúlt évben épült, illetve az idén épül megyénkben. Főleg a kisvárdai járásban jelentős az óvodahálózat bővítése Szabolcsbákán például október óta van óvoda, Mezői a ^ dányban és Újkenézen az idén fejezik be az építését a mándoki százszemélyes óvoda átadására a tavasszal kerül sor. Az idén egyébként megyénk 43 településén, városában, illetve községében foglalkoznak óvodaépítéssel. vagy -bővítéssel. Nagycserkesztől Cégénydányádig Négymillió óvodára Kocsányoió angol gépsor próbaüzemelése fclyik a nyíregyházi dohányfermentálóban. Az új berendezéssel óránként mintegy 50 mázsa dohány kocsányozását lehet elvégezni. Hazánk Magyarország Televíziós filmsorozat önmagunkról Részlet a Hortobágyról készült filmből. Ismerjük önmagunkat, hazánkat? És ha igen, vajon ismerjük-e eléggé? Minden részletét, zegét, zugát? Teljes pontosságú igennel talán senki sem tudna a kérdésre válaszolni. A MAFILM és a Magyar Televízió közös sorozata, amely január 12-től minden vasárnap délután műsorra kerül, ezt a címet viseli; Hazánk Magyarország. Úgy térképezd fel számunkra a sorozat az országot, hogy lakosai a filmsorozat nézői számára a közös emlékkel való találkozás örömét nyújtja: igen, ilyennek is láttuk, ilyen is volt... Az első rész közismertnek vélt tudnivalókat ígér. A címe: Beszélgetés a térképpel. Nemcsak Európában, világszerte elismerés övezi a Kartográfiai Vállalatot. Hazai feladatainak teljesítése mellett ma már öt kontinens számos országából kap rendszeres megbízatásokat. Olyan térképeket készít, amelyeket a világon mindenütt ismernek, használnak. Hogyan jutott idáig, hogyan fejlődött ki a magyar térképészet tudománya, hogyan váltunk á térképészetben ..nagyhatalommá”? Nemcsak régi metszetek, kézzel rajzolt térképek válaszolnák erre, értető rendben felsorakozva, hanem a magyar térképészet vezető egyénisége, dr. Radó Sándor professzor. És ha már térkép vari á kezünkben, könnyebb a tájékozódás. Még olyan tájon is, ahol látszólag a „semmi” van. A Hortobágy eleven növény- és állatvilágát bemutató film alföldi dalla- m,ok= segítségével tárja elénk ezt’ía ,si3s. vidéket. Ä min- dentLátó kamera megörökíti - azt a látványt is, amiért messze földről utaznak ide a külföldiek: — a csalóka, vibráló délibábot. Ki ne ismerné a Balatont? De ki ismeri jobban a Balaton költőjénél, Illyés Gyulánál. A „Meghitt arcunk, oldaltükörből” című film Illyés Gyula sorainak felhasználáséval, az ő értő idegenvezetésével kalauzol vizen és szárazon, térben és időben is felvillantva azoknak a népeknek a nyomát, amelyek mindegyike hagyott valami emléket a magyar tenger partján. És sorolhatnánk még tájegységeket: bemutatásra kerül a Viharsarok, a Zemp- lén-hegység vidéke, a Duna —Tisza közének áldott éa átkozott homokja ... De, hogy ne csak hazánk földrajzi, hanem szellemi térképe is elkészüljön, külön rész mutatja be a magyar színházi életet, a festőművészeket, szobrászokat, a magyar népművészet élő alkotóit, kiemelkedő alkotásait. S láthatjuk majd a magyar falu mai arcát, katonáink mindennapjait, a nőit mai életét és az alkotó embert: a munkást, a paraszi- tot, az értelmiséget. A sorozat április 4-én fejeződik be és méltó emlékezés lesz hazánk felszabadulása harmincadik évforduó- lóján. ...... .... T. A. Az „ügyes“ ember Egyéni haszon — állami támogatásból Mire jó az állami támogatás a mezőgazdaságban? Air ra például, hogy az egyre modernebb és drágább termelőeszközöket is meg tudják vásárolni, még akkor is, ha a mezőgazdasági termékek ára nem növekszik olyan ütemben. Ez természetes folyamat, hiszen hazánkban határozott törekvés, hogy az élelmiszerárak stabilak maradjanak. Ez persze csak egy a siók közül, de elég annak megértéséhez, hogy milyen nagy szükség van