Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-18 / 15. szám
7 KELET-** AGYARORSZÄÖ Az MSZMP és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége „AZ IMPERIALIZMUS KÉPTELEN VISSZASZEREZNI az elveszített történelmi kezdeményezést és visszafelé fordítani a mai világ fejlődését. Az emberiség fejlődésének fő útvonalát a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és az összes forradalmi erők határozzák meg” — állapította meg a testvérpártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásának fő dokumentuma. És az okmány megszületése óta eltelt fél évtized tényei hitelesítik e fontos következtetés helyességét. • A KGST-ben résztvevő szocialista országok dinamikus, a tőkés világ anyag; növekedését meghaladó ütemű gazdasági fejlődése (a KGST-tagórszágok adják a világ ipari termelésének immár több, mint egyharmadát) és mind erőteljesebb integrálódása, a Varsói Szerződés Szervezetébe tömörült országok nemzetközi politikájának fokozott összehangolása, védelmi erejük nagymértékű korszerűsödése és növekedése félreérthetetlenül bizonyítja: „a szocialista Világrendszer az imperializmus elleni harc döntő ereje”. A „nyugati demokrácia felsőbbrendűségéről’ „válságmentességéről”, „biztos gazdasági fölényéről”, a „szociális piacgazdálkodás csodájáról” szóló szólamok ellenére, a kapitalista világban szélesedik a pénzügyi és energiaválság, mélyül a gazdaságot, a politikát, az ideológiát, a kultúrát átható krízis. A burzsöá közgazdászok szerint a fejlett tőkésországokban a teljes munkanélküliek száma tavaly elérte a 11—11,5 milliót (1973-ban 8,3 millió volt). A kapitalista gazdaságban az utóbbi 25 évben nem volt olyan nagyméretű infláció, mint tavaly. Nem csoda tehát, ha az életfeltételek nagyfokú bizonytalansága, helyenként romlása miatt a sztrájkok száma, az osztályösszeütközések mértéke messze meghaladja a régebbi évtizedeket. A múlt év a kapitalizmus általános válsága kibontakozásában és további elmélyülésében fontos minőségi változásokat hozott, A HÁROM Fö FORRADALMI ERŐ — a szócíalieta országok, a fejlett tőkésországok munkásmozgalma, a nemzeti felszabadító mozgalom — egyesített harca következtében az utóbbi esztendők olyan pozitív változásokat eredményezi « a nemzetközi helyzetben, ami a nemzetközi porondon uralkodóvá tette a feszültség enyhülésének irányzatát. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem. hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése még nem vált a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott normájává. Miközben fontos megállapodásokat írtak alá ,a Vietnam} háború béfe-- jezéséről, a közelrkeletr.tű^ziinetről^ a nuk.r. lean's háború- elkerüléséről; űz^éurópái bizton-^ ság megerősítéséről, a kereskedelmi kapcsolatokban a diszkrimináció megszüntetéséről — sorozatosan megsértik a párizsi szerződést, szóáradatba próbálják fullasztani az európai biztonságról folyó tanácskozást, fenntartják a közel-keleti feszültséget, a belügyekbe való beavatkozással kívánják összekötni a kereskedelmi kapcsolatokat, támogatják a chilei fasisztákat, hogy megrontsák a nemzetközi enyhülés atmoszféráját Rendkívül fontos tehát, hogy a szilárd nemzetközi biztonság, az államok közti háboETIÓPIA ÉBREM rúk kiiktatása, a feszültség enyhítése érdekében a kommunista- és munkáspártok egyre szorosabban zárják soraikat. „A nemzetközi osztályharc megköveteli a kommunista- és munkáspártok egységének állandó erősítését” — hangsúlyozzák a jövő feladatait mérlegelve az MSZMP KB-nak a XI. kongresszusra közzé tett irányelvei. Ezt tartotta pártunk szem előtt eddig is, amikor I követte azt az irányvonalat, amelyet a X; kongresszuson Kádár elvtárs, a Központi Bizottság beszámolójában így fogalmazott meg: „Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a kommunista- és munkáspártok közös, széles körű nemzetköz; véleménycseréjé, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése, a