a támogatási rendszer fenntartására. Ez teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek az előállítási ártól olcsóbban kapnak műtrágyát és vegyszereket, hogy az utóbbi években jelentős összeget fizet az állam az állattenyésztés, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek támogatására és ez teszi lehetővé, hogy olcsóbban vásárolhatnak alkatrészeket, vagy új gépeket. A támogatások legtöbb fajtáját azonban csak a nagyüzemi mezőgazdaság kanja azért, hogy növelie termelését. jobban vegye ki részét a lakosság ellátásából, ugyanakkor a magántermelők nem jutnak ezekhez a kedvezményekhez. Hacsak nem akad egy „ügyes” ember. aki megpróbálja kijátszani valamilyen módon ezt a lehetőséget. Az „ügyes” ember Krisz- tyián Tibor 44 éves nyíregyházi lakos, az AGROKER Vállalat osztályvezetője volt. ö tudta, hogy melyik gépre mennyi az állami támogatás, mi az, amit egv háztáji gazdaságban a legjobban ki I lehet használni és a fenntartása sem kerül sokba. Ismerősökben sem volt hiány, hiszen mint AGROKER-dol- goaónak, sok termelőszövetkezettel volt kapcsolata és ezeket a kapcsolatokat jól felhasználta maszek ügyleteinek lebonyolításához. Vett és eladott, természetesen úgy, hogy minden alkalommal tekintélyes összeggel jutalmazta saját fáradságát. A legnagyobb üzletet a gergelyiugomyai Uj Élet Termelőszövetkezettel, illetve annak elnökével, Szombati Gáborral bonyolította le. A tsz 1969-ben vásárolt az- AGROKER-től egy kerti traktort különböző felszerelési tárgyakkal. Az egész felszerelés 123 ezer forintba került volna, de a tsz-nek csak 65 ezer 272 forintot kellett fizetni, 57 728 forintot az állam vállalt magára. Egy év múlva rájöttek a tsz-ben, hogy nincs is szükségük a kerti traktorra. Megtudta ezt Krisztyián Tibor is és szólt Szombatinak, hogy ő megvásárolná. A vásár létrejött: 1971 jánuárjá- ban a tsz beszállította a kert5- traktort Krisztyián nyíregyházi- lakására. Krisztyián pedig egy ismerőse nevére befizette a traktor árát a tsz pénztárába. Persze nem 123 ezer forintot, hanem csak 35 ezret, mert a termelőszövetkezet ennviért adta e! a jó ismerősnek. Igaz, a fűkaszát nem adták oda. de ha az amortizációt leszámítjuk, akkor is több. mint 68 ezer forint kára keletkezett az államnak és a tsz-nek. Minek kellett Krisztyián- nak a kerti traktor? Semminek. Elvégzett rajta néhány kisebb javítás* és eladta 80 ezer forintért egy nyíregy* házi lakosnak. Krfsztyián- nak legalább 30 ezér forint haszna volt az üzlétből, de ha a támogatás nélküli árat, a 123 ezer forintot számoljuk, a vevő sem járt rósz» szül. Az „üzletre” egy másik, Szombati Gábor ellen folyamatban lévő bűnügy kapcsán derült fény. Amikot ezt Krisztyián megtudta, felkereste egyik ismerősét és megkérte, ha kihallgatják, mondja, hogy ő vásárolta meg a tsz-től a kerti traktort. Krisztiánnak nem csak ez az egy üzleti ügye volt. Vásárolt ő a demecseri Kossuth Tsz-től is egy Zé- tort, amit egy újfehértói lakosnak adott el, pedig mini! AGROKER-dolgozónak tudnia kellett, hogy maszekok nem vásárolhatnak ilyén erőgépet 1972-ben a botpalád! tsi- től vásárolt 2000 forintért egy permetezőgépet amelyet egy év múlva 8000-ért adott tovább. Krisztyián rendszeresen vásárolt selejtes hulladékanya gokat, alkatrészeket, amelyekből gépi berendezéseket állított össze és azokat értékesítette. Csinált öt permetezőgépet és 700-től 13 ezer forintig adta el darabját Krisztyián Tibort a vásá- rosnaménvi járási ügyészség üzletszerűen elkövetett üzérkedéssel és hamistanúzásra való rábírás bűntettével,' Szombati Gábort — a jelenleg folyamatban lévő másik bűncselekménytől elkülönítve — jelentős érték tekinted télben elkövetett hűtlen ke-' zelés bűntettével vádolta meg. Balogh Jóméi *