közös elvi állásfoglalások kialakítása.” — Az irányelvek ezen az elvi alapon foglalnak állást az európai testvérpártok értekezletének megtartása mellett és helyeslik a kommunista, és munkáspártok sörön következő nemzetközi tanácskozásának előkészítését is. AZ 1969. ÉVI NEMZETKÖZI TANÁCS KOZÄS ÓTA nemcsak a kétoldalú találkozók szaporodtak meg, hanem a kommunista pártok regionális megbeszélései is rendszeressé váltak, 1969 júniusa óta harminc ilyen találkozó és értekezlet zajlott lé. A regionális problémák egyeztetése mellett a testvérpártól, nagy erőfeszítéseket tettek az ideológiai és a propagandatevékenység összehangolására. Különösen fontos szerepe volt ebben a Szocialista országok kommunista- és munkáspártjai ideológiai titkárai Moszkvában tartott értekezletének. Ezek az évek újból megerősítették- a mai körülmények között a testvérpártok tanácskozásai a leghatékonyabb és legcélszerűbb formái a kommunsita pártok internacionalista kapcsolatainak. Különösen kontinensünkön nőtt meg a szocializmus vonzereje. A szocializmus országai egyre inkább a béke, a biztonság, a stabilitás példaképeivé válnak a munkanélküliségtől, az inflációtól és a megbomlott gazdasági helyzettől sújtott kapitalista Európa népeinek szemében is. Lehetőségeink kihasználásának elengedhetetlen feltétele a kommunista pártok egysége, kölcsönös szolidaritása, 'az égy' mindenkiért, mindenki egyért elvének vállalása. Ilyen elhatározásra nem „felülről jött nyomásra”, hanem csakis saját elhatározásból, az internacionalizmus szellemétől vezérelve juthatnak a testvérpártok. Éppen ez a szellem hatotta át az európai testvérpártok budapesti előkészítő találkozóját. TARTUNK MINDIG IS AKTÍVAN-TÁMOGATTA a kommunista -pártöíelévék^$yé|- géfték“ internacionalista összehangolását. Nem ért egyet azokkal, akik pártjuk önállóságát féltik a nemzetközi tanácskozástól. A marxizmus—leninizmus klasszikusai szerint a pártok önállósága azt jelenti: mindegyik párt maga határozza meg annak módját, hogyan valósítja meg azt a közös ügyet, amely egyben a legjobban szolgálja a sajátos érdeket is. A kor nagy kérdéseire egyetlen párt sem tud önmagában meghatározó hatást gyakorolni. Mindánnyi- unk érdeke a tapasztalatok összegezése, soraink szorosabbra zárása. Várnái Ferenc FEKETE GYULA: A fiú Mfy a katonák 10. Iszonyattal nézte a légós embert. Hiszen még élt az előbb, eszébe se igen jutott, hogy ez a napja lesz az utolsó, nem éri meg az estét — és vége. Fekszik a vérébe fagv- va és már nem ember, csak halott. Undorítók voltak a halottak, Nem tudni, miért, de ijesztők és undorítók voltak, ott, az udvaron kifektetve Ugyanaz a test. ugyanaz a ruha, mint egy órával azelőtt az élőé. és valami okból mégis irtózott volna akár csak megérinteni is ugyanazt a testet, ugyanazt a ruhát. Még hetekkel később is irtózott: nehezen szokta meg a halottakat. De azután any- nyira megszokta, hogy sem félelmet, sem irtőzatot nem érzett Mintha csak az elvágott nyakú csirkét látná Otthon, a konyha földjén. Mindent meg lehet szokni Mindent azért nem. a testi fájdalmat sem. Csak a láthatót. a hallhatót, ha mindennapos. A lövöldözést, a R E G E N Y sebesülteket, a vért, a kivégzést, a halált, ha mindennapos, egyszóval a frontot, a háborút. Meg lehet szokni. Ráérősen baktatott az árok külső szélén; ott nem kel■tt annyit kerülgetni a szembej övöket. A gyalogosok leginkább az árok belső partján jöttek. Most egy nagyobb csoport is, kettős sorokban, fegyveres kísérettel, valamilyen rabok. Nemigen hazaárulók, mert a hazaárulókat nem kí- sérgetnék. Egyből agyonlőnék, vagy felakasztanák, ilyen most a helyzet. A gyalogosokat a málhás szekerek előzték, a szekereket a kerékpárok, motoros járművek, személyautó, motorbicikli, teherkocsi, pótkocsit vontató dohogó traktor. Ha összetorlódott a menet, magyarul káromkodtak a szekeresek, németül a sofőrök. Déltájban három repülő jött, nem túl magasan. Már messziről felismerte, hogy Ráták. Valahol szirénáztak, szétspriccelt az útról a menet. Az árokba ugrálták a gyalogosok, nem törődve sárral, pocsolyával. Leálltak a járművek és a sofőrök is az árokba hasaltak, vagy a teherkocsi alá. Egy asszony a felsőszoknyáját a fejére borította, úgy kuporgott az árokparton. ö csak félrehúzódott, egy öreg nyárfa törzséhez. Nincs ezeknek bombájuk — Ráták. Legfeljebb is gépnus- kázhatnak. De akkor meg éppen hogy az árkot pásztázzák végig. Füttventett a kutyának, mert előreszaladt a kutya, nem fogta fel a légiveszélyt. Elég jól kitartott különben reggel óta. Bár elcsellengett néha a földeken és kerülte a menetoszlopot is, kivált a durrogó-pöfögő traktoroktól szűkölt. De a hívásra mindig visszajött. Elfogyott közben a leszelt kréj; már a kebeléből tördelt egy-egy darabka kenyeret. Igaz, magának is néha. Nem lőttek a Ráták. Köröztek néhányat az út fölött, s máris repültek vissza. (Folytatjuk! VII. A Danakii sivatagban f¥ éhány száz méterre az Assab fele yezetö kör vesúttól. amelyen idáig jöttünk, s amely a Vörös-tenger partjáig visz és sok száz kilométerre a fővárostól északkeletre, ötven méterrel a tenger szintje alatt, Land-: FQverüftk mintha valami forró katlanban haladna. Etiópia másik véglete. Mérhetetlen csend vesz körül bennünket, már-már titokzatos némaság, A láthatáron véletlenül feltűnik egy tevekaraván. Szépén, egyenletesen ringatózik, ősien misztikus látvány. Nomád danakilok vándorolnak. Minden vagyonuk a teve hátón — vonulnak az enyhébb éghajlatú, kellemesebb, hegyvidék felé. Közelebb érve hozzájuk, észrevesszük az embert is, elől halad, vállán fegyver, testén bőrruha. Természetesen állatbőrből. , A fegyver, becslésem szerint, még az első világháborúból származhat, de mindegy, puska, amelyikbe golyó jár, és tudja ezt errefelé mindenki, hogy a gyanakvó és hirtelen haragú danakii férfiak kezében gyakran el is sül. Mindezt tudván, csak tisztes távolból küldjük feléjük barátságos biccentésünket, üdvözletünket, s folytatjuk útunkat a sivatagban; 45—50 fokos a hőség. Gépkocsink úgy átforrósodik, hogy kénytelenek vagyunk rövid pihenőre kiszáll-., ni. Tüzes a homok. Vékony. talpú szandálomon keresztül csontomig hatol a forróság. Kelet felől szél- fúj az arcomba, de az is mintha tüzes, kemencéből szabadult volna. Hogy bír ember ilyen helyen élni? A költőinek látszó kér— désre váratlan és meglepő a válasz: tőlünk kétszáz méterre három emberalak ■bukkan fel. Honnan bújhat- tak elő? Felénk tartanak. Deréktól felfelé testüket nem fedi semmiféle ruha. Három nő, kétségtelen, aztán az egyik mögül előbújik egy kislány is. Danakilok ... Mások nem. is lehetnek. Hisz egész Etiópiában ez az egyetlen olyan nép, amelynek lányai és asz- szonyai nem ismerik azt a fajta szemérmességet, amely a kíváncsi férfiszemek elől eltakartatná velük női mivoltuk kétségtelen jeleit. Már csak néhány lépésre vagyunk egymástól. És akkor éles hangon, amely csaknem úgy hangzik, mint nálunk ha valaki hirtelen fej hangra vált, sok i- vel és hegyesen, erős gesztusok kíséretében, megszólalnak. Először nem értjük, mit mondanak, törzsi nyelvükön szólnak. De ahogy kezük mozgását követjük, távolabbra holmi földkupacoknak látszó gombákat észlelünk...Kétségtelen, állapítjuk meg, a furcsa, éles hangú, jóformán tagolatlan beszéd, valójában kedves invitáció. Mindezt az is megerősíti, hogy az egyik hegyes mellű fiatalasszonyka felém nyújtja azt a gyökérdarabot, amit addig rendületlenül rágcsált, ki villanó fehér fogaival. Kóstoljam, ne kóstoljam, a barátság forog kockán. Volt már rá eset, kísérőm mondja, hogy hasonló esetben a visszautasítás egészen otromba következményekkel járt. Óvatosan megfogom. majd a gyökér szűzi végét számba veszem. Mintha édeskés ize volna, de rögvest mégállapítom, hogy szívesebben nyaloaatnék helvette egy jó csokoládéfagylaltot Kísérőm szerint a gyökérnek nem is ízében van a haszna, hanem inkább abban, hogv fényesre csiszolja a fogakat. Szóval afféle sivatagi fogkefe. Menjünk vagy ne menjünk vizitbe? Ez itt a kérdés, miközben a három danakii hölgy élénken vihorászik Hátba ez a látszólag barátságos invitálás csupán csalA három danakii nő közül kettő — és a kislány.. étek? Hisz e zárkózott, a Civilizációtól , távol álló emberekről az a mendemonda járja, hogy eledelük fogytán az emberevéstől sem riadnak vissza. Kíváncsiságom azonban hamárosan föléje kerekedik motoszkáló félelmemen, s otthagyva a jó öreg Landrovert és kísérőmet, elindulok egyedül a három nő kíséretében a földből alig- alig kilátszó kunyhócskák felé. |\Jégy, vagy öt lehét egy 1 • kupacban. Oldalul? sárból, tetejük bőrből. Rög- ‘ tönzött hajlékok, néhány hétre szólnak csupán. Átmérőjük három—négy méter, magasságuk nem éri el a kettőt. Az alacsony ajtón csak két- tét hajolva férek be. De. alighogy/ belépek-'teljésen;'' sötét yatj^fényt, világosságot..- sehol nem kap e furcsa lak — már fordulok is kifelé. A fojtogató faggyúszag és -a friss kecsketrágya bűze kibírhatatlan. A kunyhó előtt folytatódik tehát a baráti eszmecsere. Én mondom magyarul, ők dana- kilul vihorásznak. Feltűnőéi» jól érzik magukat, de a fotói masinától félve elfordulnak. E kellemes perceknek váratlan fordulat vet véget. Nem messze a kunyhóktól kisz;á- radt folyómederből férfi ^ csörtet elő, kezében dárda és dühösen rázza. Nem valami boldog, hogy feleségei társa- i ságában forgolódom. (Itt' a többnejűség járja). Nincs más választás. Usgyi, vissza a ' kocsihoz! Társam már vár, é* . jár a motor is. Be vágódom és-, máris indulunk. Kum-kum-kum, hasítja a levegőt a mérges férfi kiál- .. tása. Álljatok meg! 'Álljatok ~ meg! Ez lehet az értelme. Mikor kikerülünk a „lótá- volságból” — barátom csen- desen_me|jegyzi: — Szeren__l Tséd van, hogy csak dárdája volt és nem puskája, mert akkor lehet, hogy már alulról szagolnád — a sívatagöt! (Következik: Carlo, a vállal- 1 közéj á Valkó Mihály Carlos Alfamlrano a chüei helyzefről „A Chilei Szocialista Párt küldetése az, hogy megdönt- se a fasiszta katonai juntát” — hangsúlyozta Carlos Alta- mirano, a párt főtitkára, a párt tagjaihoz küldött újévi üzenetében, amelyet most hoztak nyilvánosságra. „Pártunk — emelte ki — kétszeres erővel folytatja a harcot, dolgozik erőinek újjászervezésén, az illegalitás körülményeinek megfelelően Az 1975-ös esztendő új és jobb feltételeket teremt ehhez a küzdelemhez”. Az üzenet hangsúlyozta: „a harc alapfeltétele a szocialista és a kommunista párt egységének megteremtése. A. junta véres diktatúrája megjelölte számunkra az utat: széles népi egység létrehozását, a proletariátus vezetésével”. A szocialista párt főtitkára annak a véleményének adott kifejezést, hogy sok kereszténydemokrata papot, sőt magas egyházi személyiséget társadalmi igazságérzete gr-, ra kötelez, hogy részt vállal-* jón ebből a küzdelemből. Altamirano hasonló özönétben köszöntötte a népi egység más pártjait is. Folytatja repülését a világűrben a Szál jut—4 jelzésű szovjet tudományos űrállomás. Mint az űrrepülést irányító földi központ közölte, pénteken, magyar idő szerint tíz óráig a szovjet űrállomás 351 fordulatot tett meg a Föld körül, közülük 81-et Alékszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajósokkal a fedélzetén. A kozmonauták a legutóbbi munkanap során folytatták orvosbiológiai kísérleteiket, ellenőrizték a magasabb- rendű növények növekedését biztosító rendszer állapotát, feljegyezték megfigyeléseik adatait és további kísérleteket végeztek más élőlényekkel. Gubarev és Grecsko. ismét edzéseket végzett s kerék- párpadon és a futószalagon, elektrostimulációs izomgyakorlatokat folytatott. Az űrhajó fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. Az űrállomáson a hőmérséklet 23 fok, légnyomás 807 higanymilli méter. Guba- rév és Grecsko egészségi állapota já--—».-«’WS.-1 ■ ms. féÉa&.m:
